Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Nem sokat értek a borkészítéshez, de úgy tudom, a cukorfok az egyik szükséges, de nem elégséges feltétel, a másik a savtartalom.
Úgy is lehet magas a cukorfok, ha túlérik a szőlő, de akkor már csökken a savtartalom, eltűnnek az aromák.
Pont ezért érdekel a tőtáv is, mert mi a hátránya, ha sűrűbben van ültetve az a Néró és 2kg jön le egy tőkéről? Magasabb savtartalom mellett eléri már ezt a cukorfokot?
Keresztapámnak egy délkeleti fekvésű domboldalon volt nagy bakművelésű Othello szőlője. Mindig október elején szüreteltük. Az utolsó éveiben (10-15éve) sokszor már túlérett volt, magas cukorfokkal viszont a borban nem volt már meg a jellegzetes Othello íz.
A '90-es években még jó volt az október eleji szüret, alacsonyabb volt a cukorfok, de jellegzetes ízű bor volt. Nekem ízlett - a ledarált szőlőből préselés nélkül merte a mustot (vesszőből font hengerek voltak a kádban), ebből lett a "színbor".
Nekünk 3 tőke Othellonk van, de már szeptemberben leettük, októberre már túlérett volna.
Piacon vett most a feleségem Othellot, éretlen, nem tudom, hogy csinálták...
0,5-0,8kg között mozog néhány éves viszonylatban. Biztos, hogy nem a legjobb helyen van, mert sárgabarack fa és kerítés is árnyékolja. De jobbra szomszédja teljesen normális így azt gondolom a fajta sajátosság is. Vesszőnként csak 1 fürtöt tud nevelni és nem is mindegyik vesszőn lesz virág.
1. verzió 100cm tőtáv. A tőke függőleges vonalában is van 1 vagy 2 vessző, amin jellemzően nincs, vagy csak nagyon kevés a termés. De a váltócsap miatt szükség van rá. Nevezzük ezeket az I. vesszőnek így együtt. Ha esetleg ketten is vannak, nagyon közel egymáshoz. Mivel 18-20cm-enként hagyunk vesszőt, ezért a II. vessző 20cm-en van a tőkétől számítva. Ez már legtöbbször terem szépen. III vessző: 40cm-en, IV: 60cm. V: 80cm. Vége. Ugyanis a következő tőke kezdődik 100cm-nél, aminek a legelső vesszői a tőke vonalában szintén ott vannak, de a 20cm távolságot itt is meg kell tartani. Tehát termésre számíthatunk a II-III-IV-V vesszőkön, ez összesen 4.
2. verzió 120cm tőtáv. Ugyanúgy mérve mindent mint az előbbinél itt van már egy VI. vesszőnek is helye. Ha úgy nézzük, ez csak +1, de ez 25%-kal több miközben a helyigénye csak 20%-kal nőtt.
Figyelembe véve hogy néhány fajtánál egész sok terméketlen rügy van az elején, illetve ha a lehetséges rügy és hajtáskárosodásokkal is számolunk, elég hamar belátható hogy a 120cm-en (ami valójában csak 100cm termő vessző lesz!) nagyobb biztonsággal és kényelmesebben tudsz termeszteni. Még 120cm-nél is lehet, hogy bajba kerülsz majd az erősebb növekedésű fajtákkal. Mert azokat meg nehezebben tudod megfogni majd.
Úgy gondolom, hogy a hagyományos karos nevelést nem szabad lenézni, mert a rövid csapon termeszthető fajták esetében az amit fent leírtam nagyon másképp néz ki. Ott az 1m tényleg 5 termő vesszőt jelent.
Fajtáidről a magánvéleményem: Nem árt tudni, hogy pl. a Vénusz egész kicsi fürtöket hoz, ha kettőt hagysz is egy vesszőn, akkor sem terem túl sokat. Cserébe azt tapasztaltam hogy terem rövid csapon is így pár éves korában már. Még igazán különbséget sem látok a szálvesszőhöz képest. Ezt még vizsgálgatom. Mielőtt elülteted, jobb lenne az ízét megtapasztalnod, nehogy az legyen, hogy nem passzol az ízlésedhez. Ha el tudsz képzelni egy vékonyabb héjú magnélküli Othellot akkor közel jársz a Vénusz ízvilágához. Neki mindenképpen kell a 120cm minimum.
Dunav mennyiségi termő fajta, nem érdemes nagy tőtávra tenni, a Hamburgi szintén, csak mivel ez még késői is, nagyon éssznél kell lenni a túlterheléssel.
Nero nálam nagyon keveset terem, lehet, hogy ez csak nálam van így, vesszőnként egy kisebb fürtnél többet nem tudok kihozni belőle.
Afus Ali terem rövid csapon de szebbek a fürtök szálvesszőn. Viszonylag késői generáció (bár szeptember közepe még nem veszélyes) de a hatalmas fürtök miatt ez is meg tud csúszni. A Bolgár Rezi helyett ha tudnál V25/20 Reginát szerezni az majdnem ugyan az de mégis jobb kicsit. Valahogy mintha ellenállóbb lenne. De nem rossz a B.R. sem.
