"A kronológiának mindenesetre a történettudomány területén alapvető jelentősége van, hiszen annak megállapításához és elbeszéléséhez, hogy miként estek meg a múltbeli dolgok, elemi előfeltétel az egymást követő események sorrendjének helyes ismerete. E tekintetben a sorrendcserében megfogható legkisebb botlás és megbicsaklás is téveteggé, használhatatlanná és értelmetlenné tenné az oksági viszonyok vizsgálatát és elemzését. A kronológia alapfeladata a múltbeli események, történések, cselekedetek egymáshoz viszonyított helyes sorrendjének megállapítása és rögzítése. A történész a kronológiát úgyszólván valamennyi megnyilatkozása kapcsán segítségül hívja, ezért a kronológiát a történettudomány legalapvetőbb klasszikus segédtudományának tekintjük, amely részdiszciplínaként állandó alkotóeleme a történelem tudományának." (forrás: http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/A_trtnelem_segdtudomnyai/11_a_kronolgia_fogalma_s_rendeltetse.html )
"Az általad közzétett linkben nincsen arról szó, amit te vele kapcsolatosan előadtál."
Mivel nagyon nem akarod te ezt érteni. Dionysius - fél évezreddel később! - rábökött egy évre, hogy "Innentől minden igaz keresztény így számolja az éveket, és nem a római konzulok nevével!" Attól, hogy kiderült időközben, hogy a korabeli történetírás a korabeli pontatlansággal dolgozott, és mellébökött Dionysius Jézus születési évének, a kezdő év ugyanaz maradt. És ha egy ténylegesen megtörtént eseménnyel kell meghatározni, akkor az azévi ténylegesen hivatalban lévő konzulok pont megfelelőek erre.
"Azért említettem meg a Babiloni Talmudot Jézus személyét illetően, mert nem lehet ezt a részben rabbinikus gyűjteményt azzal meggyanúsítani, hogy pozitívan elfogult lenne vele kapcsolatosan."
Ez tényleg nem ide tartozik, hanem vagy a történelemhez vagy a vallás-filozófiához. Továbbra sem érted a lényeget. Az időszámításunk kezdetét fél évezreddel később lerögzítették Jézus vélt születési évére. Az év - és az időszámítás - ugyanaz marad akkor is, ha Jézus máskor született, vagy esetleg csak egy mitikus figura, akit Tarsusi Saul gyúrt össze az első századi újzsidó messianisztikus szekták dolgai alapján.
Mellesleg pedig a Babiloni Talmudot Jézus élete után vagy négyszáz évvel később állították össze, nem kis részben azért, mert addigra kinőtte magát a zsidó hitből leágazott kereszténység és konkurencia volt a keleti Mediterraneum diaszpórájának rabbinista vallásával szemben. És a rabbik úgy érezték, nem maradhat se a Biblia se a többi vallási hagyomány olyan esetleges összevisszaságban, mint előtte egy évezredig, hiszen a konkurens keresztény vallás szép pedánsan lerögzítette, hogy mi a szent és mi nem az az írott anyagaiból. A zsidók is kanonizálni voltak kénytelenek. Úgyhogy a Babiloni Talmud is ÉVSZÁZADOKKAL KÉSŐBB számolt be Jézusról, akkor amikor már csak a szóbeszédekre és a mindenfelé elterjedt keresztény gyülekezetek hagyományára alapozhattak. Semmivel sem megalapozottabb a Talmud beszámolója Jézusról, mint mondjuk az állítólagos feltámadás után 50-80 évvel megírt János szerinti evangélium. Sőt, esetleg ez utóbbi az egyik forrása az előbbinek is! Hiszen attól, hogy nem hisznek Jézusban, az evangéliumokat olvashatták a rabbik is.
Én nem a saját véleményedre voltam kíváncsi, hanem egy hiteles forrás megadását kértem tőled erre vonatkozóan. Az általad közzétett linkben nincsen arról szó, amit te vele kapcsolatosan előadtál. Egy a biztos, hogy Kr. e. = i. e. és Kr. u. = i. sz. napjainkban is...
Mi a véleményed a vallástudományról, a mitológia illetve vallási mítoszok kutatásáról, a néprajztudományról, az irodalomtudományról, a zenetudományról, etc.?
Azért említettem meg a Babiloni Talmudot Jézus személyét illetően, mert nem lehet ezt a részben rabbinikus gyűjteményt azzal meggyanúsítani, hogy pozitívan elfogult lenne vele kapcsolatosan.
