Keresés

amig egy konyv nem publikus, addig szerintem ne mult idoben hasznald, hanem jovoben, mert igy hamis allitasnai tunik.

"A lézető valóság csak a létező valóság."

Azért ezt gondold át újra!   :)

Nem fejtettél te ki semmit, az a kemény igazság.

"Ha elfogadjuk, hogy a mező létező valóság, akkor"...

.

A fizikában semmi sem létező valóság. A lézető valóság csak a létező valóság.

A mi fogalmaink, és a fizika matematikai leírásai csak közelítő, eredményesen alkalmazható modellek, a létező "valóság" egyfajta leírása, amiben messze nincs benne minden, mert a minden csak a valóságban van benne.

Szerintem például a bájos kvark se annyira bájos, mint mondjuk Kapás Boglárka. Az csak egy megnevezés egy modellben. Sőt, még csak nem is színesek.

A pipacsmező egy valóságos mező. A mi környezetünkben, amihez az evolúció során hozzáidomulva kifejlődött a szemünk, az agyunk, a fogalmaink, az egész világnézetünk.

És ezzel a világlátással, fogalomkészlettel mennénk neki a fizikának, a "valóságnak", de ott ez már nem működik, ott már csak a matematika van.

Kérdés, maga a matematikánk mennyire kötődik a környezethez, amelyben mi kialakultuunk, és mennyiben a teljes fizikai "valósághoz".

A jövő fizikájában a gravitációs mező lesz a főszereplő. 

Ha elfogadjuk, hogy a mező létező valóság, akkor egységes magyarázatokat kapunk a jelenségekre. 

A gravitációs mező még sok titkot rejt magában, amelyet a "Gravitáció mezőelmélete" c. könyvemben fejtettem ki részletesen. 

Akkor egyezzünk ki nullában?

" A józanészen alapuló fizika szerint: c+c=2c "

Ennek nincs fizikai megfelelője.

" Az elcseszett relativitáselmélet szerint: c+c=c "

Nem igaz.

c + c = ?

A józanészen alapuló fizika szerint: c+c=2c

Az elcseszett relativitáselmélet szerint: c+c=c

Szerinted: 0

Emil, te vagy a csúcs.

Egy fényforrás fénysebességgel kibocsát két fotont, egyet jobbra, egyet balra.

Mennyivel halad az egyik foton a másikhoz viszonyítva?

Vagyis, mennyi a két sebesség összege? 

Az eredményt úgy kapod meg, ha  a két sebességet összeadod, mint minden más sebességet.

 c + c = ?

Ha előjelhelyesen adod össze a két sebességet, akkor 0.

"Köszi, de az a helyzet, hogy már megint te tévedsz. Abban a könyvben amit én Einsteinről olvastam a hires képletben nincs csillag."

Jogos az észrevétel. 

Mindenki tévedhet.    ;)

Egyszer egy az egy,egy meg egy az kétszer egy.Nem mindegy.

A képlet szerint a tömeget kell megszorozni a fénysebesség négyzetével.

Köszi, de az a helyzet, hogy már megint te tévedsz. Abban a könyvben amit én Einsteinről olvastam a hires képletben nincs csillag.

5*3=15

vagy a 3-at adod össze 5-ször  3+3+3+3+3=15

vagy az 5-öt adod össze 3-szor  5+5+5=15

Oké?

c²=c

Vagyis E=m*c² = m*c

Ekkora hülyeség a relativitás. 

De csak a te fejedben. A többi normális ember azért képes behelyettesíteni és kiszámolni egy képletet, amit sima középiskolás szinten magad is felírhatnál.

 Az M*C Hányszor kell összeadni Mszer vagy cszer?

C = 1 de nem bisztos,hogy ebben a képletben. Az előzö egyenletekben  a c = 1 mert máshogy nem jönnek ki az egyenmletek

c+c = c ezt te találtad ki szuperfizikus

az Einstein-féle sebességösszegző képletet idemásoltad, de behelyettesíteni már nem tudtad amit kell

Megtaláltad a jó megoldást.

