Érdeklődnék hogy kinél hogy áll a kékfrankos? Nálam az egyik ültetvény ami kicsit védettebb helyen van szerintem egy héten belül virágba borúl. A másik ültetvény ami a semmi közepén van ott még azért visszább van a szőlő 1 héttel kb. Egyébként eddig szép egészséges mindenhol a szőlő és a termés is jónak tünik. Csak maradjon is így :)
Sajnos az actarát már nem lehet kapni, azaz ha lehet is, zöld könyv kell hozzá és csak idén lehet árusítani, jövő őszig pedig felhasználni. Pedig egy jó szer volt, csak sokan nem akkor és úgy használták, ahogy kellett volna. Pedig egy jó szer volt megfizethető áron, pl. a luzindo-t horror áron vesztegetik, a spinozadok (laser & co) pedig nagy hozzáértést és figyelmet igényelnek, mivel nem keverhetőek semmivel (egy speciális baktérium, ami elpusztítja a kabócát), külön menetben kell kijuttatni.
Ha már gondolsz az am. sz. k. elleni védekezésre, az nagy szó, mert a legtöbben magasról lesz.rják. esetleg 1X a karate zeon, máasodiknak én is meg vagyok lőve, mert több szer a listáról I-es kategóriájú, a decis ugyan használható, de a hatóanyaga a karate zeonhoz hasonlóan a piretroidok közé tartozik, bár maguk a hatóanyagok molekuláris szinten különbözőek, 2x piretroid fokozhatja a rezisztencia kialakulását.
amit még tehetsz, tavasszal olajos lemosóval lemosózni (olaj+kén, vagy olaj+kén+réz), vagy vegarepet használni lemosó szerként (sajnos szőlőben és am. sz. k. ellen csak lemosózásra van engedélye, vegetációs időszakban kabócagyérítésre nem).
Kösz a segítséget. Az amerikai szőlőkabócáról van szó, jól gondolod. Nem tudom, melyik károsítja még a szőlőt.
Anno édesapám az atka és a szőlőmoly ellen védekezett, én meg most folyok csak bele kényszerből. (Kisebb terület, kb. 400 tő összesen)
A listát néztem, illetve a keresőt is.
Az a baj, hogy a neveket hiába olvasom, nem tudom, melyik mennyire működik valójában, melyiket lenne érdemes venni. (Az Actara ismerős név, ezt láttam otthon.) A tapasztalat hiányzik, ezért olvasom itt a szőlős topicokat és ezért kérek tanácsokat.
Az áprilisi ridomilos kezelés túl korai volt. Úgy általában virágzás előtt nem célszerű réztartalmú szerrel permetezni, helyette 4-6 leveles állapotban dithane, fürtmegnyúláskor ridomil gold MZ (ez nem ugyanaz, mint amit te használsz), a karathane star helyett inkább thiovit (kontakt kén) és topas (felszívódó szer lisztharmat ellen). A curzate inkább kötődéstől (amikor már teljesen lezajlott a virágzás és iciri-piciri bogyócskák láthatóak, amik érintésre lepereghetnek) fürtzáródásig (amikor a fürtben a bogyók már nem nőnek tovább, de még zöldek) célszerű használni. Rovarirtót most csak akkor célszerű használni, ha látható a rovarkártétel (az atka nem rovar!), elsősorban szőlőmoly, de az általában csak virágzástól támad (a virágzatban lehet látni, amikor a lárva barnás valamivé szövi). A karate zeonnál arra különösen kell ügyelni, hogy egy évben csak kétszer szabad használni.
Amire feltétlen ügyelj: szellős legyen a lombozat, a fürtzónában a hónaljhajtásokat pucold ki ( a hajtás eredési helyétől kb 30 centi felfelé, általában a 4.-5. levélig, kordonon rendszerint egy segéddrótpár jelzi), a honaljhajtás a levélnyél tövéből eredő pici hajtás.
A továbbiakban kötődéskor, a bogyók zöldborsó nagyságánál, ill. fürtzáródáskor mehetsz felszívódó szerekkel peronoszpóra és lisztharmat ellen, de lehetőleg mindig legyen kontakt szer is mellette (a ridomilban kombinált szer lévén van), lisztharmat ellen inkább a ként ajánlanám, de ügyelj arra, hogy 25 fok felett perzselhet. Ugyanez vonatkozik a lombtrágyára is.
Kb június 30 körül vágd vissza a hajtásokat, ha kordonod van, akkor a felső drótpár fölött 30 centivel
Fürtzáródás után felszívódó szert ne használj, csak ként és rezet, szükség szerint, legfeljebb kéthetente, ügyelve arra, hogy a szerek élelmezésegeszségügyi várakozasi idejét betartsd, azaz, ha az é.v.i. 21 nap, akkor legalább 21 nap teljen el az utolsó permetezés és a szőlő fogyasztása között.
Moly ellen kötődéskor és fürtzáródáskor védekezz pl. cyperkillel, vagy amit a gazdaboltosod ad, de okvetlen említsd meg, hogy már kapott egy full-os/karate zeonos kezelést, azaz már csak 1-szer használd.
Énis csak rendelésre tudtam venni. Mivel kistermelők nem nagyon veszik, mert őket nem izgatja, hogy a csettegő permetezőben habzik a permetlé, meg a harminc liter lémennyiség mellett még a dédunokájuknak is maradna belőle, ezért azt ajánlanám, hogy keress egy olyan gazdaboltost, aki hajlandó nekdd rendelni. A nagykerek a termelőkkel csak úgy nem szoktak szóba állni vagy minimum összeghez/mennyiséghez kötik a vásárlást.
