Sok igazságod van, a bírók is laikusok sokszor, és felkészületlenek is...nekem egy olyan polgári peres bíró jut eszembe, aki annyira súlyos alkoholista volt, hogy délutánként már rendszeresen ittasan vezette a tárgyalásokat, a felperesi és alperesi képviselők együtt adták be ellene a panaszokat, és végül kényszernyugdíjazással tudott a rendszer megszabadulni tőle.
Nem a katona ügyére gondolok, sőt nem is ugrik most be, mire utalsz, nekem pl. a Medgyessy befolyással üzérkedési gyanúba keveredése ugrik be 2001-ből, amiben természetesen itt és most nem mondhatjuk ki a bűnösséget, de még levizsgálni sem voltak hajlandóak a nyomozó hatóságok, mert megvárták, hogy ki nyeri a választásokat, úgy voltak vele, hogy aszerint fogják levizsgálni vagy eltussolni, végül a választások ereményének a tükrében az utóbbira került sor.:)
Vagy a PP-t kellene betartani, felesleges tárgyalási napokat kihagyni, kevesebb totális bakit elkövetni, a nyilvánvaló időhúzást megakadályozni. Én vettem részt olyan perben, ahol egy cca, 5 ezer forintos, számlával igazolt javításról hallgatott meg a bírónő 2 tárgyalási napon keresztül tanúkat, miközben a per értéke mintegy 18 millióra rúgott. Nonszensz. Az egyik tanú kétszer nem jelent meg, így már elővezetésről szólt a fáma, de azt az idézést rossz helyre kézbesítették. Kritika viszont nem hangozhatott el, így sem voltunk már igazán jóban a bírónővel, a PP szinte minden rendelkezését konzekvensen áthágta, és hozott egy teljesen megalapozatlan ítéletet. Vicc, időpazarlás.
Semmiféle kényszer nincs a bíróságokon, teljesen feleslegesen tartanak tárgyalási napokat triviális ügyekben, amikor a fedezetelvonás tényét közvetlen családtagnak történő ajándékozás esetén vélelmezni kell, akkor nem kell 4 tárgyalási napon keresztül meghallgatni mindenkit, ugyanis az ítélet nem lehet más, mint ami lett is. És hát sajnos ez a tipikus.
A Zuschlag-sztori tényleg durva a többi eset tükrében, de tulképpen az nem baj, ha közszereplőkön példát statuálnak. Ha meg a derék katona ügyére gondolsz, ott az ügyészség baltázta el súlyosan az ügyet, kérdés, hogy mennyi volt ebben a szándékosság...
Fáradt vagyok, aludnék. Röviden: Drábik okoskodása aktuálpolitikai okoskodás, közgazdasági megalapozottsága zéró értékű. Ostobaságok halmaza, érzelmi alapon, cáfolja tételesen az, aki nagyon unatkozik.
Az alkotmányos berendezkedés a magyar állam szükséges és elengedhetetlen formája, az elmúlt 20 év fejlődése és jogrendszere erre épül. Olyannyira, hogy egyelőre az alkotmány bizonyult az egyetlen gátjának a visszamenőleges törvénykezésnek, a szerzett jogok -és most már pénzek-elvételének. Az AB egymásra épülő ítéleteket hozott és hoz, és ezek a döntések a jogrend mai hierearchiájából fakadóan meghatározzák az alacsonyabb rendű jogszabályok egész sorát. Természetesen más is átveheti ezt a funkciót, csak akkor előről kezdődik az egész folyamat, ami bűnös pazarlás.
Hogy egy konkrét példát mondjak neked: A szocik impotens törvényhozása miatt -lsd Közig. Hivatalok- az önkormányzati rendeleteket az AB-n támadhattad meg kizárólag. Ha az intézmény nem létezik, akkor az ugye maga a teljes justizmord, ugyanis feljebbviteli fórum nélkül maradt volna mindenki az önkormányzati rendeletekkel szemben. Megjegyzem a közig. hiv. és az AB nem ugyanazon szempontok alapján vizsgál egy jogszabályt, tehát az AB szerepe elengedhetetlen, hiszen a közig, hivatalok nyilván nem helyettesíthetik ez esetben az AB-t.
