"A SÁG és SÉG képzőket a SOK szóval azonosítom. Nem vitázom rajta, mert megvan az értelme"
Ez egy ex katedra kijelentés, amit be kell bizonyítani. Helyetted megtettem:
"Meg kell vizsgálni, van-e a G hangnak is SOK jelentése. (nem zárható ki, hogy van. Ha van, visszavonom utóbbi véleményemet.)
Nézzük, mit találunk:
Inog, billeg, csillog, szipog, írogat, eszeget, iszogat, nyomogat szavak gyakorító képzőinek jelentését a G hang adja. A gyakoriság szinonim jelentése a SOK-nak."
"Viszont a toldalékolásnak van egy olyan módja is, mikor a toldalék pusztán egy jel, egy tudatosan kijelölt jel, mivel igény keletkezett mondjuk teszem azt egy múlt idő közlésére, és erre a T hangot nevezték meg."
Ezt nevezik blöffölésnek... Ha belegondolsz, magad is rájöhetsz mekkora sületlenség. Úgy képzeled el, hogy összeült az Ősemberek Világtanácsa, és közfelkiáltással a T hangot választották a múlt idő jelölésére? És, ha már együtt voltak, megválasztották a K hangot a többesszám, a J hangot a felszólítómód jelének...
"T-vel is több dolgot, például az egyik T a KRESZ zsákutca táblája."
És elgondolkodtál már azon, miért T és miért nem Y a zsákutca jele?
Ha meglesz a megoldás, azt is megérted, hogy nem véletlenül T hang a múlt idő jele.
"Te nem a KEMÉNY megfelelőit soroltad itt fel, hanem a KÉMÉNY megfelelőit. Hát k-vára nem mindegy!"
Valóban, ezt jól benéztem!!! Így higgyen az ember a online fordítónak...
No, de mindegy is, mert a KEMÉNY és a KÉMÉNY mindössze egy ékezettel különbözik egymástól, a hangváz sőt az egész szó gyakorlatilag ugyan az.
A kérdés legföljebb úgy merülhet föl, miért KEMÉNY a KÉMÉNY?
"És még csak semmi köze sincs a KÉMÉNY szóhoz, hiába egy hangalak szinte, mégis tök más az egész."
Ugyan az a hangváza: K_M, K_M.
Vagy most ez mellékes? Most nem számít a hangváz sem, ha neked úgy tetszik?
"Azaz az idegen nyelvi KÉM-ÉNY verziók mind magyar szavak eredendően,"
Ha nem is azt, hogy magyar szavak, annyit biztosan, hogy a megalkotásuk azonos módon, azonos hangokkal történt.
"Az egyik szó gyöke a KŐ . A másik szó gyöke a KÉM."
No, és a KÖMÉNYt hova sorolod? Ennek is K_M a hangváza...
Vagy a KÖRET, KŐRÖS ? Ezekben is ott van a KÖ gyök...
El kéne döntened, hogy mi mellé teszed a voksod, mert a nyelv nem aszerint épült föl, ahogy Te ma elképzeled.
Az AGY is az ÁGY szóval lehet kapcsolatban. Ezek összefügghetnek erősen. Az AGY a koponyába ÁGY-azott dolog. Nem gömbölyűségről szólhat ez, vagy kerekdedségről. VirágÁGY-ás is van, nem kerekded, csak arról szól, hogy a virágok ÁGY-a az a hely. Be vannak ÁGYazódva oda.
ÁGYas pálinkát is ismerünk, mondjuk szilvaágyon érleltet. Az ÁGYÚ törzse egy úgymond ÁGY min fekszik.
PUSKA-AGY : A puskacső van oda beÁGY-azva. Ugyanez a logikája a kerékAGY dolognak is. A keréknek ez az az ÁGYA, amire a tengely ráfekszik.
És hogy lett az ÁGY?... Hát nagyon erősen arra lehet itt következtetni hogy a LÁGY szóból jöhetett létre hangelhagyással, és ezáltal új szó születhetett meg. A benőtt a feje LÁGYA (agya is ezzel) mondásunk is ez irányba mutat.
Tényleg be kell nőnie valósan is a koponyának rendesen, de amolyan átvitt értelemben ez olyat is jelent hogy szellemileg (agyilag) érett lesz már valaki. És az agy is egy LÁGY rész. Ahogyan az ÁGYÉK---LÁGYÉK szópáros is ilyet mutat, LÁGYrészeket nevezünk meg így. Lágyszöveteket. AGY is a koponyához képest ilyen.
De vissza az ÁGY szóra, ez már önálló szó, ez eredendően egy teríték még a ma használatos ágyak előtt. Célja, hogy ne a kemény talajon aludjanak, (L)ÁGYAZNI kell hogy jó legyen ! Épp mi adódott, szalma volt kéznél, akkor ezzel megoldották, vagy egy szalmabálán is eldőltek, lágy volt és ágy volt.
Azaz az ÁGY mint fekhely szónak erősen köze lehet a LÁGYhoz. De itt vége lehet a LÁGYságnak, mert az ÁGY és ÁGY-azódás már egy új fogalom, a többi szó itt már ezt jeleníti meg mondjuk a virágÁGY(ás) esetén is immár, ezt az úgymond beágyazottságot. Ami az ÁGYÚ, puskaAGY, kerékAGY esetén is ugyanez.
Ezek már itt természetesen nem lágyak, most már ÁGY(azott) értelműek...
"ÁGYÚ : hivatalos "bizonytalan eredetű..." ----- ÁGYféle talpon fekszik, ez azért csak ad némi okot a hangalakra tán. Plusz a GYÚ, hiszen GYÚjtással hozták ezt működésbe. ÁGY+GYÚ, GY összevonva. "
Az aggyal van rokonságban, ami gömbölydedséget jelent. Az ágyú azért ágyú, mert a befoglaló öblös rész kerekded formája a névadója. A puska agya is ezért agy.
Az ágyba meg bele lehet süppedni. A süppedék is egyfajta hajlott dolog.
ÁGYÚ : hivatalos "bizonytalan eredetű..." ----- ÁGYféle talpon fekszik, ez azért csak ad némi okot a hangalakra tán. Plusz a GYÚ, hiszen GYÚjtással hozták ezt működésbe. ÁGY+GYÚ, GY összevonva.
AJTÓ : Itt nem az AJ a gyök. A HAJ, ki-be HAJTÓ dolog ez az AJTÓ. Miért nincs H az elején?... Mondjuk gyorsan, hogy: nyisd ki a HAJTÓT, és csukd be a HAJTÓT. Ugye hogy ugye?.)) Kicsit töri a nyelvet. Nem csoda, ha idővel lemaradt az elejéről ez a H hang.
ARASZ : nem finnugor, ez két ujjunk közötti RÉSZ volt eredetileg. ARASZNYI---RÉSZNYI . ARASZOL--RÉSZEL, azaz RÉSZekben halad. A RESZ nálunk gyökszó és logikailag pont fordítottja a SZER(szor, ször) szorzás értelmű gyökszavunknak. SZER--RESZ SZERelünk, összerakunk. RESZelünk, részekre bontunk. Magyarul indokolható ennek minden RÉSZ-e.
Még az lehet egy kérdés, mit csinál az A hang a szó elején. Erre azt tudom mondani, hogy tán ott felejtettük a mutatószó/névelő A hangot, és így értelmezendő a dolog, hogy ARASZ--A RÉSZ , ujjaink közti része. RASSZok is emberek RÉSZei.
EMBRIÓ : hivatalos: "latin jövevényszó" ------ Ezt azért nem kéne, ez a magzat másképpen, eredetileg az EMBERI magzat megnevezése. Talán EMBERI Ő mondák ki először, mikor megláttak egy ilyet. De odáig ez szinte 100 % hogy EMBERI dolog ez...
Kicsit utána jártam még ennek a KATEGÓRIA dolognak, hátha találok valamit, ami még jobban megerősíti hogy a KATEG az KÖTEG. Sikerült olyat találni, hogy gyakorlatilag kitudjuk ezt mutatni egyértelműen, sőt még a toldalékra is meglehet a jó válasz. Az itteni -ÓRIA vég nem feltétlenül ugyanaz lesz mint máshol, de az ominózus szavunkra megadja majd a magyarázatot.
Nem is olyan régen még, alig 120-150 éve már jó sok könyv megjelent magyarul, és ezekben gyakran nem kategóriákra különítenek vagy kategóriákra osztanak fel dolgokat, hanem KÖTEGRE, ezt így fejezték ki gyakran. És ezt a "kategória" szó helyett használták, pontosan ugyanilyen értelemben.
Azaz a KÖTEGRE felosztás = KATEGÓRIA felosztás. Ez egy idegenben történő torzítás a KÖTEG-RE magyar formából, amit már mi is használunk jelen korunkban is. De a mögöttes tartalom, és az eredeti hangalak az a mienk , mi eredeti hangalakunkból van ez az egész dolog.
És akkor a szó végi ÓRIA ebben az esetben a RA/RE toldalékunk módosított formája lehet. A KÖTEGRE osztás/különítés kifejezésünk a "kategória" szó helyett kimutatja a KATEG---KÖTEG egyezőséget...
""Az embereknek azon hajlandósága, hogy azokat az információkat részesítsék előnyben, amelyek igazolják saját prekoncepciójukat (előfeltételezéseiket) vagy hipotézisüket, tekintet nélkül az információ igaz vagy nem igaz voltára""
"Cz-F és még néhányan azóta írtak a hangokról, egyikük sem adott nekik önálló jelentést, mert nem is tudtak."
Direkt vastagon szedtem, nehogy elkerülje figyelmed,mégis megtörtént.
Most még egyszer idézem és pirossal is kiemelem, hogy lásd: "sőt Fogarasi a betűk jelentését is vallotta"
"Azzal a téveszmével meg nem is foglalkozom,"
Senkire nézve nem kötelező...
