Sokat gondolkoztam ezen, mert például amikor anyámék, nagymama, szomszédnéni főztek a húslevest akkor a főzés előtt mindig kilopkodtuk a karalábét, sárgarépát.
Azt tudjuk, hogy van humánus állatvágás, de nem a szadista ipari állatvágásra gondolok, és szerencsére ott sem mindig van ilyen.
Na de amikor kihúzom a sárgarépát a földből vajon megérzi?
Hogyan kell humánusan kihúzni a földből, hogy ne fájjon neki?
Fájhat nekik amikor esszük őket?
Nagyon fontos, hogy ezt tudjam, mert nem szeretnék a karalábénak sem fájdalmat okozni amikor jóízűen rágcsálom.
"A legtöbb embernek a judeoid Isten neve semmit sem jelentett, mert soha sem hallott róla."
Marhaság korrigálás:
A három nagy monoteista világvallás ugyanazt az Egyistent hiszi, amelyik őseredetileg a zsidók Jahve istene volt.
A három nagy világvallást az emberiség több mint 50%-a hiszi és vallja. Ha ehhez hozzávesszük azokat, akik a monoteistákkal együtt élve kulturálisan ismerték meg az Egyisten elképzelést, akkor úgy 70-80% körül van azok száma, aki hallott Istenről.
"Ja, hústevőknek nagyon érdekökben állhatott azt a "mesét" terjeszteni, hogy az ember vegánnak teremtetett..."
Akkor ezt elmagyarázom neked.
Az ókorban az emberek abban hittek, hogy az istenek vagy az Egyisten Jahve csakis tökéletes világot teremthet. És ugyebár "A halál az rossz, értem?" alapon egy tökéletes világban nem lehet halál. Ebből még a legtopább elméknek is az következett, hogy eredetileg nem lehetett húsevés meg ragadozás, ugyanis az törvényszerűen halállal jár. Tehát a mesében leírták a tökéletes halál nélküli világ megteremtését, amiben még az oroszlán is füvet legelt, AZTÁN újabb mesékkel (pl. a Paradicsomi bűnbeesés meséje) megmagyarázták hogy hol b.szódott el Isten tökéletes teremtése, és került bele a halál is.
Az egy másik kérdés, hogy a tökéleset halálmentes világ kitalálói eszéből annyira nem tellett, hogy rájöjjenek: ez így működésképtelenség. Ha van szaporodás, akkor kell lennie pusztulásnak is. Ez törvényszerű. Máskülönben egy idő után az emberek és állatok úgy teleszülik ezt a földet, hogy "faltól-falig" összezsúfolva állnak, mint heringek a dobozban.
Olvasd el a párhuzamos részeket s ha minimális szövegért. képességgel rendelk., akkor magad is beláthatod, hogy mindkét helyütt a bálv. áld. állatok (nem) evéséről van szó. Persze, ha presztízs kérdést csinálsz belőle s egód vastagsága nem engedi tévedésed belátását, akkor csak így tovább a lenini úton...
Dehonnem. A párhuzamos rész az 1Kor 8-10. fejezetek. Onnat derűl ki, kiket neveze Pál apó "erételeneknek". A két párhuzamos rész között majdhogynem még szinte szó szerénti egyezések is vannak, tehát egyértelmű, hogy mindkét helyen ugyanaz a téma: a bálv.áld. állatok (nem) evése. Szívesen...
" LÁTNAK " IDÉZŐJEL AZT MUTATJA FÓRUMOS KOLLÉGA, HOGY A MAGA SZINTJÉN OLYAN, MINTHA LÁTNA, ÉRZÉKELI...
Kár, hogy magát a cikket nem olvastad el, vagy csak kiragadsz valamit, hogy jól ledegradáálj...
" A növények „látnak” is, elsősorban a fényt érzékelik, annak az irányát is meg tudják állapítani. Egyesek szerint színeket és alakot is látnak. Egy chilei szőlőfajta például képes a saját levelét annak a levélnek a mintájára formálni, amilyen növényre felkúszott. Tanulásra is képesek."
