Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Még olvasgattam egy kicsit az oldalt, tényleg nem egyértelmű. Azt írják, hogy majdnem minden, amit árulnak, oltvány, SO4 vagy 125 AA alanyon.
De azt is írják, hogy van a kínálatukban néhány, ami nem oltvány, de ezek kizárólag nagyon erős fajták, átlagon felül ellenállnak a fagynak, betegségeknek, erős növekedésűek és nagyon bőtermőek. Ezek olyan fajták, mint: és ott a felsorolás. Azt nem írja, hogy ez lenne az összes, és több fajta nincs, ami ne lenne oltvány, és hogy ez mind sima dugvány-e, vagy van-e esetleg oltott is ezekből.
W naszej ofercie można znaleźć także kilka odmian nieszczepionych , dotyczy to jednak tylko gatunków bardzo mocnych , które same w sobie charakteryzują się niezwykle dużą odpornością na mrozy , choroby, silnym wzrostem i bardzo wysoką plennością. Są to odmiany takie jak: Foch Marchal , Leon Milot , Lutti , Isabella , Swenson Red , Reliance , Fredonia czy Konkord Rosyjski.
Próbaképpen megnéztem ezek közül pár fajtát, és tényleg ott is ugyanaz a kimásolt szöveg van, nincs rá utalás, hogy nem oltványok.
Megnéztem ezt a Timurt, amit belinkeltél. Az angol részben nincs arra utalás, hogy oltvány-e, a seedling fülre kattintva már lengyel szöveg jön, és abból az derül ki, hogy egyéves szabad gyökerű oltvány.
Ami érdekes a filoxéra nem bukkan fel a szövegben (phylloxera, Daktulosphaira, lengelül: filoksera).
A kínálatukról ezt írják:
"In Poland, the majority of sales offers unvaccinated seedlings planted on their own (so-called wild) roots, which is why this type of vine is becoming more and more popular.....Our offer includes also several unvaccinated varieties, but this applies only to very strong species, which are characterized by extremely high resistance to frost, disease, strong growth and very high fertility."
Hevenyészett fordításban: Lenygelországban a legtöbb helyen oltatlan vesszőt kínálnak és saját gyökerén kerül telepítésre. Ez a fajta szőlő egyre népszerűbb. A mi kínálatunkban is van számos oltatlan fajta, de ez csak a nagyon erős fajtákra vonatkozik, amelyek extrémen ellenállnak a fagynak, betegségeknek, erős növekedésúek és bőtermésűek.
Na most ezek után engem érdekelt, kiderül-e a konkrét fajtáról, hogy oltvány-e? Én nem látok erre utaló szót... Akkor most itt is fajtánként meg kell kérdezni?
Köszönöm az információt - érdekes lenne még tudni a termesztési körülményeket - öntözés, trágyázás, fekvés, stb.
Én gyakorlatból nem sokat tudok hozzátenni, de eddig azt olvastam itt, hogy a túlterhelésre figyelni kell, különben nem érnek be a vesszők, fiatal tőke nem tud erős gyökérzetet fejleszteni, hosszabb távon megbosszulja magát. Sok fajta túlzottan termékeny, be kell avatkozni.
Mindenesetre úgy tűnik, jól érzi magát nálad, de nem biztos, hogy ezt a tempót bírni fogja. 2 szálvessző összesen 2x10 vesszővel nagyon sok.
helló, nekem van nizinám, de szerintem nem tetszene neki, ha megmutatnám neki ezt a táblázatot :) kb másfél méterre ültettem a többitől, de több hely kéne neki, mert bírja a terhelést. Két szálvesszőn hagytam kb 10 vesszőt, mindegyiken egy-két fürt és szépen beérett az összes, 3. éves a tőke, első igazi termése. Vesszői így is elég vastagok, nem tenne jót neki, ha kevesebbet hagynék rajta. Winnica-tól származó oltvány, egyébként. üdv.
Ezt majd neked kell megtapasztalni helyben és az adott körülmények között.
De vannak irányelvek amik ebben majd segítenek. A nagy világból egyet hagysz, ha nagyon nyúlánk lerövidíted. Kis fürtökből 2. És mindezt csak kb a harmadik évtől. A többit majd tudja a növény.
Ha túlterheled ritka és apró lesz. Ha túlkorlátozod akkor nagyobb bogyókkal tud kompenzálni. A végén majd kijön egy mennyiség amit elfogadsz. De a mennyiségnél 1000x fontosabb a minőség egy házikertben.
Így van, erre kerestem valami "tudományos" megalapozást. Mert amúgy borszőlőnél megy a tő/ha, kg/tőke, rügy/m2, meg mindenféle mutató. Ha ültetvényt telepítenék, komolyabb megalapozás kellene nyilvánvalóan.