"Ketten találkoznak az őserdőben, mert szerinted ugye eleve kizárt a régebbi fejlett civilizációk, amelyekre egyébként bizonyítékok is vannak."
Sok-százezer évvel ezelőtt milyen is volt a fejlett civilizáció?
Nem ismer ilyet a tudomány...
"példa : "A FOR mióta víz hang ?" ----- mondjuk tán azóta amióta FORR, FOR-tyog, FORR-ások vannak."
Ott a FORGÁS, FOROG képe jelenik meg, s ezen szavak gyöke nem a vízhez, hanem a szilárd dolgokhoz kötődik. FORog a kerék, a leguruló kődarab, és még Te is tudsz FORgolódni...
"2: Igen, de mint utána még ezt írtam a KEMÉNY szó már a KŐ származéka, ilyenkor már rég létezett K hang, és ezzel megalkotott szókészlet. Kőből lett a kemény fogalom jóval később és nem a keményből kő"
Természetesen! Nem is a szóra értem a "keménységet", hanem magára a fogalomra, amit ma ezzel a szóval jelölünk, s ez a fogalom (mondjuk úgy, hogy tulajdonság) a KŐ-re is igaz.
"3: A nyelv épülése csak akkor történhet meg, ha képes az ember a hangjait láncban kimondani."
Ahhoz, hogy láncban kimondjuk a hangokat először egyenként kell tudni kimondani. És az egyenkénti kimondásnak az indítéka a közlési szándék, azaz legyen jelentése a hangoknak. Különben miért kéne őket kimondani? A láncban kimondott hangokhoz megfelelő szellemi képesség kell, mert a kiejtés rendkívül bonyolult művelete agyi vezérlés, megértés nélkül lehetetlen. Nem véletlen, hogy ezt egy speciális agyterület, - többek közt - a beszédközpont irányítja. Ennek híján az ember képtelen szavakat kimondani. És a hallott hangokat is meg kell érteni, és a kimondottakat is érteni kell...
"4: Az lehet hogy a zümmögő rovar hangjához hozzátartozik a mozgás is, de ettől még egyszerűen a hangja van megjelenítve, és ennyi. i. Én nem tudom miért nem jó a kézenfekvő és magától értetődő indok, nem muszáj mindent megbonyolítani, van mikor egyszerű az egész."
Az indok egyáltalán nem kézenfekvő, mert az utánzott hangból még nem lesz beszéd, ahhoz a fogalmat (amit utánzunk) is társítani kell. Ebben az esetben akár a repülő rovarról, akár annak mozgásáról van szó külön-külön, vagy együtt.
A magyarázat egyáltalán nem bonyolult. Adott egy hang, amit ki tudunk ejteni, s amivel a rovar hangját utánozzuk. Ez alatt érthetjük magát a rovart, és átvitt értelemben érthetjük annak mozgását is.
"Megjegyzés: igen, szivaccsal nehéz kopogni, de némi szilárdságú mutatóval már lehet. Meg az eső is tud kopogni, az pedig vízből áll nagyjából. De maga mint hangmegjelenítés a lényeg."
Az eső valóban kopog egy bádogtetőn, de az őseinknek még kunyhójuk sem volt, nemhogy bádogtető a fejük fölött... A kopogás jellemzően kemény tárgyakkal történik, pl jégeső...
Ez alól nem kivételeket kell keresni, hanem csak meg kell érteni, mi lehet az, ami kopog...
"2: KICsinyítő szerepe létező itt-ott, csak ne soroljunk ezért ide minden átlagostól kisebb dolgot csak azért mert szerepel benne K hang, mert sokszor ettől függetlenül lehet nem ehhez lesz épp köze."
A K hangnak nem csak KICSI jelentése van, így ahol nem ez a jelentése, értelemszerűen nem erre kell gondolni.
"3: KI(felé) fogalmának a megjelenítése bizonyos szócsoportokban, természetesen nem csak igekötőként felhasználva."
A KI(felé) eredete eléggé homályos, még a hang jelentésével is csak nehezen magyarázható.
A sumer nyelvben a KI 'föld' jelentésű szó, de ez sem magyarázható a K hang eddig ismert jelentéseivel.
A KIfelé fogalom viszont könnyen levezethető ebből a sumer szóból. Ha kimegyünk a barlangból akkor a "földön" vagyunk, azaz kint. Még a T helyhatározó rag is ott van a szó végén.
Nehezebb választ találni a KIfelé és a K hang ismert jelentése közti összefüggésre. Megpróbálom:
A sumer KI (föld) jelentés és hangalak a kínaiban (a legrégebbinek tartott és Kína déli részén beszélt hakka nyelvjárásban) is megtalálható a Föld szóban.
Ez a szó két betűből áll, az első betű kiejtése TI, jelentése nem meglepő: talaj, mező, föld. A második betű kiejtése KIu, az ősi jelentése, kellemes, szép, és dús, élhető tájra utal.
Ez pontosan megegyezik a magyar KI-ES szó jelentésével. (és a sumer KI szóéval is)
Nos, itt lehet halvány, de reménykeltő kapcsolatot találni a K hang jelentésével:
A dús, növény- és állatvilágban gazdag terület (KI) a bőség és a SOKság fogalmával jellemezhető, s ez már elfogadható etimológiát ad a KI(felé) igekötőre is.
K (hang) » KI (föld) » KI(felé, a földre).
"4: KI mint személy : "
Ez sem könnyű feladat...
A sumer mitológiában a KI (föld) lakói az emberek, az AN (ég) birtokosai pedig az istenek. Az emberek a KI (föld) lakói is sokan vannak, így rájuk is érthető lehetett a K hang jelentése. Később személynévmásként funkcionál.
"5: Többes szám, ami nem csak a SOK fogalma, hanem több mint egy."
A több, mint egy, már sok.
(Zárójelben: Van egy ma is élő törzs (a piranák) az Amazonas mentén, akik így számolnak: Egy, sok... Nincs több szavuk a számokra. Ezzel ki is merültek matematikai ismereteik.)
"De a KETTŐ már az, meg a KÉT szavunk is az. Elég ha van Kettő. Az IKER is legalább kettő."
Igen, ez egy ősnyelvi szó lehet. Nyelvcsaládoktól függetlenül megtalálható a különböző nyelvekben. Olykor már torzítottan, de maradtak nagyon hasonlók is meg még.
Figyelemre méltók még a soroltakon kívül ezen formák is:
Asztúriai/Spanyol : QUI-ÉN ---- mintha úgy mondaná hogy KI-ÉN
Azeri/Türkmén/török,stb. : KIM
Bengáli: KE
Eszperantó: KIU
Francia: QUI
KUNG (!) : KŰ-DE ---- afrikai nyelvben is ott.
Nápolyi/Olasz : CHI
Szingaléz: KA-VUDA ------ ott hosszabb, de nálunk is él a KICSODA is, ha épp kérdezünk.
Udmurt: KIN
URDU : KAUN
Vietnámi : KÉ NÁO
Zazaki: KÉ
THAI: KRAI---- Ez már azért eléggé módosult.
Vallon : KI ---- Ők viszont pont most is ugyanúgy mondják, és írják is ezt...
Azonos a hangváz, noha fordított a sorrend, ennek ellenére a jelentésük közti hasonlóság nyilvánvaló.
"KIS szó K_S váz, fordítva S_K a SOK. De az S_K az nem CS_K még ha valamiért a csekély- sekély viszonylatában mindkettő meg is található. A SOK az bőséges mennyiség, nem lehet KIS mennyiség mert ezek meg ellentétek."
Szerintem nincs köztük feloldhatatlan ellentét:
A KI-S gyök már toldalékolt, (a KI-CSI is) mint a JÓ-S, BÚ-S, NŐ-S, HŐ-S... Ill: él-es, ág-as, ut-as, ur-as
Így is bizonyítható, a szó jelentését a K(I) hang viseli magán.
A SOK, gyököt is bonthatjuk hasonlóképp: SO-K.
A K hang jelentését már tudjuk.
A SO- ősgyököt kell górcső alá venni:
SOdor, SÚrol, SÚrlódik, SIkál, SEreg, SEper, SArabol, SÜrög szavak kapcsán az S a SÚRLÓdás hangja. Két, vagy több tárgy egymáson, egymással érintkezve mozog. (A mozgást a második hang közvetíti, többnyire az R, de lehet más is: SÓ-Z, SÜ-L, SÚ-G...)
Az egyik tárgy lehet nagyon aprószemű is: SÓder, SÓ, SEper...
(Ugyanakkor a gyors mozgású levegőnek is a hangja: SÜvít, SIkít, SÍr...)
De maradjunk az aprószemű dolgoknál, mert ez a jelentés illik a vizsgált gyök SOK jelentéséhez.
A SOK gyökben ezek szerint a SO- jelentése "apró", a -K hang jelentése pedig a már ismert "több(es)" Összeolvasva, apró-sok.
A KIS gyökben az S hang pedig hosszan tartó tulajdonságra utal, átvitt értelmezése az apró, sík dolgoknak, a szél hangjának.
Jóllehet a szavak jelentése egymásnak ellentéte, viszont a gyököket alkotó hangok jelentése mindkét gyökben (a sok-ban és a kis-ben is) változatlanok.
A nagyon eltérő, ellentétes jelentés a hangok felcserélésének köszönhető. Más gyököknél is jellemző ez az eltérés: tál-lát, rák-kár, túr-rút, nyál-lány, rügy-gyűr, (összetett szavaknál is: fejfa-fafej,)
Megint bebizonyosodott, hogy egy hangváz egyetlen jelentését nem lehet mechanikusan ráhúzni ugyanazon hangvázra épülő gyökökre sem.