"Hol van ebben utalás, vagy bizonyíték arra nézve, hogy "a modern időszámítás" kezdete a kutatók körében nem az A. D. lenne?"
Még mindig nem érted a lényeget, ugye?
Akkor elmagyarázom egyszerűbben. Amikor kiderült, hogy Krisztus (ha létezett egyáltalán) nagy valószínűséggel Krisztus előtt született, akkor az addigi időszámítást senki nem kezdte el tologatni, az maradt olyan, amilyen ezerötszáz éve gyakorlat. Mindenki elkönyvelte, hogy bár a köznapi megnevezés Kr.e. meg Kr.u., az 1. év nem egyezik meg Jézus születésével, hanem Probus Junior konzulságát megelőző 525. évvel egyezik meg. És mivel a római korban a konzulok nevével megjelölve jegyezték fel az éveket, az új időszámítást az alaposan ellenőrzött konzul-listával összevetve lehetett megfeleltetni a réginek. Tehát jelen állás szerint az időszámításunk PONTOS KEZDETÉT az első év konzuljai határozzák meg. (Illetve, hogy 2024 évvel ezelőtt volt, ami ugye értelemszerű?)
"Az se biztos, hogy létezett egyáltalán ez a Jézus nevű csodarabbi!"
A Babiloni Talmud (Szanhedrin 106. b) szerint létezett és 33 évesen végezték ki. A lényeg az, hogy személyét egy kozmikus misztériumra építették fel tudatosan és előre megtervezve. A személyének történelmi hitelességét lehet tagadni és el is lehet fogadni... A kronológia szempontjából irreleváns, hogy melyik variációt fogadjuk el.
Sorolhatnám még itt vég nélkül a Josephus Flavius által említett teljes holdfogyatkozással kapcsolatos fals teóriákat, de kár lenne erre pocsékolni a drága időt.
A lényeg az, hogy a hibás időszámításunkat megelőzően az alábbi időpontokban történt Jeruzsálemből is jól látható teljes holdfogyatkozás, amelyek közül az egyikre kellett célozzon Flavius:
1, -8.06.04. 00:51 UT +2.00 Jeruzsálem 2, -8.11.28. 20:46 UT +2.00 Jeruzsálem 3, -4.03.23. 20:16 UT +2.00 Jeruzsálem 4, -4.09.15. 22:05 UT +2.00 Jeruzsálem 5, 0.00.10. 01:04 UT +2.00 Jeruzsálem
A 7. bejegyzésben már utaltam arra, hogy Josephus Flavius szerint Nagy Heródes a királyságának 37. évében távozott az élők sorából, és mivel királyságának első éve i.e. 44-ben volt, ezért értelemszerűen a 2. pontban megjelölt időpont jöhet csak számításba, tehát az i.e. 9.11.28-án megvalósult teljes holdfogyatkozás.
Ezen a napon égettette meg Júdást, Mátyást és a tanítványaikat. Azt is tudjuk Josephus Flavius jóvoltából, hogy Heródes a Peszách ünnepet megelőzően hunyt el (451. old.), ami abban az évben i.e. 8.03.25-ére esett. A teljes holdfogyatkozás és a halála közötti időszakban az alábbiak történtek meg:
1, a Holt-tenger mellett egy kúrán vett részt, de nem javult attól az állapota,
2, a Názáreti Jézus megszületett,
3, halála előtt öt nappal még kivégeztette saját fiát, Antipater-t, mert az a gyanú merült fel ellene, hogy meg akarta mérgezni apját.
"Kezdtem ezt Nagy Heródes királyságának kezdeti évével és most fogom folytatni halálának évével, ami egybe esett Jézus születésének az évével."
Az se biztos, hogy létezett egyáltalán ez a Jézus nevű csodarabbi!
Na, innen kezd el újra felgombolyítani a gondolataid fonalát!
(Mellesleg Nagy Heródes létezett. És nagyjából konszenzus van arról, hogy mettől meddig élt, de azért az ilyen dolgok már bizonytalanok a múlt ködében.)
"Hogy érthető legyen mindenki számára: a modern időszámítás nem Jézus állítólagos születésétől kezdődik, hanem Gaius Caesar és Marcus Herennius Picens konzuli évében, ami az 1. számú."
Ha esetleg ezt forrásokkal is alá tudnád támasztani, azt megköszönném.
