A kurd meg a német fenn szó aztán sehogy sem tartozik a tárgyhoz, mert ha ősnyelvi a szó, és ez elterjedt, akkor nem kell a saját "fent" szavukhoz kapcsolódniuk, pont az lesz a lényeg itt hogy nem függ össze ez náluk. De a magyar nyelvben viszont összefügghet.
Amúgy a FÉNY fogalma is a FENN-sőség gondolatából született meg, a nap és hold mintha FENN lennének, amelyektől fény érkezik a Földre. Tán nem véletlenül közeli a hangalak. FENO-mén/FENO-menális szavunk tartozik a fényhez, nem a FANTÁZIA.
Attól még hogy valami angol nyelven van leírva, még lehet hülyeség. Ugyanis az idézett leírásban eleve első jelentésként a képzelet szinonimájaként van értelmezve a szó, épp úgy mint ma is van ez. De ennek semmi köze semmilyen PHAINEN szóhoz, az már lehet tényleg a fénnyel kapcsolatos, de a FANTAS(Z)i szó annyira egyféle mindenhol, hogy a másik hangalak ettől durván eltér. Az más. Ráadásul a PIE meg BHA gyökökre vezeti vissza, ami eleve nem lehetséges, mivel ez a szó világszerte F kezdőhangos, ahol meg PH az is az F hangot jelenti. Továbbá ritkán van ez írva csak P-vel is, de az meg minden bizonnyal a PH formából hagyta le a H hangot. Akárhogy nézzük, ez F hangos szó mindenképpen.
Ha már mindenképpen alternatívát kéne választanom a FANTÁZIA FENN szó lehetséges kapcsolata mellé, akkor a "ketni" által javasolt FON szót tenném a dobogó második fokára. Fény meg inkább a FENOmén szóban lesz.
Ja és a FÉNYES szó régen gyakran FÉNES, ritkán FENES . És az Istennek FENESSÉGE is volt írva, amit így egyaránt érthetünk úgy hogy FENNESSÉGE vagy FÉNYESSÉGE...
Mivel a magyar nyelvet tekintem az ősnyelv megőrzőjének, így ha tehetem ezt keresem az idegennek tűnő szavakban, és rendszerint meg is találom. Az idegenben eltorzult/szándékosan hangot változtatott formák már későbbi fejlemények. Nem azokból fogod megtudni legtöbbször az őseredetet. Bár én is megnézem, mert van hogy segít néha.
A beírásod szintje viszont eléggé tapló, gondolom ennyire vagy mindössze képes...
ha tudnád igazolni, h a fenn kimutatható az IE nyelvekben, akkor más lenne a helyzet...
vagy azt mondanád a fény az alapszó... lásd
phantazesthai "picture to oneself," from phantos "visible," from phainesthai "appear," in late Greek "to imagine, have visions," related to phaos, phōs "light," phainein "to show, to bring to light"
de amúgy nem kizárható (de akkor is csak vaktalálgatás volt a részedről)
"Ha egyet értesz az ősnyelv valahai létezésével, akkor megvan a magyarázat."
Az ősnyelv szükségszerűen kellett, hogy létrejöjjön, ha az őseink a természet hangjait utánozták, s ezekkel az utánzott hangokkal "nevezték" meg a látottakat. Ez a fajta "megnevezés" többé-kevésbé mindenütt hasonló volt, hiszen a zümmögést, csobogást, nem nagyon lehet más hangokkal utánozni. Később, mikor már gyököket alkottak a hangokból, nyilván a hangok jelentése alapján rakták azokat össze, mint ahogy ma is tesszük az összetett szavakkal.
"Az ősnyelv előtti állapotról meg mit sem tudunk. Nem ismert, hogy milyen népcsoportok milyen gyököket használtak."
Az ősnyelv előtt nem voltak gyökök, csak hangok. Ezeket a hangok pedig területtől függetlenül mindenütt hasonló dolgokat jelentettek anélkül, hogy egymással összebeszéltek volna.
Azért alakakulhatott ki a hangok hozzávetőleg egységes jelentése, mert a természet hangjai mindenütt ugyan azok, s így mindenütt hasonlóan kellett utánozni.
A sziszegést (a kígyót) nem lehet semmilyen más hanggal kifejezni, mert a kígyó nem ugat, nem nyerít, nem brummog, nem is csobog, kopog, topog, zümmög...
Más lapra tartozik, hogy a mi KÍGYÓ szavunkban nincs SZ hang, de sok más nyelvben viszont megtalálható:
Persze, ha nem a sziszegés adta az ötletet a hüllő megnevezéséhez, akkor más "kép", más tulajdonsága alapján adtak nevet a kígyónak...
