Miért váltod le? nem vagy megelégedve, vagy rezisztenciatörés miatt akarsz váltani?
A strobilurin félékben akkor nem gondolkodsz tovább? (Bár nekem azt mondta egy BASF-es most tavasszal, h. sajnon kialakul a rezisztencia akármelyik Strobilurint használjuk; de itt Közép Európában még nem olyan vészes mint Ny-on. )
A Cabrióról vagy az Eclairról mi a véleményed? Utóbbinak jobban dícsérték a lisztharmat elleni védelmét a többinél és egyszer összehasonlítva az árakat úgy találtam, hogy tán kiadósságra az Eclair a leggazdaságosabb.
Én is váltanék jövőre - de nekem elfogyott a Quadris, azért elsősorban, meg kipróbálnék mást. Bár előírásoknak megfelelően csináltuk, 2 hétnél több nem telt el (3 forduló Q volt) és mindíg kapott kontakt ként is, azért volt minimális lisztharmatfertőzésünk.
Meg tudná valaki mondani hogy ez milyen fajta?Szeptember elején érik,muskotályos apró fürtű és kis bogyójú.a perenoszra és a lisztharmatra nem érzékeny de rothadékony.
Hát, Én a Quadrist biztos leváltom jövőre. Hogy mire, az még nem tisztázott, több esélyes is van. Csak eddig még nem találtam olyan megoldást, ami árban is nagyjából ott lenne a Quadris környékén... (lh: Falcon v. Cantus v. Altima, peronosz: Tanos, botry: Cantus v. Altima v. Mythos)
A mankoceb elősegíti a lombfejlődést és persze közvetetten a termés növelését is, ezért teszik előre. Én nem adok már ilyenkor mankocebet. Ami miatt lehetne ilyenkor az sztem az orbánc, ha olyan volt az időjárás, és elhúzódik/ott az aszkospórák kiszóródása - de ez most nem áll szerintem.
Erre a hétre esőt, lehülést mondott, ezért nyomtam jobban perenosz + botritis ellen. A Quadris drága de gyenge szer, szerintem. Enyhe perenoszpóra volt a szőlőmön, így az ellen hangsúlyosabban védekezek (felszívódó + kontakt). A kén kiegészítés lisztharmatra ment, ami idén még nem volt. A rézgálicot az utolsó körre, augusztus elejére tartogatom.
Szépen néz ki, jó nagyok a fürtjeid - ez nem az a kisfürtű klasszikus olaszr. lehet, vmi combosabb klón talán...
Pár megjegyzés, erről értekezhetnénk itt a fórumon is, érdekelne többek véleménye.
Fürtválogatás: és annak is az időpontja; Általam nagyra becsül Monostorapáti Scheller birtok vezetőjével nemrég erről beszéltünk, és ő a sokkal későbbi időpontot preferálja (Zsendüléskor, vagy utána) mert a korán ledobott fürtöktől felszabadult energia a megmaradtak áramlik és így azok még jelentőset növekednek, telnek a szemek, fürtök. (tehát ő a növekedési szakaszt mindenképp megvárja) Mondjuk az is igaz, hogy a vegetácó második felében már jobban látszik az évjárat; lehet kalkulálni hogy beérik e tervezett fürtmennyiség, vagy csökkenteni kell belőle.
Van olyan aki már virágzáskor leszedi - pont azért hogy ne vigye el a plusz energiát...
Ki mit tart jónak, melyik időpontot preferálja? (nekem idén egyáltalán nem kell leszednem, nagyon kevés fürt van a Cirfandlin -van olyan tőke, h. 2,3 csak- de ez másnál is probléma a környékünkön.)
A másik észrevételem a permetezés; még mindíg Quadrist nyomod? Ez lenne a 3. a blokkban? Én 3,5 hete adtam az utolsó Q-t de már akkor is eléggé záródtak a fürtök, legutóbb kén + orthocid ment. Ja és miért teszel kontakt peronosz ellenit is bele? Nem bízol a hatásában - mert talán drága szer ez ahhoz, hogy ennyire meg kelljen támogatni, meg a kánikula ezzel a kevés esővel nem igazán kedvez(ett) a peronosznak. BÁr és a Quadris + kén blokkom ellenére láttam -minimális- lisztharmatfertőzést.