Bátran állíthatom, hogy a Szuvenírnek a legjobb lesz a karos kialakítás, ha már erős lesz a tőke és termékenyek lesznek a rügyei is. Konkrétan 1 rügyre metszem és 2 fürtöt hagyok rajta, mindegyik 0,4-0,8 kg közötti, ideális méret. Így adja ki azt az állapotot, hogy talán egy kicsivel később beérve mint lehetne (ami még így sem túl késő) de hibátlan ízvilággal tudom egyensúlyban tartani az utóbbi időben. Azért az első években ne egy rügyre metszd :-)
Lenne egy olyan slágergyanús kérdésem, mi legyen a tőtáv új telepítésnél? Végigbogarásztam a fórumot, láttam értékeket 80cm-től 3m-ig. Aztán átböngésztem, mi a javasolt művelés- és metszésmód csemegeszőlőnél, végül a következők mellett maradtam: általában guyot és szálvessző nagyon jól működik, néhány fajta elvan karon és rövidcsapon (szuvenír). Hosszú csap nem ajánlott, körülményes.
A méretekre a magam számára háromféle megadást szűrtem ki:
- Maci_P: " a kordonos támrendszer teljesen jó lesz neked, felhozod ~80cm magasra a tőkét, ott kialakítasz egy fejet, és fajtától függően vagy egy irányba 80cm-t elhajtasz minden évben (~Guyot) vagy két irányban 1-1 40cm-set, ha olyanon is jól terem."
- van_Persil: "Én úgy csinálom, hogy a szálvesszőt kb 60-70 cm-en indítom ívelve, aztán 1 m-en húzom el vízszintesen, de csak azokat a rügyeket hagyom meg, amik a vízszintes részen vannak+a vízszintes rész előtti utolsót, így fajtánként 6-8 rügy marad+ a ket rügy a váltócsapon. Ez azt eredményezi, hogy gyakorlatilag minden rügy termő rügy lesz, ráadásul két-három fürttel rügyenként. Ne feledjük, a rügydifferenciálódás az előző évben megy végbe. Fürtritkítás nélkül bármelyik csemegém min 2 kilót terem, a borszőlők pedig a megengedett maximális terhelés mellett is mindig beérnek úgy, hogy nem kell hozzájuk cukor."
- Laca5: "a csemegék többségét szálvesszőre kell majd metszeni, én azt mondanám, hogy az 1m-nél még megvalósítható, de ha több lenne, az jobb lenne. Nálam is van 1m-en mert nincs több helyem, de ha 2m-re tudnám ültetni, akkor az még jobb lenne. Sőt, még az 1.50 is segítene mert jobban ki tudnának bontakozni a tőkék."
Mivel 14m széles a telek, 12m-t tudok egy sorba telepíteni, 1 vagy 1,2m tőtáv jön ki.
Én hajlok az 1m felé, a Laca által említett kibontakozás nem teljesen világos.
Tehát a kérdésem: jó az 1m, vagy jobban járok 1,2m-rel?
Az eddig szűkített fajtaválaszték: vénusz, néró, bolgár rezi, Dunav, Fanny, Nagyesda azos, Nizina, Frumosa alba, szuvenir, Pölöskei muskotály, Hamburgi m., Moldova, Afuz ali
Gondolhattam volna. Még egyszer hálás köszönetem. Amit a Nizinánál látok az az, hogy igen intenzíven nő, a Frumosa kevésbe. Levele, vesszője mindkettőnek szép egészséges, egyszer kaptak összesen felszívódó vegyszert, semmi mást.
Tudom mit rendeltél, azért ezeket kérdeztem. Az internet nem felejt. :)
Én még szortírozom a fajtaválasztékot. Nagyon korai fajtákat nem szeretnék, mert nyáron nagy a családi jövés-menés, elsikkad, ami akkor terem. Szeptember-október lenne ideális a család szerint. Bár eleget úgysem tudunk termeszteni.
A négy fajtád közül így a Nizina és a Frumosa alba tűnik nekem nagyon ígéretesnek.
Hálásan köszönöm! Ez akkor tisztázódott. Csak érdekességképpen én is ezt a négyfajtát vettem. Sajnos a Karmakodot utolérte valami, de a másik nárom szép.
Írok nekik ma - vannak Szlovákiából átjáró magyar kollégáim, megkérdezem őket, hogy van a dugvány / oltvány szlovákul. Meg kiguglizom, hogy van angolul.
Aztán kérdés, értenek-e hozzá, vagy csak forgalmaznak….
A konténeres készülhet úgy is, hogy tavasszal, amikor a frissen megeredt oltványokat kiültetik, szabadföld helyett konténerbe kerül. Azaz nem minden konténeres volt előtte gyökeres oltvány.