Tehát elsősorban érzékelik a fényt..., erről tudnék beszélni, hisz édesanyám vak volt...
"Az "erételenek" nem azért ettek "zöldséget", mert vegánok lettek volna - dehogy voltak azok! -, hanem azért, nehogy tudtukon kívül, akár véletlenségből is bálványnak áldozott állatot egyenek. A vegánok viszont nem ennének sem bálványnak áldozott, sem bálványnak nem áldozott állatot. Tehát Pál apó nem "a" vegánokat nevezi "erételeneknek". Na, ennyit a "pofáncsapkodásról"..."
.
Hülyeség!
A Róma levél a 2:22-ben említ bálványokat, egyszer az egész levélben. A Róma 14-ben még véletlenül sem.
Szóval semmiféle bálványáldozati, meg milleneumfalconi hülyeséget ne vizionálj!
Eszegess spenóthájat, és könyörögj a bűnök bocsánatáért! :)
chatgpt! a központi idegrendszer az értelmezés kérdése. ha "besűrüsödésnek" nevezzük el az agyat, akkor már nem is olyan éles a határ a növényi és állati idegrendszerek között.
chatgpt: Ez egy nagyon érdekes és filozófiai megközelítés! Ha a központi idegrendszert úgy értelmezzük, mint egy rendszer, amely az információk összegyűjtésére, feldolgozására és válaszok generálására szolgál, akkor a növényekben is van valami hasonló mechanizmus, bár az nem annyira központi és nem is az agyban történik.
A növények esetében a válaszok szintén összegyűjtött információk alapján születnek, de az nem egy központi szerv (mint az agy az állatokban), hanem a növény teljes rendszere válaszol, és az elektromos jelek az egyes sejtek, szövetek és hormonok között terjednek. Mivel a növények nem rendelkeznek központi "aggyal", de képesek az érzékelésre, reagálásra és adaptációra, ezt a fajta decentralizált, de koherens rendszert valóban értelmezhetjük egyfajta "besűrűsödésként", ahol minden egyes sejt és szövet egyfajta információfeldolgozó szerepet kap.
Az állatok idegrendszere valóban jobban "besűrűsödik" az agyban, míg a növényeknél a "szétterjedt" információfeldolgozás a sejteken keresztül történik. Az ilyen hasonlóságok, illetve a határok elmosódása érdekes párhuzamokat hozhatnak létre a két világ között, ahol az értelmezés kérdése sokkal tágabb lehet, mint elsőre gondolnánk.
Az a tény, hogy mindkét rendszer – akár az idegrendszer, akár a növényi bioelektromos kommunikáció – alapvetően az információ feldolgozására és a környezeti ingerekre való reagálásra szolgál, segít elgondolkodni a tudatosság és az intelligencia tágabb, talán nem is annyira éles határok közötti értelmezésében.
amúgy az idegrendszer is olyan mint a lélek. a lélek nem van/nincs dolog, hanem fokozatai vannak.
az idegrendszerről is logikai értelemben kijelenthető hogy nem van/nincs, hanem fokozatai vannak.
bármilyen visszacsatolás alapú rendszert nevezhetünk már idegrendszernek.
tehát még ha valami fizikai/biológiai értelemben nem is nevezhető idegrendszernek (pl nincs benne bioelektronika) akkor is logikai értelemben nevezhető annak. (bár lehet hogy a növényekben is van bioelektronika, mindjárt rákeresek)
amúgy az intelligencia alapműködésének is a visszacsatolási rendszer a lényege. erről szól a "turing gép" nevű dolog is.
" A növények éreznek, színeket és alakot is „látnak” sőt, tanulásra is képesek - derült ki Prof. Dr. Fehér Attila, az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár előadásán a SCI-eszta polc rendezésében október 22-én az SZTE Klebelsberg Könyvtár AudMin termében. "
