A komposztot a nyári végi esők idején szórd ki és vessél bele zöldtrágya növényeket. Azoknak a gyökere majd leviszi oda ahova kell. Ha ezt megteszed pár év múlva a talaj mélyebb rétegei is tápanyagban jól ellátottak lesznek. Több vizet tart meg, vitálisabb lesz a szőlő.
Győr Sopron vagy Vas megyében valaki tud kádármestert aki foglalkozik boros hordók javításával és megbízható.Lenne 4 hordónk (30 l , 2x50l meg 100 literes)
Homokon viszonylag jól mozognak a tápanyagok. Ott van is értelme a felszín közelébe kijuttatott szerves trágyának. Kötött talajon a P és K évente kb. néhány cm.-t tud lefelé vándorolni, mivel a talajalkotók megkötik ezen elemeket. A N nem kötött formájú része viszont a csapadékkal könnyen lemosódik mélyebb rétegekbe, akár a talajvízbe is.
Kiégetni a gyökerét tudja. Amúgy a legnagyobb környezetszennyezés takaratlan ganajt lejtös területre kiteríteni, garantált a lemosás a mélyebb területek felé. meg értelmetlen is, a felszínen nem hasznosul a szölö számára, akárhogy is próbálod bizonygatni.
Amikor vettem a szőlőket--több mint 20 éve egy idős Gyöngyösi szőlésztől- ő mondta, és elfogadtam és kipróbáltam bevált. Alulra ne tegyél semmi trágyát, de felülre (takaratlanul) annyit, amennyi van.
Volt akkor egy ismerős, akinek éppen nem volt hova hordania a tehenek alól a friss szalmás trágyát. Elültettem gyepbe több száz gyökeres oltványt, s ahol vastagon takartam -legalább 30 cm vagy inkább több, mind megmaradt és ma is él, bár én már nem ott élek. Száraz meszes talaj tele rézsükkel, D-DNY- fekvésű. Szóval "ki kellett volna égetnie a friss szőlőket", de nem tudta a trágya, nem mondtam meg neki,,,,
Azóta nincs ilyen szerencsém--tehén sincs- igy nem tudom folytatni igy ilyen vastagon, de igyekszem.
Gyerekkoromban a szőlő fedése után télen lett kihordva trágya-ha volt- és tavasszal a nyitással takarva homokon. Ha ott lennék, és kisebbség nem került volna többségbe, felülről trágyáznék...
Mi a helyes eljárás kiskertben? Mert ugye szétszórja az ember a trágyát, utána nekiveselkedik akár kézi ásással, akár kapálógéppel - és akkor 20 centit sikerül lejjebb juttatni az anyagot. Ha sikerül a közelben kistraktorost keríteni és szántatni, akkor nyertünk további 10 centit - na de itt méterekről van szó.
Nem vagyok talajkutató, úgyhogy erre a kérdésre nem tudok válaszolni, de annyit elmondhatok, hogy mindenesetre minden attól függ, hogy az a tápanyag mennyire oldható vízben. A N pl. azért veszélyes, mert abban a formában, ahogy a ganajban van, nagyon könnyen egészen a talajvízig tud vándorolni, de hogy ez mennyi idöt vesz igénybe, azt elég nehéz megmondani, mert sokösszetevös egyenlet. Szölöben éppen ezért nem célravezetö a felszíni tápanyag-utánpótlás, mert az majd csak "valamikor" fogja kifejteni a hatását.
"A szőlő mélyen gyökeresedő növény, gyökerei több méter (10-15 m) mélyre hatolnak."
Ha a felsö 30-50 cm-es réteget teletömjük ganajjal, meg a felszínt öntözzük, akkor persze, hogy nem akar lehatolni a mélyebb rétegekbe. Pedig a stabil tápanyagellátáshoz utóbbi kell.
Darazsak befészkelik magukat, két éve az extrém májusi forróságban megfőttek a tavaszi ültetések hajtásai. Le kell szedni időnként a gazok kiszedése, hajtásválogatás miatt, visszarakáskor le lehet törni a hajtásokat. Viszont nincs nyúlkár, és az őz is csak a tetejét rágja le. Én a vadkár miatt használom.
Minél korábban szeded le, annál inkább ki fogja egyenlíteni, ill. kötödés elött azt se tudod, hogy lesz-e érdemi termés. A fürtritkítás ideje terméskorlátozás szempontjából fürtzáródás körül van. Leszedheted borsószemnél is, de akkor súlyban majdnem ugyanott fogsz lenni, mint ha mindet meghagyod.
Sziasztok! Fürtritkítással kapcsolatban szeretnék kérdezni. Nem akarom még nagyon terhelni a fiatal tőkéket. A fürtöket - amiket egészen biztos, hogy ritkítani kell - most virágnyílás előtt leszedhetem vagy majd csak kötődés után, esetleg borsószemnagyságnál?
Igen, úgy gondoltam, hogy felfele, vagy lefele. Dél-nyugati domb oldal, keskeny hosszú terület. Most telepítettem, nem sokat, húsz rezisztens olványt tettem le. Az alsó harmad lejt két méterben ötven centit. Ahogy már írtad, ősszel megvettem, télen vermeltem, kéthete ültettem. Eddig úgy tűnik mind szépen fejlődik. Köszönöm a tanácsokat. Neked is Ali-bá.
Ha esetleg arra gondolsz, hogy hegynek fel, vagy lejtőnek le?
Én mikroterasz-párti vagyok, ahol a sorok a szintvonalakkal párhuzamosan futnak, nem pedig rájuk merőlegesen. Van ugyan pár tőkém föl-le sorokban, de nem jellemző, ott hegynek fölfelé kötözöm a vesszőket, mert nem akarom, hogy a törzs közelében túl erősek legyenek a vesszők.
Viszont az eredeti Guyot irányát évente váltogatni szokták, így a lejtőn egyik évben fölfelé, másik évben lefelé. Na, nálam ez nincs, minden vessző észak felé hajlik.
Azért van pár befolyásoló faktor ott is. Legelőször is a terület alakja. Mert egy K-NY-i nadrágszíjra gazdaságtalan É-D-i sorokat húzni., Utána az uralkodó szélirány. Az az ideális, ha a szél átfúj az ültetvényen, nem pedig keresztbe kapja. Magyarországon elég sok helyen nem É-i az uralkodó szél, de nem is NY-i.
Van, Erre alapul az ernyőművelés is. A vessző legmagasabb pontján tápanyag tolulás lesz, azaz, ha hegynek fölfelé hajtod, akkor a vessző csúcsi részén, la lejtőnek lefelé, akkor a törzs felőli részen.
