ez forditva van. felallitunk egy elmeletet, majd igazoljuk vagy cafoljuk.
ha meresekbol indulunk ki es arra epitunk elmeletet az vezethet azokhoz a hibakhozk h nem tudjuk valojaban mit mertunk. pl az osszefonodott reszecskek, amik nem leteznek.
"Az első alapfeltevésem az volt, hogy az Univerzum nem ismeri a logikát, nem tesz különbséget kicsi és nagy között, sem energiában, sem dimenzióban. Minden méretben és energiatartományban ugyanazok a törvények működnek a világon. Tehát a newtoni fizikának a szubatomi tartományban is érvényesnek kell lennie."
.
Talán érdemesebb lenne a már mérésekkel, kísérletekkel kimutatott tényekből kiindulva meghatározni alapfeltevéseket.
Atomot nem vésővel és kalapácscal hasít az ember, még a mérnökember sem.
utána én nem vagyok kíváncsi az alapos matematikai érvelésére. Ez ugyanis olyan mértékű alapfokú hülyeség, amiért jobb iskolákban nem engedik át az elkövetőt.
"a fizikai torvenyek alapjan, a fenynek kutya kotelessege olyan sebesseggel haladni, amit az eter surusege megszab. viszont az objektumok mozgasa, az em hullamok, a gravitacio, a magnesesseg es a homerseklet mind befolyasolja az eter suruseget es az altal a feny sebesseget."
'Ha már itt tartunk', akkor mondd meg kedves cseik, hogy tényleg van-e olyan 'természeti jelenség', hogy: "fény-robbanás" ? (a "hang-robbanás" 'mintájára'... volt itt 'kijelentve' ;-/ korábban... és hogy az ú.n., "Cserenkov sugárzás" a bizonyíték rá... ;) ;-o
(és ha igen, akkor miért, hogyan és mikor - a Te elméleted szerint...! ;) ;-)
"Ezzel a hablatyfizikával mindössze annyi a gond, hogy a neten százával lehet találni ehhez hasonló marhaságokat. Természetesen mindegyik magát tekinti az egyedül helyes végső igazságnak."
És "mindegyik" 'mögött' olyan konzisztens logikai érvelés/felépítmény van, mint cseik, Kettős Elemes Univerzum hipotézise 'mögött'... ?! És ugyanolyan alapos, és 'beleköthető' (értsd!: tudományosan megalapozott) matematikai 'érvelés' is van "mindegyik" 'mögött', mint cseik, Kettős Elemes Univerzum hipotézise 'mögött'... ?! ;-)
(Ha igen, akkor meg lettek cáfolva, érvek, tények, logikai levezetések 'alapon'..?! Ha nem, akkor MIÉRT nem... ?! ;) ;-)
Ezzel a hablatyfizikával mindössze annyi a gond, hogy a neten százával lehet találni ehhez hasonló marhaságokat. Természetesen mindegyik magát tekinti az egyedül helyes végső igazságnak.
Gyakori tulajdonságuk, hogy zseniális megalkotóiknak a középiskolai matematikával és fizikával is súlyos gondjaik vannak, önérzetük viszont igen fejlett.
a feny az eterben, az eter anyagretegerol anyagretegere terjed. tehat az 'informacio' terjedesenek sebesseget az eter anyaganak rezgesi sebessege szabja meg.
az eter rezgesi sebessege pedig fugg az eter anyagsurusegetol, vagyis h egy rezgo feluletnek mennyi az anyagtartalma. mivel az energiak kiegyenlitodesre torekednek, a szomszedos anyagretegek mozgasi energiaja is egyenlosegre torekszik. ezert, amelyik retegnek nagyobb az anyagmennyisege (tomege) az lassabban rezeg. (impulzus atadasi torveny)
tehat a fizikai torvenyek alapjan, a fenynek kutya kotelessege olyan sebesseggel haladni, amit az eter surusege megszab.
viszont az objektumok mozgasa, az em hullamok, a gravitacio, a magnesesseg es a homerseklet mind befolyasolja az eter suruseget es az altal a feny sebesseget.
(ezek is lepesrol lepesre le vannak vezetve az elmeletemben)
a duelun.com weblapon le is irtam a gondolatsoromat:
(bocsi, de csak google forditas, de azert ertheto)
'
Az első alapfeltevésem az volt, hogy az Univerzum nem ismeri a logikát, nem tesz különbséget kicsi és nagy között, sem energiában, sem dimenzióban. Minden méretben és energiatartományban ugyanazok a törvények működnek a világon. Tehát a newtoni fizikának a szubatomi tartományban is érvényesnek kell lennie.