Speciel Igazságnak lehet igaza ezzel a köteg szóval kapcsolatban.
Nem kell rögtön feladni a toldalék magyarázatát, még ha nem is biztos.
"Szerintem a gyökazonosság sem azért van, mert ez egy magyar gyök, hanem azért, mert mások is hasonlóképp (ugyan azokból a hangokból) rakták össze a gyököt."
Ennek gyakorlatilag nulla az esélye, mert amennyiben ősnyelvről beszélhetünk, akkor az azonosságok maradványok a nyelvekben.
K hang azon szavakban, mikor egyedül van mint mássalhangzó (akár többször előfordulva is) :
2 hangos elemek:
KI 1. mint személy (bárki, akárki), KI 2. mint igekötő, illetve bentről kifelé. ---- már itt 2 felé megyünk el élesen.------ Aztán: KŐ és ÉK , ŐK, OK , ÜK szavak, ez 7 elem.
3 hangos elemek: AKI, AKÓ, KIÉ, KÉK, OKÉ ----- 5 elem, tök más szavak a nagyja.
5 hangos elemek: ezek már ismétlések, de azért írom, csak 3 lesz: KÉKKŐ, KÉKEK, KUKÁK
6 hangos elem: KAKUKK ---- 1 elem, ez egy tisztán hangutánzó szó
ÉRTÉKELÉS :
Megállapítható hogy teljesen változatos szavak jöttek össze, és közel sincs itt egyféle jelentés a K hang okán, igen sokfelé visznek el minket ezen szavak. Találunk itt kicsinyítőképzőt, megtaláljuk a KŐ értelmét. Ugyanakkor ösztönszavakkal is összefuthatunk, megszemélyesítéssel, továbbá színekkel is találkozunk, illetve többesszámmal is.
KI felé is mutatunk, illetve valós hangjelenségeket is ábrázolunk a hang segítségével. Azt is mondhatjuk hogy a viszonylag nem nagyszámú mindössze 25 szóból teljesen másféle irányultságú értelmekkel kerülünk kapcsolatba, tehát egy hang még igen sokfelé vihet el minket...
Tehát a KEMÉNY szóra nincsenek CSEM/CSIM dolgok idegenben, csak a KÉM szóra vannak meg. Már hogy ne legyen félreérthető, előbbire nem, de utóbbira igen...
A SÁG és SÉG képzőket a SOK szóval azonosítom. Nem vitázom rajta, mert megvan az értelme. Továbbá jó néhány szóvégen ezt még az írott történelmükben is megtalálhatjuk K hanggal is leírva. Aki másképp gondolja, tegye nyugodtan, én mindenképp így fogom ezt tartani. Amivel nem is vagyok egyedül, mert több gyöknyelvész is erre jutott, Kiss Dénes is hosszasan ír róla. Én pusztán alternatívát kínálok ezzel a közléssel, mintha épp itt volna ennek a helye szerintem...
A toldalékok tekintetében kétféle dologról beszélhetünk : amikor egy valós létező fogalom/szó kerül a szó végére. Van közismert is ebből, meg amit meg kell fejteni, hogy miből keletkezhetett. A közismertből itt van például a --ban és -ben helyhatározó, amit tudunk azonosítani a BENN szóval, ez pontosan ezt jelenti a szó végén is. Egerben van valaki, akkor EGER+BENN van. Értjük ezt.
Viszont a toldalékolásnak van egy olyan módja is, mikor a toldalék pusztán egy jel, egy tudatosan kijelölt jel, mivel igény keletkezett mondjuk teszem azt egy múlt idő közlésére, és erre a T hangot nevezték meg. De ez már egy későbbi fejlemény, itt már réges-régen beszéltek az emberek, egyszer csak igény merült fel ennek a múlt időnek a megjelölésére. Miért épp a T ?... Ha jelölni akarok bármit, egyszerűen muszáj választanom valamit rá. Sok mást is jelölünk hangokkal, T-vel is több dolgot, például az egyik T a KRESZ zsákutca táblája. Azaz a múlt idő T-je csak egy kiválasztott jel. Ez esetben butaság a hang mögé bármi mást belemagyarázni, meg odafantáziálgatni. Egyszerűen értelmetlen.
Hasonló lehet a helyzet a gyakorító igeképző G hangjával, illetve a többes szám K hangjával is. Amelyek egyébként rokonok, hiszen a G is amolyan többesszám-értelmet visz a szóba, csak ott igékre kerül rá az -og/eg/ög/ néha csak sima G hang. Aki KANYAR-OG az több kanyart tesz meg azaz KANYAROK megtevője. Ez gyakorlatilag ugyanaz, csak a G igén van, a K meg főneveken. Egyik hangnak sincs "sok" jelentése, ez csak ezen toldalékok esetén működik így, mivel ezek tudatos jelzések, ez a funkciójuk, de csak ilyenkor az.
De ezek tudatosan választott jelek, hülyeség teszem azt egy GÖRBE szó eleji G hangot ugyanennek tekinteni, mert semmi köze a két dolognak egymáshoz. Tehát a G hang gyakorító értelme csak a direktbe gyakorító toldalékoláskor jelenti ezt, és más esetben nem erről szól. GÉGE szóban se keressünk ilyesmit.
2107. számúban írtam hogy a K_CS fordítottja a CS_K is működni látszik kicsi értelműként. Van 1-2 ilyen gyökünk, a LAP-PAL jut most eszembe, ami ilyen. De biztosan akad még hasonló.
Úgy tűnik elég elterjedt a KEM gyök CSEM, CSIM, KAM, KOM változatokban is "
Nem, egyáltalán nem terjedt ez így el. Te nem a KEMÉNY megfelelőit soroltad itt fel, hanem a KÉMÉNY megfelelőit. Hát k-vára nem mindegy ! Eleve a KEMÉNY szavunkban sincs KEM gyök, hanem KŐ gyök van, mert abból származik. És még csak semmi köze sincs a KÉMÉNY szóhoz, hiába egy hangalak szinte, mégis tök más az egész. KÉMÉNY is a mi szavunk, mert mi tudjuk felbontani : KÉM a dolog lényege, KÉMlelő nyílást neveztek így meg, a pince kürtőjét is így hívták. Az a kis cső, ami egy domboldalon kinéz, az egy KÉM-lelő nyílás, másképp ott szellőzőként funkcionál. KÉM-éNY néven is megnevezve.
KÉM-ia is magyar szó, ott is KÉM-lelünk, megfigyelünk. Azaz az idegen nyelvi KÉM-ÉNY verziók mind magyar szavak eredendően, mi tudjuk bontani, mienk az -ÉNY képző, és a KÉM szó is, ennek az egésznek magyarul van értelme, és a külhoni szavakban még a magyar toldalékolás is meglátszik ! Az az ÉNY dolog.
És még jó hogy feljött ez a KEMÉNY--KÉMÉNY szópáros, mert ez is azt mutatja meg hogy ez az erőltetett és minden áron a hangokra tukmált jelentés nem áll meg, itt van előttünk két szó, szinte egy alakban és mégis tök más úton alakultak ki. Az egyik szó gyöke a KŐ . A másik szó gyöke a KÉM. Gyökökben kell gondolkodni, és hangpárosokban. Illetve gyakorta hangvázakban is, mert egy KÖR például bármikor KER is lehet, azaz ekkor a K_R az igazi gyök. Ha a hangok közösítenének, akkor egy dolognak kéne lennie. Ja csak hogy 2 külön gyöke ezen szavaknak, és ezáltal totál mások is lesznek teljesen...
"5: A KATEG-ória KATEG része nálam KÖT-EG szóval azonos"
Ne is haragudj, nem az az érdekes, hogy Te miként képzeled (vagy én, ez most mindegy) a szavak bontását, hanem az, mit lehet bizonyítani.
Márpedig nagyon úgy fest, a KATEGÓRIA szó a görög: kata (együtt, össze) + agora (gyűlés)] szó megfelelője.
Ha másképp bontod, bizonyítható magyarázatot kell adnod az -ÓRIA végződésre.
Azt írod: "egy idegennek tartott szó valójában magyar, hogy ezen szavak "idegen" formáiban ott van a csak magyar nyelvre jellemző toldalékolások is."
Én nem ismerek a magyar nyelvben -ÓRIA toldalékot. De GÓRIA-t sem!!! Tehát ez a szó semmi esetre sem lehet magyar. A gyöke csak-csak, de az egész szó nem.
Szerintem a gyökazonosság sem azért van, mert ez egy magyar gyök, hanem azért, mert mások is hasonlóképp (ugyan azokból a hangokból) rakták össze a gyököt.
"A mondanivalóm lényege az lett volna, hogy ez semmiképpen sem latin szó, már a KATEG-ÓRIA, hanem egy magyar szó"
A latinban sincs sem GÓRIA, sem pedig ÓRIA toldalék, ahogyan a magyarban sincs... Tehát sem nem magyar, sem nem latin szóval állunk szemben.
"A "K" hang okára meg nem térnék ki, mert a szó 5 hangos szó, miért is kéne önkényesen csak egyetlen hangot kiragadni egy 5 hangos elemből?... Együtt 5-en alkotják azt a szót, amit megértünk jelentésre."
A kiemelés nem önkényes...
A KÖTEG szó két gyökből áll, tehát egy összetett szónak minősül. KÖT-EG. Ennek a szónak az eredetét vitatjuk.
Igen sok nyelvben hasonló hangalakban találjuk meg az első gyököt, s ez valamit kell, hogy jelentsen. És az is, hogy más nyelvekben az -EG végződés nem kapcsolódik hozzá...
Viszont a görögben egy létező szó került az -EG helyére.Így legföljebb a KÖT- gyök eredetéről lehet vitatkozni...
