>meg a képviselői tiszteletdíjak visszaszorításával ...
Ilyeneket lehet mondani, csak előtte meg kellene gondolni, hogy a MÁVosok fizetésének a visszaszorításával sokkal többet lehet spórolni, mint a képviselői fizetésekével! Emellett a képviselők döntenek a MÁVosok fizetéséről, nem pedig fordítva :-))
Úgyhogy figyelmesen hallgatják további javaslataid :-)))
Szerintem símán hazudott. De úgy csinálta, hogy legyen benne igazság is és a mezőcsáti vonal volt az. Ha az autópálya építése miatt zárják be, akkor talán összejött volna az 1 milliárd.
De miből gondolod, hogy egy épkézláb gondolkozású magánvasúti vállalkozás (bármilyen néven nevezhetjük, tőlem lehet Kirándulás Vasúti NyRT is) fejjel menne a falnak, és pénzét álmok kergetésébe ölné?
Pontosan azért írtam, hogy "ha ... alakítaná", mert merem remélni és feltételezni, hogy egy ilyesfajta magánvasúti vállalkozás szeretne megélni a tevékenységéből, ennek megfelelően a céljait ténylegesen nem álmok, hanem megalapozott tervek mentén alakítja.
"A KIRÁNDULÁS Vasúti Szolgáltató Nyrt. is igen hamar szaladhatna a csődbiztosért, ha a költségvetését és a céljait az álmai szerint alakítaná."
Ha a céljait az álmai szerint alakítaná, akkor igen. De miből gondolod, hogy egy épkézláb gondolkozású magánvasúti vállalkozás (bármilyen néven nevezhetjük, tőlem lehet Kirándulás Vasúti NyRT is) fejjel menne a falnak, és pénzét álmok kergetésébe ölné?
Szerintem elég lenne, ha a gondjaira bízott infrastruktúrán értelmes, utasvonzó vasúti helyiérdekű közlekedést szervezne (a már soxor leírt MÁV-os rászámlázott pénz 50-70 %-áért).
"Olyan van viszont, hogy :...A.........évi menetrendtervezésként bázisként az előző évi vonatkilométert kell figyelembe venni. Azon belül szabadon garázdálkodhatnak."
Igen, ezt hívják vonatkilométer-korlátozásnak. Pontosan ezt.
Az imént hallottam Oszkó Pétert nyilatkozni a Radio Cafén. Azt panaszolta, hogy volt egy olyan szárnyvonal, melynek bezárásával egymilliárdot lehetett volna spórolni, de a politika nem engedte. Vajon melyik lehetett ez?
>Forgalomszervezés kérdése, hogy a vasút bepörgessen 3-4 IP-t...
Csak Kelenföldön álljon meg a két végállomás között.
Mindjárt átülnek a most buszozó utasok, vagy a legtöbb átül.
Az ilyen expresszbuszok utasai (és az expresszIP-éi) nagyrészt diákok. Munkahelyi ablakomból látom, ahogy indunak a kanizsai buszok (is) két egyetem közül, az Irinyi úton. nem napi 3-4, hanem sokkal-sokkal sűrűbben. Ezzel szemben a Kelenföldről (a Délihez többet kell átszállni) ritkábban induló IP... Miért ülnének át??
Amúgy a 84 esnél Mátramindszenten rakodnak fát minden szökőévben oda még jár ki tehervonat meg a bizt ber függésben van a sorompóval, amikor ott jártam úgy volt.
Recsken nagy volt a keresztezési normaidő ez is rontotta a menetrend jobbítását.
15 perc volt a várakozás annál ami KIsternye felől jött és ment volna Kálba.
Ahol menetrendszerű buszközlekedés van ott lehet stop táblás vasúti átjáró?
Kb 1978 vagy 1980 ban történt egy baleset, azóta ez előírás - volt- , ha jól tudom ma is az.
Amúgy lehet a kőszállító kamionokkal biztos találkozott volna egy Bz ahogy Kiskunlacházán, a V43 es vontatta tehervonattal a sóderes kamion anno.
A kamionosok egy része sajnos agresszív.
A kőszállítás vasútra terelése részben a nyíltvonali rakodásokkal megtörtént.
Részben.
De jobb lett volna az iparvágányokat használni.
Pl: Bajpatak ex ÁRHI IPV kiág.
Csak ugye aranyárban kell mérni az iparvágányhasználati díjat.......