Ebből jött a második alapfeltevésem, miszerint a tér nem lehet üres, mert az energia anyag nélkül nem létezik. Tudjuk, hogy a „semmi” a világűrben nem teljesen nulla fok. Tehát kell lennie valamilyen anyagnak, amely energiát továbbít ott, ahol a mai fizika szerint „semmi” nincs.
A harmadik alapfeltevésem az volt, hogy nincs húzóerő. Makróvilágunkban nincs ismert kapcsolat - kivéve az atomi érintkezéseket -, amely vonzó hatást közvetíthetne. Mivel a fizikai törvényeket különböző mérettartományokban univerzálisnak tartottam, feltételezem, hogy a szubatomi tartományban sincsenek vonzó erők.
Ezekre a feltételezésekre alapozva kezdtem el először azon gondolkodni, hogyan működhet a gravitáció vonzó erő nélkül.
Valójában ez egyszerű: tolóeffektussal. De minek lehet nyomós hatása? Például sok nagyon apró, nagy sebességű részecske, amely atomok között mozog. Ezzel a gravitáció működni látszik, mert két atom képes árnyékolni egymást az apró részecskékkel szemben, majd több részecske ütközik az atomok külső felületéhez, mint a két atom közötti felülethez, ami „húzó” hatású. a két atom között.
Rendben van, de a kis részecskék minden ütközésnél elveszítik mozgási energiájukat, az atomok pedig növelik az energiájukat. Néhány rossz ötlet után, hogy valami, ami „semmit” tölt be, lehet olyan anyag, amely nemcsak energiát tárol, és az elveszett mozgási energiát kis részecskékre tölti vissza, hanem el is tereli az atomoktól. Olyan energiaáramlást hoz létre, amely egyensúlyba hozza az elemi részek energiáját.
A gondolat gondolatot követett, és a modell működőképesnek tűnt. Valójában egy izgalmas dolog történt, amikor a rendszer paramétereinek, valamint a nukleonok típusának és számának változtatásával elemeztem a modell viselkedését; az eredmény automatikus magyarázatot adott más fizikai jelenségekre. Vagyis a gravitáció működésének vizsgálata megadta a magyarázatot az elektromos töltésre, a magerőre, a mágnesességre, az elektron- és protonképződésre, az atomi kötések eredetére, a tömegnövekedésre és szinte minden fizikai jelenségre anélkül, hogy külön kellett volna nézni.
Ezt követően „csak” érthető formába kellett foglalnom a gondolataimat, és mára megszületett a Kettős Elemes Univerzum hipotézise.
A hipotézis helyesen írja le a tényeket, magyarázza a tapasztalati fizika jelenségeit, és sokkal egyszerűbb szerkezetű, mint a jelenlegi anyagmodell. Összefog minden fizikai jelenséget, következetes és egyszerű magyarázatot ad a még nehezen, vagy egyáltalán nem magyarázható kérdésekre.'
az elmeletben egy anyagi (nem atomos, az atomosat alkoto) reszecske letezik, ket megjelenesi formajaban. felhasznalja a newtoni torvenyeket es azokbol levezetheto ero, sebesseg, impulzus, energia teteleket es a hook torvenyt.
es ezekbol lepesrol lepesre, logikus ok okozati osszefuggesekkel, ahol szukseges ott kepletekkel, felepitem a teljes anyagi vilagunkat, annak minden fo jelensegevel.
tehat amiket mondok, azok itt mar leirasra, levezetesre kerultek, tobbnyire.
a relelm keretein belul nem lehet ezeket megmagyarazni. tudod, koitalni es szuznek is maradni....
pontosabban a magyarazathoz szukseg van egy eterszeru kepzodmenyre, amihez kepest kell merni a mozgasokat. ha pedig ilyen letezik, akkor a relelm hibas elkepzeles.
ide fuznem a valaszomat, arra, hogy a relelm alapjan lehet e a mindennapokban profitalni. a relelmnek tenyleg nincs olyan aspektusa, ami hasznalhato lenne barmire is. technologiailag teljesen haszontalan. viszont a technologia fejlodeset nagyban gatolja azzal, hogy 'tiltja' az eter letezeset. vagy relelm vagy eter, hibrid megoldas nem lehetseges. a jovo felfedezesei pedig az eterre fognak epulni. terenergia, hidegfisszio, gravitacios hajtas.
a nehezsege ott van, h ezeket a jelensegeket felterkepezni igen penzigenyes feladat. azt meg csak arra adnak, aminek legalabb elvi lehetosege megvan. de amig nem bizonyithato technologiai etedmennyel az eteralapu vilag, addig nincs meg az elvi bizonyitas sem. ordogi kor ez, es mindannyian latjuk karat.