Ja és miért Dithane? Az okos növvéd. tankönyvem a Dithane-ról azt javallja, hogy a vegetáció legelején, a gyors növekedés szakában használjuk, továbbá lazítja kicsit a szöveteket (ez törésre hajlamosít, ill. más fertőzésre kaput nyithat?). BÁr én is gondban voltam a legutóbbi kontakt peronoszp. szer kiválasztásával; rezet nem akartam még - korainak tartom most, hogy a bogyók még szépen növekednek, talán majd a következő permetbe. (De ahogy látom az előrejelzéseket, felesleges aggódni, jön a szaharai hőség, nem lesz itt peronosz fertőzés.)
Ha jól látom, az oltás kb. az oltvány jobb oldalán látható fehér kavics magasságában van (az a göcsört). Tehát, ami fölötte van, az a nemes.
Ez egy kétéves oltvány, a termelőnek megmaradt pár ezer, és tavaly a kimaradt helyre leiskolázta, hátha még el tudja sózni. De a késői időpont miatt rosszul hajtott, ezért ősszel ki sem szedte, viszont idén tavasszal, jó magyar szokás szerint, nehogy valakinek haszna legyen belőle, leszárzúzózta. De mivel vagy 200 oltvány ezt túlélte, párat kiástam pótlásnak.
Hát....sajnos nem: a felesége kint ült közben a kocsiban a ház elött...
Megnéztem, ahol lehet, tulajdonképpen úgy van. (Szintén zenész?:-) Azt hiszem, amit földre lehajló vesszöknek nézel, azok új, bújtással keletkezett tökék, akiknek majd az irdatlan hosszú kart kellene valaha fölváltaniuk.
Épp ennél a fajtánál van baj a szellösséggel: a szemek túl tömötten ülnek a fürtben, ezért gyakran megrohadnak. az állaga sem túl tetszetös: vastag börü, leveses ízü, de hát ebböl terem a legtöbb.
Ezek szerint a szőlőmetszésre nem jutott idő. Hihi!
Úgy álljanak a friss új vesszők a karon (ez ami közel vízszintes) hozzárögzítve a drótokhoz, mint a kottában a tá-tá-tá... egymás után. Remélem, ez elég szemléletes.
A hónaljhajtáson friss üde, asszimiláló levelek vannak, ezek is érlelik a szőlőt.
A fürtzóna legyen szellős, süsse a nap, járja át a szél, ne maradjon párás.
Nem bírom megállni, hogy ne szólaljak meg. Ha jó emlékszem Rambo metszette meg a szőlőt, így Ő képről is jobban ismeri, mint én. Ettől függetlenül lenne néhány tanácsom, hogy több örömed legyen benne.
Próbáld meg a földre lehajló ágakat vesszőnként rögzíteni a kordonhoz, ha lehet közel függőlegesen.
A hajtásvégek még alig érik el a legfelső drótot, nyugodtan fölé engedheted őket, akár 40 cm-t is. Persze feltéve, hogy feléred őket, a fölső drót fölött vágd le majd a vesszővégeket kb. 30-40 cm-nél.
A fürtzónából (itt vannak a szőlők) a fölösleges leveleket, amelyek belenőttek a fürtökbe, takarják azokat a naptól és ugyanitt, de csak itt, a hónaljhajtásokat távolítsd el. "A tested a vessző, a karod a levél", az a hajtás, ami a vesszőről a levél tövénél fakad, és gyakran másodtermést hoz.
Azt mondod nem érik meg a szőlő, a képen szép nagy egészséges fürtöknek látom őket. Ha nem sajnálod, ritkítsd meg, kevesebb termést esetleg jobban megérlel a tőke. pl. Egy vesszőn csak egy fürt maradjon. Egyébként több olyan csemegeszőlő is van, amelyiknek semleges az íze és semmi extra élményt nem nyújt.
Fokozatosan cseréld le a tőkéket, amelyik nem terem. Már ősszel kezdheted is.
Az újonnan ültetett szőlőt nem a legjobb szögben fotóztad le, úgy tűnik nekem nincs ezzel semmi gond, jó helyről hajt (egy oldalnézeti kép azért jó lenne róla).
A fürtválogatás a fürtök szelektálását jelenti. A termesztő kiterveli, hogy hány fürtöt kíván meghagyni egy hajtáson (én egyet) és az összes többit leveszi. Így a szőlő csak a meghagyott fürtöket érleli be, ami az extrakttartalomra és a cukorfokra van igen jó hatással - krémesebb, sűrűbb, alkoholosabb, testesebb bort lehet így készíteni.