De ettől teljesen függetlenül a (gyors) levegő hangja az SZ. - Mert nem lehet más! Szél, szellő, szuszog, szipog, sziszeg, szellem, szív, szid, szó, száj, ...
Az is természetes, hogy eleink nem kígyónak, serpentnek, és másnak nevezték ezt az állatot, hanem csak egyetlen hanggal jelölték, azzal a hanggal, ami jellemző volt rá.
"Fantazmagória, Hungária, allegória, Magyaria stb.
Meglehet, hogy az ória, ária stb. egy főnévképző. Az is lehet, hogy itt a "g" hang utáni magánhangzó csak kiejtést segítő hang, a mássalhangzó torlódást elkerülendő."
A Hungaria és a Magyaria tök más tészta. A szavak gyöke eleve Hun-gar és Mag-gar (vagy Mah-gar, Mag-har, ahol a -gar minden esetben nép jelentésű) és ezekhez csak az -ia végződés kapcsolódik, lásd: Szerbia, India, Arábia...
A fantazmagória szóra az alábbi eredeztetést találtam:
"Eredet: A "fantazmagória" szó a görög "phantasma" (φάντασμα → 'álom', 'kép', 'látomás') és az "agora" (ἀγορά → 'gyűlés', 'piactér') szavakból ered, jelentése magyarul 'képek gyűjteménye' vagy 'látomások piactere'."
Gyanítom, hogy ebben is az görög agóra szó szerepel...
A -ra, -re végződéssel azonosítani nemcsak a teljesen más hangsor és annak hossza miatt sem lehet, hanem azért sem, mert a másik három szó végződésébe nehéz belelátni a mi helyhatározónkat. Továbbá mindkét első két forrás a szavak végződését (-gória) a görög 'agóra' szóval azonosítja. Tehát nem toldalékról van szó, hanem összetett szavakról.
Így van, ebből kell kiindulni, mert aki nem ismeri a számokat az csak két dolgot tud megkülönböztetni, az egyet és a sokat, ami nem egy, az sok...
"mert ha 2 ember van egy koncerten, az nagyon kevés."
Ne keverd ide a keveset, mert a sok az egytől eltérő számú dolgok megnevezése. Azaz minden olyan mennyiségre vonatkozik, ami több, mint egy. Mi nem érthető ezen a baromi egyszerű dolgon???
"A többesszám nem sokat jelent, hanem többet egynél."
Igen, de ilyen fogalom nem volt, és ma sem használatos a az egynél több kifejezésére.
Ma sem tudunk mást mondani arra ami egynél több, hogy sok.
Az egy más kérdés, hogy a sok MAI értelemben általában a nagyobb mennyiség jelölésére használjuk.
Az a baj, nem tudod még elképzelni sem, hogy őseink nem rendelkeztek a mai ember szókincsével, s még szavaik sem voltak, csupán hangokkal kommunikáltak néhány fontosabb gondolatot.
"T hang már pusztán toldalékként annyi dolog, hogy nem lehet beskatulyázni egy fiókba."
És még a zsákutcát is T-vel jelöljük!!!
Csak azt hagyod ki szokás szerint, hogy a legelső jelentése nem lehetett 'zsákutca', mert akkoriban NEM VOLT zsákutca... Sőt, igék, meg főnevek sem voltak megkülönböztetve...
Igen, ezen szintek valóban létezhetnek, és én is úgy találom, hogy az elsőn igen gyakran valaminek a hangját ábrázoljuk, jelenítjük meg. Az F_RR egy hangjelenség, a forró víz F_R hanjai mondjuk, ha FORRni kezd, és igen ez valóban forog is. Ahogyan a tűznél meg a P_R hangok vannak jelen, maga láng is pörög, de a pörögölő ember is forgatta a nyársot ha egyenletesen akart sütni.
A FAROK is a FAR szóból lehet, onnan nő ki. A FAR is lehet FOR gyökű, hiába hogy valaminek a háta, de ha FARol bármi, akkor ezáltal kiFORog a test.
FONDOR szó másképp mondva cselszövő , azaz ha a cselt szőhetjük, akkor FONhatjuk is, itt valóban a FON igénk van használva fel. Ez nen rövidült, nem a FOR gyököt használja fel. FINTA szó is ezen okból ide jön. A csala- FINta is, mert ez is CSELszövő, azaz CSEL-FONTA személy, aki CSAL. Ezekből is látszik a CSAL-CSEL szavak nagyon közeli rokonsága.