Adok egy másik feladványt.

E=m*c²

E=m*c*c

A c*c azt jelenti, hogy a c-t  c-szer kell összeadni. 

E=m* (c+c+c+c+c+c+c+c+c+c+c+c+c+c+c+c+c+c+c+c+c.....300000-szer)

De, mivel c+c=c

Így c+c+c+c+c+c+c+c+c+c+c+c+c+c+c+c+c+c+c+c+c.....=c

vagyis:

c*c=c

ezért:

c²=c

Vagyis E=m*c² = m*c

Ekkora hülyeség a relativitás. 

 Ha a c Nulla, akkor O+O+O+O=O Na szuperfizikus ehhez mit szolsz.?

c + c = c

c + c + c = c

c + c + c + c = c

.

.

.

A relativitáselmélet szerint. 

Meddő vita . Inkább rakjatok be egyenleteket, lesz mivel elszórakoznom.

Itt csak te vergődsz, meg a tanult barátaid.

Egy letűnőfélben lévő világ utolsó mohikánjai vagytok. 

Vergődjél csak.

Jó látni.

Szerintem inkább te nem értesz semmit, és ezt agresszivitással próbálod leplezni.

De nem sikerül. 

Továbbra sem értesz egyetlen szót sem az egészből, ezért makacsul hajtogatod a baromságaidat, hátha okosnak tűnsz :))

@

Hát persze, és a világ eltűnne. 

Aki ezt a bárgyúságot elhiszi, annak semmi köze sincs a tudományhoz. 

"Maxwell elektrodinamikája miatt NEM LEHETSÉGES fizikai vonatkoztatási rendszert rögzíteni a fényhullámokhoz (vagy a fotonokhoz)."

Ez egy ritka nagy baromság. Szegény Maxwell, ha hallaná. 

Megmondom miért nem akartok vonatkoztatási rendszert rögzíteni a fotonhoz. Mert akkor azonnal összeomlana a rozoga relativitáselméletetek. 

"Pont ugyanannyi értelme van a "Mennyivel megy az egyik foton a másikhoz képest?" kérdésednek..."

Ennek csakis azért nincs értelme, mert fotonok nem léteznek. 

Amúgy pedig bármihez lehet koordinátarendszert kötni, ami valóban létezik. De a koordinátarendszer csak az fejedben létezik, a valóságban nem.  

" Einstein, ellentétben veled, értette az elektrodinamikát, és elgondolkodott azon, hogy az elektromos és mágneses mezők miképpen is látszanának viselkedni, ha felül egy fényhullámra, és azzal együtt haladva vizsgálja a mezőket. A fényhullámon ülve a hullámmal együtt haladunk, azaz nincsen hullámzás, hanem csak OK NÉLKÜL(!) statikusan kimerevedve van egy ingadozó értékű mező. "

Ha felülsz egy hanghullámra, akkor mit hallasz? Semmit mert csend van.

Ha felülsz egy fényhullámra, akkor mit látsz? Semmit mert sötét van van.

Ilyen egyszerű.

Ok nélkül pedig nincs semmi. 

"És ez ellentmond annak, hogy az elektrodinamika egyenletei univerzálisak, minden vonatkoztatási rendszerben igazak kell legyenek. "

Igen, valóban ellentmond a relativizmusnak, mert a relativizmus baromság. 

A levegőhöz kötött rendszerben másképpen néznek ki a hangtani egyenletek, mint a levegőben mozgó testhez képest. 

Ugyanúgy az fényközeghez kötött rendszerben is másképpen néznek ki a fénytani egyenletek, mint a fényközegben mozgó testhez képest.

"Egy megoldás van: a fénysebességgel haladó vonatkoztatási rendszerben nem igaz Maxwell elektrodinamikája, de azért nem igaz, mert FIZIKAILAG LEHETETLEN az ilyen vonatkoztatási rendszer."