"Eszemben sincs a kínai BÁNG szót találgatni,"
Nem BÁNG, hanem csak BÁN, ami a mi -BAN végződésünkkel azonos hangokból áll, és még a jelentése is rokonítható. Köteg kínai megfelelője a BANdázs szónak is gyöke.
"Van egy szavunk egy hangszerre, aminek a neve HÁR-FA. HÚR-os FA anyagú hangszer. Ráadásul eredetileg HÁR-omszög formára tették a HÚRokat."
Amiből levonod azt a következtetést, hogy a HÁR gyök jelentése HÚR...
Ok. A HÁRsfa ezek szerint - mi több, betű szerint - húros fa, a HÁRTYát húrként kell elképzelni, HÁRítani pedig egy kifeszített húrral szokás...:D
Nem csak a hangváz, de a gyökök mindhárom hangja egyezik, ennek pedig valamilyen magyarázatot kell adni, s nem elég annyival elintézni, hogy "Szinte orrba b-assza az embert a valóság és a konkrét hangalak nyilvánvaló kapcsolata." mert a másik három szónál teljesen más jelentés olvasható...
"1: SOK hangalaknak van jelentése. Ezt onnan tudhatjuk, hogy kimondjuk és megértik.)) "
Csak azért mert megtanultad. Egy kínainak semmit nem jelent...
"Ha csak elkezdesz sisteregni és azt mondod SSSSSS, akkor elég hülyén fognak visszanézni."
Ma igen, de egy millió évvel ezelőtt valószínűleg megértette volna a másik ember. Gondolkodj az ősember fejével!
"2: A SOK és a SÁG/SÉG képzőnk nyilvánvaló kapcsolata: Ezzel már többször is egyetértettél, sőt kiváló észrevételnek tartottad. Ma meg épp vitatod.)) "
Így van, valóban jó ötletnek tartottam az általad leírtak alapján. Azonban jobban utánajártam, s kiderült, valószínűleg tévedtem.
"Ha SOK van a jóból, az a jóSÁG"
A jóból nem kell soknak lenni ahhoz, hogy jóságról beszéljünk. Íme a definíció:
Egy sík terület nem sok sík területből áll, hanem egyetlen olyan tér, ahol nincsenek dombok, hegyek, völgyek.
"Szilárd jellemzőkből SOK=SZILÁRD-SÁG."
Itt is egy tulajdonságról van szó, valaminek a merevségét, teherbíró képességét jelenti.
"Ma kipipáljuk. Holnap meg vitatod, persze ezzel saját magadnak is ellent mondasz akkor meg."
Viszont nem zárkózom el az érvek és a kérdés megvitatása elől...
Elvben elfogadható a SOK jelentése, de a hangalak ezt egyelőre nem támasztja alá. Meg kell vizsgálni, van-e a G hangnak is SOK jelentése. (nem zárható ki, hogy van. Ha van, visszavonom utóbbi véleményemet.)
Nézzük, mit találunk:
Inog, billeg, csillog, szipog, írogat, eszeget, iszogat, nyomogat szavak gyakorító képzőinek jelentését a G hang adja. A gyakoriság szinonim jelentése a SOK-nak.
Te is találtál valamit?
Futottam egy kört más nyelvekben hogyan mondják a 'kemény' szót:
Úgy tűnik elég elterjedt a KEM gyök CSEM, CSIM, KAM, KOM változatokban is.
Megfigyelhető, hogy a K hangot sok nyelvben CS-vel helyettesítik. A magyarban is előfordul: -KA, -KE, -KI, -CSI, sőt CI változatban is...
A baszk nyelvben a kemény=tximinia (valószínűleg csimina kiejtéssel)
Ugyanitt a kicsi=txikia (csikia?)
Emlékeztetőül a kínaiban a kicsi=Xiǎo - itt nincs -csi/ki kicsinyítő képző, csak az ősgyök, a KI. (amit ők ksiao-nak ejtenek)
Hát nem érdekes? A txi-kia szóban ott a magyar -KI/-CSI kicsinyítő képző, lehetséges, hogy eredeti (magyar)alakjában?
De akkor miért van a mi nyelvünkben CSI/CI változatban is? Lehetséges, hogy ez hun hagyaték...
"De azt tudhatjuk hogy a KŐ szó lehet a szótő. Na már most a KŐ egyet jelent : Azt hogy KŐ )) Ez nem jelent még így keményet, mert ez főnév, azonosít valamit."
Mi a fenét jelentene, ha nem kemény dolgot? A KŐ nem kemény? De igen.
Ha a K hang egyik jelentése nem KEMÉNY, akkor miért van benne a KEMÉNY és még sok más rokon jelentésű szó gyökében?
"Persze jellemzője ez a kőnek, de egy tárgy neve nem annak jellemzőjével egyenlő. "
Amikor elődeink ezt a hangot (K(ő) mai értelemben vett szóként használták valaminek (történetesen egy szikladarab, kavics) a jelölésére, akkor annak jellemzője (kiadott hangja) alapján tették.
"Egyébként meg fordítva van: nem a KŐ lett a kemény fogalmából, hanem a KŐ már létező és meglévő szóból lett létrehozva a KE--MÉNY szó. Nagyon nem mindegy."
Ez teljesen nyilvánvaló... A nyelvészek szokása ilyen sületlenségeket (gyökelvonással készült szavak) kitalálni.
"A KANY-KÁNY-KENY és stb... mint azt többször is átvettük már, a KANY-argósság gyökszava, a szavak megmutatják ezt nekünk."
Az igaz, hogy átvettük, de a jelentését én sokkal tágabb értelműnek találom most is. Különösen azért nem, mert ez egy igen szerteágazó gyökcsalád sokféle alakkal, és mindben ott van az NY (N) hang.
"Az embereknek azon hajlandósága, hogy azokat az információkat részesítsék előnyben, amelyek igazolják saját prekoncepciójukat (előfeltételezéseiket) vagy hipotézisüket, tekintet nélkül az információ igaz vagy nem igaz voltára"
Cz-F és még néhányan azóta írtak a hangokról, egyikük sem adott nekik önálló jelentést, mert nem is tudtak. Leírtak kategóriákat, akár 8-10-et hogy mely dolgokhoz van köze szerintük, de igazán kielégítő egy irányba mutató jelentéstartalmat nem tudtak megállapítani.
Azzal a téveszmével meg nem is foglalkozom, hogy az ember 1 hangokkal beszélt volna valaha, ez egészen abszurd. Ketten találkoznak az őserdőben, mert szerinted ugye eleve kizárt a régebbi fejlett civilizációk, amelyekre egyébként bizonyítékok is vannak. Na de mindegy, vissza az őserdőbe.))
Találkozik két ember és akkor csak Ú , Á, R S K, E Í ZS beszélnének?...)) Ilyen elmeháborodott ötletet már rég hallottam. Ezt filmre kéne vinni, lehet Oscar lenne.)) Ellopom az ötletet !
A többi dolog amire reagálnom kéne, azokat már mind átvettük, némelyiket többször is megtettem. Nem vagyok papagáj, hogy folyton ismételgessek. Sőt, sok dologgal még egyet is értettünk. Gondolom az már nincs meg a "raktárban". Már mind lett magyarázva, nem tudok mit csinálni ha valaki elfelejti jövő hétre. Amúgy is idegőrlő a folyamatosan ellentmondásos kettős beszédhez viszonyulni.
Meg amatőr evidens dolgokat 25-ször megválaszolni : példa : "A FOR mióta víz hang ?" ----- mondjuk tán azóta amióta FORR, FOR-tyog, FORR-ások vannak. De a FRR a valós hangja ekkor, ezeket halljuk közben. Innen az egész. 100x megvolt már ez dumálva köbö... De tök mindegy, úgy is elfelejted, meg hol érted hol nem, szóval ismételgetni annyi értelme van, mint árvaházban a szülői értekezlet.
2: Igen, de mint utána még ezt írtam a KEMÉNY szó már a KŐ származéka, ilyenkor már rég létezett K hang, és ezzel megalkotott szókészlet. Kőből lett a kemény fogalom jóval később és nem a keményből kő. A KŐ a saját hangjából készült valószínűleg. Összeütődésük, vagy ha rá épp rájuk lépnek/mozgatnak a kavicsokon bármit, stb... Itt csak a hangját jelentette még.
3: A nyelv épülése csak akkor történhet meg, ha képes az ember a hangjait láncban kimondani. Egyszerűen másképp ez nem működhet. Például én olyan kakasról sem tudok, aki a KUKURIKÚÚÚ hangjelenséget egy hangonként gyakorolná. Egyszer csak eljön az idő és mondja. A KAKUKK szóhoz sem kell különösebb, az ember valamennyire képes utánozni a hangját és ezt megtette. Nagyjából a világ nagyobbik része a hangját örökítette meg. Mondjuk vannak ebben kissé botfülű verziók is, bár arra sem esküdnék meg hogy világszerte egyféle a kakukkhang, bár nagyjából bizonyára hasonló mindenütt.
Kazah például KÖKEK mondja. Litván GEGUTÉ azért már közel sem adja vissza úgy a hangját mint a magyar KAKUKK. Vagy Litvániában mutáns kakukkok élnek.))
4: Az lehet hogy a zümmögő rovar hangjához hozzátartozik a mozgás is, de ettől még egyszerűen a hangja van megjelenítve, és ennyi. Én nem tudom miért nem jó a kézenfekvő és magától értetődő indok, nem muszáj mindent megbonyolítani, van mikor egyszerű az egész. Mint most. Amúgy is sokszor ezt a hangot a pókhálóban hallatja, akkor meg nem is nagyon tud mozogni, persze a szárnya rezeg úgy az mozog, azt halljuk. De amit hallunk, az a hang lesz. Vannak képi szavaink is, ez itt hangszó.
