Hát ja , ja , a biztonság az első , nem kell kormánnyal-fékkel-futóművel játszani – de a kép azért ennél árnyaltabb . Nem vagyok meggyőződve arról , a biztonságot csak azon a járműtulajdonoson kell keresni aki gyári megoldásoktól eltérő megoldást is eltűr a járművén .
Nem tudom hány mopedautó robogott kamion alá a nem megfelelően hangolt csillapítás miatt , de mindenestre az ilyen balesetek nem érték el a hatóságok ingerküszöbét , mert a NEM gépkocsi kategóriájú járműveken ezzel nem foglalkoznak ( 6/1990 KÖHÉM 35§) .
Közös barátunk (B.) vitte forgalombahelyezési vizsgálatra a mopedautóját , ahol a lengéscsillapítót is megmérték , kettő nem felelt meg . Mondta is neki a vizsgabiztos , hogy ez a kettő nem jó , ha gépkocsi lenne akkor emiatt bukna – de mivel nem vizsgálandó tétel ezért megkapja a rendszámot ; csak szólt , hogy nincs rendben . Egyébként valóban nem volt rendben , B. érezte is , hogy nagyobb sebességnél nem elég stabil a masina , és javított rajta . Nem gyárit vett , hanem asszem akkor tette bele a Kazuma lengéscsillapítót , amivel a kocsi teljesen elfogadhatóvá szelídült . Ma délután járt itt , szóba is került a dolog , azt mondta : a semmilyen lengéscsillapításnál a valamilyen-akármilyen is jobb .
De nem csak segédmotor kategóriájú járműveken hanyagolja a hatóság a lengéscsillapítók vizsgálatát , hanem az L7e-s „nagy” mopedautókon is . Meg minden létező kvadon és háromkerekűn is – ha másért nem akkor azért , mert nem rendelkezik a megfelelő vizsgálati eszközökkel .
Persze ezek a 3-4 kerekű motorkerékpárok viszonylag extrém masinának számítanak , de például ennek a verdának se vizsgálják a lengéscsillapítóját a műszakin , pedig az ilyenféle kétkerekűből elég sok van . És ez – a képen látható konkrét példány – állítólag elég gyorsan tud menni , ami indokolja a megbízható futómű meglétét .
De a gépkocsikon is elég érdekes belemerülni a csillapítás bugyraiba . Például ezeknek a járműveknek is van tuningja , pedig úgy tudom alapból se lomha masinák .
Jó pénzért szakik kicsit megpöckölik a motort , de igazítanak a féken , futóművön . Az alapból sem olcsó kocsin ezek szerint nem a legjobb lengéscsillapító van , mert még lehet rajta csavarni egyet – és ez nem a falusi hülyegyerekek sufnituningja : rendes papírt adnak róla , levizsgáztatják stb. Mondjuk azért a pénzért el is lehet várni .
Ezek szerint ugyanahhoz a járműhöz többféle futóműhangolás elfogadható . Hmm.
Gyárilag a futóműveket ÁTLAGOS értékre hangolják , nyilván nem ugyanolyan csillapítással és rugóerővel kellene rendelkezzen az a Microcar amivel Günter Amália középiskolás kislány a 45 kilójával egyedül autókázik Ausztria márványsima útjai , mintha ugyanilyen járművel a túltáplált Gömböcös házaspár ( 2x110 kg + cekkerek ) az alsórekettyési kátyúkon zötyögteti magát , mindig két személlyel .
Bár ezt az autógyártók is felismerték : köztudott dolog , hogy másképpen van hangolva egy olasz kocsi , mint egy német , japán vagy francia . Sőt , úgy értesültem , hogy drágább kocsikon már menet közben is lehet állítani a futómű hangolásán – illetve állítódik automatikusan .
Ha egy kocsit pl. versenyjárművé alakítanak ( 6/1990 KÖHÉM 112/B§-112/C§) ott is variálnak a futóművel – nyilván nem cél a jármű irányíthatatlansága , ha másért nem akkor azért , mert olyan verdával versenyt nyerni nem lehet …
A fentiekből nekem az jön le , hogy szakmailag téves az a vélemény : egy adott jármű csak egyetlen egyféle – a gyári – csillapítással engedhető ki az útra , és attól bármiképp eltérni halálos bűn .
