A Cserenkov-sugárzást atomos közegben észlelik akkor, ha a mozgó részecske sebessége meghaladja a közegre érvényes fénysebességet.
De a jelenség létezik vákuumban is. Ilyet azonba nem szabad kutatni, mert akkor borul a relativitáselmélet.
A fénysebesség felett mozgó test egy fénykúpot húz maga után. Ez a Mach kúp megfelelője fény esetében.
Amikor a fénykúp a megfigyelőt eléri, akkor a megfigyelő egy erős felvillanást lát. Ez a fényrobbanásnak nevezett jelenség, ami valójában nem robbanás, (ahogyan a hangrobbanás sem robbanás), de a hangrobbanás mintájára fényrobbanásnak nevezik.
Az összetorlódott hullámok okozzák az erő felvillanást.
"Tehát a Föld magával viszi, de az űrállomás nem viszi magával a "sajátját", arányosan?
Ez diszkrimináció."
Nem diszkrimináció, mert a testek a tömegükkel arányosan viszik magukkal a fényközeget. Ha összehasonlítod a Föld és az űrhajó tömegét, akkor abból az jön ki, hogy a Föld a felszínén gyakorlatilag 100%-ban magával viszi, az űrhajó pedig csak alig több, mint 0%-ban.
"Ha igaz a Szuperfizika állítása, amely szerint a Föld magával viszi a körülötte lévő fényközeget, akkor helyből érthetővé válik a Michelson-Morley kísérlet eredménye, amely szerint a Föld folyamatosan áll a fényközegben.
Ez feleslegessé teszi a relativitáselméletet."
.
Tehát a Föld magával viszi, de az űrállomás nem viszi magával a "sajátját", arányosan?
„Az időt és amit te téridőnek nevezel , ezeket a távolságokat kell összehasonlítani.”
Az „időtávolság”, és a téridő-távolság, két dolog. A lineáris időnek egy szakasza, lehet időbeli távolság, de a téridőnek csak egy kvantuma az, ami időben és kiterjedtségben véges, behatárolt. A téridő struktúrája, azonban végtelen.;-)
„hidd el, hogy az idődimenzió, egy gömb a térben. A távolság vonal egy gömböt szel át a térben.”
A távolság-vonal, olyan, mint egy térdimenzió, az irányított vonal. A gömb, meg egy térdimenzió mindenirányú elforgatásából keletkező hely, a térfogat.
A gömb felszíne, lehetne a forgó” időhurok”, ami körbehatárolja a teret. Addig terjed ki a tér, amíg az idő be nem határolja. Ha elfogy az idő, nincs terjedés. A terjedéshez nem csak erő, energia kell, hanem idő is. Ha az energia fogy el, megáll az idő. ha az idő fogy el, meg áll a terjedés. Ezért nincs meg egymás nélkül a tér, meg az idő.;-)
Egy francokat, Az időt és amit te téridőnek nevezel , ezeket a távolságokat kell összehasonlítani. Te zagyválsz.Az időnek semmi köze a negyedik dimenzióhoz.
Neked igazad van abban , Hogy a idődimenzió térszerű,és amit te térdimenziónak állítassz be időszerű. hidd el ,hogy az idődimenzió, egy gömb a térben. A távolság vonal egy gömböt szel át a térben.
Magát a téridőt nem kell átalakítani. Az idődimenzió lesz térszerű, vagy egy térdimenzió időszerű, a relativisztikus sebesség által. Ezért nincs a térben c-nél nagyobb sebesség. (elfogy rá idő);-)
Egy nagy büdös francokat. Te a kordináta rendszer vonalaira apellálsz.Nincs negyedik dimenzió csak a kordináta rendszeren belűl egy negyedik vonal. Az idő az egy gömbterület. Legyen az 1 perc , vagy egy óra.
Az idődimenzió, nem háromdimenziós terület, hanem azzal együtt négydimenziós a téridő. Mivel a kiterjedőségek iránya mindenirányú lehet, három (tér) irányból és egy időpontból lehet már egy eseményt meghatározni.;-)
Ha igaz a Szuperfizika állítása, amely szerint a Föld magával viszi a körülötte lévő fényközeget, akkor helyből érthetővé válik a Michelson-Morley kísérlet eredménye, amely szerint a Föld folyamatosan áll a fényközegben.
Ez feleslegessé teszi a relativitáselméletet.
Az űrállomás kering a fényközegben, tehát pozitív eredményt kell produkálnia az űrállomáson elvégzett kísérletnek. Vagyis ki kell mutatnia az űrállomás kb. 6 km/s-os sebességét a fényközeghez képest.
Ezt a kísérletet a mai technika szintjén már nem lenne nehéz elvégezni. De nem akarják. (Ahogyan Gyula bá kísérletét sem akarták megismételni.) Mert ha nincs kísérlet, akkor nem kell nekik magyarázkodni. Akkor lehet hinteni tovább a relativista butaságokat.
