Feleségem ultimátumot adott nekem, hogyha most már nem építek azonnal-de-rögtön egy terepasztalt mert nagyon óhajtana villanyvasutazni (amiért mellesleg egy jó ideje nyúz már) akkor rettenetes dolgok fognak történni, amiket én nem óhajtottam megtudni, hogy micsodák, inkább építettem egyet.:-) Szeretném ha ez egy olyan topik lenne, ahol képes beszámolókkal, építési leírásokkal, ötletekkel, trükkökkel ismertetnénk meg egymást és jómagam szívesen olvasnék, néznék meg hasonló építési leírásokat mint amibe én fogtam.
Hét végén (25 év után) gyermekeim előszedték régi, de teljesen jól működő villanyvasutamat. A terepasztal építés régi ötlet, de most ismét elgondolkodtam rajta, így találtam erre a fórumra. Kezdem átolvasni a dolgokat - első ránézésre nagyon hasznosnak tűnik.
Van jópár H0 cuccum, amik még ma is nagyon jó állapotban vannak, eredeti dobozban: mozdonyok, vagonok, egy csomó épület, stb. A síneket (Piko NDK-s) lehet hogy már nem kellene erőltetni.
Pár kérdés (teljesen kezdő vagyok, bocs előre is). - Láttam manapság elég sok sín van forgalomban. Milyet érdemes venni? Van olyan ami csak sín+talpfa, meg olyan is ahol alatta a kavicságy, gondolom műanyagból. Ez utóbbiban érdemes gondolkodni? Esztétikus? Vagy jobb ha ezt az ember maga csinálja? Ha maga, akkor az mennyire néz ki jól (mondjuk 10-ől hánynak sikerül szépre, tartósra megcsinálni)? - Valahogy fel lehet használni a régi sínek elektromos részeit: váltók mozgató részeit pl. Vagy ez macera? - Felhajtható (ami tároláskor függőlegesen áll) terepasztallal van tapasztalat? Vagy erről lepotyognak a dolgok? Sajnos kicsi a hely, meg ahol ez lenne ott a belmagasság is, szóval a felhúzható sem annyira jó megoldás. - Ha 2 szintes sínrendszerben gondolkodok, olyan 30cm magasság elegendő lehet a teljes asztalra (felhajtás miatt)? Szintenként mekkora magasságot kell számolni? 8-10 cm? - Az egészre kb. 180 x 180 cm alapterület lenne - ez elegendő H0-nak?
Első lépés az terepasztal helyének, méretének kiválasztása - utána tudok igazából tervezni. Tudom a legtöbb kérdésemre nincs egyértelmű válasz, mégis hátha van tapasztalat, tanács, azt szívesen elfogadom.
Sziasztok! Nézegetem a terepasztalokat itt is ott is,föleg Noch tervrajzokat.Azt is Fleischmann sinekkel,ami között van olyan terv ahol visszafordul a sin.Ehez ajánlja a 6400 számu alkatrészt.6401 és a 6402-es számu alkatrészt.Kérdés az ezek mire valoK? Pulcsi1
Mekkora méretű az asztalod? Nagyon jól néz ki. Nekem kell néhány év mire erre a készültségi szintre jutok, idő kell és türelem. Az előzőt is 3-4 évig a hosszú téli estéken csinálgattam.
Ne is add alább, nekem is az tetszik ha van sok alagút, szikla, hegy, viadukt, meg 3 szint, pedig a Mecsek mellett lakom. (nem mindha olyan nagy hegy lenne)
Régen én is építettem sík terepasztalt, de nem készült el soha mert menetközben eluntam. Én teszteléssel állítottam be a meredekséget, a kaptatósabb részeket
a hegy gyomrába raktam, hogy ne látszon ahogy a szerelvény felküzdi magát, de kellemesen csalódtam mert mindegyik mozdonyom lazán veszi az akadályt.
Igaz csak 3-4 kocsit akasztok utánuk, de kicsi az asztalom nem is mutatna jól rajta
Én nem tartottam be ezeket a szabályokat. Már mint az emelkedőkkel kapcsolatban. Az még nem fordult elő hogy, a kocsik beborultak volna. Egy két mozdonnyal viszont gond van. De úgy kell összeválogatni a szerelvényeket. Igazi probléma az egy tengely meghajtású motorvonatokkal van. Na az nem jár erre :-))
Én alföldi vagyok emelkedő, hegy, alagút kell, anélkül is biztosan lehet szép terepasztalt építeni, de nem tudom érdemes-e.
Eddig az a tapsztalatom, hogy sokszor felmegy egymás után, gumigyűrű sincs a gépen, építés és tesztelés alatt van a pálya, majd meglátom. Az előző aszatalomon sem volt sokkal hosszabb lehetőség az emelkedő kifuttatására és évekig jó szórakozást jelentett, nem volt vele gond. A modellezésben sajnos számtalan okból kompromisszumot kell kötni.