De szerintem ennyi a FON rész itt, a FANTázia már a fejünkben FENT születő képzeletekről szól, FANTasztikus szavunk is inkább a FENT-ről szól, itt már ezekben nem szövünk cseleket. FANTom szó is a FANTázia terméke, FENT a fejünkben születnek meg. Ahogyan az ötletek is, amelyeket ki tudunk FUNDálni, itt valamiért már D lett a vége, de ezek odaFENT születnek meg.
FARSANG: az --ang, eng, --ong, öng dolgok nagyon gyakran a h-ANG amiről szólnak, ezt majd írom bővebben, megér egy külön cikket. Ez is egy jellemzően hangos dolog, lehet tényleg a FURCS(a)hangokról szól, végül is ezen tevékenység lebonyolítása éppen ezzel jár.
F-INGÁS: F-hangos --- ez csak egyszerű ennyire.
FINE angolban a FINOM szavunkra hajaz. FINAL a FINÁLÉra. A finomítás egy dolgon, tevékenységen a vége felé szokás, már ugyan kész van, de még csiszolni kell rajta és kész is, le van finomítva.
ELEFÁNT: ELE az az ELE(je) valóban, az ormánya, ami FENT a FÁN van gyakorta. A fák lombjait fent szereti fogyasztani. A FÁNTON-FÁNT bosszúállást/visszavágást jelentett valamiért, ezzel nem fizettek úgy mint egy pénzzel, hanem maximum valaki a korábbi cselekedetéért "fizetett meg" Nem tudom miből a szó, de talán a FA miből lett, gyakorta össze van régi szövegben hozva a környezetébe egy régi mondás, miszerint
"ki bottal köszön, annak doronggal felelnek" --
FORINT a pénzverde akkori helyét örökítette meg. Fiorentina drukkerek szó szerint közel a helyhez.))...
"Az ominózus FANTÁZIA szó toldalék részében nem vagyok százas, lehet az FENTES dolog is akár, vagy valami más. Odáig vagyok majd biztos az egészben, hogy ennek köze lesz jó eséllyel a FENT szavunkhoz. "
Hadd legyen csak képzelet szó is (nyilván KÉPből származtatva), az nem probléma. Tele vagyunk olyan dolgokkal, mire két vagy akár több szavunk is van. Mondjuk kutya ---eb, macska--cica, rak-tesz, eszik-étkezik- kajál --- táplálkozik--falatozik-- elfogyaszt és hasonlók.
Az ominózus FANTÁZIA szó toldalék részében nem vagyok százas, lehet az FENTES dolog is akár, vagy valami más. Odáig vagyok majd biztos az egészben, hogy ennek köze lesz jó eséllyel a FENT szavunkhoz. Amit úgy is mondunk hogy FÖNT, azaz közismert legalább két alakja is ennek. Akkor miért is ne lehetne több még. Mert az eleFÁNT szóban is mintha ugyanez a dolog lenne. Vagy épp a FINTor is az arcunkon FENT van.
De a FENT-FÖNT a leginkább közismert. FANTÁ(s)ZIA szóban annyi lehet a latin, hogy az amúgy magyar nyelven érthető szót ilyenre változtatták át, és mondjuk ez került vissza hozzánk. De az alap, a hozzávalók a magyaré, amiből ezt főzték. Valószínűleg ezért használjuk így , mert ezt így "kaptuk vissza" .
Olyan lehet ez, mint a HELLO szó, ami mára köszönés lett nálunk is. Ez a mi szavunk alapból, és módosulva visszakerült hozzánk. A szó a HALL igénkből született meg. Ugye a telefonközpont egy magyar találmány, tesztelgetés közben folyton kérdezni kellet: HALLOD?.. és most HALLOD?... Így indult, aztán ebből egy rövidebb HALLO lett, ami egy nemzetközi telefonos bejelentkezéssé vált. Angol nyelvterületeken a HALLO HELLO lett, és köszönés lett. És ezt mi is "átvettük", a saját szavunkat visszavettük immár módosítva.
Ami amúgy nem baj, mert a gyök (H_LL) lényegileg megmaradt, és a szó figyelemfelhívó hatása is ugyanúgy érvényesül továbbra is. Megvagyunk ezzel így is, és kétféleképpen mondunk olyat hogy HELLO, mindkét verzió továbbra is arra koncentrál hogy figyelmet hívjunk fel, azaz HALLjanak minket.
1: ráköszönéskor ösztönösen odafigyelünk egy ilyenre. 2: Ha valaki nekünk nem tetszőt cselekszik, és félig meddig rákiáltunk hogy HELLO ! , így is a HALLhatóságunk lesz az elsődleges...
FANTÁZIA: hivatalos "latin jövevényszó" ---- magyarul értjük ezt: a szó alapja a FENT szavunk, és magyarul toldalékolva. Fentező dolog így: FENT+EZ+Ő a gondolat ott FENT a FEjünkben/agyunkban születik meg.