2.
nem publikalta es tudtommal teljes 24 oras merest nem is csinalt.
Én megmondom őszintén, én nem hiszek a fénysebesség különbözőségében, Miért lenne különbség a sebességek között. Nem magyarázta meg egyikőtök sem.Ha valamennyít konyítanátok hozzá , meg tudnátok magyarázni. Szerintem nincs rá magyarázat. Ez egy baromság.
Miért reagáljak már, az elmúlt tíz évben legalább hússzor beírtad ezeket, és soha nem értetted meg, hogy miért szamárságok. Ezekkel kelsz, ezekkel fekszel, s ezeket viszed magaddal a sírba, mint iszugyi az atomisztikus gagyogását.
A fényközeg is csak egy elmélet. Még töbször át kell olvasnom csejk válaszát, de igen csak csodálkoztam, hogy honnan szedi ezeket,kilogokázza? A baj az, hogy csejk gondolkodása sem hibátlan.
"az anomalia nem anomalia, hanem a fenysebesseg napszakonkenti valtozasa. azt valaszolta, h eter bizonyitottan nincs es olyan elmeletet el sem olvas, ami ellent mond a relelmnek mert az csak koklerseg lehet. reszemrol ennyiben maradt. o meg kb egy evig szorakozott a 'hibajavitassal', majd roviden csak annyit irt, h amit kimert az nem lehetseges, mert ellent mond minden elmeletnek, azt meg nem hiszi el, h azok nem jok, ugyhogy segitseget ker a professzoraitol. azota csond. a lenyeg, h egy jol kondicionalt fizikus, aki azota lehet h le is doktoralt, akkor sem hiszi el, h a relelm egy hiba, ha maga meri ki. akkor mit varjunk masok meresevel kapcsolatban?
mint a vicc a kikapos felesegrol, akit rajta kap a ferje: 'de bela, most kinek hiszel, nekem vagy a szemednek!?' "
;-)
Köszönöm kedves cseik az 'eset-leírásodat', nagyon tanulságos... ! (annak, aki tanulni akar...! ;) ;-)
Két kérdésem lenne ezzel kapcsolatban. Az egyik, hogy 'az rendben van', hogy nem hiszi el, hogy a rel.elm.hibás elmélet, de 'nem volt annyi esze', hogy elgondolkodjon azon, hogy a Te 'felvetésedből' kiindulva, hátha felfedezhet valami originálisan újat ('természetesen' a rel.elm. 'keretein belül' ! ;), és ezért csinál egy grafikont a mérési eredményei, és "a fenysebesseg napszakonkenti valtozasa" 'egybevetésére', amiből esetleg ('megfelelően helyes', rendszer-khónpatibilis magyarázattal ! ;) idővel 'kijöhetne' neki egy 'nóbeldíj'..?! ;-/
A másik kérdésem pedig az, hogy azokat a mérési eredményeket közzé tette-e, ez a 'magán-rel.elm.-bizonyító' kutató ? Mert ha igen, akkor az 'opponens oldalnak' lehet egy ingyen bizonyíték a rel.elm. ellen, és az éter/"fényközeg" mellet... (már persze, ha 'a fenti' grafikonon ez 'meglátszik'... ! ;) ;-)
A férjem minden gombát ismer, de Amerikába felhívják a figyelmet arra , hogy Amerikában nagyon sok a hasonló gomba ,mint Európában, de nem ugyanaz, és hogy ne együk meg. A férjem a múltkor elment gombázni, de nekem nem ízlett, Csak megkostóltam, szerintem mérgezett, de nem lett tőle semmi baja.
eleg reszletesen irtam az eterrol az 'egy lehetseges egyesito elmelet' topikban, most csak osszefoglalom a lenyeget:
az eter a rugalmas haloszerkezetu reszecskek osszessege. (B reszecske) ezek kitoltik a teret, szorosan egymas melle simulva es anyaguk nyomott allapotban van, mint sok sok szivacslabda, mertekkel osszepreselve. ezen reszecskek anyagukban rezegnek, mintha sok sok, terhaloszeruen osszekapcsolt rugobol allnnanak. a feluletukon a rezgesek belenyomjak az anyagukat a szomszedos reszecskekbe es ezek a kis fogszeru nyulvanyok mint a surlodasi ellenallas akadztja az egymashoz kepesti elmozdulasukat.
a gravitalo tomeg megvaltoztatja a reszecskek suruseget es a koztuk levo surlodasi ellenalast. az objektumtol tavolodva egyre kisebb erohatas elegendo, h a reszecskek elmozduljanak egymas mellett.