Sajnálom a 84 est.
Leier téglagyár iparvágánya elbontva, pedig Ők még Recsk Parádfürdőn is rakodtak......
A személyforgalomban Salgótarján Füzesabony vagy Debrecen lett voln a anyerő.
De Füzesabony a térségi központ Aldebrőnek, Feldebrőnek, stb.
Most új buszjáratot engedélyeztek épp idén új járatként hosszabítással, Füzesabonyig Az Eger Verpelét, Feldebrő Aldebrő Kápolna -Füzesabony viszonylatban Kápolna és Füzesabony között....
Ez eddig Kál Kápolnára vasútállomásra ment be, és onnan indult vissza de most Füzesabonyig jár.
Kápolna és Kál Kápolna vá között megszűnt e helyett megy Füzesabonyba
Csak azért mert a lakosok nem akarnak átszállni Kál Kápolnán vonatról buszra és fordítva.
Távolsági forgalomban képes felismerni a jelentkező fő irányokban a megfelelő időpontokat és amikor van utas és gyorsabb járatokat közlekedtetni, sokszor mint a vasút.
(expresszbusz kontra sebesvonat)
Ilyen mereven nem fog tudni sose regálni a jeletkező utasigényekre a MÁV.
Eddig se tette.
Gyakorlatilag a települések iskolabuszt meg további buszt kérő könyögései sokszor meghallgatásra találtak, míg a vasúthoz el se jutottak.
A MÁV legvisszataszítóbb vonattípusa távolsági forgalomban a sebesvonat ami a gyorsvonat helyett mindnen bokorban megáll.
Igen, ekkor jön az expresszbusz és viszi az utast, mert nem időmilliomsok az utasok.
Tapasztaltam, hogy a 30 as vonal hála a pályafenntartásnak leépült, 80 km/h ra, pedig amikror 100 km/h volt, akkor 30-40 perccel gyorsabb volt, anno 1996 ban a Sirava nemzetközi gyorssal Balatonszentgyörgytől Füzesabonyig utaztam, egy élmény volt, most a 80 km/h csak vánszorgás.
A pályára fordított kevés pénz is rontja a vasút utasok megszerzésésre megtartására vonatkozó lehetőségeit.
a tekerős sorompók -tarnaszentmária II. kivételével- állomásokon voltak, ahol a bz így kb. 15 km/órás sebességgel haladt át. ide lehetett volna állandó lassújeleket kitáblázni, a közút felé pedig stop tábla. személyzetet max. recskre hagytam volna a keresztek miatt.
Nagykanizsa és Szabadbattyán között egy egyvágányú pálya van.
A busznak nem kell vonatkeresztre várni , míg a vonatnak igen.
A 80-90 km/h sebesség miatt így tovább tartana az út vonattal.
Ja Székesfehérvár Tárnok között elvileg 160 as pálya épül, no ott vánszorogna a Bz 80-90 el.
Ha 2 vágányúsítanák, a 30 ast legalább részben , mint a 140 est, meg sebességemelés is lenne, illetve a vonat nem minden bokorban megállna a Balaton partján levő állomásokon illetve megállókban, akkor versenyképesebb lenne.
Nagykanizsa esetében nem ingyen viszi ki az utast a helyijárat a vasútra, így mivel messze van drágább és versenyképtelenebb a vasút, ha nem lesz a vasúti utasoknak ingyen akár a Tesco buszokhoz hasonló ráhordó buszuk, akkor nem éri meg az egész.
Nagykanizsát sajnos már elbukta a vasút, mert az autópályán a busz mehet 100 km/h val, max a Székesfehérvár Tárnok 160 as pálya javíthatna valami t a helyzeten.
Vonatkilométer korlátozás miatt tiltott volt felmeni Salgótarjánig.
SAlgótarján eleve egy megállóhely nem lehet körbejárni, szóló motor esetén mindegy, de nyáron Bz+mellék járt KIsterenye Kál Képolna között.
A 84 esnek a fő bűne, az volt, hogy túl nagy volt az állomáskon nyíltvonalon a személyzet.
Feldebrőn a vezető jegyvizsgáló/vonali tolatásvezető tekert.