FÁZIK: hivatalosan ugor-uráli örökség. ------ Az nem oké. CZ-F szerint a FŰ-ből van, ugyanakkor mások szerint---és szerintem is ez lesz a jó--- aki FÁ-ZIK az FÁT keres, hogy tüzet rakjon. Ezért FÁ--ZIK. Már az 1700-as években van erről grammatikai írás, illetve Kiss Dénes + mások is erre voksoltak, nálam is ez a nyerő legősibb magyarázat.
KÁOSZ: "latin jövevényszó"--- vélik egyesek. Vagy inkább a magyar eredeti hangalak lett K(á)ÓSZA és KESZE-KUSZA valaha latinok közt és mi is már használjuk ezt az új szót, végül is így már egy főnév.
ESZKIMÓ : nem német... ----- "hótalpat kötő ember" jelentést csak utólag tukmálták rá erre a hangalakra önkényesen "konszenzus" alapján, önnön magukat sem így azonosítják. 50 éve még "nyershús-evő" jelentéssel ruházták fel őket utólag, azaz ezeket minimálisan sem vehetjük komolyan. A magyar nyelv nevezhette meg eszkimónak őket. Mert magyarul van ennek az egésznek értelme.
A szó már egy tömörített verzió. Kik is ők ?... ÉSZAKI MOngoloid típusú emberek. Ez nem véletlen. A bolygónk legészakibb lakóinak egyikei ők. Akiket régen ÉSZAKI MOngol néven is neveztünk meg. Illetve csoportosításnál voltak északi VAGY eszkimó (szabadon választható) ágai a mongoloknak. 150 éve így egy lapra tették még őket, és a hangalak is egybevág, a szó vége már rövidítés, az ÉSZAKI dolog szuperül kiolvasható belőle...
Már nem is az ÁGY dologgal foglalkoznék itt, hanem amit a legvégén írsz hogy ugyanazon gyökök lennének a sorolt szavakban.
Mint sokadjára írom, a magyar nyelv szóképzése elég kreatív, többféleképpen létrehoz szavakat, ne csak egy sablonban gondolkodjunk. Ha egy szóban megtalálni egy pontos hangsort, az gyakran egyáltalán nem ugyanaz lesz, mint a hangsor önállóan jelentéssel. Példák:
APÓKA szóban sincsenek PÓKok, nem célszerű ilyeneket keresni benne, ez nem az a szó, nem gyök sem, csak épp ezen hangok összejöttek. az ilyen jelenséget ne keverjük oda. Minél rövidebb egy szó/gyök, annál valószínűbb hogy akkor is megtalálható lesz egy másik szóban a hangsora, ha semmi köze egyébként a gyökszóhoz. Máskor viszont épp ahhoz tartozó lesz, ezért kell mindig egyénenként megnézni.
LEBeg szóban sincsenek EBek. A játsSZÓ végén nem az a SZÓ van természetesen melyekkel beszélünk.))
KöszÖNTÉS szóban sem ÖNTÉS-ről van szó, az ilyeneket azért ne keverjük be.)) Nekem ez inkább a KÉZ-INTÉS szóra hajaz, ráadás volt ilyen szavunk. Odaintünk, kezet fogunk, így indul egy üdvözlés.
ValamINT szóba viszont biztosan nincs INTés szó és INT gyök sem, hiába pont ez a vége. Ez megint más. Ahogyan a MEG-INT szóban sem INTegetünk sehová. A dalolÁS során sem ÁSunk. Az egyedisÉG szóban sincs ott az ÉG-és gyökszava, nem ég itt semmi sem.
Akkor a GŐZ szóban se keressünk ŐZeket nagyon, nem az van benne, KAPA szóban nincs ott APA. És temérdek ilyen van. Van mikor tényleg benne is van a hosszabb szóban a rövid, máskor meg semmi közük ehhez, egyénenként változik ez. Például a VÁGY szót el tudom képzelni hogy köze lehet az ÁGY szóhoz is.
Már azt a részét, hogy ezért lett Á a magánhangzó. Mert elvileg régen ez "VAGY-ÓDÁS" is volt, azaz létige kapcsolata lehet, mint a VAGYON szónak is, ami azt jelenti hogy sok-sok javak VANnnak. VANódik szó is volt egykoron.
De a FAGY és ZAGY szóban bizonyosan nincsenek AGYAK és ÁGYAK sem valószínűleg...
"Viszont magyarázatot kell találni, miért alkottak hasonló gyököket, szavakat egymástól távoli helyeken?"
Ha egyet értesz az ősnyelv valahai létezésével, akkor megvan a magyarázat.