Át lehet persze gondolni a teljes jog- és intézményi rendszert, lehet újat csinálni, talán működőképes is lesz újabb 20 év múlva, és talán a váltás miatti elhúzódó ügyek sem tesznek tönkre néhány ezer embernél többet. Aztán újabb 20 év múlva egy újabb nagy nyertes gondolhatja úgy, hogy mégiscsak egy széleskörű alkotmányra van szükség, és kezdődhet a folyamat újra...
Csak éppen minek és miért? A hierarchia csúcsán levő -és egyfajta supervisori szerepet betöltő szervezet gyengítése, megszüntetése az egész építményt zúzza szét, ennek az építménynek a neve pedig jogrend. Nem akarnék itt különösebb jogelméleti vitákba belemenni, nem is vagyok jogász, pusztán arra szeretném felhívni a figyelmed, hogy életveszélyes lenne szétzúzni azt a kialakulófélben levő jogrendet, amely így is kevésbé stabil a kelleténél.
a feszesebb határidőkhöz szerintem elsősorban több pénz, bíró és segédszemélyzet kellene, azzal csökkenteni lehetne a leterheltséget.
Lehetne még beszélni az anomáliákról, a büntetőeljárásokban a 95-96%-os vádnyerési arányról, ami nyilvánvalóan életszerűtlen, és nem a valóságot tükrözi, a bankvezérnek 33 milliárdos hanyag kezelés mellett adott pénzbüntetésről, Zuschlagnak 70 milliós elkövetési érték és abból 50 milliós megtérülés mellett adott 8,5 évről, demonstratíve lábbilincsben tárgyalásra vezetett szülésznőről, politikai felhangú eltussolásokról, stb.
Persze lehet, hogy máshol is így megy ez, a fene se tudja.:)
A Drábik-féle okoskodások szerintem ahhoz hasonlítanak, amikor a koszos cipő kipucolása helyett a lábbeli mint olyan megszüntetésében látod a megoldást.
Annak figyelmen kivul hagyasa mas okoskodasok menten pedig egy onaltato mantra tovabbeleset szolgalja csupan. Lehet kritizalni, lehet ervelni ellene - csak te nem azt teszed.
Es most nem aktualpolitikai szemleletrol beszelek, hanem nagy altalanossagban az ott leirtakkal kapcsolatban.
Nagyjából az elmúlt pár hónap irányvonalában sem látok mást, a meglevő lehetősegek és adottságok tudomásulvétele és kihasználása helyett egyre vadabb ötletelések és sajnos gyakran ezen ötletek megvalósítása történik.
Megeshet, de ennek (illetve a tobbinek, amit irtal) meg semmi koze ahhoz, hogy Drabik mikeppen velekedik.
Én meg azt gondolom, hogy az alkotmányos berendezkedés legfőbb bástyájáról beszélünk, amelynek gyengítése olyan mérvű veszélyeket hordoz magában, ami vállalhatatlan.
Ez a meglatasod akkor lenne helyes, ha meg tudnad mutatni, hogy az alkotmanyos berendezkedes mennyire szukseges es elengedhetetlen formaja a modern allami berendezkedesnek.
Az irónia nem zárja ki a tények elhangzását. Amelyekből felsoroltam egy párat. A Drábik-féle okoskodások szerintem ahhoz hasonlítanak, amikor a koszos cipő kipucolása helyett a lábbeli mint olyan megszüntetésében látod a megoldást.