5: ÉN: "Tucatnyi más oka is lehet egy K jelölésnek"
TE: "Mondj legalább egy példát. (megindokolva természetesen) "
Mondok néhányat, ami most eszembe jut:
1: Egyszerűen hangutánzó szavakban anélkül hogy bármi mást mögé gondolnánk. K hangú dolgokban. Hangábrázolás céljából: KAKUKK , KAKAS, KUKURIKÚ, KOTKODA, TYÚK, PUKKAN, KRÁKOG, KOPOG és stb... Megjegyzés: igen, szivaccsal nehéz kopogni, de némi szilárdságú mutatóval már lehet. Meg az eső is tud kopogni, az pedig vízből áll nagyjából. De maga mint hangmegjelenítés a lényeg.
2: KICsinyítő szerepe létező itt-ott, csak ne soroljunk ezért ide minden átlagostól kisebb dolgot csak azért mert szerepel benne K hang, mert sokszor ettől függetlenül lehet nem ehhez lesz épp köze. De létezik a dolog, ahogy a kemény hangok megjelenítésében is szerepe. Csak ne vigyük túlzásba, és ne kizárólagos okként ezt keressük mindenhol. Így oké a cucc.
3: KI(felé) fogalmának a megjelenítése bizonyos szócsoportokban, természetesen nem csak igekötőként felhasználva. KILINCS, KÜLÖN, KÉ-mény (kimenő) , KI-ABÁL, KI-RÁNDUL, KIFLI, KIKELET, KIKERICS, KÍNA KINN a picsába van majd mindenkinek.)) Ezt most vegyük poénra, de én nem zárom ki hogy lehet köze ehhez. Továbbá: KÜL-D szó, KÜLLŐ, KÜLÖNC, KIBIC, KILENC (tán különc), KÍMÉL, KÉMLEL, KÍSÉRTÉS, KÍSÉR és még sok ilyen...
4: KI mint személy : akárki, bárki, kicsoda, mindenki, KIes helyek valaKIÉ, KIetlenek a senki földje.És stb...
5: Többes szám, ami nem csak a SOK fogalma, hanem több mint egy. Persze épp sok is lehet. De kevés is. De több mint egy. De a KETTŐ már az, meg a KÉT szavunk is az. Elég ha van Kettő. Az IKER is legalább kettő. A TüKörkép is. KÉPmás ! Ami KATT-an, az KETTŐS hang legtöbbször. Ketyegés is, még illusztráljuk is ezt egy TIK-TAK dologgal. És a KÖTÉL-nek is KÉT vége, mintha összefüggnének a kettővel...
"És hogy miért épp BE +N a bensőség kifejezése?... Honnan a picsából tudjam hogy mittudomén x sok 10 ezer évekkel ezelőtt ki milyen gondolat alapján hozta ezt létre?... Találgathatok, meg mögé magyarázhatnék dolgokat, de ez itt már a spekuláció zónája,"
Pontosan ezt teszed... Csak találgatsz minden bizonyíték nélkül, csupán a látszatból indulsz ki, s nem próbálsz magyarázatot találni az okokra, sőt, minden más kísérletet mereven elutasítasz. Így nem lehet egy lépést sem előre jutni.
Amúgy lehetséges több tízezer évvel ezelőtt élők helyzetébe beleképzelni magunkat, tudván, hogy nem tudtak még tagoltan beszélni, csak néhány hangot voltak képesek kiejteni, azt sem összefüggő hangsor formájában, és az is tudható, hogy ezekkel a hangokkal tudatták gondolataikat másokkal. Ehhez nem kell időutazónak lenni, mivel a logikus gondolkodás (és ismereteink) elegendők rá. És akkor itt van még a nyelvünk is, mely törvényszerűen őrzi mindazokat a rétegeket, amelyek az évezredek során bekövetkezett fejlődés jelentősebb fázisairól informálnak bennünket.
"egy biztos hogy a szavainkban lévő kapcsolatokban és az értelmeket felismerjük ebben a BA(n) és BE(N) formákban, hiszen ez toldalékként is ugyanazt jelenti szóvégen, mint gyakran szó elején. BANDA---BENDŐ----BUNDA egy logikájúak."
Ez rendben is van, de a probléma ott kezdődik, mikor nem ilyen egyértelmű a dolog. Mert azt már nem tudod megmagyarázni ezzel a hangvázzal, miért rokon a jelentése a BURok, BUBorék, BUGYog, BARlang... szavak gyökeinek, és azt sem, miért pont ebből a három hangból áll a BAN gyök.
De ez még semmi, mert azt sem tudod megmagyarázni, miért van Z, R, L, D, G, hang az igék végén, vagy miért K a többesszám jele,
A hangváz kialakult, s nem öröktől fogva volt. Nos ennek kialakulása a kérdés, nem pedig a meglévők, látszatra épülő s ezért sokszor téves értelmezése.
A gyökök kialakulásának, különbözőségének és rokonságának magyarázatául a hangok jelentése megkerülhetetlen.
"A szótárírók a nyelv „alaptörvényeit” a filozófiából igyekeztek megmagyarázni, sőt Fogarasi a betűk jelentését is vallotta (H. Bottyánfy‒Horváth‒Korompay‒D. Mátai 1990: 16)."
Tehát egyáltalán nem új dologgal álltam elő, mikor a hangok jelentésére fektettem hangsúlyt...
"De hogy miért BE a BE és miért N a helyrag?... Most kitalálhatnék rá valami hihetőnek tűnő fantasy történetet, de ez akkor sem lesz több, mint fantázia, és spekuláció. "
Az attól függ, hogy tudod-e igazolni. Ha nem tudod, akkor nem ér semmit, ha tudod igazolni, akkor számolni lehet és kell is vele...
"Nekem konkrét kimutatható kapcsolatok kellenek, és nem találgatások."
Nekem is. Ezért fordultam a hangok felé, mert azok igazolható kapcsolatokat teremtenek a gyökök és toldalékok között.
"Mi köze van a magyar nyelvben a KUNYHÓ szónak a KICSI szóhoz?... A nyelvünkben semmi az fix."
Nagyon is sok köze van... Persze, látszatra valóban semmi közük egymáshoz, de mivel a gyökeikben legalább egy hang közös bennük, törvényszerű a köztük lévő rokonság.
Ugyan az a K hang van mindkettőben.
Éppen erre hoztam a felsorolt példákat: a kínai kunyhó jelentésű "kicsi ház"-at, a hindi chhota (kicsi) és a finn kota (kunyhó) jelentésű szavakat igazolandó a K hang 'kicsi' jelentését.
"Az átvevő nyelvek torzítják az átadott szavakat."
Vagy nincs is átadás-átvétel, hanem egyszerűen másképp ejtett hangokat használnak, és/vagy más hangokból építik fel a szavakat ma különböző nyelvek.
Az átvételnél valóban előfordulhat torzítás, ha a saját nyelvük hangkészletéhez, kiejtési szokásaikhoz igazítják az átvett szó kiejtését.
"És ez igen is torzítás. Ha egy LENT szó LAND lesz, akkor az torzítás."
Feltéve, ha valóban átvételről van szó! De ezt bizonyítani kell ám! Mi van, ha nem átvétel, hanem saját "gyártmány"?
"Mi is használjuk már a LANDol kifejezést ami azt jelenti hogy földet ér valami, tehát LENT van ! "
Ó hogyne, csak az a baj, hogy ezt a szót tényleg átvettük...
Ti. nálunk semmilyen szóbokrot nem képez és csupán "föld" jelentése van szemben az angollal, ahol 30-35 jelentéssel bír a földtől a bérházig...
"Az IGE szóra van nekünk frappáns értelmezés : "Az ige cselekvést, történést, létezést kifejező szó" ------
Szerintem ez mindent elmond tömören, nem mozgást kifejező dolog még akkor sem, ha gyakorta mozog az igénk körül valami. "
Hűűű... Ezzel alaposan megleptél... Méghogy az ige nem mozgást fejez ki? A cselekvés, történés micsoda?
"VÁG--hÁG--RÁG nem rokon, semmit sem jelent hogy két második hang egy, ha a kezdőhang más."
Ok, akkor a FOR-, GÖR- PÖR-, KÖR- sem rokon...
"A PIR-FOR sem rokon hangalak tekintetében, mert az egyik a VÍZ, a másik a TŰZ szava."
Látod, ez a baj, mikor csak a látszatra adsz... ráadásul átgondolatlanul. A FOR mióta VÍZ hang? Ha a víz is tud forogni nem azt jelenti mindjárt, hogy az a VÍZ hangja...
"Ami GÖRdül az KÖRdül, KÖRöket ír le ! Ez működik, akárhogyan nézem."
Ja, meg a király is köröket ír le, meg a karó is, vagy a kóró...
"A RÁG illetve RAG gyök jó eséllyel toldalékolt már egy G-vel. Hiszen a rágásnak, meg a ragadásnak alapvető eleme hogy X RÁ fog kerülni Y-ra. Épp ez a lényeg."
Aki RAK, az miért nem RAG? A RÁK miért nem RÁG?
Az a baj, hogy továbbra sem tudod megmagyarázni a jelentésbeli különbségeket, s csak mechanikusan próbálsz a látszatból következtetni, ami egy darabig még helyes is, de semmiképp nem általánosítható.
"2: A nyelvünk nem egy összevisszaság, hanem abban viszonylag elég jól lekövethetőek a közös szótöveink és gyökeink. Ez arra utal, hogy a nyelvünk már nagyon rég óta tisztán elkülönített hangokból építkezett."
Úgy van csupán egyetlen szóval kiegészítve: "...tisztán elkülönített jelentéssel bíró hangokból építkezett."
Mert egyébként semmi oka nem lenne a gyökök-családok kialakulásának.