Az ősnyelv volt elterjedve mindenhol Eurázsiában, akár mint közvetítő nyelv. Nem találtak ki egymástól függetlenül semmit sem ezután, csak elhagyták egyesek a gyökökre épülő ősnyelvet.
Az ősnyelv előtti állapotról meg mit sem tudunk. Nem ismert, hogy milyen népcsoportok milyen gyököket használtak.
Ez egy külön nyomozást igényelne.
"Te is megpróbálhatod a toldalékot "magyarítani"..."
Nem szívesen megyek bele találgatásokba.
Fantazmagória, Hungária, allegória, Magyaria stb.
Meglehet, hogy az ória, ária stb. egy főnévképző. Az is lehet, hogy itt a "g" hang utáni magánhangzó csak kiejtést segítő hang, a mássalhangzó torlódást elkerülendő.
Az semmit sem jelent, hogy a KATEG-ÓRIA terjedt el. Mi is már azt használjuk. De ezt akkor is mondták úgy egykor (nem is oly régen még) hogy KÖTEGRE. A ma használt szó helyett. Ennél egyértelműbb a dolog nem igen lehetne, a hangváz is azonos. Értelmileg is stimmel.
Én fenntartom a 2125.-ben leírtakat mindenképpen...
"2125. sorszámú írás ! Igazoltuk ezt szerintem... Ha ez nem elég, akkor úgysem lesz jó semmi más sem neked..."
Nem kifogásoltam az ott leírtakat, mert még akkor a 2125-öt nem olvastam...
Amúgy erős fenntartásokkal talán elfogadható a kötegRE » kategÓRIA szavak RA/RE-ÓRIA toldalékaira adott magyarázat, de nagyon nagy az eltérés.
Ha megnézed más nyelvekben mindenütt a kategÓRIA valamilyen változata szerepel, a kötegRE sehol nem találni példát. Márpedig amennyiben ez utóbbi lett volna átvéve, legalább egy-két nyelvben ennek az alaknak kellene szerepelni, de nem!
Ez a tény a kategÓRIA változat elterjedtségét támogatja.
Ettől függetlenül a két szó gyökét (KAT és KÖT) egyezőnek tartom.
"És hogy lett az ÁGY?... Hát nagyon erősen arra lehet itt következtetni hogy a LÁGY szóból jöhetett létre hangelhagyással,"
Kizártnak tartom a szó eleji hangelhagyást, semmi értelmét nem látom, semmi nem indokolja, nem nehezíti a kiejtést. A LÁGY szavunkban semmilyen problémát nem jelent... Ez a nyelvészek stílusát idézi...
Kétségtelen, hogy az ÁGYÚ az ÁGY toldalékolt változata a nagyszáj-ú, ízeltláb-ú, ötujj-ú, stb. szavak mintájára.
Régiesen ÁLGYÚnak (ALGYÚ?) is nevezték. Vajon miért? Az ágy minden esetben lent, ALul van, amin ALszunk.
Így egyik lehetséges származtatása az AL gyök. Itt valóban szóba jöhet az L hang elhagyása, de itt legalább némiképp indokolt a kiejtés okán, és magyarázatra szorul a GY hang odakerülése! Egyébként ez a C-F magyarázat...
Egy másik verzióban pedig ÁGakból összerótt fekhelyet jeleníti meg, lágy G hanggal a végén, ami eleve a lágyságra utal.
Az ÁGY valódi jelentése is inkább védelmül, kényelemül szolgáló 'fészek'. Lásd a madarak, különösen a gólyák fészkét, de a főemlősök is készítenek maguknak ágyat ágakból, gallyakból.
Valószínűleg az ősember is jobb híján sokáig ezt a bevált gyakorlatot követhette.
Azt gondolom, ez utóbbi logikusabb és egyszerűbb eredeztetés áll közelebb a valósághoz: ÁG»ÁGY
Az ÁGY-AGY kapcsolatára hirtelenjében semmit nem tudok mondani, ahogy a többi alábbira sem.
Lásd még: VÁGY, LÁGY, FAGY, NAGY, VAGY, ZAGY szavakat, amelyekben ugyan ez a gyök szerepel.
A többes szám az ott indul hogy legalább KETTŐ Ha kérhetnénk, ezt ne torzítsd el sok jelentésűvé, mert ha 2 ember van egy koncerten, az nagyon kevés. Meg feltehetőleg a KETTŐ volt előbb megszámlálva, mint a sok ezer. A többesszám nem sokat jelent, hanem többet egynél. Óriási különbség. A gyakoriság fogalma értelmileg ettől még állhat közel a sok szóhoz. A KEMÉNY szónak is szinonimái a SZILÁRD, ERŐS, ROBUSZTUS, ACÉLOS, TÖMÖR szavak, ettől még hangalaki értelemben nincs rokonság, még K hangjuk sincsen.
