Na, csak hogy tovább bonyolítsam egy kicsit! Annak idején, amikor megpróbáltam meghatározni könyvből ezt a fajtát, az első, amire gondoltam, nálam is a Gloria volt:
"Vesszői középvastagságúak, hosszú ízközűek, világos pirosasbarna színűek. Rügyei nagyok, kúp alakúak. Vitorlája teljesen csupasz, barnáspiros, fényes. Levele nagy, hosszabb, mint szélesebb, ötkaréjú. ... Fogai egyenlőtlenül nagyok, hosszúak. Karéjainak csúcsfogai szembetűnően nagyok. Levele pirosas árnyalatú, sötétzöld színű, felülete elég sima. Fonáka csupasz, vagy az ereken serteszőrös. Levele vastag szövetű, bőrszerű. Levéllemeze kiterített. Ereinek töve pirosas, levélnyele pirosas zöld, feltűnően hosszú. ... Fürtje nagy (fürtátlagsúlya kb. 18 dkg), kissé vállas, hosszú, kimondottan laza, igen nagy fürtnyéllel. Bogyói nagyok, kicsit megnyúltak, oválisak (20,5 × 17,5 mm), vékony, de erős héjúak, megfelelően húsosak, sárgásfehérek, s napos oldalukon aranysárga színűek. Ízük kellemes, savai finomak. Bogyói túlérve könnyen peregnek. ... Szeptember elején érik. ... Gazdag, tápdús talajt kíván. Fekvés iránt nem igényes. Rothadásra nem hajlamos. Kielégítő termést csak hosszú metszés mellett ad."
De az Afuz Alinál meg ezt olvastam: "Fő ere az első elágazásnál megtörik."
Na, hát ez kavart be, ugyanis az első leírás nagyjából stimmel a szőlőmre, viszont a levél főere ugyanúgy törik (furcsa mód nem az összesnél), mint az Afuz Alinál!!! Ebből a szempontból olyan, mintha a kettőt keresztezték volna... Hangsúlyozom, az összes többi viszont passzol (amit a Gloria-nál leírtak)!
A leírás tökéletesen ráillik. De én még rothadt szemet nem láttam a fürtjén, hacsak a darazsak meg nem kezdték. És korán beérik. Nem szakítja szét a kordont a termése -(hacsak a lomb nem, ha nem nyírom drasztikusan)-, de a cukra az utolérhetetlen. Én csak azért vagyok bizonytalan az azonosságban, mert nálam a lomb a képeiddel ellentétben átláthatatlan sűrűségű. (persze a talajadottságok os tehetik)
Nem szoktam vacakolni. :-) Egyszerre permetezek mindent. Eddig nem is tűnt fel, hogy rezisztens lenne, de most, hogy írod, nem tudom, hogy szokott-e lenni valami nyavalyája (összedugtuk itthon a fejünket, és az lett a végeredmény, hogy a szürkerothadás szokta pusztítani, ha sok a csapadék).
A Te fajtádnak is ilyen hosszúkásak a bogyói? Ilyen hamvasak, nagy magokkal, vastag héjjal, hosszú fürtkocsánnyal?
A fürt alapján azt mondom ugyan az, mint az enyém, a levél is hasonlít, de maga az egész tőke bozontja a képeden nem látszik. Szerintem is régebbi fajta lehet, mert megtaláltam a szaporítás forrását a régi hagyományos szőlőben, pedig azt a 1950-es években oltotta és telepítette az apám. A kecskecsöcsü egészen késői érésű , markáns savakat hozó és nagyobb hozamú szőlő mint ez.
Mi ez a rengeteg permetlé a levélen? Elvégre ez rezisztens fajta! :-)))
Köszi, a fényképekre kíváncsi vagyok. Ha addig nem lesz valami változás, koratavasszal megoldjuk, el tudok érte menni, nem gond.
Ha Abasárra már a második túrát tervezem az ősszel (néhány nem eredt meg azok közül, amelyeket igazán csak ott találtam meg), akkor Hozzád elmenni már igazán nem ügy (a Dél-Mezőföldön lakom; akár össze is köthetnénk a két alkalmat, akkor mennék Hozzád, amikor ősszel lombhullás után Abasárra, így talán meg lehetne úszni a koratavaszi túrát, ha megerednének ősszel a vesszők).
Egyébként a nagy növekedési erély, szép fürt, ellenállóképesség "fogott meg" benne, ezért kellene, ha lehetne (addigra talán még a neve is meglesz).
Van egy fajta szőlőm, nem tudom kideríteni a nevét, ha legközelebb végre nappali világosságban sikerülne hazajönnöm, készítenék fényképeket, segítenétek meghatározni? Nagy, laza fürt; nagy, fehér, kissé megnyúlt bogyók, vastag héjjal, nagy magokkal, a többi részletet akkor (most van érett állapotban).
Gyöngyösön. Ha megoldható az eljuttatás, biztos lesz pár dugványnak való, bár a késő tavaszi fagy pont ezt a fajtát csupaszította le, ez van a lejtő alján, és viszonylag gyengén hajtott újra a legtöbb tőke. Talán az is ennek tudható be, hogy nálam még csak zsendül a megmaradt pár fürt. (Vagy, hogy nem ugyanaz a fajta. De kinézetre olyan.) Pont ma voltam kint, sajnos nem vittem fényképezőt. Mindegy, majd legközelebb pontosítunk. A levélformájára nem emléxem. Az íze nem különleges, de édes, mellékízek nélkül.
