A 168 Óra című hetilap, amelynek újságírója, Bíró Marianna meséli el, miként élte át egy amerikai család körében az ég beszakadását. Cikkének összefoglalója: Menni kell. Innen is. Végleg elszakadtunk egymástól. Itt is győzött az árokásás és egymás utálata. Nem képzelt riport Donald Trump győzelmének éjszakájáról, az amerikai demokraták másnapjáról, s arról, hogy mit gondolnak a vesztesek, mi vár a világra holnapután.
Az elnökválasztás eredményeinek vérfagyasztó éjszakájáról készült riport így kezdődik: Maureen barátnőm kislánya fetreng a padlószőnyegen, körülötte mindenki székeken, fotelekben és a kanapén hallgat. A társaság révülten bámulja a tévét és olyan mélyen hallgat, hogy nem merek megenni egy kekszet, mert félek, a ropogtatásba körülöttem mindenki azonnal belepusztulna. Fetrengés, keksz, belepusztulás egy demokratikus elnökválasztást követően.
Ahogyan illik Primomo bíró jól nevelt, liberális, toleráns, demokratikus honfitársaihoz.
A magyar Pulitzer-díjra esélyes tudósításnak van egy mondata, amely önmagában képes arra, hogy megrengesse az eddig ismert liberális világrendet. Idézni muszáj: Demokrata vendéglátóim már letettek ugyan a Kanadába költözésről, de csak azért, mert épp más, leginkább lakatlan szigetekről álmodoznak. Lynn a megszokott jókedvével reagál felajánlásomra, hogy Budapesten mindig lesz számukra hely, ne aggódjon, de Butch fejfájása nem múlik, mindenképp fel akarja olvasni a tragikus jövőt jósló, éjszaka összeírt listáját. Ne terelje el a figyelmünket az a hangos kacaj, amely akkor tör ki belőlünk, amikor arra gondolunk, hogy a néhány órával korábban még Kanadába iszkolni akaró, most már Robinson Crusoe-i életre vágyó vendéglátó család akkor fogja elhagyni ingatlanját és jövedelemforrását, amikor Miamiban fagy.
Mert itt arra kell koncentrálnunk, ami a hazai balliberális tábor történetében most először mondatott ki: Magyarország menekülési célpontként merülhetett fel Amerikában, mégpedig az antirasszista, anti-antibb és leganti-legantibbak táborában, akik már csak abban bízhatnak, hogy Soros és az általa a háromnapos titkos tanácskozásra összehívott demokrata párti nacsalnyikok megbeszélésén kiötlenek valamit egy nagyon szivárványszínű forradalom megindítására, Trump megbuktatása céljából.
Egek ura! Budapest! Hová jutottunk!? Emlékszünk még ugye? Mindazokra, akik nálunk csomagoltak, tartották, sőt tartják készenlétben bőröndjeiket, míg bal kezükkel nyújtózkodnak a nekik juttatott állami támogatásokért?
Emlékszünk még ugyanerre a 168 Órára, amelynek 1993. április 20-i számában Rádai Eszter háromoldalas portrét készített Kornis Mihállyal, akinek feledhetetlen, mélyből fakadó azon liberális szentenciája még máig is visszacseng, miszerint Mikor mondjuk ki már, hogy mi sokkal jobban gyűlöljük őket, mint amennyire ők gyűlölnek bennünket? - See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/72221/Ki_a_liberalisabb#sthash.vKdpCI9V.dpuf
Nem hordott még akkora összeférhetetlenséget a hátán a Föld, mint amit Donald Trump elnöksége és cégbirodalma magával hozott: a Trump Organization például az egész bolygóra kiterjedő üzleti tevékenységet végez, ami mostantól megkerülhetetlen kérdés lesz az amerikai külpolitikában. A CBS-nek adott interjújában ugyan arról beszélt, hogy őt már nem érdekli, mi lesz a cégeivel, de vannak arra utaló jelek, hogy ennek a fordítottja igaz.
(Trump nem él azzal a gyakorlattal, amivel az eddigi elnökök, tehát hogy egy olyan alapba rakná az összes vagyoneszközét, aminek a vezetésére nem lát rá. Erre nem is kötelezi törvény, legfeljebb a szokások. Ehelyett gyerekeire bízná cégcsoportját, nekik a kormányzatban is szán szerepet.)
Most például az szivárgott ki, hogy nem akármiről beszélgetett az argentin elnökkel, Mauricio Macrival, amikor utóbbi felhívta őt november 14-én. Az egyik legismertebb argentin újságíró, Jorge Lanata mondta ezt egy argentin tévéműsorban:
Macri felhívta őt [mármint Trumpot]. Eddig még nem írta meg senki, de Trump arra kérte Macrit, hogy intézze el az ő Buenos Aires-i építkezésének engedélyeit, szóval nem csak a geopolitikáról csevegtek.
Azaz a megválasztott amerikai elnök arra használta bemutatkozó beszélgetését az argentin elnökkel, hogy magáncége projektjének érjen el kedvezményeket.
(Trump argentin üzleti partnere, Felipe Yaryura egyébként ott volt a jelölt eredményváró buliján is.)
Pár napja indiai üzletemberekkel tárgyalt, szintén az elnöki megválasztását követően, szintén a cégcsoportjának projektjeiről.