A lombfelület növelése azért fontos, mert a fotoszintézis során "készül" a cukor, a növény tápanyaga (vízből és széndioxidból). Ha egy fürtbe több levél "dolgozik", akkor a cukorfok emelkedik. Persze nem minden határon túl, mert nem az a cél, hogy a növény csak a levélfelület fejlődésére fordítsa az energiáit. Van egy ökölszabály, hogy egy fürtnek kilenc levél kell - fogalmam sincs miféle mérés mondja ezt. Ha ezt próbáljuk tartani, akkor vélhetően jó úton járunk a magasabb cukorfok felé vezető úton. Ugyanakkor a tőke általános kondíciója is javul, tud télire tartalékolni.
Permezetni mindig megelőzően próbálok, mert a fertőzés leküzdése mindig több energiába kerül, mint annak megelőzése. Azonkívül a fertőzött bogyók, levelek - még ha be is száradt a fertőzés - legyengítik a növényt, ami utat enged a felülfertőzésnek - azaz pl. a megrepedt bogyókon könnyűszerrel bejut a botritis akkor, amikor már nem tudsz ellene védekezni, mert élelmezési egészségügyi okokból már nem szabad permetezni - ilyenkor már kényszerpályára kerül a gazda, korábban szüretel, ÉS "megöli" a mustot, amit fajtaélesztővel próbál kierjeszteni - ez már nem az a természetes borkészítés, amit megcélzok.
Egyedül a rovarkártevők ellen védekeznék a tömeges megjelenést közvetlenül megelőzően - a kárküszöb elérésekor - de azok ellen is csak biológiai szerrel tenném ezt, ha erre lett volna példa (a gyapjaslepke nem támadta meg a szőlőmet, azóta sem kellett semmivel sem küzdenem). Gyakorlatilag három éve, mióta csinálom, nem használtam sem inszekticidet (rovarölőt) sem atkaölőt.
A gyógymóddal egyetértünk. Ezt kapta az enyém fürtzónája is. És még szerencsém is volt vele, alig hogy befejeztem, megjött a megjósolt vihar szele. De nem ez volt az igazi mázli, hanem az, hogy 10 km-el délre elhúzott a csapadék zónája.
A biotermesztők elsősorben kénnel védekeznek, és a lombozat szellőssé tételével (ritkítással). A kénnel való védekezés nagyon jó, ha elég sűrűn tudsz permetezni.
Ha must rámész rubigannal és karathane-nal, simán megfoghatod a lisztharmatot.
Megerősítem!! Nekem is komoly csapást kell mérnem a rohadékra, pedig azt hittem az utóbbi dupla permetezésemmel kiirtottam. Ma csak a fürtzónát takarítottam , holnap megkapja a drogot.
De van jobb hírem is. A Csabagyöngy szépen sárgul és kezd puhulni. Jó idő esetén 10 nap multán már lehet szemezgetni.
Ez nekem nagyon olyannak tűnik, mint ami az én Csabagyöngyémet is pusztította (még van egy egészséges idei vessző, lehet, hogy megúszta szegény, nem akarom elkiabálni). Pont így volt azzal is: egyik pillanatról a másikra mindenestől elszáradt az egyik vessző a másik után (2363 és 2373). ESCA a kulcsszó, de ez nem vélemény, csak egy laikus ötlete.
Nekem is van két tőke Bakum, hihetetlen, hogy annak milyen a növekedési erélye...
A teljesen egészségesnek látszó levelek elkezdenek fonnyadni, majd egy-két nap alatt ilyen ropogósra száradnak. Dísznövényeknél van ilyen bakteriális fertőzés, ami a vízszállítást akadályozza meg szőlőnél nincs ilyesmi?
-Középtájon mintha valami gombás dolog lenne. Volt valami előzmény vagy rögtön ilyen lett? Nekem is volt ilyen fonnyadás, de arról kiderítettük, hogy orbánc.
Tanácsot szeretnék kérni. Van nekem egy tőke bakóm, ami 30 méter hosszan befutotta a házunk verandáját biztosítva a kellemes hűvöst, és a takarást. Kb. 10 éves, még soha nem volt semmi baja nem is volt permetezve. Most azonban el kezdtek leszáradni a látszólag teljesen egészséges levelek, és ezeken az ágakon a szőlőszemek is fonnyadnak. Egyre nagyobb területet érint ez a probléma. Mi lehet ez? Lehet vmit tenni, hogy ne terjedjen tovább?
Ha nem nagy a területed pl hektár vagy felette, akkor csináld meg hagyományosan. Feltéve ha nem zavar a műanyag maradványa a földeden.
Apósnak is van kötöző gépe, én is használtam (japán) egyébként szuper, roppant gyorsan megy vele, csak évekig nézegetheted a szalag maradványokat. Hát ezért!