A KEMÉNY szó gyöke a KŐ, ebből származik. KŐKEMÉNY-kor 2x is kimondjuk. És igen, a KÖMÉNY is ide jön, mert ez volt nevezve KEMÉNYMAG néven is, tehát ez kimutatható. De a KÉMÉNY szó teljesen másból jött össze. Kutyát sem érdekelte ezúttal a szilárdsága. Ez más Mert a KÉMÉNY megnevezés KÉMlelő nyílás a domboldalon a pincék kürtője, ami kinéz a talajból. Ugyanez a lényeg a házak KÉM-ényein is, legmagasabb pontként KÉMlelik a tájat, ez a szó a KÉM gyökből van. Ez a szótő itt.
Tehát a kémény--kemény szavak totál másból születtek. Tudom ezt nehéz felfogni, de így van. Mert van KŐ szavunk is meg van KÉM szavunk is. Ezek nem rokonok. A KÉMcső sem kemény, hanem megfigyelő cső, KÉMlelő. A KÉMIA műhely valaha KÉMLELŐ műhely is volt.
Illetve magát a KÉMÉNY szót is még meglehet találni néha-néha KÉMLELŐ megnevezéssel is régi szövegekben, na meg a KÉMÉNY szavunknak sok hasonló alakja van idegen nyelveken, de a KEMÉNY szónak viszont már nincs. Nyilván ezeket nem fogod figyelembe venni, mert előre eldöntötted mi ez...
Van még régi KÉM-fok szó, így definiálva: "Emelkedettebb pont, hely, honnan vmely tájat könnyen áttekinthetni" ---- írtál ezt le jó 150 éve.
A KÖR szó gyöke mássalhangzóváz/pár, a K_R . Ez ugyanúgy lehet gyök, mint egy BEN forma.
"Speciel Igazságnak lehet igaza ezzel a köteg szóval kapcsolatban.
Nem kell rögtön feladni a toldalék magyarázatát, még ha nem is biztos."
Pont ezért vitatkozunk. Viszont a vitában igazolni kell az állítást, mert csak abban az esetben lesz elfogadható.
Te is megpróbálhatod a toldalékot "magyarítani"...
"Ennek gyakorlatilag nulla az esélye, mert amennyiben ősnyelvről beszélhetünk, akkor az azonosságok maradványok a nyelvekben."
A mondat második részével egyetértek.
Viszont magyarázatot kell találni, miért alkottak hasonló gyököket, szavakat egymástól távoli helyeken?
Ugyanakkor számtalan különbözőséggel is találkozunk még a saját nyelvünkben is, amit csak úgy lehet magyarázni, hogy más logika, 'kép' alapján lettek megalkotva a gyökök.
Miért? Mert a távolságok miatt nem beszélhettek össze az ősemberek, és így különböző 'kép' alapján más-más hangokat használhattak föl ugyanazon gyök megalkotásakor. (pl. pir, tűz) De ettől függetlenül a hangok utánzása szükségszerűen hasonló hangokkal történt, és ennek megfelelően a hangok jelentése is nagyjából azonos kellett, hogy legyen. Ezért a rokon jelentésű gyökökben nem véletlenül találhatóak azonos hangok.
"A SÁG és SÉG képzőket a SOK szóval azonosítom. Nem vitázom rajta, mert megvan az értelme"
Ez egy ex katedra kijelentés, amit be kell bizonyítani. Helyetted megtettem:
"Meg kell vizsgálni, van-e a G hangnak is SOK jelentése. (nem zárható ki, hogy van. Ha van, visszavonom utóbbi véleményemet.)
Nézzük, mit találunk:
Inog, billeg, csillog, szipog, írogat, eszeget, iszogat, nyomogat szavak gyakorító képzőinek jelentését a G hang adja. A gyakoriság szinonim jelentése a SOK-nak."
"Viszont a toldalékolásnak van egy olyan módja is, mikor a toldalék pusztán egy jel, egy tudatosan kijelölt jel, mivel igény keletkezett mondjuk teszem azt egy múlt idő közlésére, és erre a T hangot nevezték meg."
Ezt nevezik blöffölésnek... Ha belegondolsz, magad is rájöhetsz mekkora sületlenség. Úgy képzeled el, hogy összeült az Ősemberek Világtanácsa, és közfelkiáltással a T hangot választották a múlt idő jelölésére? És, ha már együtt voltak, megválasztották a K hangot a többesszám, a J hangot a felszólítómód jelének...
"T-vel is több dolgot, például az egyik T a KRESZ zsákutca táblája."
