Válaszok helyesek. Az új lemez címe: Blood, Looms and Blooms. Amúgy a Hammersmith Apolló koncerten szörny volt a csaj, bántotta a fülemet, még füttyöt is kapott. Kicsit elhamarkodtam az mp3-at, mert MacBookon hirtelen nem tudom, hogy lehet mp3-at csinálni, ezért ahogy van most úgy küldöm, az iTunes mpeg4-es formátumában. Remélem, megbírkóztok vele, ha nem, majd pár nap múlva Wndows alatt újra megpróbálom.
oké, félreértelmeztem azt, hogy az én hsz-emre válaszoltál, azt hittem, hogy a Post Tour-os pesti Björk koncertet követeled... :))) na, de most már ide az mp3-akkal! :D
A HMV most épp dec 1-re tette át a Dull Flame megjelenését nov 17-ről, ami már eleve a 100. tologatott dátumuk volt, úgyhogy fogtam és lemondtam a HMV-n a rendelést. Megrendeltem inkább az OLI-ról a Violently CD1-el együtt. :)
Leila Arab több Björk-koncerten is szerepelt live mixing címszóval, a háttérben tekergette vadul a potmétereket. Shepherd's Bush Empire for example :-)
Én azt hiszem tudom, még a Debut-időkben dolgoztak együtt, Leila Arab és Björk, vagy tévedek? Van egy Vessel nevű Björk videóanyagom (1994), amiben ott billentyűzik Björk mögött.
Stúdió lemezek 5.1-es keverése érzésem szerint valami fajta új 'szakma'. És nem mindig és mindenkinek sikerül jól. Eleve kevés lemez jelenik meg így, bár talán az utóbbi időben akad pár előadó, aki ráérez dolog ízére, és ha más nem, legalább régebbi anyagai újrakiadásánál foglalkozik vele.
Amúgy persze az mp3 sok mindent megöl, de ha valami, pont a többcsatornás hang olyan, ami a fizikai hordozók vásárlása felé terelheti a vásárlók egy szűkebb rétegét. Engem is oda terel, csak lehetne több arra érdemes kiadvány. Amúgy én nem érzem az SACD halálát, van pár zenekar akik azon, illetve SACD+DVD kiadványon jelentetik meg remastered sorozataikat. (Érdekes, hogy ezen kiadványok jó része az Államokban ’csak’ CD+DVD ként jelenik meg.) És szerintem ezeknek van értelmük. Tömeges elterjedése persze nem várható, de az igényes zenehallgatók szűk tábora talán nem is annyira szűk. A mai SACD szinte mind 2 rétegű, szal amellett, hogy szép arany színe van, a sima cd játszó is viszi (akkor persze csak a sztereó mixet) a DVD-re meg az ilyen-olyan hang (DD, DTS) mellett videók is ráférnek.
Ezek az újramixelt albumok elég problémásak. Épp belebotlottam egy fórumba, ahol azt írják, a Medúlla SACD sztereó mixe hibás, van, ahol egyszerre szól több szám. Pedig azt hinné az ember, egy sztereó remasteren nem nagyon van mit elszúrni. Hát ezt seikerült.
Nekem dvd-audio lejátszóm van, és tényleg idegesítő, hogy a legtöbb lemezhez be kell kapcsolni a tévét. Bár az én lejátszómon nyomhatsz egy playt, és akkor elkezdi játszani az albumot, de sosem tudom, hogy melyik lemezen, melyik hangbeállítás van defaultként megjelölve.
De úgy veszem észre, hogy az sacd és a dvd-a is halott, arra volt jó, hogy lehúzzanak pár bőrt az emberekről az újrakiadássokkal. Talán klasszikus zenét többet adnak ki sacd-n, de a popzenei kiadók, főleg a kicsik, tudomást sem vesznek arról, hogy elvileg létezik már jobb digitális formátum. Az mp3 jobb biznisz.
(A Beck Sea Change dvd-a viszont gyönyörűen szól, már csak ezért is megérte :o)
Sajna nincs SACD lejáccóm, így nem tudtam kipróbálni a Medúllámat. A Volta DVD-t viszont meghallgattam, és nem voltam elájulva tőle, semmi extra nem volt a hangzásában.
Már régebb óta akartam írni, de akkor most a Surrended kapcsán: Nekem nem a teljes box van meg, hanem külön pár lemez: Vespertine és Medulla SACD, Homogenic és Debut DualDisc-en. Ezek a DualDisc-es kiadások nekem kicsit csalódások voltak! Én azért szeretem az ilyen sztereo + 5.1 kiadványokat, mert néha, mikor van időm jól esik otthon a fotelban elhelyezkedve a hifin ebben a formában és jó minőségben hallgatni a kedvenceket. Alaphelyzetben az SACD-ket preferálom, mert használat szempontjából olyan mint egy CD. Berakom a lejátszóba, bekapcsolom az erősítőt és már megy is. Nem kell tv a használathoz. De van pár DVD+CD kiadványom is, ott ugyan a multichannel felület a dvd-n van, be kell kapcsolni hozzá a tv-t is, de legalább a kocsiba el tudom vinni a sima cd-lemez. Ebből a megközelítésből teljesen használhatatlan a DualDisc. Ha csak cd-t akarsz hallgatni, akkor a dvd-t is vinned kell magaddal (hiszen két oldalas a lemez), és persze könnyebben karcolódik is így. A Björk féle kiadások ha lehet még nehézkesebbek. 1 dolog, hogy a többcsatornás felület hallgatásához be kell kapcsolni a tv-t, de a dalok között nem lehet a hagyományos módon léptetni (távirányító skip gombjával pl.) hanem csak bekapcsolt tv mellett a menüből, és a dalokba se lehet beletekerni - mint mondjuk egy rendes dvd-n. Felhasználói szempontból teljes csőd. Ha visszatérünk a tartalomra, nálam akkor is orrhosszal az SACD kiadványok nyernek. A Vespertin 5.1-ben egy varázslat. A lemez alaphelyzetben is nagyszerű, de a többcsatornás keverés ha lehet még rá is tesz egy jó nagy lapáttal. Egyértelműen az egyik legjobb audio-multichannel kiadvány a piacon. A hangok, az effektek egyszerűen körülölelnek! Ha olyan a hangulatom a Medulla-t is érdekes dolog így hallgatni, de ott már messze nincs akkor katarzis. Hangminőségben a dvd-k sem rosszak, talán csak egy árnyalattal erőtlenebbek (ha jól emlékszem DD 5.1 van csak, nincs pl. DTS hangsáv) A DualDisc-ek esetében előnyként persze ott vannak a videók, de ezek sem feledtetik velem a használhatatlanságuk okozta bosszúságot. Ja és még 1 rosszpont. A Homogenic audio 5.1 verziójában a lemez utolsó száma a All Is Full of Love videó verziója. Miért, mikor a videó amúgy is megvan? Így az album számomra nem teljes, az AIFOL nincs meg mutichannel-ben, csak sztereóban, a cd oldalon. Persze hiába jobb szerintem az SACD, ha Björk csak a fent említett 2 lemezét adta ki ilyen formában, a többit nem.
