Keresés

Küzdesz, mint malac a jégen, de a saját szövegedet akarod éppen meghazudtolni:

Ha töltött részecskét (pl. elektront) gyorsítanak elektromos mezővel, akkor a mozgó elektron körül mágneses mező jön létre. A gyorsító energia ebbe kerül bele. Tehát nem a tömege nő az elektronnak, hanem a gyorsító energia egyre nagyobb része kerül a mágneses mezőbe. A fénysebesség elérésekor már az összes gyorsító energia a mágneses mező létrehozására fordítódik, így az elektron nem gyorsul tovább. Ez történik a részecskegyorsítókban.

De mindez csakis töltött részecskére vonatkozik, és csak akkor, ha a gyorsítást elektromos mező végzi.

Szó szerint ezt írtad, tökfej.

ÉN magyarázzam el NEKED, hogy mit jelent, amit leírtál? Törölgesd meg inkább a vérző orrodat, mert elég régen buktál ekkorát.

Tovább hazudsz. 

Nem arra vonatkozott, hogy csak akkor keletkezik mágneses mező, hanem arra, hogy akkor nem érheti el a fénysebességet. 

Notórius hazudozó vagy. 

Szó szerint idéztelek téged, tökfej:

De mindez csakis töltött részecskére vonatkozik, és csak akkor, ha a gyorsítást elektromos mező végzi.

Meghagyom neked. 

"Itt ugyebár azt állítottad..."

Nem azt állítottam.

Miért hazudsz? Ez nálad valami kényszer?

fenomenális mutatvány vagy szuperfizikus

és nagy marha, hogy nem hasznosítod heti műsorokban, egy ország röhöghetne rajtad

Nem először fordul elő, hogy a saját szövegedet sem érted. Ami persze nem túlságosan meglepő, tekintve hogy hülyeségeket hablatyolsz.

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=167122533&t=9247350

Itt ugyebár azt állítottad, hogy a mozgó töltésnek csak akkor van mágneses mezeje, ha azt elektromos mezővel gyorsítják:

De mindez csakis töltött részecskére vonatkozik, és csak akkor, ha a gyorsítást elektromos mező végzi.

Mivel ez a maxwelli elekrodinamika alapján tőrülmetszett marhaság, két dolog következhet:

1. Halvány fuvallatod sincs az elektrodinamikáról

2. A maxwelli elektrodinamikát is szemétre dobtad.

@

"Tudjuk jól, hogy te már szemétre dobtad Einstein..."

Nem Einsteint, csak a téves relativitáselméletét.

Oda is való. 

"...Maxwellt és Newtont is..."

Ez csak a szokásos hazugságaid egyike. 

Maxwell elmélete ma is érvényes, de homlokegyenest ellentétes Einsteinével. 

Newton esetében vannak apróbb gondok, de őt sem nem kell a szemétdombra dobni. 

"Tudjuk jól, hogy te már szemétre dobtad Einstein..."

Nem Einstein, csak a téves relativitáselméletét.

Oda is való. 

"...Maxwellt és Newtont is..."

Ez csak a szokásos hazugságaid egyike. 

Maxwell elmélete ma is érvényes, de homlokegyenest ellentétes Einsteinével. 

Newton esetében vannak apróbb gondok, de őt sem nem kell a szemétdombra dobni. 

Ne idegeskedj.

Tudjuk jól, hogy te már szemétre dobtad Einstein, Maxwellt és Newtont is, elégszer elmondtad már.

Sajnos ezek helyett egyelőre csak egy névtelen fórumon pattogó pojácát láthatunk, mást nem.

Ez pedig elég kevés.

Már sokszor mondtam, azzal hogy görcsösen ragaszkodsz a relativitáselmélet képtelenségeihez, attól az még hamarosan a szemétdombra kerül. 

Már elég sokszor elmondtam: azzal, hogy a bekattant rögeszméidet kényszeresen mantrázod, ugyanolyan hülyeségek maradnak, mint amikor először leírtad.

Hiába egészíted ki újabb és újabb ostobaságokkal, azok bizony hülyeségek maradnak. Kidobtad már a relativitáselméleten kívül Newton törvényeit és a maxwelli elektrodinamikát is.

Ezek helyett persze semmit nem tudsz, a beképzelt pofázáson kívül. De azért szeretnéd azt hinni, hogy kurva okos vagy.

Szerencsétlen.

A relativitáselmélet arra született, hogy a világ jelenségeit fényközeg (éter) nélkül próbálja megmagyarázni. 

Ez azonban hamar kudarcba fulladt, mert maga Einstein is rájött (amit egyébként minden értelmes fizikus tudott), hogy fényközeg nélkül nem terjedhet a fény. 

Ezt írta Einstein 1920-ban: "...a tér éter nélkül elképzelhetetlen, nélküle nem terjedne a fény..."

Így a relativitáselmélet lett a fizika legnagyobb tévedése, amelynek semmi köze sincs a valósághoz.

A fényterjedés közeg nélkül ugyanolyan lehetetlen, mint a Holdon beszélgetni, ahol nincs levegő. 

A jövő fizikájának azonban a valóságból kell kiindulnia. 