Nagyjából az elmúlt pár hónap irányvonalában sem látok mást, a meglevő lehetősegek és adottságok tudomásulvétele és kihasználása helyett egyre vadabb ötletelések és sajnos gyakran ezen ötletek megvalósítása történik. Én pedig általában a törvények gyökeres megváltoztatásában sem hiszek, a jogfejlődés folyamata mint nevéből is látható, fejlődési folyamat. Minő meglepetés! Alapvetően nincs gond a magyar jogrendszerrel, csak megfelelően kell alkalmazni. Nincs gond az alkotmánnyal, csak megfelelően kell alkalmazni. Nincs gond a GT-vel, csak megfelelően kell alkalmazni. Amivel egyértelműen gond van, az adótörvények rendszere, azonban ahhoz jó lenne már egyszer végre úgy hozzányúlni, hogy tisztában vagyunk a következményekkel. (Félreértés ne essék, ez ügyben egyelőre Gyurcsányé az abszolút első hely, meggondolatlan ÁFA-csökkentése után jobb országokból kitoloncolták volna. Persze, ha Matolcsy belebukik a Manyup-államosításba, akkor a bedőlő költségvetéssel azonnal átveszi Gyurcsány mindezideáig megingathatatlannak hitt helyét.)
Ehelyett vadonatúj jogszabályok alkotása nem megoldás, fikciók kitalálása nem megoldás. Persze, mindig van egy pár magát zseniálisnak képzelő balfék, aki néhány ezer éves jogfejlődés eredményét szeretné átírni, mert neki van egy jobb ötlete. Csak ezekről a balfékekről előbb-utóbb mindig kiderül, hogy elmebetegek.
Nézd, még Eszter is elköveti azt a hibát, hogy egy vaszeg rossz döntés miatt -bár tulajdonképpen elég sokat lehetne erről vitatkozni-, nem sajnálja az Alkotmánybíróságot. Sokan meg nem is értik, tulképpen mi az. Én meg azt gondolom, hogy az alkotmányos berendezkedés legfőbb bástyájáról beszélünk, amelynek gyengítése olyan mérvű veszélyeket hordoz magában, ami vállalhatatlan.
Nem érdemes összezúzni az összeesküvés-elméleteket, szerintem maradjunk abban, hogy direkte arra lett kitalálva. Egy közgaszdásznak elhiszem. Ha ő mondja...
Az egyáltalán nem lehet a bajok oka, hogy a cégeladások nincsenek ésszerűen szabályozva, és biztos az is normális, hogy még a rádióban is hallhatod, hogy problémás, veszteséges cégét jogi garanciával értékesítjük. Ami praktikusan kettő darab nem létező keleti ember számára történő értékesítést jelent, akik -mit tesz Isten!-történetesen soha többé nem kerülnek elő. Szerintem sokkal praktikusabb valamely összeesküvést látni mindezek mögé, mint az illetékes szervek totális impotenciáját. Ez ügyben a fijjugg egyébként meglehetős tapasztalatokkal rendelkeznek, ha emlékszünk még bizonyos Josip Totra és Kaya Ibrahimra.
Mondjuk mivel össznépi sportról beszélünk, ezért nincs különösebb aggályom emiatt, tulképpen sokkal jobban zavar kettő darab tény: a, hogy a regnáló kormány egyik igen fontos miniszteri posztot betöltő személye címeres gazember és konkrét bűnöző; b., hogy a fijjugg most úgy érzik, nem is kell kikerülni a törvényeket, egyszerűen újakat kell írni akár visszamenőleges hatállyal is, mert azt most lehet. Márpedig ilyetén személyiségfejlődési folyamatok ölég gyakorta diliházban teljesednek ki a maguk teljében, szakértő személyzet asszisztálása mellett.
Ráadásul én nagy naivan azt képzelem, hogy cca. 2700 Mrd forint lenyúlásának kísérlete nagyobb valószínűséggel visz ki tömegeket az utcára, mint a szimbolikus ügyek melletti vagy elleni megmozdulások, és lám tévedtem, a kutyát nem izgatja fel, ha elveszik a pénzét.