De lehetséges, hogy a csemegszőlők annyira sokfélék, hogy nem lett ennyire feldolgozva. Legalábbis nem bukkantam ilyenre eddig az interneten. Lám, még a fürtméret megadások sem feltétlenül megbízhatók.
Ugye mindig elhangzik, ne terheljük túl. Oké, de mi minősül túlterhelésnek? Ezek szerint mindenkinek egyénileg, fajtától, helytől, évjárattól függően kell kitapasztalnia. A 3kg itt a fórumban hangzott el, mint irányérték - persze lehet 2kg is, de akár 5 is, hiszen nem gépekről beszélünk.
De amúgy látod hogy a 120cm a legjobb közelítés a tőtávra. Én semmiképpen nem variálnék a tőtávval fajtánként mert a valóságban majd még esetleg összecserélsz egyet vagy nem fajtaazonost kapsz és ott fogsz állni egy 150cm-es hellyel és keresheted mit ültess oda :-)
Az oszloptávolságok is fixek úgyhogy az is adni fog majd neked valami eloszthatóságot. Az oszlop mellé közvetlenül nem szerencsés ültetni mert csak a probléma van abból is.
Gyorsan szólok, hogy a Hamburgit 600-800g-os fürtökkel számold. Nem ritka a kilós sem.
Sajnos a matematikai megközelítésed nem feltétlenül célravezető.
Én inkább úgy közelíteném meg hogy a kis fürtösből vesszőnként hagyhatsz kettő fürtöt de a kilósból nem. Azaz ha azonos távolságra ülteted akkor ez valamennyit kompenzál.
De ha egy fajta kis fürtű és alacsonyabb termőképességű akkor azt el kell fogadni olyannak és ettől még nem kell neki nagyobb tőtáv.
Nem gondolom hogy a termés mennyisége kellene az állandó legyen. Ez a valóságban nem fog jól működni. Ha van egy alacsonyabb kihozatalú szőlőd akkor annak hiába adsz több helyet mert a HELY az állandó és csak tovább rontja a tényleges összkihozatalt. El kell fogadni hogy az egyikből kevesebbet fogtok enni. Cserében korábbi, magnélküli, finomabb, mittudomén.
Ne az igáslovat fogd vissza a hátaslóval szemben :-)
Akkor a Velesz ami tud 5kg-os fürtöket (papíron, de persze eszedbe se jusson) akkor neki elég lenne 2 vessző ez alapján? Túrót fog az teremni.
Köszönöm szépen a részletes leírást. Ezek szerint a tőtáv függ a fürtmérettől, mert kisebb fürtű fajtákból több fürt kell egy vesszőre illetve több termővessző kell.
Ha jól értem, nagyobb fürtű fajtákat lehet sűrűbben ültetni. Feltéve, ha a kb. 3kg-os terhelés általánosnak vehető.
A fürtméreteket a csemegeszolok.hu oldalról vettem, a többit én saccoltam.
Ez a rossz klón téma nem légből kapott, a csemegeszolok.hu is említi pl. a Palatinánál:
”Mindenkinek ajánlom a termesztését, de sajnos egyes kertészetekben kapható bizonyos klónjai nem a legjobbak, ezek a klónok kifogás alá esnek: rágós héj, apró szemű, íze ha érés után hosszabb ideig a tőkén van poloska ízű, sok lombot növeszt, de keveset terem stb. Javaslat: próbáljunk beszerezni más kertészetből és ne adjuk fel, mert egy megbízható rezisztens, bőtermő fajta.”
Én elhiszem Neked, hogy nem biológiai háttere van, hanem nem pont az a fajta. Miután semmilyen papírt nem adnak a kertészetben, gyakorlatilag szájhagyomány útján terjed a fajta neve.
A szőlők (és úgy általában a fás szárú növények ennyire nem instabilak. Előfordul persze mutáció, de nem hiszem, hogy ilyen nagy mértékben. Leginkább az említett alanyhatás, esetleg a nem jó forradás, vagy a környezet, kezelés, metszésmód, időjárás az, ami kihat rájuk.
Esetleg nem is azt a fajtát, kapta a vásárló, hanem egy más, de hasonló fajtát, és így máris máshogy viselkedik. Ehhez tartozik, hogy a szőlő beazonosítása elég nehéz dolog, talán itt is, de más fórumokon mindenképpen, egy-egy beazonosítós kérdésre olyan blődségeket szoktak bemondani teljes magabiztossággal, hogy néha az jut eszembe, még szőlőt sem látott az illető, nem hogy az adott fajtát, amit éppen Ő maga említett...