Jogosak a kérdéseid, de egy kicsit úgy vagyok vele, mint az egyszeri ember, aki beleugrott a kaktuszba: akkor jó ötletnek tűnt. Kifejezetten örültem, hogy találtam olyan konténeres töveket a néhány keresett fajtából, amivel még vegetációban pótolni tudtam kieső tőkéket. Gondoltam, megspórolok némi időt. Bevallom, fel sem merült bennem, hogy nem oltvány. Mielőtt megkérdeznéd, azért nem mert gyökérnemest nem is láttam még soha sehol forgalmazni. Mikor megérkeztek, akkor kezdtem vakarni a fejem, hogy ez most mi is, mert nem mindegy, kötött talajra kellett. A többit leírtam. Anyagi csődbe nem kerülök tőle, négy tőke összesen, de úgy látom időt sem igen spóroltam, mert ha a fajták meg is vannak, át kell raknom őket megfelelő alanyra. Talán pár évet ellesznek saját gyökéren, aztán át tudom oltani őket. Némi tanulópénz. Azt sajnálom, hogy megkevertem egy kicsit itt a dolgokat, de annyi haszna volt, hogy most már tudom, valamit kezdenem kell velük. Ennyi.
Nézd, valóban nem akarok kötekedni, de lehetséges, hogy eddig nem kérdeztél rá hogy mit fognak küldeni? Vagy mindegy? Egy sor e-mailben megelőzte volna a tanácsadást. 10 Euróért az oltvány nagyon (túl jó) ár is lehetne, ha azt nézzük, hogy különlegesebb cuccok is vannak. Saját gyökerén viszont elég drágácska de csak olyan középmezőny. Nézőpont kérdése.
Oltványokat nem szokták edényben forgalmazni, csak a megmaradókat ha már bekonténerezték, csak akkor.
Távolról - egyes esetekben - nem egyszerű megállapítani. A viaszolás nem az oltás bizonyítéka, egy gyökérnemes vesszőt is leviaszolnak visszavágás után. Az oltás esetében egy 2-3-4 cm-es egyrügyes nemes darab van beleoltva az alanyba, úgy 6-8-10mm vastag, ennek a rügy feletti csonkját meg szokták hagyni, a rügyből pedig egy/két vékonyabb 1-2 rügyes, egyéves csapot hagynak a kitermelés után. De a lényeg, hogy a szóban forgó nemes alatt az oltás a nemes átmérőjénél vastagabb egy rövid szakaszon, ahol az oltásforradás történt. Ezt nem láttam a képeken. De van olyan forradás, ahol nincs ilyen megvastagodás (ez legtöbbször nem jó, mert a forradás gyenge, az oltvány minőségen aluli). Ott viszont meg lehet néha találni az omega olló vagy az egyéb párosítás vonalát.
Semmi gond. ;) Azt hittem, egyszerűbb a dolog, eddig még sosem nézegettem meg, hogyan néz ki egy összeforrt oltás illetve miben tér el egy visszametszéstől.
Igen restellem a dolgot, nem szokásom össze-vissza hülyeségeket írogatni, bár ez most nem látszik. Ha leírok valamit, akkor igyekszem úgy tenni, hogy az biztosan megállja a helyét. Ez most nem sikerült, tanulok belőle.
Teljesen igazad van, később nézegettem újra az elültetett töveket és arra jutottam, hogy mégis csak oltvány. Bár a fotón nem látszik, más tövön megtaláltam a viaszos bemártás maradékát, amit oltás jelének gondoltam. Bocs a keveredésért, most már magam sem tudom, mit gondoljak.
Köszönöm a tanácsot. Az általad leírt problémával nagyjából tisztában voltam és magasabbra is szerettem volna ültetni, csak amatőr módon nem számoltam azzal, hogy ülepedni fog az ültetőgödörbe visszaszórt föld. Többet kellett volna ráhagynom. Marad a körbekapálgatás.
Azért az igazsághoz hozzátartozik, hogy fénykép alapján nem biztos, hogy meg lehet mondani.
A jövőre vonatkoztatva: ha oltványt ültetsz, igyekezz olyan mélyre ültetni, hogy az oltás helye 3-5 centivel a tényleges talajszint fölött legyen. A tényleges talajszint nem az oltványt közvetlenül körülvevő forgatott/puhább talaj szintje, mert az változhat, hanem az eredeti talajszint. Ha túl mélyre ülteted, akkor a nemes rész legyökeresedhet, ami miatt elhalhat az alany, a nemes gyökerét pedig megtámadhatja a filoxéra. Természetesen leharmatgyökerezheted a nemes részt, de ez kinlódás, sokkal egyszerűbb ültetéskor a megfelelő mélységbe ültetni.
Nincs miért elnézést kérned, inkább nagyon köszönöm a segítőkészségedet. Ez egy fontos téma, kíváncsi vagyok, hogy lehet ezt eldönteni? Jó, hogy felszinre került.