Már miért is lenne nehéz megtenni. Az első tárgyalás idejét 30 napban lehet maximalizálni a kereset érkeztetésétől számítva, két tárgyalás közti időt ugyanekkora időszakban maximalizálni teljesen jogállami megoldás.
Az ítéletek egyébként gyakran megszületnek a tárgyalás előtt, ami akár normális is lehet, csak akkor minek az a sok faxni. Én egyébként olyat is hallottam már egészen megbízható forrásból -saját magamtól-, hogy a szóbeli ítélet indoklása és aztán az írásban megkapott teljes egészében eltért egymástól. Na ja, nem kellett volna az ítélet hirdetés közben hangosan felröhögni, amikor azt a céget aminek az ügyvezetőjeként vettem jelen a másodfokú bíróság ítélethirdetésén, 8 évvel azelőtt megszűntnek nyilvánította a T. Bíróság.
SŐt, azt is el tudom neked mesélni, hogy amikor legkedvesebb ügyvédem panaszt tett a tárgyalás közben Népsportot olvasgató bíróval szemben, hogyan hívták be és közölték vele, vagy visszavonja a panaszát vagy soha az életben nem nyer pert jogi képviselőként Magyarországon.
Márpedig ezeken a jelenségeken kutya nehéz változtatni, nem alkotmánymódosításra van szükségünk, hanem a játékszabályok betartására. Ja, ha azok betarthatatlanok -lásd adórendszer, pártfinanszírozás, egyebek- akkor ölég nagy baj van.
1)A gazdasági életben a jogi személy elnevezésű absztrakció, amelynek a célja a felelősség korlátozása, eleve a csalásra lett kitalálva."
Basszus, ez egy igazi gyöngyszem. Persze, ha több természetes személy csinál egy vállalkozást, akkor sokkal jobb lenne, ha azt csak sziámi (többes)ikrek hozhatnák létre. Írj még ilyeneket légyszíves, megszépíted szürke estéimet!
Nem akarom nagyon részletesen elemezni ezt a marhaságot, csupán egyetlen kérdésem van: Drábik (veled együtt) még örökölni sem akar? Mert az örökség ugyebár az előd teljesítménye.
@
(Drábik intenzíven gesztikulálva magyaráz a pedagógia hatás kedvéért, ami nem hasonlítható gyurcsány neurózisos, kontrollálatlan izomműködéséhez. )
Természetesen nem arról beszél, h ne legyen öröklés, nyilvánvalóan azt sem kifogásolná, h egyik ember a másiknak ajándékozza a vagyonát. Drábik jobboldali gondolkodóként lényegében újrafogalmazza a baloldaliságot, ebből azt a megállapítást érdemes levonni, hogy már nincs értelme jobb és baloldalról beszélni.
A videóban azt magyarázza, h miért kell természetes személyhez kötni a vagyont az un. jogi személy helyett. Nyilván ez a pár perc kevés, h mélységében ki tudja fejteni a gondolatait, de a fő dolgokat elmondja.
1)A gazdasági életben a jogi személy elnevezésű absztrakció, amelynek a célja a felelősség korlátozása, eleve a csalásra lett kitalálva.
2)Annak a természetes személynek akinek vagyona nincs, nem csak a vagyona hiányzik, hanem érdekérvényesítő képességgel sem rendelkezik .
Elég csak arra vérlázító liberális gazdasági folyamatra gondolni, hogy miután az ország vagyonát (ami a természetes személyek, az ország állampolgárainak a vagyona volt) a privatizáció keretében bagóért kiárultak, majd még a befolyt kevéske bevételt is ilyen-olyan módokon (pl. infláció) visszajátszottak a „felvásárlóknak”, tehát koldusszegénnyé tették az embereket, akkor azzal arcátlansággal álltak elő, hogy na kedves emberek itt az ideje, hogy saját lábatokra álljatok, gondoskodjatok magatok az egészségügyi ellátásotokról, nyugdíjatokról, etc.