Mikor kilopkodták az oltványokat, egy részére ilyen vesszőket dugdostunk le. Egy szőlőhöz nem értő öregasszony adta, azzal, hogy ő is vesszőket kapott pár éve, és soha nem permetezi, még sincs baja. Ez igaz is, mert tavaly a pár tőke Othellót is megfogta a peronosz, de ezt nem. Így saját gyökéren is ujjnyi vastag hajtásokat hoz, meg nagy, laza fürtöket.
Én utolsónak csak rézgálicot adtam, ként már nem, de nekem nyoma sem volt lisztharmatnak, kb. 2-3 db perenosznak induló levelet láttam, de az se terjedt tovább, a felszívódó szerek kinyírták. Lekopogom, idén a növényvédelemmel nem volt gondom.
A vesszőkről is, meg a termésről is nekem az a véleményem, hogy inkább megsült mint beérett, és mint írtam alább az alsó leveleket eldobta(vagy leégett), így indokoltnak tartom, hogy a maradék levelek minél tovább a vesszőn maradjanak, legyen akármilyen az időjárás. Legfeljebb a ként elhagyom.
Eszem ágában sincs a másodtermést beleszüretelni. Az a beszántók és a szőlőültetők(pótlók) csemegéje! Az augusztus végét mindíg megkeresi néhány összefüggő esős nap. Ez a lisztharmatos fürtöket pillanatok alatt rothadásnak indítaná. Ezt inkább nem várom meg, mert mostani esőket jól átvészelte, de nem biztos, hogy a következő csapadékos periódussal is lesz ilyen szerencsém. Kénhidrogénnel fehér bor esetén, már nem emlékszem mikor volt dolgom. Szaki Palihoz csatlakozva ez inkább a vörös cefre erjesztésekor gyakoribb, különösen, ha nem tudja az ember fia a cefre hőfokát megfelelően moderálni.
A kénezéssel egyetértek bár szerintem vörösre jellemzőbb lenne a kénhidrogén jelenléte, hamarabb besokall belőle.
az éréshez inkább rézre lenne szükség. ha a vesszőérésről beszélünk akkor azzal kell permetezni. egyébként már én is hallottam róla de felénk ez nem jellemző. A permetezésnek talán akkor lenne értelme ha pontosan az ellenkezője lenne az időjárás. esne vég nélkül, hogy elkerüljük a fertőzéssel járó lombhullást azért a fellépő peronoszpóra kivédésére a vesszők beérésére adagolható a réz. de hiszen most olyan meleg volt, hogy nem kell attól félni hogy nem lesz a vesszőnek ideje beérni. úgy néz ki a termést és ezzel a nagyobb feladatot a tőke megoldotta. a kisebb rész a vesszők rügyek érlelésére lesz még bőven ideje. de attól sem kell tartani (egyelőre) hogy a gomba elvisz mindent. egyébként meg ha most nem tudja a vesszőket beérlelni akkor megette a fene, akkor valahol máshol kell keresni a probléma gyökerét.
egyébként pedig sztem most a fürtöt kell védeni elsősorban a penésztől. az erre való szerek között pedig található jócskán olyan készítmény mely viszi a peronoszporát. tehát a levelet is védjük. következéképpen nagy valószínüséggel sokáig megmaradhat és beérhet.
Megfigyelések szerint tovább fent maradnak (zölden) a levelek, így valószínűsíthető hogy a még gyenge vesszők is beérnek, ami az idén különösen fontos, mert az alsó levelek már a napégés miatt lehullottak. Lehet hogy megtoldom egy kis lombtrágyával is (Volldünger, 2 kg/1000 liter). Október közepén szokott ilyen lenni a szőlő, mint most
"de különösen a szilváni esetében a szüret időpontját a lehetségesnél ez mindenképp előbbre hozta"
olyan a fertőzés mértéke, hogy rothadás veszély van? Vagy miért hozod a lehetségesnél előbbre? a másodterméseket beleszüreteled? (most vagy egy későbbi időpontban más fajtához?)
Az erjedési gondot azért kérdeztem, mert ha szüretelsz 2 héten belül akkor a mostani kénes permezetés bizony bekavarhat az erjedésbe; nem is ajánlják már szüret előtt 30 nappal; vagy nincs kénhidrogénes problémád sosem?
tf1: és az segít a gyenge vessző ellen? Vagy nem látod esélyét a beérésnek? Valójában tényleg mi értelme lehet a szüret utáni permetezésnek?
Nekem az idén csak a lisztharmattal volt gondom. Bár sikerült kordában tartanom, de különösen a szilváni esetében a szüret időpontját a lehetségesnél ez mindenképp előbbre hozta. Amúgy a rengeteg másodtermés is, ami indokolja a thiovitot.
Nem, fordult még elő hogy a Szilváninál erjedési gondjaim lettek volna. Várja az a 900-as hordó, amit tavaly lefényképeztem. Mindíg bombabiztosan forr el benne, minden gond nélkül.
Én ma délelőtt végeztem a záró rézoxi-szera-folpan kombinációval A Bianka már szedhető, de még várok vele, majd a rizlingszilvánival és a veltelinivel együtt 3 hét múlva lerázatjuk. A két utóbbi is olyan állapotban van már, hogy szeptember elején szedhető
Szüret után szokott-e valaki permetezni? Felénk sokan csinálták eddig is, az idén olyan állapotban vannak a szőlőim(gyengének látom a vesszőket), hogy én is tervezem egyszer beszórni rézoxi-szera kombival