Verpeléten egy váltókezelő+forgalmi szolgálattevő
Tarnszentmária I sorompókezelő
Tarnaszentmária II sorompókezelő
Sirok sorompókezelő
Recsk váltókezelő+forgalmi szolgálattevő
Mátraderecske sorompókezelő
Mátraballa forgalmi szolgálattevő
Mátramindszent forgalmi szolgálattevő
4 es túrban legalább 40 ember volt a létszám.
AZ a furcsa, hogy a kápolnai, kőkútpusztai, Máraderecske és Mátraballa közti nyílt vonal,i továbbá a Mátramindszenti Nemti sorompókat fénysorompóra cserélték, a személyzet csökkentése így megoldható lett volna csak ugye egy sorompó 20-25 Mft ez kb 150 millió Ft Mávos árakkal.
A vonalon Recsk Parádfürdőn meg Mátramindszenten lett volna csak értelme a szolgálatnak max Verpeléten, így csak 3 ember kelett volna ez 4 es túrban 12 ember.
Keresőztem, kb 30-40 percig és azt hozta ki, hogy valószínűleg Hatvanhoz hasonlóan elköltözik a buszállomás Gyöngyösn a jelenlegi helyéről..Amúgy egyre trendibb hogy sorra új buszállomások épülnek PL Salgótarján, Balassagyarmat
Számos olyan város van aminél kifejezetten előny hogy a vasúti főpályaudvar ill., vasútállomás egymás mellett van Pl Tatabánya, Győr
A Vámosgyörk Gyöngyös vonal a Tatabánya-Oroszlány vonalhoz hasonlítható.A mozdonyokat előbb utóbb selejtezik, beleértve a korszerűtlen 40 éves vasúti kocsikkal együtt.
Ha megérte beállítani Tatabánya Oroszlány közé az új piros villamos motorvonatot akkor az lehetne a trend, hogy Eu forrásból járműrekonstrukciós programból további cserék legyenek.
Bzről: kicsi a kapacitása mellékkel közlekedve nem lehet normálisan körbejárni Gyöngyösön egy bakter van kézi állítású váltók, stb. Felsővezetékes pályán illene villamos vonatást használni, nem úgy mint ahogy javasolja golaz11 az a "dróton avel a petró" megoldást.
Se a vezérlőkocsi, se a mozdony nem kellene onnan sehova, mert jönnek a Traxxok és V43 selejtezés lesz, a V43 vezérlőkocsikat meg az alföldön lehet látni M41 vonatású
vonatoknál, kerékpárszállítóként, abból is felesleg van az egy szem Bhv kocsi meg nem nagy érték, előbb utóbb megy az is Selejtújhelyre a bontóba.
Bz hiány van amúgy mert a újranyitott vonalakon is alig van meg az üzemképes járműállomány, ez a csehszlovákok bosszúja jármű sajnos tönkrement 1978-1984 között szerezték be. Lassan 30-35 évesek, teljesen tönkrementek, bár új(korszerűsített) motor hajtűmű vezérlés stb van bennük.
Egy megoldás van: egy 70-80 fő befogadóképességű 100-120 km/h ra alkalmas mellékvonali jármű csere program, teljesen új járművekkel.
Mellékvonakról is kikopnak lassan a most üzemelő motorkocsik, ott is kevés a jó állapotú jármű.
Akkor a cikkek amit találtam, részben a vasúthoz közelebb lesz a buszállomás a mostani kedvező helyéről elköltözik Gyöngyösön:
Szinte egy rugóra járt az agyuk azoknak a gyöngyösieknek, akik elgondolkodtak azon, hogy mi legyen a buszpályaudvar helyén, ha a megállók átköltöznek új helyükre, az Egri útra.
Akik vették a fáradtságot és terveiket papírra vetették, hogy pályázzanak az önkormányzat és a Mátra Volán Zrt. közös felhívására, azok munkáját egy zsűri értékelte.
A bírálóbizottságnak nem volt könnyű dolga, hiszen harminc jó és ötletes elgondolás közül kellett választania. Volt, aki elbontotta volna az épületet és parkosított volna, volt, aki játszóházat vagy galériát álmodott a pályaudvar helyére. A tervek többsége bizonyos szempontból összecsengett, hiszen mindenki valamilyen közösségi célra alkalmas komplexumot szeretett volna. Hiesz György polgármester elmondta: a zsűri az átgondoltság, a célközönség nagysága és az olcsó megvalósítás alapján minősítette a terveket. A legjobb tervezőket pedig pénzjutalomban részesítették. Bár eredetileg három harmadik helyezettet díjaztak volna, ám a Volán – látva a pályázók lelkesedését – úgy döntött, megduplázza a jutalmazható bronzérmesek számát, így hatan kaptak 10 ezer, ketten 30 ezer és egy első helyezett 60 ezer forint pénzjutalmat.