ha egy objektum mozog, akkor az elmozdulni akaro B reszecskek kozott nyiroero jon letre. ott ahol ez a nyiroero nagyobb mint a B reszecskek kozotti surlodas, ott fog elmozdulni az objektumhoz tartozo eter a tobbi etertol.
a mozgo objektum maga elott, a sebessegevel aranyosan osszenyomja az etert, annak surusege itt nagyobb, mogotte pedig kitagul az eter, surusege kisebb. a ketto kozott meg van egy atmenet.
az em hullam sebessege az etert alkoto B reszecskek retegrol rettegre valo atadasaval terjed. (most csak igy egyszeruen a lenyeg, a mechanizmust nem reszletezem) vagyis az em hullam haladasi sebessege a B reszecske anyaganak rezgesi sebessegetol fugg, az pedig a B reszecske anyaganak surusegetol.
vagyis az em hullam (feny) sebessege mindig hozzaigazodik az eter rezgesi sebessegehez.
a mozgo objektum nem kelt fodrozodasokat az eterben, ugyanis az atomos anyag nem szigeteli le az etert!!!! az elektronok es atommagok maguk elott osszenyomjak, mogottuk kitagitjak az etert, (ezen hatasok adodnak ossze az objektumra nezve) azokat megkeruli az eter aramlas, ott vannak fodrozodasok, de a koztuk levo 'semmiben' siman tovaaramlik az eter, vagyis max atomi szinten lehetne turbolenciat keresni, maga az objektum, a sajat meretrendjeben szinte csak atszeli az etert. pont ugy, mint amikor egy teniszutovel kavarod a vizet.
gyorsulasnal kicsit mas, mert akkor 'atrendezodik' az eter nyomaseloszlasa. ebbol adodik a mozgo test tomegnovekedese es az, hogy gyorsitashoz kell ero, de az allando sebesseg fenntartasahoz nem.
folytatva a valaszt a tegnapi kerdesedre, egy konkret pelda, amit akarki le is ellenorizhet.
kovetem a resurcegaten egy nemet fizikus doktorandusz kiserletet. epitettek egy eszkozt ami allithato sebesseggel forgat egy 5 meteres kart, amin tetszoleges helyen rogzitheto ket atomora. (egyszer elsirta eredmenytelensegeben h tobbmint 5000 dolcsi volt darabja. a tobbi cucc sem az obibol rendelve.) tulkep egy elektronikus interferometer. ezzel akarta kimutatni a terido sodrodasat a fold korul. (ne kerdezd ertelmet, ez egy hibrid elgondolas, es szerintem baromsag. de nem is ez a lenyeg)
szepen kiszamolta h a mai elmelet szerint miket kellene mernie es lass csodat nem azt merte. es ami a lenyeg, h irtozatos szorassal voltak a meresi eredmenyek, boven tul a lehetseges meresi hibakon. gondolt gravitacios anomaliara, em sugarzasra. lecsereltek a vezetekeket es csatlakozokat meg specibbre. arnyekolta, foldelte stb. de csak nem mult el az ossze vissza eredmeny.
kozben megirtam neki roviden az en elkepzelesemet es h az anomalia nem anomalia, hanem a fenysebesseg napszakonkenti valtozasa. azt valaszolta, h eter bizonyitottan nincs es olyan elmeletet el sem olvas, ami ellent mond a relelmnek mert az csak koklerseg lehet.
reszemrol ennyiben maradt. o meg kb egy evig szorakozott a 'hibajavitassal', majd roviden csak annyit irt, h amit kimert az nem lehetseges, mert ellent mond minden elmeletnek, azt meg nem hiszi el, h azok nem jok, ugyhogy segitseget ker a professzoraitol. azota csond.
a lenyeg, h egy jol kondicionalt fizikus, aki azota lehet h le is doktoralt, akkor sem hiszi el, h a relelm egy hiba, ha maga meri ki. akkor mit varjunk masok meresevel kapcsolatban?
mint a vicc a kikapos felesegrol, akit rajta kap a ferje:
'de bela, most kinek hiszel, nekem vagy a szemednek!?'
"Például az áltrelt én csak tíz évvel ezelőtt kezdtem el tanulni, ötven éve azt se tudtam, eszik-e vagy isszák."
Szerintem most sem tudod. De ha még vagy 30 évig tanulod, akkor talán észreveszed benne a hibákat is. Persze ahhoz nem biflázni kellene, hanem elgondolkodni rajta.
Egyébként meg feleslegesen aggódsz miattam. A veszély inkább téged fenyeget. Én mindig fejből írom a szövegeimet, nem másolgatom, mint iszugyi.