A kulcs a jövő fizikájához annak kiderítése, hogy mi is valójában a fényközeg, amelyben a fény terjed. 

Ha ez megvan (és már megvan), akkor minden világossá válik. 

A relativizmus sötét korszaka után a tudomány egy új korszakba lép át, és végre maga mögött hagyja a téves relativitáselméletet.  

Itt te estél pofára megint.

A relativitáselméleteddel mindig pofára fogsz esni. 

Nem kell siránkoznod, anélkül is tudom, hogy csúnyán pofára estél megint.

A te időd lejárt, a relativitáselmélettel együtt. Itt már neked nem lehet igazad. 

Lefordítva: Rájöttél, hogy megint nekem van igazam, csak képtelen vagy beismerni, hogy újra csak pofára estél.

Vagy pedig ha a buszmegállóban várod a buszt, akkor neked koordinátarendszerre van szükséged, hogy meg tudd állapítani, megállt-e.

Csak nyomjad nyugodtan az butaságaidat, már nem kajálja meg senki. 

De ne fordítsd le, tökfej, mert az egészen mást jelent.

Neked koordinátarendszer kell ahhoz, hogy eldöntsd, hogy valami áll-e melletted, vagy mozog?

Úgy látszik, még annál is súlyosabbak a gondjaid, mint amit eddig bemutattál. Nem csoda, hogy csak az ostobaságokat vagy képes összehordani.

"...mert hozzá képest az elektron áll."

Lefordítva: mert az ő koordinátarendszerében az elektron áll.

Már nem tudsz hasbaakasztani senkit. 

Ennyire hülye még te sem lehetsz.

Mutasd meg, légy szíves, hol beszéltem koordinátarendszerről.

Legalább magadnak ne hazudj!

"A szilárd testben mozgó atomok elektronjai is mozognak."

Így van. Valóságosan mozognak, és létesítenek is mágneses mezőt. 

" De azt is meg kell mondanod, hogy mihez képest. Erre is tudod a választ? "

Igen, tudom. 

Szokás szerint semmit sem értesz, csak a hülyeségeidet hajtogatod.

Egyetlen szót sem szóltam koordinátarendszerekről.

„De a mozgó elektron nem tudja, hogy te mit választottál, ő csak akkor létesít mágneses mezőt, ha valóságosan mozog.”

A szilárd testben mozgó atomok elektronjai is mozognak. Vagy virtuálisan, vagy valóságosan, ahogy mondod. De azt is meg kell mondanod, hogy mihez képest. Erre is tudod a választ? 

Egy szilárd test belsejében is rezegnek az atomok, mégis lehet vonatkoztatási rendszer.

"Ha pedig a megfigyelőn múlik, hogy mit választ mozdulatlannak..."

Ezért butaság a relativitáselmélet. Mert azt választhatsz mozdulatlannak, amit éppen akarsz. 

De a mozgó elektron nem tudja, hogy te mit választottál, ő csak akkor létesít mágneses mezőt, ha valóságosan mozog. 

De mikor mozog valóságosan? 

Ez a nagy kérdés.

Amennyiben a destrukt féle fényközeg rezeg, hullámzik, az nem lehet mozdulatlan vonatkoztatási rendszer. Ha pedig a megfigyelőn múlik, hogy mit választ mozdulatlannak, akkor érvénybe lép a relativitás.;-)

Butaságot beszélsz.

A mágneses mező nem tudja, hogy te melyik koordinátarendszerből nézed. 

Ezért hülyeség a relativitás. 

akkor a mozgó elektron körül mágneses mező jön létre.

Ha valaki a mozgó elektronnal együtt mozog, akkor számára nem jön létre mágneses mező, mert hozzá képest az elektron áll.

Már ennyiből is nyilvánvaló, hogy értelmetlen hülyeségeket beszélsz megint.

"Kíváncsi vagyok, hogy a "jövő fizikája" hogyan magyarázza meg azt a kvantumfizikai alapvetést, hogy a részecskék energiatartalma adja a részecske tömegének a jelentős részét, és hogyan hozza ki ebből azt, hogy ez viszont a nagyobb testek esetében már nem igaz..."

Ez egy értelmes kérdés és jogos is. 

Ha töltött részecskét (pl. elektront) gyorsítanak elektromos mezővel, akkor a mozgó elektron körül mágneses mező jön létre. A gyorsító energia ebbe kerül bele. Tehát nem a tömege nő az elektronnak, hanem a gyorsító energia egyre nagyobb része kerül a mágneses mezőbe. A fénysebesség elérésekor már az összes gyorsító energia a mágneses mező létrehozására fordítódik, így az elektron nem gyorsul tovább. Ez történik a részecskegyorsítókban.

De mindez csakis töltött részecskére vonatkozik, és csak akkor, ha a gyorsítást elektromos mező végzi. 

Vagyis egy semleges űrhajó esetében, amit rakétahajtómű gyorsít, már nem igaz, mert nem keletkezik mágneses mező. A rakéta simán átlépheti a fénysebességet. 

Egyébként az elektronok is átlépik a fénysebességet, pl. akkor ha ütköztetéssel gyorsítják őket, nem pedig elektromos mezővel.