A polgármester hangsúlyozta, remélhetőleg nem kell majd évtizedeket várni arra, hogy a megvalósításra kiválasztott tervből valóság legyen. Mint mondta: a pályázat kötelezi a városvezetést arra, hogy pályázati lehetőségek és költségvetés függvényében megvalósítsák az új nyertes tervet. Az új buszpályaudvar az Egri úti sporttelep területén épül fel, úgy, hogy a beruházás nem érinti a salakos és a füves pályát. A kivitelezéssel kapcsolatos közbeszerzési eljárás hamarosan elkezdődik, és a tervek szerint 2011 karácsonyára már az új autóbusz-pályaudvart használhatják a Gyöngyösre utazók.
Szalai Emese (balról) és testvére, Emese, a nyertesek Fotó: Albert Péter
Játszóteret, parkot és görkorcsolyapályát álmodtak
Szalai Melinda és testvére, Emese nyerte meg a pályázati versenyt. A lányok egy szabadidő eltöltésére alkalmas közösségi teret álmodtak a régi buszpályaudvar helyére. Terveik szerint az épületek megmaradnának, amik szerintük szépek, és még szebbé lehetne tenni őket, ha a néhány falat le lehetne bontani. A közösségi tér a mostani váróterem lenne, ahol lenne büfé, fagyizó, cukrászda és kiszolgálóhelyiségek. A lányok közösen terveztek egy parkot is. A területet a 24-es úttól egy zöldnövényekből álló zajcsökkentő sövénysávval választanák el.
Deák Ferenc és felesége a három gyermekükre gondoltak, amikor elkészítették terveiket. A pályázattal az egyik második helyet szerezték meg. A fiatal pár külföldön már látott olyan játékcentrumot, ahol különböző korú gyerekek játszhatnak, sportolhatnak. A szülők saját gyerekeik kedvteléséből kiindulva egy görkorcsolyapályát is terveztek az épületbe. A szabadidős központ mindenképpen a nagycsaládosoknak kedvezett volna. Az épület múltjának pedig régi fotók kiállításával állítottak volna emléket, de a falra felkerültek volna az elismert sofőrök arcképei is.
Zsédőné Lukács Anita elképzelése szintén második helyezést érdemelt a zsűri szerint. A háromgyermekes édesanya az épületben olyan üzleteknek adott volna helyet, ahol a szülők a gyerekeiknek vásárolhattak volna, így egy helyen mindent megkaphattak volna anélkül, hogy bebarangolták volna az egész várost. A terv szerint egy rossz időben is használható tombolda, szülinapi zsúrok megrendezésére alkalmas helyiség és étterem is lett volna az épületben. A körülötte lévő parkban rönkjátszótér, a családoknak pagoda, nyársaló és bérelhető kemence épült volna.
Gyöngyösön tényleg át akarják helyezni a buszállomást? Mikor? Miért? Miért nem a vonatállomáshoz? Azt hallottam, hogy most valahová a 3-as főút mellé akarják tenni az új gyöngyösi buszpályaudvart. Igaz ez? Pedig ott már van a Toronyház megálló stb. Régen úgy hallottam, hogy a vasútállomás mellé akarták tenni, aminek sokkal több értelme lenne, akár a busz-vonat közti átszállások miatt is! (Szerencsére túlélte a csonkítást a Gyöngyös - Vámosgyörk vasútvonal!) Amúgy miért van az, hogy mindent a város déli részére akarnak tenni (Tesco, Obi, Lidl, Penny stb.), az északi oldalon meg csak egy Spar van (pont a legdrágább bolt), pedig nem csak a Nyolcvanasban és környékén laknak emberek? Visszatérve, mit tudtok az új buszállomásról? Mikorra várható és pontosan hová fog kerülni? Nincs esély északi helyre? Vasút mellé, mint pl. Kecskeméten is? (Ez az új trend és pl. az átszállások miatt logikus is lenne ide létesíteni egy nagyobb közlekedési csomópontot... Az iskolák is inkább északon vannak: fősuli, gimi, szakközép...)