3) Akkor jön létre a társadalmon belül egyensúlyi állapot, ha a társadalom szereplői rendelkeznek önérdek érvényesítő képességgel, aminek alapja a vagyonuk. Így az egyik önző magatartást ki tudja oltani a másik önző magatartás és ez a helyes irány egy önzetlen társadalom felé, ahol már beszélhetünk erkölcsről, etikáról (akár a gazdasági életben is).
Drábik nagyon népszerű, tucatnyinál is több könyve jelent már meg. Nem megkerülhető tényező, így az értelmiség felelőssége, feladata az kellene, h legyen, h az általa felvetett gondolatok kerüljenek megvitatásra. A „nem akarom elemezni ezt a marhaságot” nem megfelelő hozzáállás. Szerinted Babarczy képes lenne érdemben vitakozni Drábik gondolataival?
"bírósági eljárások határidejét keményen szabályozni, kizárólag az arra érdemeseket finanszírozni, és így tovább"
Ezt jogállami keretek között elég nehéz megtenni..Magyarországon amúgy is túlsúlyba került a bírói függetlenség, sőt már szinte sérthetetlenség. Az OIT eléggé bebetonozott hatáskörökkel bír, bírót szinte nem lehet felmenteni, a teljes alkalmatlanság nyilvánvaló esetein kívül.
(Egy mellékszál: 2006.okt.23. után megbízható forrásból hallottam, hogy az egyik bíróság elé állított személynek valami egyéb irat helyett véletlenül az előzetes letartóztatásáról döntő tárgyalás megtartása ELŐTT a folyosón a kezébe nyomták az előzetes letartóztatását elrendelő végzést...Pelikán elvtárs rulez. És ezeket az ügyeket hatáskör híján nincs szerv, amely kivizsgálhatná.)
Nem elég, jól jön az a társasági adó csökkentés is, egynelőre jobb az a 10 % a semminél, de nem ártana tovább menni a megkezdett úton....tulajdonképpen egy KKV-nek nem sok baja lehet egy dél amerikai modellel, ha elég olcsó a magánhadsereg....
Bár lehet, hogy te üdítő kivétel vagy. Elég lett volna egyébként az osztalékokra vonatkozó adóterheket ily módon csökkenteni avagy a kiadásokat a bevételek után húzni.
Nem de az adócsökkentés számukra fontos volt, meg mondom az öszintét, nekem se esik rosszul mondjuk az osztalék után csupán csak majd a felét fizetni...., a kapitalizmus arról szól, hogy a tőkés érezze jól magát....mert nem kötelező tőkésnek lenni, prima az élet havajon, nem köll a termeléssel bibelődni, ha nem éri meg, a tőkéből pénzt kell csinálni....
Nem engedheti meg magának a Viktor, hogy álljon magában, mint a bálám szamara én meg havajon dözsöljek....
Ez súlyos tévedés. Először is: nem definálható a tulajdonosi szerkezet. Másodszor: nem definiálható egyértelműen a működés első számú célja. Harmadszor: nem optimalizálható a létszám. Negyedszer: szétválasztottak a hatalmi ágak. Hosszan sorolhatnám.
Általában nem attól válik hatékonnyá egy állam, hogy minden egyes intézmény lebontásra kerül, amely működését korlátok közé szoríthatja vagy szabályozza. Ebben az esetben nyilván a választások eltörlése is logikus döntés volna. Ezzel szemben semmi kifogásom az ellen, ha az állami és önkormányzati intézmények működésében diktatórikus vezetési módszerek valósulnak meg, csak hát ennek semmi jele. Totálisan önjáró intézményeket látok, tele impotens és/vagy félhülye és/vagy korrupt emberekkel, tessék kérem szépen ezekhez hozzányúlni, az aktívak heréjén -állami akaratból- lógó naplopóktól megszabadulni,
a hatósági és bírósági eljárások határidejét keményen szabályozni, kizárólag az arra érdemeseket finanszírozni, és így tovább. Ehhez nincs szükség sem a KT sem az AB leépítésére, nem kell magánvagyonokhoz nyúlni, nem kell ostoba szövegeket közintézmények falaira kifüggeszteni, nyilvánvalóan a józan ésszel ellentétes törvényeket hozni.