Nem értek hozzá. De azt gondolom, hogy hivatalos klón attól hivatalos klón hogy regisztrálják. De ettől még létezhetnek olyan klónok amikről nem ír és tud senki mert nincs regisztrálva. De létezhet. Nem állítom, hogy ez így van 100%, de ha többeknél megjelenik hasonló formában egy fajta ami nem felel meg a leírásoknak akkor el lehet gondolkodni. Nekem van egy hasonlóan érdekes Moldovám ami szintén nem 100-as mert a termőképessége hibádzik. Meg a Palatina amire szőlőszem szerint sokan panaszkodnak és valóban, én is pont tapasztalom a kisebb bogyókat, rothad, stb, pedig hivatalosan nincs klónja. De nálam van.
Klón vagy alanyválasztás lehet, de pont ahogy írtad, az egyszerre ültetett többi fajtánál később kezdett virágot hozni és azóta is le van maradva. De amúgy nem rossz, amit, csak szánalmasan kevés :-)
Hogy kinél mi van rendben az sok mindentől függ. Nálam a Néró nem sztár. Viszont a Palatina ontja a termést. A Moldova a sok eső után rothad és nagyon ravaszul. Egy fürtön belül vannak éretlen szemek, rothadtak és jók. Nem piacos. Az Otellót sokan ki akarták irtani, de mégis ragaszkodik hozzá a nép, nem véletlenül.
A borban igazából a harmónia az egyik legfontosabb. Ehhez érett termés kell, és igen, megfelelő sav és cukortartalom. Nem akarom itt hosszan boncolni, de fajtája válogatja, mik ezek az értékek. A rezi fajtáknak a savszerkezete sokkal bénább, mint a tiszta vinifera fajtáké, így a savval óvatosan kell bánni (a direkttermők meg persze katasztrófa szintűek savszerkezet szinten, de ez egy másik történet). Persze tudom, van, akik nem tudják, mit is jelent, amit leírtam, mert nincs akkora borkóstolási tapasztalatuk, de múltkor épp egy társaságnak bemutattam.
Na a Néró egy magas cukorfokkal érő, savát relative hamar elveszítő fajta, így nehezen található meg a szüret ideális pontja, sokan inkább leszedik rozénak, olyanok is. Pedig a fajtában nagy a potenciál, csak hagyni kell megérni, és be kell áldozni egy kis savat, de még mindig kitunő siller lesz belőle, közel vörösbor színvilággal (egy nap héjon).
Valaki más írta, de ide írom azt a választ, amit neki szánok: Néróból nincs sok klón, konkrétan az alapn Néró, és 2-3 éve jött egy variánsa ki, de abból még nem sok embernek lehet eltelepítve. Nem túl termékeny fajta, legjobban szálvesszőn terem, általában 2 normális fürtöt, vagy egy nagyobbat, viszont az akár lehet fél-háromnegyed kilós is. Éppen ezért terméskorlátozni kell. Pl. azért is, hogy a végeredmény a borban egy koncentráltabb anyag legyen. Én igyekszem 2 kg. alatt tartani. A száraz években ez annyira jól megy, hogy 250+ tőkéről is éppen van 100l borom :-( Borszőlőt 0.8-1m tőtávra érdemes tenni, de ez persze sortávtól is függ, az meg úgy 2m minimum. A kordonos és a bakművelés között is vannak különbségek cukorfokban, és nem csak azért, mert a bakművelésen nem igazán lehetett egy tőkén 4-5kg-ot tartani.
Na, most ennyire volt időm, majd ha van valami kérdés, igyekszem válaszolni (emailben is lehet kérdezni). Ja, ha valaki nem minőségre, hanem mennyiségre megy, akkor ne vegye figyelembe, amit írok ;-)
A Palatina is tud sokat teremni. Nálam két évesen hozott egy kis fürtöt az Irsai Olivérnél kisebb bogyó mérettel. A következő évben egy nagy fürtöt megfelelő bogyó mérettel. 4. évben egy vödörrel szedtem le róla.
Nem megfelelő fekvéssel / elrontott zöldmunkával és/vagy túlterheléssel bármikor elérem neked hogy egyáltalán be se érjen ehetőre egy középérésű fajta :-)
Csemegénél nem annyira releváns cukor és a sav pontos értéke.
Nálunk a Néró rendben van, szeretjük, itt a Palatina nem ment semmire. Ványadt növény lett egy-két csenevész fürttel. Még nem ástuk ki, de levágtam, és hagytuk, hogy benője a helyét az Othello és a Bianka.
Néró szerintem egy hisztis fajta. Más is írta, de én is tapasztaltam, hogy bizonyos helyeken (?) vagy klón (?) nehezen fordul termőre. Én is nézegettem azt hiszem sokáig a sajátomat, hogy miért nem hoz legalább egy virágzatot.. azt hiszem 4. vagy 5. évére mutatta meg magát és kellett még 2 év, mire belelendült.
Most már köszöni, jól érzi magát, és korlátozni kell.