És elgondolkodtál már azon, miért T és miért nem Y a zsákutca jele?
Ha meglesz a megoldás, azt is megérted, hogy nem véletlenül T hang a múlt idő jele.
"Te nem a KEMÉNY megfelelőit soroltad itt fel, hanem a KÉMÉNY megfelelőit. Hát k-vára nem mindegy!"
Valóban, ezt jól benéztem!!! Így higgyen az ember a online fordítónak...
No, de mindegy is, mert a KEMÉNY és a KÉMÉNY mindössze egy ékezettel különbözik egymástól, a hangváz sőt az egész szó gyakorlatilag ugyan az.
A kérdés legföljebb úgy merülhet föl, miért KEMÉNY a KÉMÉNY?
"És még csak semmi köze sincs a KÉMÉNY szóhoz, hiába egy hangalak szinte, mégis tök más az egész."
Ugyan az a hangváza: K_M, K_M.
Vagy most ez mellékes? Most nem számít a hangváz sem, ha neked úgy tetszik?
"Azaz az idegen nyelvi KÉM-ÉNY verziók mind magyar szavak eredendően,"
Ha nem is azt, hogy magyar szavak, annyit biztosan, hogy a megalkotásuk azonos módon, azonos hangokkal történt.
"Az egyik szó gyöke a KŐ . A másik szó gyöke a KÉM."
No, és a KÖMÉNYt hova sorolod? Ennek is K_M a hangváza...
Vagy a KÖRET, KŐRÖS ? Ezekben is ott van a KÖ gyök...
El kéne döntened, hogy mi mellé teszed a voksod, mert a nyelv nem aszerint épült föl, ahogy Te ma elképzeled.
Az AGY is az ÁGY szóval lehet kapcsolatban. Ezek összefügghetnek erősen. Az AGY a koponyába ÁGY-azott dolog. Nem gömbölyűségről szólhat ez, vagy kerekdedségről. VirágÁGY-ás is van, nem kerekded, csak arról szól, hogy a virágok ÁGY-a az a hely. Be vannak ÁGYazódva oda.
ÁGYas pálinkát is ismerünk, mondjuk szilvaágyon érleltet. Az ÁGYÚ törzse egy úgymond ÁGY min fekszik.
PUSKA-AGY : A puskacső van oda beÁGY-azva. Ugyanez a logikája a kerékAGY dolognak is. A keréknek ez az az ÁGYA, amire a tengely ráfekszik.
És hogy lett az ÁGY?... Hát nagyon erősen arra lehet itt következtetni hogy a LÁGY szóból jöhetett létre hangelhagyással, és ezáltal új szó születhetett meg. A benőtt a feje LÁGYA (agya is ezzel) mondásunk is ez irányba mutat.
Tényleg be kell nőnie valósan is a koponyának rendesen, de amolyan átvitt értelemben ez olyat is jelent hogy szellemileg (agyilag) érett lesz már valaki. És az agy is egy LÁGY rész. Ahogyan az ÁGYÉK---LÁGYÉK szópáros is ilyet mutat, LÁGYrészeket nevezünk meg így. Lágyszöveteket. AGY is a koponyához képest ilyen.
De vissza az ÁGY szóra, ez már önálló szó, ez eredendően egy teríték még a ma használatos ágyak előtt. Célja, hogy ne a kemény talajon aludjanak, (L)ÁGYAZNI kell hogy jó legyen ! Épp mi adódott, szalma volt kéznél, akkor ezzel megoldották, vagy egy szalmabálán is eldőltek, lágy volt és ágy volt.
Azaz az ÁGY mint fekhely szónak erősen köze lehet a LÁGYhoz. De itt vége lehet a LÁGYságnak, mert az ÁGY és ÁGY-azódás már egy új fogalom, a többi szó itt már ezt jeleníti meg mondjuk a virágÁGY(ás) esetén is immár, ezt az úgymond beágyazottságot. Ami az ÁGYÚ, puskaAGY, kerékAGY esetén is ugyanez.
Ezek már itt természetesen nem lágyak, most már ÁGY(azott) értelműek...
"ÁGYÚ : hivatalos "bizonytalan eredetű..." ----- ÁGYféle talpon fekszik, ez azért csak ad némi okot a hangalakra tán. Plusz a GYÚ, hiszen GYÚjtással hozták ezt működésbe. ÁGY+GYÚ, GY összevonva. "
Az aggyal van rokonságban, ami gömbölydedséget jelent. Az ágyú azért ágyú, mert a befoglaló öblös rész kerekded formája a névadója. A puska agya is ezért agy.
Az ágyba meg bele lehet süppedni. A süppedék is egyfajta hajlott dolog.