"Tehát ez a KŐ, ami megszületett mint hangalak, logikusan feltételezhetjük hogy valamiféle hangutánzás által jött létre, amit te sem vitatsz különösebben. És miért az a K a hangja?.... Pont azért mert K a hangja.))"
Így igaz! Viszont ennek a hangnak szükségszerű, hogy az legyen a jelentése, ami ezt a hangot kiadta. Tehát arra dologra vonatkozott ami kiadta, és azt jelölték vele.
Illetve azt a mozgást, ami által a hang megszületett, sőt, azt a tulajdonságot is, ami jellemző volt azokra a dolgokra.
"Azt mondja a madár KAKUKK, és ezáltal a neve KAKUKK. Ebben 3 K is van, nem azért az a neve, mert szuper kemény egy kakukk.))"
Ez így van, de a K hang jelentése nem is ebből a hangsorból származik, mivel a beszélni nem tudó ember örült, ha két hangot ki tudott ejteni egymás után...
Következésképp az első hangutánzó hangjaink - ebben a csoportban - a K, illetve: (K(ö) K(a), K(o), K(e), K(u)) Ezzel a hanggal a KÖvet nevezték meg őseink, és egészen biztos, hogy nem fáradoztak a kakukk kimondásával, mert baromira nem érdekelte őket ez a madár, viszont a kő annál fontosabb volt számukra, mert ezzel ütötték agyon a zsákmányállatot, ezzel törték föl a csonthéjú gyümölcsöket (mint azt a majmok is megteszik, viszont egyik majom se mondja ki, hogy kakukk). A dolgok megnevezése mindig a szükségszerűség felmerülésének sorrendjében történik, ez alapvető törvény.
A hangutánzás nem a kukuríkúval, kakukkal kezdődött, hanem egyetlen hanggal...
Tucatnyi más oka is lehet egy K jelölésnek.
Mondj legalább egy példát. (Megindokolva természetesen...)
"7: A SZILÁRD--- MASSZÍV---ERŐS--ROBUSZTUS szavak ábrázolása, mely a kemény szóval rokon értelmű és nem gyökű nyilván azt a célt szolgálta hogy szemléltesse hogy K nélkül is kifejezhetőek a keménység fogalmai. Akár a TÖMÖR is ide férhet. Csak annyit mutattam ezzel, hogy más hangokkal is simán működik ez, nem kizárólagos közel sem hogy K kell legyen."
Ezt senki nem is vitatta... Ellenkezőleg! Számtalanszor leírtam, egy dolgot sokféleképp lehet megnevezni attól függően, ki milyen tulajdonságát helyezi előtérbe, s ennek megfelelően milyen jelentésű hangot, hangokat fog használni a megnevezésére.
"A vita azon van, hogy az előzőekben írtak okán te az egész Z hangot a zümmögés miatt felruházod folyamatos mozgás jelentéssel, mintha az ember ezt meghatározta volna előre hogy ez a Z gyerekek, mert a légy zizeg.))"
Felruházom??? Dehogy ruházom fel! A zümmögő rovar hangjához szükségszerűen hozzátartozik a mozgás is, különben nem zümmög...:D
Namármost, ha ezt a hangot valaki utánozza, akkor egyszerre jelentette azt, hogy valamilyen rovarra, és/vagy annak mozgására gondolt. Nem tehetett mást, mert agy-két tucat hanggal nem lehetett 50 000 különböző dolgot megnevezni. Nem tudom, hogy ennek elfogadása miért jelent számodra hónapok óta olyan nagy problémát...?
Ráadásul kézenfekvő bizonyítékként ott van a szavak végén mint mozgást kifejező igeképző. Milyen bizonyítékra van szükséged, hogy ezt minden ellenkezés nélkül belásd?
"Ettől még az egész Z nem csak a légy miatt lesz használva, egyébként is szükséges hangunk lesz."
Ok nélkül egyáltalán nincs rá szükség! Vannak nyelvek, melyek sokkal kevesebb hangot ismernek, mint mi. Pl. a Pirahã törzs mindössze 9-10 különálló hangot ismer... Igen szerény szókincsükhöz ez is pont elegendő.
CSAK szó, ha az elénk rakott mennyiség nem kielégítő. CSAK ennyi?... Aztán CSIK-Ó a kicsi ló. CSIKK lesz az elszívott dohánytermék maradék KICSi része. CSEK-ély szavunk is ilyen. És ennek kialakult egy S kezdőhangos változata is, a SEKÉLY. CSÖK-KEN szavunk kicsivé válik. Viszont a CSUK már a CSUKlás emberi hangjából lehet, a valós hallhatóból.
KIS szó K_S váz, fordítva S_K a SOK. De az S_K az nem CS_K még ha valamiért a csekély- sekély viszonylatában mindkettő meg is található. A SOK az bőséges mennyiség, nem lehet KIS mennyiség mert ezek meg ellentétek. Felvetődött bennem az is, hogy a SOK szónak köze lehet a ZSÁK szóhoz. A ZSÁK megtalálható más hasonló hangokkal is a ZOKni szóban vagy a SZOKnya szóban, itt a zsákszerűsége okán. Még ma is használjuk viszont nagyobb mennyiségi értelemben is: Van otthon egy ZSÁK (sok) ruhája a szekrényben. Vagy Sándor, József, Benedek aki zsákban hozza a meleget, meg az ilyenek.
ZÁPOR : itt végre egy örömteli fejlemény van, ezt a szót nemrég még kajakra szlávnak hazudták el a hivatalos szótárakban. De most már ott is az van, amit már itt beszéltünk nem egyszer, hogy ez bizony a SZAPORA eső megnevezése, ebből van a ZÁPOR mai formája.
VÁSÁR: ez viszont még mindig baromság, hiszen iráni nyelvből akarják magyarázni még mindig. VAS+ÁR a szó, ez még vaspénzes időkről árulkodó szó. Ennyi a lényege, nincs mit túlmagyarázni rajta.
ÜRGE : "valószínűleg jövevényszó egy ótörök nyelvből" ---- no komment . Kurva nehéz összepárosítani egy ÜREGlakó állatot az ÜRGE hangalakkal. )) De van, kiknek ez kihívást okoz.
CSUKLYA: "latin jövevényszó" ---- mondják tévesen. Ezt a dolgot az ember a fejére CSUKJA, ennél többet nem is kell itt mondani, magyarul toldalékol szó magyar értelemmel...
5: A KATEG-ória KATEG része nálam KÖT-EG szóval azonos. Azt nem írtam korábban hogy a KÖTEG szó szótöve a KÖT szó, gondoltam hogy ez egy kicsit is komolyan vehető nyelvészkedők közt eleve evidens dolog. Igen, pont az a szép ebben, hogy mint ez megannyiszor megtörténik, hogy onnan (is) tudhatjuk hogy egy idegennek tartott szó valójában magyar, hogy ezen szavak "idegen" formáiban ott van a csak magyar nyelvre jellemző toldalékolások is. Mert a KÖT-EG szó is már ilyen. Csak egy kis eltéréssel KATEG lett.
Nem zárom ki hogy a finn KOTA szónak köze van a KÖT igénkhez. Bár ez kevésbé érdekel, a magyar szavaink felépítése érdekel főleg. Hogy miből állt össze, a finn alak nélkül is eljutottam odáig hogy a KÖT szavunk az alap, melyből KÖTEG lett. A mondanivalóm lényege az lett volna, hogy ez semmiképpen sem latin szó, már a KATEG-ÓRIA, hanem egy magyar szó elváltoztatása a KÖTEG által. A "K" hang okára meg nem térnék ki, mert a kÖTEG szó 5 hangos szó, miért is kéne önkényesen csak egyetlen hangot kiragadni egy 5 hangos elemből?... Együtt 5-en alkotják azt a szót, amit megértünk jelentésre.
Eszemben sincs a kínai BÁNG szót találgatni, épp elég sok magyar szó vár még megoldásra. De így első blikkre hangutánzónak néz ki szerintem.
6: Nevetséges kötekedés mit írsz. Van egy szavunk egy hangszerre, aminek a neve HÁR-FA. HÚR-os FA anyagú hangszer. Ráadásul eredetileg HÁR-omszög formára tették a HÚRokat. Szinte orrba b-assza az embert a valóság és a konkrét hangalak nyilvánvaló kapcsolata. Amatőr dolgokon nem fogok leállni vitázni, mert sok idő megy el ilyen hülyeségre, meg kell állni az egyértelműt magyarázni, ahelyett hogy némi tempóval haladnánk tényleg előre...
1: SOK hangalaknak van jelentése. Ezt onnan tudhatjuk, hogy kimondjuk és megértik.)) Ha csak elkezdesz sisteregni és azt mondod SSSSSS, akkor elég hülyén fognak visszanézni.
2: A SOK és a SÁG/SÉG képzőnk nyilvánvaló kapcsolata: Ezzel már többször is egyetértettél, sőt kiváló észrevételnek tartottad. Ma meg épp vitatod.)) Nekem nincs kedvem disszociatiív zavaros vitákba bonyolódni olyannal akinek naponta változik az álláspontja. Ja most páratlan nap van, akkor másképp gondoljuk amivel tegnap egyetértettünk.)) Vagy hányan írtok egy név alatt?... Mert folyton mást mondtok.))
Amúgy az "ellenpélda" szavak is pont erről szólnak. Ha SOK van a jóból, az a jóSÁG. Ha a SÍK SOK akkor SÍKSÁG, épp az a lényege hogy amerre nézünk csak ezt látni az alföldön mondjuk. Szilárd jellemzőkből SOK=SZILÁRD-SÁG. Ha a gyerek felnő és már nem kevés ÉRETT jellemzőkkel bír, hanem SOKkal, akkor ÉRETTSÉG-ről beszélhetünk. Működik ez, de hát bohózat veled vitázni, mert ezekkel már több ízben is maximálisan egyetértettünk. Átvettük, fixáltuk. Aztán meg folyton ugyanazokat a köröket futjuk. Ma kipipáljuk. Holnap meg vitatod, persze ezzel saját magadnak is ellent mondasz akkor meg.