Kétvágányú fővonali kialakítás lenne, a helyes menetirányban közlekedve a kritikus ívet lejtmenetben járják a szerelvények.
Az alagút rövid lesz látom ha megáll. Az asztal jobb oldaléán látható 4 vágány alagútnam fut, hátulról be lehet nyúlni, teljesen nyitott lesz.
Itt még arra is számolni kell, ha a nagy emelkedő kis sugarú ívben van, amellett, hogy még kevesebb kocsival tud felmenni, nagyobb a veszély annak is, hogy beborul a szerelvény.
"Igen ez lenne szép arányos és a mozdonyoknak könnyen vehető emelkedés, de ha ezt betartanánk egy átlagos méretű szobai H0 terepasztalra nem lehetne emelkedőt tervezni."
...akkor ne tervezz emelkedőt...
"3 négytengelyes vagonnal felmegy rajta az M41"
Hányszor? Egyszer futtattam mozdonyt kiállításon más terepasztalán, ahol belül volt egy 5%-os emelkedő. A Roco BR23-as eleinte lassan, de felment 3 db 4-tengelyes kocsival, aztán egyre lassabb lett, kb. az 6-7. körben aztán megállt. Mivel elfogyott az összes gumigyűrűje...
"Látványra sem szép egy meredek emelkedő, de nálam alagútban fut majd és talán kevésbé észrevehető."
Viszont arra is gondolj, hogy így nem látod, ha megáll a vonat az emelkedőn és elkezd kaparni. (Lásd fent, bár ott jól be lehetett látni.) Csak nézel, hogy már 5 perce nem jön ki az alagútból. Ja, és nem árt, ha be is tudsz nyúlni, hogy ilyenkor kiszedd... (Vagy vissza kell tolni.)
"Méterenként 2, max. 4cm." Igen ez lenne szép arányos és a mozdonyoknak könnyen vehető emelkedés, de ha ezt betartanánk egy átlagos méretű szobai H0 terepasztalra nem lehetne emelkedőt tervezni. A képen látható legbelső ívben emelkedő pálya valamivel több mint 1 m alatt éri el a 8 cm magasságot. 3 négytengelyes vagonnal felmegy rajta az M41, a hosszabb gőzös viszont már nem kedveli. Látványra sem szép egy meredek emelkedő, de nálam alagútban fut majd és talán kevésbé észrevehető.
Eszem ágában nincs a terepasztalt kivinni az esőbe :D
Ez nem kész terv, ott nem lesz kráter, a terep egyszintben lesz a pályával.
Ez eredetileg egy Piko H0 terv és másnak készült, én N-ben utazom. Először akarok csinálni egy kisebb, hodozható pályát, ezen kitanulom a szakmát, aztán jöhet egy nagyobb.
Én az úthoz vizzel higított faragasztót szoktam lekenni és arra finom szürkehomokot szórok. A madár-díszhalasnál sokfajta homokot lehet venni néhány százasért,
még szitálni sem kell. Érdemes aláfesteni valamilyen szürke árnyalatot mert egy kicsit áttetsző (a szórás vastagságától függően), így a foltok és úthibák is felfesthetők.
vékony kartunt úgy 11 cm szélesen leragasztok,majd rá 10 cm szélesen egy másikat úgy,hogy a két szélénél fél-fél cm kimaradjon.Ez lesz a patka.A patkát homokkal szórom meg,magát az utat bevestem lakkal,és jó vastagon beszórom csemperagasztóval.(de persze erre a célra jó finom homok is)Száradás után leporszívózóm a felesleget,majd vizes lefestem szürkére.A csíkokaz meg vagy krétával vagy inkább fehér ceruzával csinálom
Az első képen a leírt módszerrel készített út látható,a második a kiöntött,majd elsimított csemperagasztó,a harmadik a kiöntött csp-ragasztó lefestve,a negyedik a gipszes út,az 5. a betonlapos út szintén csp. ragasztóból,a htodik sima betonút fehérfestékkel lefestett csp ragasztóból
Én az aszfaltot a következő módon készítettem: Kartonból kivágtam az út alapját (Pl.:matt fotópapír vagy valami hasonló anyag, lényeg hogy ne legyen túl vékony). Kitépkedtem belőle a majdani kátyúk és padkahibák helyét, majd a helyére ragasztottam. Ezután kapott egy réteg faragasztóba szórt finom homokot. Száradá után kicsit sűrűbb festékkel festettem, majd újabb száradást követően kicsit megcsiszoltam.
A beton felületeknél a komokszórás kimarad, ill. hígabb festékkel festem.