Szóval ebben a lengéscsillapításban van azért némi tűrés . Azonfelül nem életszerű egy Tasso Bingo vagy Erad Spacia ( mindkettő gyártása-gyártója megszűnt és lényegében nincs hozzá gyári alkatrész ) tulajdonos számára , hogy egy pár hátulsó lengéscsillapító hiánya miatt bontsa el az amúgy értékes és teljesen jól használható járművét ; mivel a mopedautó állomány nem kizárólag újabb keletű Aixamekből áll , amikhez még úgy-ahogy lehet alkatrészt vásárolni . Belerakja a hasonló súlyú és karakterű kvad teleszkópját és passz . Ja igen , belerakja : ezt a gyárak is csinálják . Nagyon úgy tűnik : sok alkatrészt készen vettek ( lámpák , kilincsek , műszercsoport , motor , variátor , gumik , támasztó gömbfejek , kapcsolók , gömbcsuklók stb. ) és építettek bele a gyártmányaikba – vajon mindegyik alkatrészt hangolását hosszasan tesztelgették ?
A hiba biztos bennem van , de azt valahogy sosem értettem miért ragaszkodnak egyesek annyira gyári megoldásokhoz . Hogy egy (fizetett) szerelő miért teszi az világos : egyrészt a gyárilag odaszabott , mérethelyes alkatrészt beépíteni a leggyorsabb – márpedig ez az óradíjas javítóműhelyben elsődleges szempont . A típusidegen alkatrészekkel történő szaszerolás ugyanis rendkívül időtrabló : nekem a most a hétvégém ráment arra , hogy egy Microcar Lyra alá kipufogórendszert építsek . Ha létezne hozzá elfogadható módon kész kipufogó azt gyorsan fel lehet rá dobni – az eltökölt hétvégét normál autószerviz nyilván nem engedheti meg magának . Vagy legalábbis gazdaságtalanná tenné a javítást a tulajdonos számára .
A másik ok ami miatt egy hivatásos autószerelő ragaszkodik a gyári alkatrészhez ( amit úgyis az ügyfél fizet ) az a felelősség kérdése . Ha a szakma szabályai szerint cseréli ki a lengéscsillapítót egy gyárira akkor azzal lénygében elhárította ( a gyártóra ) az esetleges későbbi balestnél felmerülő kellemetlen kérdéseket . És ilyen tekintetben a saját szempontjából teljesen igaza is van .
Visszatérve a gyári megoldások fétiséhez … Hát … nekem itt is vannak aggályaim . Az utóbbi pár évben kissé aktívabban belemerülve a járműszerelésbe én is osztom azt a véleményt : a járműgyártók betegesen spórolnak mindenen . De ilyet te is tapasztalsz , a fentebb megénekelt közös barátunknak te mondtad : az ismert német autómárka – neki is az van , de nem akarom megnevezni , mert hátha rámeresztett hitelrontási perrel próbálják a hírhedt dízelbotrányukból adódó veszteségeiket mérsékelni – alultervezi az elektromos kapcsolókat , és be sem relézi a kocsit . Ezt te mint szakmában dolgozó autóvillamossági szerelő tapasztaltad , de én is javítottam már ( cserétem típusidegenre ) a mopedes társamtól többször kölcsönkapott ilyen gyártmányú kombiban a fűtőmotor kapcsolóját .
Beletúrva a netbe elég sok írást dob fel a téma , de mindenesetre a beteges spórolás fellelhető . Azt az ember tudomásul veszi , hogy a (későbbi ) szerelhetőség nem különösebben szempont a tervezésnél , inkább a gyártáskori munkafolyamatokra koncentrálnak -- hogy majdan a 16 éves kocsin hogyan lehet kicserélni az elülső lengőkarszilentet vagy a tetőkárpitot az a gyárnak mindegy . Ez végülis érthető , a saját szempontjai vezérlik . Azzal is kénytelenek vagyunk együtt élni : a gyár nem törekszik túl hosszú élettartamú masinát leereszteni a szalagról , pláne ha az többletköltséggel járna – valahol ez is megérthető . De az nagyon zavaró amikor a biztonságon spórol . Az üzembiztonságon még hagyján , de a közlekedésbiztonságon is ! És most nem a súlyelőírásokból fakadó nyomorúságos ütközésvédelemre gondolok . Hogy csak a korábbi hozzászólásban megemlített Aixamet nézzük : a gyártó szemrebbenés nélkül kiengedi a járművet a forgalomba EGYETLEN világítási biztosítékkal . Ha robogsz a kanyargós úton (netán 3 utassal , kicsit lendületesen , mert az L7e-nek ugyanaz a villamos rendszere , mint a segédmotornak ) és átnyomod refire ... ha netán olyanja van és ellövi a biztosítékot akkor állsz – pontosabban robogsz – a vaksötétben , mert MINDEN világításod ( helyzetjelző , tompi-refi ) egyszerre megy el , még az sincs , hogy a megállásig rárántod a fénykürtöt . Egyébként a fentebb említett közös ismerősünk járt így : élete első Aixamje eljátszotta vele a vásárlás utáni első kilométeren , a hazaúton .