Egy nagy lófütyit. 

"Amikor a vonatkoztatási rendszer az egyenletek szerint elérné a fénysebességet, a külvilág távolságai nullára zsugorodnak..."

Hát persze, és  a világ. 

Aki ezt a bárgyúságot elhiszi, annak semmi köze sincs a tudományhoz. 

VAC =C Ha az A=1és a C=5 C osztva C-vel =1  A =1  1szer5 = 5 5ször 1 egyenlő 5. Egyszer 5=5.Akkr a C =5. A XC = C

Mondok egy dolgot Demokritosz, de jól figyelj!

Maxwell elektrodinamikája miatt NEM LEHETSÉGES fizikai vonatkoztatási rendszert rögzíteni a fényhullámokhoz (vagy a fotonokhoz). Tehát nincsen FIZIKAI ÉRTELME az egyik fotonhoz viszonyított másik foton sebességének.

Pont ugyanannyi értelme van a "Mennyivel megy az egyik foton a másikhoz képest?" kérdésednek, mint amennyi értelme van annak, hogy "Mennyivel megy a lézerpointer fényfoltja az egy fényévnyire lévő falon, ha mozgatod a fényforrást?"

Még egyszer - sokadjára - a fiatal Einstein, ellentétben veled, értette az elektrodinamikát, és elgondolkodott azon, hogy az elektromos és mágneses mezők miképpen is látszanának viselkedni, ha felül egy fényhullámra, és azzal együtt haladva vizsgálja a mezőket. A fényhullámon ülve a hullámmal együtt haladunk, azaz nincsen hullámzás, hanem csak OK NÉLKÜL(!) statikusan kimerevedve van egy ingadozó értékű mező. És ez ellentmond annak, hogy az elektrodinamika egyenletei univerzálisak, minden vonatkoztatási rendszerben igazak kell legyenek. Az elektromágneses hullámot Maxwell elektrodinamikája szerint az hozza létre, hogy az elektromos mező változása mágneses mező-változást indukál, a mágneses mező változása meg elektromos mező-változást. És így a kettő VÁLTOZÁS egymással összefonódva le tud válni a forrásáról és a nagy üres térben haladhat szabadon. De ha a fényhullámon ülünk, akkor nincs se elektromos, se mágneses mező-változás, nincs ami a fényhullámot fenntartsa!

Egy megoldás van: a fénysebességgel haladó vonatkoztatási rendszerben nem igaz Maxwell elektrodinamikája, de azért nem igaz, mert FIZIKAILAG LEHETETLEN az ilyen vonatkoztatási rendszer. Nincsen. Nem létezik. És természetesen a nemlétező vonatkoztatási rendszerekben nem kell igaznak lennie az elektrodinamikának, kizárólag csak a létezőkben. Azokban pedig már így igaz.

A fenti tényt pedig a speciális relativitáselmélet egyenletei általánosították és magyarázták meg, hogy miért is van így. A gyorsan mozgó vonatkoztatási rendszerekhez mérve a külvilág távolságai összezsugorodnak, a külvilág változásai felgyorsulnak időben. Amikor a vonatkoztatási rendszer az egyenletek szerint elérné a fénysebességet, a külvilág távolságai nullára zsugorodnak, a változások időbeli sebessége pedig végtelenre gyorsul: a fénysebességű vonatkoztatási rendszerben a teljes tér egy pontnyi és a teljes idő egy pillanatnyi, minden egyhelyen van és ugyanakkor történik. Így pedig értelmetlenség a fizikai vonatkoztatási rendszer, hiszen nincsen kiterjedése.

Fizikai vonatkoztatási rendszert csak és kizárólag fénysebességnél lassabban mozgó dolgokhoz lehet rögzíteni, és csak ilyenekben mérve van fizikai értelme a sebességnek is.