Nem attól lesz egy ország működése demokratikus, hogy minden egyes döntést ezrekkel vitatunk meg, ez az egész rendszer félreértése. Viszont sajnos kiderült már, hogy egy ország akkora egység, amely nem bírja el, hogy a kontroll 4 évenkénti választásokban merüljön ki, folyamatos és erős kontrollra van szükség ahhoz, hogy ne történjenek jóvátehetetlen baklövések. Ez viszont egyáltalán nem jelenti szükségszerűen azt, hogy a mindenkori kormány ne gyakorolhatná a hatalmat.
valóban igaz lehet, de nem az.....valahogyan nem ö kötöte az ebet a karóhoz a behatárolja a kölcségvetési hiányt....de ha te mondod, hogy barosot megagyalta, mert nem akart engedni a 7 %-ból, és a Viktor toporzékolva követelte a 3-at....akkor viszont télleg.....
Azt nem látom, hova lenne érdemes menni? Egész Ájrópában ugyanazzal a porblemával nézünxembe: növexik a zidősexáma, a gazdasági szempontból inaktívaxáma nemkülönben, vagyis egyre kevesebb adóalanyon köll leverni a pénzet, ráadásul ezen adóalanyok is inkább a kozmetikus-fodrász körből kerűnnek ki, akiknek nincs mérhető gazdasági hatása... Amíg Kína bármillen termék árában alánkver, addig eccerűen nincs mit és nincs hol csinánni... marad a trükkölés a számokkal...
Bakker, mióta a sírköveket is a kinézerektől hozzuk ide, ahol van kő és van kőfaragó, addig voltaképp az is mind1, hogy van-e Alkotmánybíróság, vagy médijakuratórium...
"Tehát jobb ma a profitorientáltság nevében meghozni kényelmetlen döntéseket, mint holnap elszenvedni ennek elmulasztását."
Nézd, Vitéz Uram, ahogy manapság tapasztalom, a profitorientált szervezetek is nagyrészt a mérleghamisítás úttyán kimutatott profitból élnek - amíg le nem lepleződnek. A kisebb cégecskék inkább letagaggyák a bevételeket, ellavéroznak számla nélkül, okosba, épp csak annyi eredményt mutratva ki, hogy elkerűjjék a hatósági vegzálásokat, a nagyobb cégek pedig a hitelképességük megőrzése míján mutatnak ki profitot, hogy hálás közgyűlés újraválassza a menedzsmentet és lehetőleg a tőzsdén se törjön ki pánik... Akiknél télleg mérhető haszon keletkezik, nos, ők rencerint lufin ülnek, vagy valami idióta divathóbort kapta fel, netán egy öggyes mono-, vagy oligopóliumba tuttak szerveződni.
Vagyis a ma menedzsereinek leginkább kiskapuk kiaknázásától a közönséges mérleghamisításig bezárólag terjed a móccertani eszköztára - ebben nincs benne társadalmi béke megőrzése.
Tehát a kérdés: ki hozza meg ezt a kényelmetlen döntést? És ha tegyük fel, meg is hozta, lesz-e ereje leverni az azt követő lázadást?
Voltaképp egyetlen mondatot várok - most éépen a Vekkerúrtól -: Kérem, kétmillió dolgozó ember nem tud eltartani tízmilliót. Punktum!
Erre má' fel lehet fűzni valamiéle megóddást, még bizonyos mértékű jogtiprást sem tartok elképzelhetetlennek a járadékvadászokat illetően, de momentán az láccik, hogy a járadékvadászok állnak nyerésre - már csak a tömegüknél fogva -, így az APEH szabadcsapatokat továbbra is püfőnni köll...
