Nem hordott még akkora összeférhetetlenséget a hátán a Föld, mint amit Donald Trump elnöksége és cégbirodalma magával hozott: a Trump Organization például az egész bolygóra kiterjedő üzleti tevékenységet végez, ami mostantól megkerülhetetlen kérdés lesz az amerikai külpolitikában. A CBS-nek adott interjújában ugyan arról beszélt, hogy őt már nem érdekli, mi lesz a cégeivel, de vannak arra utaló jelek, hogy ennek a fordítottja igaz.
(Trump nem él azzal a gyakorlattal, amivel az eddigi elnökök, tehát hogy egy olyan alapba rakná az összes vagyoneszközét, aminek a vezetésére nem lát rá. Erre nem is kötelezi törvény, legfeljebb a szokások. Ehelyett gyerekeire bízná cégcsoportját, nekik a kormányzatban is szán szerepet.)
Most például az szivárgott ki, hogy nem akármiről beszélgetett az argentin elnökkel, Mauricio Macrival, amikor utóbbi felhívta őt november 14-én. Az egyik legismertebb argentin újságíró, Jorge Lanata mondta ezt egy argentin tévéműsorban:
Macri felhívta őt [mármint Trumpot]. Eddig még nem írta meg senki, de Trump arra kérte Macrit, hogy intézze el az ő Buenos Aires-i építkezésének engedélyeit, szóval nem csak a geopolitikáról csevegtek.
Azaz a megválasztott amerikai elnök arra használta bemutatkozó beszélgetését az argentin elnökkel, hogy magáncége projektjének érjen el kedvezményeket.
(Trump argentin üzleti partnere, Felipe Yaryura egyébként ott volt a jelölt eredményváró buliján is.)
Pár napja indiai üzletemberekkel tárgyalt, szintén az elnöki megválasztását követően, szintén a cégcsoportjának projektjeiről.
Like Trump, Macri was born into a wealthy immigrant family, and the two leaders have had a long personal and business acquaintance. They first met in the 1980s when Macris father, Francisco Macri, sold his stake in the Lincoln West housing and office development in New York to Trump.
A sorkatonaság elől menekülve vette fel az amerikai állampolgárságot Friedrich Trump, de visszaköltözött Németországba. 1905-ben emiatt kitiltották az országból egy levéltári forrás szerint szemlézi az MTI a Bild német lap.
A Rajna-vidék-Pflaz tartományi Speyer levéltárában találták meg azt az 1905. február 27-i keltezésű dokumentumot, mely szerint a dürkheimi járási közigazgatási hivatal kezdeményezte a megválasztott amerikai elnök nagyapjának, Friedrich Trump kiutasítását. -A levél címzettje Kallstadt település polgármesteri hivatala volt, eszerint 1905. május 1-ig kellett elhagynia aBajor Királyság területét. Az öreg Trumpot azért tiltották ki, mert a sorkatonai szolgálat letöltése előtt vándorolt ki 1885-ben Amerikába, és nem jelentkezett ki szabályosan lakóhelyéről mondta a Bildnek Roland Paul, a pfalzi történeti és néprajzi intézet nyugalmazott igazgatója.
Az 1869-ben Kallstadtban született Friedrich Trump igazi regényes figura volt: aranyásónak ment ki Amerikába, majd felépített egy vendéglőket üzemeltető vállalkozást (a rossz nyelvek szerint egy bordélyháza is volt). Gazdag emberként tért vissza szülőföldjére, és 1901-ben beleszeretett a 11 évvel fiatalabb Elisabeth-be, akit egy évvel később feleségül vett és elvitt magával az USA-ba. Azonban az ifjú feleség hazavágyott, vissza is költözött Kallstadtba, Friedrich Trump pedig követte és újra fel akarta venni a német állampolgárságot. Ez volt a hiba: a hatóságok súlyos vétségként kezelték, hogy ellógta a hároméves katonai szolgálatot. Nemcsak elutasították az állampolgári kérvényét, de ki is tiltották az országból. Friedrich Trump minden követ megmozgatott, hogy tartózkodási engedélyre tegyen szert, ügyéről még Lipót bajor királyi hercegnek is írt alázatos levelet, szeretett, nagyra becsült, bölcs és igazságos" uralkodónak nevezve a címzettet, de ő is elutasította kérését.
Friedrich Trump végül 1905. július 1-jén hagyta el az országot két hónappal a végső határidő után. A Hapag hajózási társaság Pennsylvania nevű óceánjáró gőzhajójának fedélzetén a hamburgi kikötőből indult el New York felé. Vele volt terhes felesége.
Három hónap múlva New York Queens nevű városrészében megszületett Fred Trump, a megválasztott amerikai elnök édesapja áll a Bild cikkében.
0 030 Ugye, nem kell hangsulyoznom, hogy nem a teljes Himnuszra gondoltam. Sehol nem eneklik vegig.
"Hol sirjaink domborulnak Unokaink leborulnak S aldott imadsag mellett Mondjak el szent neveinket"
Eddig valoszinuleg igen sokan nem jutnak el segitseg nelkul, ami nem vetheto senki szemere. Azt az elso szakaszt, ameddig a Himnusz felidezese, eneklese soran jutunk, arrol beszelek csupan, csakis arrol.
"[Orbán Viktor] .... tudomása szerint a jómódú, hagyományosan MSZP-SZDSZ szavazók nagy fölénnyel szavaztak igennel a kettős állampolgárság ügyében, míg a fideszes, ám szegényebb körzetek nemmel voksoltak."
És végül egy idézet az ikonként tisztelt, állítólag a Pulitzer-díj megítélésénél méltatlanul mellőzött () Bayer Zsótitól, azaz Bayer Csitától:
"Értetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy hol is van az a szavazóréteg, aki jobboldali, ám nem ment el a december 5-i népszavazásra. Hiába veregetik a hátát, szeretik és kívánnak neki kitartást, buzdítják további munkára mégis keserű a szájíze. Nem hátbaveregetni kell, hanem 2004 decemberében el kellett volna menni szavazni és akkor ma minden erdélyi magyarnak kettős állampolgársága lenne."
Forrás: www.fidesz.sopron.hu
Egy kis adalék a KÁP népszavazáshoz, ha már annyira emlegetik egyesek (a helyükben inkább nem tenném).
"[Orbán Viktor] .... tudomása szerint a jómódú, hagyományosan MSZP-SZDSZ szavazók nagy fölénnyel szavaztak igennel a kettős állampolgárság ügyében, míg a fideszes, ám szegényebb körzetek nemmel voksoltak."
"Azért Trianon előtt is volt Franciaország, és azt a felét igencsak bánom."
Az a fele engedte be sunyin a törököket Európába, többek között ránk, de persze magukat fenenagy kereszténynek tartották. Sőt, a "legkeresztényibbnek"!
No mindegy, persze a kulturális emlékeket, infrastruktúrát, stb. én is sajnálom, ha veszendőbe fognak ott menni.
"ma is van egy nagy formátumú, a magyar hazát védő államférfink."
De Orbán úr "őpótolhatatlansága" sem meri a trianoni határokat birizgálni, ha magyar hazáról van szó, pedig a valódi, ezeréves határaink igencsak kijebb húzódnak!
