"Amit mi megtehetünk (a fanatizmuson és a fanatikusokon való
szórakozáson túl), az pedig az informálás, a felvilágosítás.
Leleplezni a fő feminista hazugságokat a patriarchális elnyomásról,
női kvótáról, családon belüli erőszakról, bérkülönbségről, stb.,
egyáltalán kétségeket és gondolatokat ébreszteni a femináci agymosás
ellenében."
Igen, drága Endrebá barátom, mert próbálok a végletekig objektív maradni:)
Persze nem mindig sikerül. Én is látom a feminácik szerencsétlen bepróbálkozásait, de ezeket túlkapásoknak minősítem. Mindig is ilyenek voltak a túlzó emberek. Akár a pride-on felvonulók egy része. 170-ben még melltartót égettek, hogy "elnyomjuk a nőket". Baszki, tegyék. Úgyis lesz egy csomó nő, aki felveszi a melltartót is, meg a magassarkút is a kedvünkért. Aki meg a lógó csöcseit akarja az utcán mutogatni, tegye, lesz arra is jelentkező. Ezért nem kell véresen komolyan venni, pláne felheccelni magad. Keress olyan nőt, akinek így kellesz.
A szóbeli elnyomás a női fegyverzet nyaklevessel egyenértékű része.
HA a válaszkészséget jelenti a schlágfertigség, akkor egyetértünk.. tényleg tanulható. Nem az élhetetlen mulyaságot védelmezem én, csak ilyen kisarkításokkal próbálnak engem sarokba szorítani.
A szóbeli elnyomás nem tanulmányozható ki.. legalábbis ha érzelmileg érintett a férfi az elnyomójával szemben.
Hihetetlen, milyen elszántan igyekszel nem megérteni, hogy miről beszélek.
- Ha öntudatlanra iszod magad, az felelős viselkedés?
- Ha buli után felmégy ismeretlen férfiak lakására, az felelős viselkedés?
- Ha a Hős utcában mászkálsz egyedül éjszaka (vagy bármikor), az felelős viselkedés?
Én ilyenekről beszélek. A te felelőtlenségedről, ami nagyban megnövelheti az áldozattá válásod esélyét.
Ettől még senkinek nem 'lesz joga' bármit tenni veled - de nem az a józan gondolkodás, hogy te magad is igyekszel elkerülni a bajt, és főképp nem ostobán kihívni magad ellen a sorsot?
És persze, a femináci propaganda (ld. 'slut walk') azt sulykolja, hogy ne az áldozatokat oktassuk óvatosságra és felelősségre, hanem 'tanítsuk meg a férfiaknak, hogy erőszakolni nem szabad'. Csak hát ezt mindenki amúgy is tudja, és a férfiak 99,9%-a nem is erőszakol. Aki meg erőszakol, az pont leszarja, hogy szabad-e vagy sem.
Ennek értelmében bújjak csadorba, még véletlenül se nézzek/mosolyogjak rá egy férfire (mert szegény még felhívásnak veszi...!), és késő este/éjjel inkább ne menjek sehova, vagy szerezzek magam mellé egy kísérőt...
...sorry, de én nem szeretnék egy ilyen világban élni.
Ne én féljek, ne én érezzem magam rosszul - hanem az, aki bennem az áldozatot látja!
Pont ezért kell nekünk magunknak is vigyáznunk az értékeinkre, mert az alantas gondolkodású bűnözőktől ezt hiába várjuk.
Mindenesetre a lényeg továbbra is az, hogy sok esetben az áldozat saját maga is tehet róla, és nagyon káros ennek az ellenkezőjét propagálni. Ugyanis nem felelőtlenségre kellene nevelni, hanem óvatosságra és felelős viselkedésre.
Pont arról beszélünk, hogy a "Te is tehetsz róla, te is tehetsz ellene" a valóság és nem a femcsi szlogen.
Persze, nem minden esetben és nem a sokszor előrángatott szalmabáb szerint, de vannak esetek, amiket bizony elkerülhetett volna az áldozat, ha csak a minimálisan elvárható felelősséget tanúsítja.
"Eredetileg nem volt szó arról, h bárkinek bármilyen magatartása jogot keletkeztet ellene elkövetett bűncselekményre .... "
Ez a 'jogot keletkeztet' tipikus femináci szalmabáb.
Érdekes, eddig még nem találkoztam még senkivel, aki saját maga ilyet állított volna. Ezt mindig csak egy fanatikus kis csoport hozza elő azokban az esetekben, mikor felmerül a nő felelőssége egy eset kapcsán.
Hárman voltak egymagad ellen, támadólag léptek fel, ő érintett meg először - nem tudhattad mi lesz belőle - a keze helyett az állát találtad el, vagy ijedtedben rossz helyre céloztál. Szerintem ez jogos védelmi helyzet. Nem okoztál neki sérülést sem, szerintem garázdaság lett volna mindkettőtök részéről, ha törvény elé kerültök. Életszerűtlen helyzet, hogy Te támadtál volna hármójukra, feleslegesen kockáztatták volna a renoméjukat ügyet indítani ebből. Szerintem téged nem marasztalna el ezért senki sem - ők meg nem dicsekszenek az esettel - ebben biztos vagyok. Örülök, hogy így végződött, és nem jártál pórul!
Pedig egyesek úgy gondolják, hogy akár egy "kihívó" öltözködés is kvázi "felhívás keringőre", tehát, ha szűk pólót és rövid szoknyát vettél fel, horribile dictu késő este/éjjel mész haza (ennek lehet millió oka), azzal jogot teremtesz arra, hogy bármely arra járó férfi megerőszakoljon.
Az áldozathibáztatás alapvető tétele emellett, hogy "minek ment oda".
Ez viszont ott sántít, hogy ha tudom, hogy el fog ütni a troli, nem megyek az útjába, viszont ha nem tudom...
És ki tudja azt, hogy a hazafelé vezető úton egy bokorban ott lapít-e az erőszaktevő, avagy sem...?
Azt pedig megjegyzem, hogy az a hím egyed, aki egy részeg/öntudatlan nőt erőszakol meg... az nem hinném, hogy jogosan tarthat igényt az "ember" megnevezésre.
Ez már nekem is eszembe jutott, de ebben az elizélt genderszemléletes kérdésbe nem akartam belemenni... :P viszont megnéztem az arányokat, tényleg 56% férfi van a pályán a tengerentúl: https://datausa.io/profile/soc/actors
A 'szóbeli elnyomatás', mint a 'gyönge nő' egyetlen fegyvere?
A schlagfertigség valamilyen szintig azért tanulható, kérdés, milyen szinten kell repikázni, de ez másfelé viszi el a beszélgetés fonalát. Ha meg egy téma újra és újra felbukkan, akkor lehet rá készülni, nem érhet derült égből mindig, minden alkalommal. A 'szóbeli elnyomás', mint olyan pedig szétszedhető, analizálható és ha nevén tudod nevezni, hol fordul tolerálhatatlanba, akkor tudsz is ellene tenni. Akár azzal is, hogy ha ennyire sz.r, akkor miért vagy még mindig itt c. kérdés feltevésével.