Pont tegnap jártam úgy, hogy a gazdaboltosom viszonteladója csak úgy tudna nekem Mildicutot szerezni, ha 1 mio Ft-ért vásárol a forgalmazótól De talán sikerül szerezni.
Megnéztem a sellyeiek oldalát mert korábban találtam engedély igényt a nevükre de a szer nem volt a portfóliójukban említve de akkor az a magyarázat, hogy más fogalmazza.
A héten járok Ócsa/Érd irányában és hátha valahol belebotlok AntiFoam-ba.
EC (emulzióképző koncentrátum) permetezőszer segédanyag 1-3 ml/300 l
A pálinkással kapcsolatban ugyanazt tudom mondani, mint LustaPistinek a csemegeszőlős topicban: azt senki nem vizsgálta, hogy permetezőszerhez keverve hogyan viselkedik, mit okoz a növényeknek és legfőbbképp mennyi kell belőle 100 l-hez. El a kezeket tőle, mielőtt bajt okoznál magadnak (marhat), a gépednek (marhatja, vagy nem gátolja a habzást), esetleg a növényeknek (perzselés).
Én az Antifoam előtt Schaumstop Kwizdát használtam, de amikor elvégeztem a zöldkönyves tanfolyamot (amit sokakkal szemben komolyan is vettem, mert elsősorban tanulni akartam, nem a papírt megszerezni), tudatosult bennem, hogy amit csinálok, az egyrésztcsempészet, másrészt egy ellenőrzéskor kibukhat. És mit ad isten, a második évben kaptam ellenőrzést, amikor is azt nézték, hogy a szőlőnövénnyeimen kimutatható szerek egyeznek-e a permetezési naplómban szerplő hatóanyagokkal. És ugye ami nincs Magyarországon forgalomban, ill. nincs engedélye szőlőre, az nem is használható ott.
Február óta összesen 15 mm, legutóbb 6 mm. A zöldségről már lemondtam, a borsó csak nyomorog. Régen még a palántákat se kellett öntözni.
Mondjuk, az elültetett kb 150 oltvány -eddig úgy néz ki- mind megeredt, kérdés, hogy a sivatagi körülményekhez mennyire tudnak alkalmazkodni.
Hogy mekkora a szárazság, jól jelzi, hogy a repcemézem egy részének a víztartalma 14,8 %, de a többinél se ment föl 16-ig, a magyar szabvány 19 alattit, a német 18 alattit ír elő I. osztályú méznek. Olyan sűrű, hogy a mézpumpa (amivel az üvegből a kenyérre, csészébe lehet pumpálni) beletörött az igyekezetbe, meg írni lehet a felületére, majd elolvasni. Nagyon nem jó irányba mennek a dolgok.
Leszámítva a mostani hétvégét, nálunk idén kb február közepe, vége körüli időponttól figyelve nem volt normális eső. Egy hónap alatt 3 szivattyúm halt meg. Amelyik kutam jó, ott nincs áram, és a benzines szivattyúm kuka. Az ásott kút nem ad annyi vizet mint kellene.
Több negatív élmény miatt eldöntöttem: hétvégén kutat fúrunk a fiammal! A család szkeptikus, én lelkes. Meglátjuk!
Két dolog tudja eltömíteni nagyon, a mankoceb és a keserűsó, a magnéziumoldatot meg nem is említem, mert az a sárga albuzt rendszeresen a használhatatlanságig eltömítette a feketésbarna csapadékával. Amióta száműztem, azóta nincs gond a fuvókákkal.
Lehet csak túllihegem ezt a témát de az elmúlt 1+ évben csak 30 liternyi csapvíz került 90 liter esővízhez így nem láttam semmi gondot de most csak olyan 200 l esővizem van amit talán el is használok a hétvégén. De hátha jön az eső...
Mit használtok habzásgátlónak?
Az Antifoam egy csodálatos gyüjtőnév ;-) bármelyik jó lenne ilyen néven? pl. foamsol amit cefrekészítéshez és pálinka főzéshez ajánlanak
Eddig is utoljára raktam a "tartályba" (60 literes müa. hordó) a Silwet-et de most hogy használok Biomit-et (van benne ásványi anyag őrlemény többek között) rendesen fel kell keverni mielőtt a Stihl-be töltöm és habzik rendesen.
Hjaaaaa?!?! Értem. Nálam is kemény a kútviz, de akkor valószínűleg nem annyira mint nálatok, mert eddig ezt nem tapasztaltam. Így már értem a lágyitást.
A permetezőt én mindig azonnal kioblitem, ha van időm rá akkor sokszor trióval mosom ki ,hogy ne maradjon benne semmi trutymó. Tavaly tavasszal nehéz volt az újraélesztés mert beleszáradt minden szar. Nem jól sikerült az utolsó oblites, azóta igyekszem alapos lenni.
most nézem, hogy 24 nk° a keménység ami a gyakorlatban annyit jelent, hogyha kitisztítunk (pontosabban az asszony) bármi vízmelegítőt, két használat után úgy néz ki mintha nem csináltál volna semmit sem.
A nedvesítőszerek lágyítják a vizet. Én silwetet használok. A lényeg a koncentráció, a különböző készítmények ebből a szempontból nehezen összehasonlíthatóak, mert pl. a narancsolajból rengeteg kell ugyanazon hatás eléréséhez.
Urak, használtatok már valami vízlágyítót (pl. trisó, szóda, X-change)
Egyre kevesebb az esővizem és a csapvíz igen kemény.
A szolgáltatótól megtudom érdeklődni ezt az adatot és a kellő mennyiségű szert hozzá tudom adni. A trisó és szóda biztos csapadékot képez vagyis lehet korábban kell elkészíteni illetve szűrni felhasználás előtt míg az X-change-et csak bekeverem a tartályban lévő vízbe.