Like Trump, Macri was born into a wealthy immigrant family, and the two leaders have had a long personal and business acquaintance. They first met in the 1980s when Macris father, Francisco Macri, sold his stake in the Lincoln West housing and office development in New York to Trump.
A sorkatonaság elől menekülve vette fel az amerikai állampolgárságot Friedrich Trump, de visszaköltözött Németországba. 1905-ben emiatt kitiltották az országból egy levéltári forrás szerint szemlézi az MTI a Bild német lap.
A Rajna-vidék-Pflaz tartományi Speyer levéltárában találták meg azt az 1905. február 27-i keltezésű dokumentumot, mely szerint a dürkheimi járási közigazgatási hivatal kezdeményezte a megválasztott amerikai elnök nagyapjának, Friedrich Trump kiutasítását. -A levél címzettje Kallstadt település polgármesteri hivatala volt, eszerint 1905. május 1-ig kellett elhagynia aBajor Királyság területét. Az öreg Trumpot azért tiltották ki, mert a sorkatonai szolgálat letöltése előtt vándorolt ki 1885-ben Amerikába, és nem jelentkezett ki szabályosan lakóhelyéről mondta a Bildnek Roland Paul, a pfalzi történeti és néprajzi intézet nyugalmazott igazgatója.
Az 1869-ben Kallstadtban született Friedrich Trump igazi regényes figura volt: aranyásónak ment ki Amerikába, majd felépített egy vendéglőket üzemeltető vállalkozást (a rossz nyelvek szerint egy bordélyháza is volt). Gazdag emberként tért vissza szülőföldjére, és 1901-ben beleszeretett a 11 évvel fiatalabb Elisabeth-be, akit egy évvel később feleségül vett és elvitt magával az USA-ba. Azonban az ifjú feleség hazavágyott, vissza is költözött Kallstadtba, Friedrich Trump pedig követte és újra fel akarta venni a német állampolgárságot. Ez volt a hiba: a hatóságok súlyos vétségként kezelték, hogy ellógta a hároméves katonai szolgálatot. Nemcsak elutasították az állampolgári kérvényét, de ki is tiltották az országból. Friedrich Trump minden követ megmozgatott, hogy tartózkodási engedélyre tegyen szert, ügyéről még Lipót bajor királyi hercegnek is írt alázatos levelet, szeretett, nagyra becsült, bölcs és igazságos" uralkodónak nevezve a címzettet, de ő is elutasította kérését.
Friedrich Trump végül 1905. július 1-jén hagyta el az országot két hónappal a végső határidő után. A Hapag hajózási társaság Pennsylvania nevű óceánjáró gőzhajójának fedélzetén a hamburgi kikötőből indult el New York felé. Vele volt terhes felesége.
Három hónap múlva New York Queens nevű városrészében megszületett Fred Trump, a megválasztott amerikai elnök édesapja áll a Bild cikkében.
0 030 Ugye, nem kell hangsulyoznom, hogy nem a teljes Himnuszra gondoltam. Sehol nem eneklik vegig.
"Hol sirjaink domborulnak Unokaink leborulnak S aldott imadsag mellett Mondjak el szent neveinket"
Eddig valoszinuleg igen sokan nem jutnak el segitseg nelkul, ami nem vetheto senki szemere. Azt az elso szakaszt, ameddig a Himnusz felidezese, eneklese soran jutunk, arrol beszelek csupan, csakis arrol.
"[Orbán Viktor] .... tudomása szerint a jómódú, hagyományosan MSZP-SZDSZ szavazók nagy fölénnyel szavaztak igennel a kettős állampolgárság ügyében, míg a fideszes, ám szegényebb körzetek nemmel voksoltak."
És végül egy idézet az ikonként tisztelt, állítólag a Pulitzer-díj megítélésénél méltatlanul mellőzött () Bayer Zsótitól, azaz Bayer Csitától:
"Értetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy hol is van az a szavazóréteg, aki jobboldali, ám nem ment el a december 5-i népszavazásra. Hiába veregetik a hátát, szeretik és kívánnak neki kitartást, buzdítják további munkára mégis keserű a szájíze. Nem hátbaveregetni kell, hanem 2004 decemberében el kellett volna menni szavazni és akkor ma minden erdélyi magyarnak kettős állampolgársága lenne."
Forrás: www.fidesz.sopron.hu
Egy kis adalék a KÁP népszavazáshoz, ha már annyira emlegetik egyesek (a helyükben inkább nem tenném).
"[Orbán Viktor] .... tudomása szerint a jómódú, hagyományosan MSZP-SZDSZ szavazók nagy fölénnyel szavaztak igennel a kettős állampolgárság ügyében, míg a fideszes, ám szegényebb körzetek nemmel voksoltak."
"Azért Trianon előtt is volt Franciaország, és azt a felét igencsak bánom."
Az a fele engedte be sunyin a törököket Európába, többek között ránk, de persze magukat fenenagy kereszténynek tartották. Sőt, a "legkeresztényibbnek"!
No mindegy, persze a kulturális emlékeket, infrastruktúrát, stb. én is sajnálom, ha veszendőbe fognak ott menni.
"ma is van egy nagy formátumú, a magyar hazát védő államférfink."
De Orbán úr "őpótolhatatlansága" sem meri a trianoni határokat birizgálni, ha magyar hazáról van szó, pedig a valódi, ezeréves határaink igencsak kijebb húzódnak!