Egyébként ez nem is az én találmányom, több gyöknyelvész felvetette már ezt. Kiss Dénes könyvében hosszabb elemzése is van ennek a kapcsolatnak, jó dolgokat ír le, én egyetértek vele mert látszik hogy értelme van az egésznek.
3: A KEMény szót nem tudod rövidebben kimondani, mint szilárdsági jellemző. De azt tudhatjuk hogy a KŐ szó lehet a szótő. Na már most a KŐ egyet jelent : Azt hogy KŐ )) Ez nem jelent még így keményet, mert ez főnév, azonosít valamit. Ez még nem jelent keményet. Persze jellemzője ez a kőnek, de egy tárgy neve nem annak jellemzőjével egyenlő. Két külön dolog ez. A VÍZ neve nem = a folyékonysággal, a KŐ neve sem egyenlő a keménységgel. Azt mondom hogy ez a könyv KŐBORÍTÁSÚ, akkor nem azt mondom hogy kEMÉNY borítású.
Egyébként meg fordítva van: nem a KŐ lett a kemény fogalmából, hanem a KŐ már létező és meglévő szóból lett létrehozva a KE--MÉNY szó. Nagyon nem mindegy.
4: Nem ugyanaz a KANY gyök, meg nem ugyanaz a szóvégi VÁNY képzés sem. A KANY-KÁNY-KENY és stb... mint azt többször is átvettük már, a KANY-argósság gyökszava, a szavak megmutatják ezt nekünk.
5: Már túl hosszú, úgyhogy ezt már a következő részben. 1. rész vége...
"SOK : Rokonságban állhat a --ság és --ség képzőnkkel."
Ez nagyon valószínű, hiszen van egy közös hangjuk, aminek a jelentése minkét gyökben benne kell, hogy legyen.
"Hegy---hegy+SOK gondolata HEGY-SÉG, amit eredményez,..."
Az a baj, hogy, sokszor alkotsz ilyen hasraütésszerű véleményt anélkül, hogy utánanéznél...
Nézzük, mit is jelent ez a SÁG-SÉG képző?
Hegység, dombság, őrség, emberiség szavakban valóban érezhető valamiféle többesszám.
Ugyanakkor más szavaknál nyoma sincs: apaság, uraság, síkság, mélység, kékség, érettség, sötétség, szilárdság, jóság, kívánság, biztonság...
Mi ezekben a közös jelentés? Hát nem a SOK... Ellenben az alapszó TULAJDONSÁGA az, amire a képző utal. Ráadásul ez a képző némiképp általánosít is, mivel nem egy konkrét dologról szól, hanem úgy általában... Persze, ez az 'általában' többnyire egy szűkebb körre vonatkozik. Van, amikor csak egy dologra (uraság, síkság), és van mikor tényleg általánosságban: (jóság, apaság)
Pl. a dombság olyan terület, amire a dombok jellemzők (ezért is érződik a többesszám), ugyanígy a síkság esetében a táj sík mivoltára utal. De itt csak egyetlen sík terep van...
A sötétség sem több sötétről szól, hanem általában olyan meg nem nevezett helyről, ahol sötét(ség) van.
"KEMÉNY: Ha pusztán a K már kifejezné a keménységet, akkor nem 5 hanggal mondanánk."
Megint a hasadra ütöttél és bedobtál valami átgondolatlan zöldséget...
KEM-ény. A végződés egy elég gyakori képző, lásd: serény, tömény, remény, lepény, örvény...
Te is tudod, hogy a gyök jelentését nem változtatják meg a toldalékok.
Tehát a gyök az, ami a jelentést hordozza. Ez pedig a szokásos három hang. Abból is a K. Ezt alább éppen Te bizonyítod:
"Kő lehet a szó alapja, "
Ha nem zavar, ez éppen az a hang, amit (aminek a jelentését) tagadsz. (KŐ= K, egy Ő hanggal kiejtve) Mert mit is jelent a K(Ő)? Ugye, egy kemény tárgyat..
"KÖVÉNY szavunk bizonyosan volt, még vármegye neve is volt ez egykor. Érdekes, a szóvég NY, kemény dolgokra nem állíthatjuk hogy NYÚLnának,"
Nem hallottam még erről a névről, de ez nem is érdekes.
A szó láthatóan képzett, hasonló módon mint a serény, szerény, tömény, lepény, növény, kem-ény, stb...
A képző az alapszó tulajdonságára utal, mint a -ság, -ség képző esetében.
Az -ÉNY képző a KÁNY gyökcsalád tagja, aminek egyik jelentése a 'hajlandóság' (abba az irány-ba nyúlik)
A kövény szó jelentése: köves terület.
KÖTEG az a KATEG !
Jónak látszik, de mennyire jártál utána? Gondolom, semennyire, megint csak a felületes látszat vezetett...
Nos, nézzük az eredetét: [kategória < latin: categoria (osztály, faj) < görög: kata (együtt, össze) + agora (gyűlés)]
Tehát nem KÖTEG..., hanem csak KATA. Hirtelen eszembe jutott a finn KOTA, ami szintén lehet valamilyen kötegekből épült kunyhó...
Ez a KAT(A) viszont már nagyonis hasonlít a KÖT gyökre mind alakilag, mind pedig jelentésében. A KOT(A) is...
Kutakodjunk tovább...
A KÖT a kínaiban ősi nyelvjárásokban: kien, kián, kui, koán, kjwenX - A K hang ezekben is közös.
A KÖTEG a kínaiban KÜN. - Ez is rokonítható a K hang okán.
A KÖTEG egyik szinonimája a kínaiban: bānjí. Két betűvel írják, az első betű kiejtve: bān, és a jelentése köteg, csokor...
Ez azért érdekes, mert a kötegel=ban-dázsol szóban is ez a gyök szerepel, és több más nyelvben megtalálható valamilyen változata.
És persze, ami köteg-BEN van, az bizony BAN van... Azaz BELÜL van. Egy Burok veszi körül és hosszú (elnyúlt) is.
Ezek után az sem meglepő, hogy a kanai KÖTöz szó első betűje is BÁNG..
"HÁRFA : Teljesen butaság ezt német jövevényszónak eredeztetni. HÁR-FA ez magyarul felbontva."
Ez elég egyértelmű... Viszont az már kevésbé, hogy a HÁRom, pláne a HÚR szóval lenne kapcsolatban. Lásd még HÁRs, HÁRít, HÁRtya.
De ez már nem is olyan fontos... Illetve annyiban igen, hogy jó lenne ennek a gyöknek a jelentését is közelebbről megvizsgálni.
HARaszt, HARsog HARgita, HORog, HORkol, HORány, HÖRög... Elég sokféle jelentése van, s egyik-másik nagyon nem illik a sorba...
1: Egy BENNFENTES szót vissza tudunk bontani egy BEN(N) formára. Vagyis egy BE+ N helyrag formára hiszen ez az N ez minden bizonnyal ugyanaz mint a székeN lévő N hang. És lásd ez sem nyúlik.
És hogy miért épp BE +N a bensőség kifejezése?... Honnan a picsából tudjam hogy mittudomén x sok 10 ezer évekkel ezelőtt ki milyen gondolat alapján hozta ezt létre?... Találgathatok, meg mögé magyarázhatnék dolgokat, de ez itt már a spekuláció zónája, egy biztos hogy a szavainkban lévő kapcsolatokban és az értelmeket felismerjük ebben a BA(n) és BE(N) formákban, hiszen ez toldalékként is ugyanazt jelenti szóvégen, mint gyakran szó elején. BANDA---BENDŐ----BUNDA egy logikájúak. Felismerem őket és ezzel értem a dolgot, eddig tudjuk bontani úgy a dolgot, hogy igazolhatóan EGY dolog felé mutat a hangalak. A B_N vázon már az X dolog Y hely eN , azon a BE +N van.
De hogy miért BE a BE és miért N a helyrag?... Most kitalálhatnék rá valami hihetőnek tűnő fantasy történetet, de ez akkor sem lesz több, mint fantázia, és spekuláció. Épp az is lehet pont betalálnék vele, de mivel ezt igazolni már nem igen tudjuk, így ezek csak hipotézisek lesznek, amit mindenki a szája íze szerint magyarázhat. Nekem konkrét kimutatható kapcsolatok kellenek, és nem találgatások. De a lényeg hogy egy alapgyökünket felismerjük az összes megnyilvánulási formájában, és tudjuk annak a pontos jelentését.
Ez a fő, az csak másodlagos hogy miért úgy nevezték meg . Jó azt is tudni, ha úgy van hogy vissza tudjuk vezetni egy hangutánzásra, vagy egy ösztöni megnyilvánulásra, sőt igen gyakran meg is teszem ezt , úgyhogy nem kerülök én meg semmit sem, viszont van hogy nem tudjuk pontos okát hogy miért BE a BE.
De legalább felismerem, és tudom mi ez, és tudom hogy akkor is az, ha BAN-ÁN a szó. Meg ha BUN-DA. Mert értem, és ez a fő. De ilyen ősember mesékbe nem megyek bele, amit úgysem tudok kimutatni. Meg tucatnyi oka lehet hogy XY alakot öltött.
Dehogynem, csak azt nem a magyar teszi jobbára, mert a hivatalos állásponttal szemben éppen hogy átadónyelv, és kevésbé átvevő. Az átvevő nyelvek torzítják az átadott szavakat. Azért mert nekik csak egy üres tartalom nélküli hangalak lesz a szó, az átvevő nem is nézi benne a gyököt meg semmit, csak módosítja a hangalakot. És ez igen is torzítás. Ha egy LENT szó LAND lesz, akkor az torzítás. Mert kétség se legyen, például ez a germán szó ezzel egyenlő. Mi is használjuk már a LANDol kifejezést ami azt jelenti hogy földet ér valami, tehát LENT van !