ÁGYÚ : hivatalos "bizonytalan eredetű..." ----- ÁGYféle talpon fekszik, ez azért csak ad némi okot a hangalakra tán. Plusz a GYÚ, hiszen GYÚjtással hozták ezt működésbe. ÁGY+GYÚ, GY összevonva.
AJTÓ : Itt nem az AJ a gyök. A HAJ, ki-be HAJTÓ dolog ez az AJTÓ. Miért nincs H az elején?... Mondjuk gyorsan, hogy: nyisd ki a HAJTÓT, és csukd be a HAJTÓT. Ugye hogy ugye?.)) Kicsit töri a nyelvet. Nem csoda, ha idővel lemaradt az elejéről ez a H hang.
ARASZ : nem finnugor, ez két ujjunk közötti RÉSZ volt eredetileg. ARASZNYI---RÉSZNYI . ARASZOL--RÉSZEL, azaz RÉSZekben halad. A RESZ nálunk gyökszó és logikailag pont fordítottja a SZER(szor, ször) szorzás értelmű gyökszavunknak. SZER--RESZ SZERelünk, összerakunk. RESZelünk, részekre bontunk. Magyarul indokolható ennek minden RÉSZ-e.
Még az lehet egy kérdés, mit csinál az A hang a szó elején. Erre azt tudom mondani, hogy tán ott felejtettük a mutatószó/névelő A hangot, és így értelmezendő a dolog, hogy ARASZ--A RÉSZ , ujjaink közti része. RASSZok is emberek RÉSZei.
EMBRIÓ : hivatalos: "latin jövevényszó" ------ Ezt azért nem kéne, ez a magzat másképpen, eredetileg az EMBERI magzat megnevezése. Talán EMBERI Ő mondák ki először, mikor megláttak egy ilyet. De odáig ez szinte 100 % hogy EMBERI dolog ez...
Kicsit utána jártam még ennek a KATEGÓRIA dolognak, hátha találok valamit, ami még jobban megerősíti hogy a KATEG az KÖTEG. Sikerült olyat találni, hogy gyakorlatilag kitudjuk ezt mutatni egyértelműen, sőt még a toldalékra is meglehet a jó válasz. Az itteni -ÓRIA vég nem feltétlenül ugyanaz lesz mint máshol, de az ominózus szavunkra megadja majd a magyarázatot.
Nem is olyan régen még, alig 120-150 éve már jó sok könyv megjelent magyarul, és ezekben gyakran nem kategóriákra különítenek vagy kategóriákra osztanak fel dolgokat, hanem KÖTEGRE, ezt így fejezték ki gyakran. És ezt a "kategória" szó helyett használták, pontosan ugyanilyen értelemben.
Azaz a KÖTEGRE felosztás = KATEGÓRIA felosztás. Ez egy idegenben történő torzítás a KÖTEG-RE magyar formából, amit már mi is használunk jelen korunkban is. De a mögöttes tartalom, és az eredeti hangalak az a mienk , mi eredeti hangalakunkból van ez az egész dolog.
És akkor a szó végi ÓRIA ebben az esetben a RA/RE toldalékunk módosított formája lehet. A KÖTEGRE osztás/különítés kifejezésünk a "kategória" szó helyett kimutatja a KATEG---KÖTEG egyezőséget...
""Az embereknek azon hajlandósága, hogy azokat az információkat részesítsék előnyben, amelyek igazolják saját prekoncepciójukat (előfeltételezéseiket) vagy hipotézisüket, tekintet nélkül az információ igaz vagy nem igaz voltára""
"Cz-F és még néhányan azóta írtak a hangokról, egyikük sem adott nekik önálló jelentést, mert nem is tudtak."
Direkt vastagon szedtem, nehogy elkerülje figyelmed,mégis megtörtént.
Most még egyszer idézem és pirossal is kiemelem, hogy lásd: "sőt Fogarasi a betűk jelentését is vallotta"
"Azzal a téveszmével meg nem is foglalkozom,"
Senkire nézve nem kötelező...
"Ketten találkoznak az őserdőben, mert szerinted ugye eleve kizárt a régebbi fejlett civilizációk, amelyekre egyébként bizonyítékok is vannak."
Sok-százezer évvel ezelőtt milyen is volt a fejlett civilizáció?
Nem ismer ilyet a tudomány...
"példa : "A FOR mióta víz hang ?" ----- mondjuk tán azóta amióta FORR, FOR-tyog, FORR-ások vannak."
Ott a FORGÁS, FOROG képe jelenik meg, s ezen szavak gyöke nem a vízhez, hanem a szilárd dolgokhoz kötődik. FORog a kerék, a leguruló kődarab, és még Te is tudsz FORgolódni...