És ha már a fék szentségénél tartunk : az amúgy a nagyon jónak tartott Aixam ugyanúgy vasból gyártja a fékcsöveket , mint oly sokan . Egy kezemen alig tudom megszámolni hány kocsiban korrodált el durrant szét a GYÁRI alkatrész . Nyilván ehhez el kellett telnie közel 2 évtizednek , de azért ez előre látható volt . És javításkor jön a kiátkozott gányolás : mert elballagok a Habi KFT-hez , veszek RÉZ csövet , és én , otthon a garázsban a párezer forintos gagyi fékcsőperemezővel valahogy bogyót préselek a cső végére . A gyár nem használ rezet , mert – ezt minden guberáló hajléktalan is tudja – drágább . Drágább , de annál ilyesmi nem fog előfordulni évtizedek múltán se . Hát csesszék meg a gyári megoldásaikat .
Ha az ember szemezgetni kezdi a különféle visszahívási botrányok krónikáját akkor hamarost feltűnik : a legtöbbnél a spórolás okozta a balhét . Íme az egyik legfrissebb rémtörténet :
https://totalcar.hu/magazin/2021/01/19/takata_legzsak_visszahivas_botrany/
A többi spórolásuk legalább nem tör az ember életére . A mopedautók motorjait nagyrészt két dolog végzi ki : vagy az elhanyagolt olajcserék , vagy pedig a hűtés . Értve ez utóbbi alatt a víz alattomos leapadását és a motor megfőzését . A piros jelzőlámpa kigyulladása kissé megkésett figyelmeztetés . Ha valaki bedob a kocsijába egy gombelemes kis hőmérőt , az érzékelőt valahol rádrótozva a motorra akkor az gányol ? Vagy pótolja azt amit gyárban elmulasztottak ? A te kocsidban is volt beépített voltmérő , emlékszem rá amikor vezettem .
Akik a gyári állapotot mantrázzák vajon ragaszkodnak-e a mopedautók eredeti fojtásához is ? Merthogy egy ilyen autópótlék újonnan nem ment 50-nél gyorsabban az biztos .
Nagyon messze vezető vita , hogy mit lehet-szabad-kell átépíteni-módosítani egy mopedautón . Azonfelül azt se tudom elfogadni , hogy a járműtervezők a tévedhetetlenek kasztjához tartoznak . Csak nézzük példaképp ismét a 400-as Aixamet . Eredeti verzióban a szekunder variátort csak az irányváltó ( tkp. a motor ) kiszerelése után lehet levenni-kicserélni . Ez ügyben a szerelő két megoldás közül választhat : vagy benyeli a mások hülyeségét és valahányszor hozzá kell nyúlnia a szekunderhez mindig szétszedi az egész kocsit . Vagy „ ha más hülye azért nekem nem kell annak lenni „ felkiáltással kivág egy darabot barbár ( de visszaszerelhető) módon a műanyag tűzfalból , ami szerelhetővé teszi a dolgot . Ehhez annyit : később ugyanennek a gyárnak az újabb típusa már módosított tűzfallal jött ki , ami mellett valahogy kifér a variátor . Hasonló eset : eredetileg 7 dl olaj volt előírva az irányváltóba , azonban az álló típusoknál gyakori volt a felső csapágy hibája . Egyes megátalkodott tulajok nem átallottak az előírttól eltérő módon több olajat önteni a járgányukba . Aztán mit ad isten – a gyár módosított a lihegőn és 1 liter olajat írt elő … Hmm …
Na mindegy , én valahogy nem bízom annyira vakon a gyári megoldásokban . Nyilván a legegyszerűbb betenni a csereszabatos alkatrészt – de azt állítani , hogy azoktól eltérni semmilyen körülmények között nem szabad , szerintem túlzás .
Egyébként a nagy gyártók termékei sem makulátlanok , szerencsére a net ontja az efféle szórakoztató olvasmányokat :
https://totalcar.hu/magazin/kozelet/2020/12/03/a_szalagkorlatba_vezette_magat_a_bmw/
https://totalcar.hu/magazin/hirek/2018/09/01/gyujtoper_indul_koreaban_a_kigyullado_bmw-k_miatt/
A magam részéről az ilyesmit veszélyesebbnek tartom , mint egy 400 kilós autópótlékba Wartburg lengéscsillapítót építeni .
Nem hiszem , hogy a közútjainkon uralkodó állapotokért – az amúgy valóban nagyon laza helyzetben levő – mopedautósokat kéne okolni .
Az adagolóba van ilyen rugó. Valakinek bontva esetleg lenne amit le lehetne mérni? Nekem csak képen van meg. Átmérő,hossz ,stb. Előre is köszönöm.