De van ilyen is hogy például angol azt mondja a többféle SOK-ra az egyikkel, hogy MANY. Vajon ez melyik szavunk is lesz?... Ez is magyar szó ! MENNYI, a MENNYISÉG szava lesz. És itt még szerencsénk, mert ez csak kicsit torzult, felismerhető teljesen. Sokkal durvább torzítások is vannak, amikor jóformán alig ismerjük fel az eredetit.
Az IGE szóra van nekünk frappáns értelmezés : "Az ige cselekvést, történést, létezést kifejező szó" ------
Szerintem ez mindent elmond tömören, nem mozgást kifejező dolog még akkor sem, ha gyakorta mozog az igénk körül valami. A fent idézett a jóval pontosabb meghatározás.
VÁG--hÁG--RÁG nem rokon, semmit sem jelent hogy két második hang egy, ha a kezdőhang más. BIKA-FIKA esete. Írtam miért. A PIR-FOR sem rokon hangalak tekintetében, mert az egyik a VÍZ, a másik a TŰZ szava. MÉLYHŰTŐ és FAGYASZTÓ példája, tökéletesen egyet jelent, de mégis 2 úton született...
A GÖR-KÖR páros esete más, ezek ikertestvérek közel azonos jelentéssel. Ami GÖRdül az KÖRdül, KÖRöket ír le ! Ez működik, akárhogyan nézem. GURIGA--KARIKA --- ez szinte egy dolog. G_R és K_R hangpárok igen hasonlóak a fülnek, kialakulhatott kétféleképpen. Gyakorlatilag csak az nem veszi ezt észre aki nem akarja.
A RÁG illetve RAG gyök jó eséllyel toldalékolt már egy G-vel. Hiszen a rágásnak, meg a ragadásnak alapvető eleme hogy X RÁ fog kerülni Y-ra. Épp ez a lényeg. A FOG ige és főnév más dolog, de a két FOG dolgot (ige és főnév) is egy gondolat köti össze...
"És például ez a BENN fogalma is olyan, hogy semmi nyúlós jelentése nincs, egyszerűen arról van szó hogy X dolog már Y dolog BENső (belső) részében van."
Értem én, hogy benn van, de hogyan lett ennek a gyöknek ez a jelentése? Vagy fordítva: a bennlévőséget miért ezekkel a hangokkal (gyökkel) nevezték meg?
Ez az a kérdés, amit Te mindig megkerülsz...
"Nekünk is van CSATA szavunk, itt például ez a TA nem is önálló egység,"
Igen, van, de mi köze van a "kunyhó"-hoz, vagy a 'kicsi'-hez???
"3: Hát ha egy CHATA CS-vel valósan és eredetileg kiejtve HATA lesz, az nálam torzítás."
Azt sem tudom, miről beszélsz, mert a CHATA a lengyelben kiejtve: HATA, és nincs ott semmiféle CS. A lengyelek a CH betűt H-nak ejtik.
A kínaiban meg XIÁO-nak írják és az első hang nem CS, hanem inkább KS. De ott meg nincs utána TA végződés...
Amúgy milyen torzításra gondolsz? Valaki szántszándékkal eltorzította? És mit torzított el? Ha bedobsz valamit, meg is kell indokolni, hogy mi volt a torzítás oka!
Torzítás egyébként nem létezik a nyelvben...
"Viszont ez a szó végi -AZ/EZ/IZ/ OZ/ÖZ majd hogy szinte mindenre rátoldható dolog."
Természetesen... Minden igére, hiszen igeképző.
"Nem kell mozognia sem, bár mivel igét képzünk vele, gyakran fog."
Hogy érted ezt? Ha egyszer valami ige, akkor az cselekvés, mozgás lesz. És tőled teljesen függetlenül, bármit is próbálsz ebbe belemagyarázni!
"De jó gondolat hogy Z végű szónál is mindig számolni kell vele hogy egy főnév esetén is egy valamikori igeképzővel találkozunk."
Nnnna, végre, hogy valamiben egyetértünk.
"VÁG HÁG RÁG egyáltalán nem rokonok."
De a GÖR, és a KÖR az igen? Vagy a FOR és a PÖR igen? Pedig ez utóbbi kettőben csak egyetlen hang azonos, míg a többiben kettő!
"Pont nem rajongsz az ilyen kezdő mássalhangzócserésektől, erre meg ilyet dobsz be?... "
Soha nem tiltakoztam ellene, csupán azt tagadtam, hogy a hangcserével nem változik a gyök jelentése, amit Te előszeretettel favorizálsz, mikor különböző gyökökre ugyan azt a jelentést húzod: Szerinted KÖR-értelmű, a kóró, a kerék, a gördül, a fúr, a sürög, stb... Lásd még alább a FOG, RÁG.
És igen, a VÁG, HÁG, RÁG gyökök esetében is megváltozik a szó jelentése, de attól még a gyökök egymással rokoni viszonyban vannak, köszönhetően annak, hogy két hang is közös.
"RÁ szó lehet a dolog legalapvetőbb eleme."
Megint egyetértünk. Ma már másodszor!!!
Igaz, csak félig-meddig, abban az értelemben, hogy ez egy ősgyök, ami hordoz valamilyen jelentést. Viszont abban nem, hogy ez lenne a legalapvetőbb eleme a gyöknek.
Ti, épp Te hoztad egy kalap alá a RÁG és FOG gyököt, mondván, idézlek: "a FOG az FOGja az ételt, RAGadja azt,"
Na, most hol van a FOG gyökben a RÁ ősgyök? Sehol, tehát nem lehet alapvető elem, ha nincs benne....
Viszont mindkettőben benne van a G hang... A logika azt kívánja, hogy ez legyen az alapvető elem. Nem így van?
Kicsit rendezzük a sorokat, mert nagyon összekeveredtek itt dolgok, amellett hogy telitalálat is akad épp közte.
CIKK-CAKK és CIKK fogalma : semmi köze a SOK szóhoz szerintem. A SZAK gyökhöz, a SZAKaszoltság fogalmához viszont nagyon is lehet. A kérdés leginkább számomra az, hogy miért C itt az eleje. Én ezt idegenben történt átírásnak gondolom. A hosszabb CIKKELY szóból kiolvasható a SZAK-OL szó. KörCIKK, kör SZAK-asza.
De a SZAK gyök az nem keverendő össze a TAK gyökkel. Egészen más egy SZAKÁCS meg egy TAKÁCS. Ez utóbbi a TAKaró készítő eredetileg. TÁG sem TAK, ha valakinek azt mondják TÁGULJ innen, akkor TÁvolodásra szólítjuk fel.
TAKARODJ esetén viszont ahhoz lesz köze, ami a szóban van, mégpedig a valódi TAKARÓ-hoz. Ugyanis van TAKARODÓ szavunk, amit tábori körülmények közt még ma is divatos használni, a TAKARODÓ a lefekvés ideje a nap végén, kvázi TAKARÓZÁS lesz ! TAKARODJ felszólítás legeredetibb formája ez lehet, mondjuk a szülő a kisgyereket felszólítja hogy most már idő lefeküdni, azaz TAKARODÓ van.
SOK nem lehet SZAK, épp ellentétesek. SZAK egy része az egésznek. SOK meg inkább azok összessége, de lényegében egy mennyiségi szó, a bőséges mennyiségé.
CSOKOR : ez viszont telitalálat, ez valóban a SOK szóval indíthat, valamiért be CS hangosodott. Talán csak nehéz úgy kimondani rendesen hogy VIRÁGSOKOR, és ha másért nem, akkor ezért.
CSUK: tisztán hangutánzó lehet. Gondoljunk csak a CSUKlásra, és ez választ ad mindenre. 1. lépés: a valós csuklásos hangja az embernek. CSUK megnevezéssel. 2. lépés : mivel ilyenkor valódi záródás következik be csuklás esetén, így ezáltal megszületett a CSUKlás hangjaiból összepárosított záródás szinonimája a CSUK szó immár ilyen értelemmel használva.
De ennek nincsen köze a SOK szóhoz, mert tisztán hangutánzó az eredete...
A „csuk” egy-egy formája (hangalakra nézve) része a hármas jelentésű csukódás, (összezáródás) fogalmának:
1. összetömörül, záródik, 2. kevés-kicsi és 3. sok.
Csukott > csökött, csak, csökken, illetve sok.
A gondolatmenet: amíg szanaszét van valami, egyedül, kevés számban vannak. Amint összezárjuk, csukjuk, látszik, hogy több. Azaz össze-csukósodott > össze-sokasodott állapotban vannak.
(sok: török čok, tunguz-mandzsu čak) (angol chock: ék; thick: vastag)
Ugyanígy: zömített, zömök, és valami zöme (sokasága), zömmel = többségében (lásd még: latin summus, summa)
Csomó: összecsomósodik = egybe áll (pl. ételben vmi) és „nagy-csomó” = sok
A SŐT és a CSŐD is „sok” értelmű, ill. a csőd összetömörülést is jelent: összecsődül, csődület.
(csőd-ös-ül-ék > csőd-’s-ül-ék > csőcselék)
Proto-Turkic: *som
Meaning: 1 number; honour 2 shape, silhouette
tokhár nyelv. Ott a Sok ( śäk ) jelenti a tízet, és a *šand- > ẋant- > känt pedig a százat. Tokharian: A śäk, B śak (PT *śäk) 'ten' ( < *gek'mt) (Adams 619); A känt, B kante (PT *känte) 'hundred' (Adams 139)