II. Hillel ötlete alapján a héber időszámítás kezdete i.e. 3761.10.07. tisri 1., ami úgymond a a "világ teremtése" (Anno Mundi) napjának számított. A modern elképzelés közben változtatott ezen, és kikiáltották az "ember teremtése" napjául... Valójában az itt megadott dátumnak semmi jelentősége nem volt. Valahogy hasonlónak tűnik számomra a te magyarázatod is...
Úgyhogy a modern történelemtudomány tudja mit beszél, nincsenek kronológiai tévedések benne. És még a múltbeli történetírók hibás évszámait is képes helyretenni."
Az általad írottakat megkérdőjelezem, de szívesen segítek a hibás évszámok korrigálásában. Kezdtem ezt Nagy Heródes királyságának kezdeti évével és most fogom folytatni halálának évével, ami egybe esett Jézus születésének az évével.
Hogy érthető legyen mindenki számára: a modern időszámítás nem Jézus állítólagos születésétől kezdődik, hanem Gaius Caesar és Marcus Herennius Picens konzuli évében, ami az 1. számú. Ezt tisztázta le a modern történelemtudomány.
Megvan az az előnye, hogy a két fickó biztosan létező személy...
"Ilyen infók ismeretének hiányában akár több év eltérés is összejöhetett a kronológusok kalkulációiban."
Valamit nagyon nem értesz te.
Hogy Jézus mikor született (ha egyáltalán létező ember volt!), és hogy önkényesen rábökünk egy múltbeli évre (vagy ahogy Dionysius csinálta fordítva: kijelentjük, hogy a mostani év éppen 525 évvel van Jézus születése után) azoknak az égegyadta világon semmi közük nincs egymáshoz.
Az ókorban meg a kora-középkorban valóban voltak történetírói baklövések, hogy valami időpontját utólag rosszul tudta a szerző (Plinius is rosszul emlékezett a Vezúv kitörésének napjára!) és ezért hülyeség került bele a történetírásba. Azonban mióta tudományos történelemkutatás van, azóta szép pedánsan minden dátumot tisztáztak és legalább három független forrásra alapoztak (amiből minimum egy valami fizikai dolog, mondjuk dendrokronológia, vagy napfogyatkozás).
Úgyhogy a modern történelemtudomány tudja mit beszél, nincsenek kronológiai tévedések benne. És még a múltbeli történetírók hibás évszámait is képes helyretenni.
Josephus Flavius arról tudósít minket, hogy Nagy Heródes a koronázását (i.e. 44) követő 37. évben halt meg, 34 évvel Antigonus (a Hasmoneus dinasztia utolsó uralkodója) meggyilkolása, és öt nappal fia (Antipater) kivégzése után:
""Antipater kivégzése után öt nappal halt meg, 34 évvel Antigonosz meggyilkolása és 37 évvel a rómaiak által királlyá történt kinevezése után." (447. old. - ford.: K. L. Matefi)
Ugyanerre a mondatra hivatkoznak tanulmányaikban a Heródessel foglalkozó írók és kutatók is, de mint láthattuk, hibás alapokra építették fel koncepcióiakat, merthogy a 184. olümpia éve nem i.e. 40-ben, vagy i.e. 37-ben volt, hanem i.e. 44-ben...!
Josephus Flaviustól értesülünk arról is, hogy amikor már Heródes súlyos beteg volt, a zsidó törvényismerő Júdás és Mátyás a tanítványaikat arra agitálták, hogy a Templom főbejárata felett lévő aranyból készült sast, amit Heródes rakatott oda, verjék le, mivelhogy a Tóra tiltja az ehhez hasonló díszítéseket. Ezt a tanítványok végre is hajtották, és sast baltákkal feldarabolták. Erről aztán tudomást szerzett Heródes és nem csak az elkövetőket, de a felbujtókat is megégettette egy teljes holdfogyatkozás alkalmával:
"Ezt a Mátyást fosztotta meg Heródes a főpapi méltóságától, a másik Mátyást, aki a zavargást okozta, néhány társával együtt élve elégettette. Azon az éjszakán a Hold elsötétült." (443. old. - ford.: K. L. Matefi)
A történelmi kronológiát évszázadokra visszamenőleg építették fel, aminek megalkotásánál csak az olyan információk számíthattak autentikusnak és megbízhatónak, amelyek asztronómiai történésekre (példának okáért nap- és holdfogyatkozásra) hivatkoztak. Ilyenek infók ismeretének hiányában akár több év eltérés is összejöhetett a kronológusok kalkulációiban.
Ezzel a holdfogyatkozással kapcsolatosan is rossz lóra tettek a kutatók:
"Flavius (I. század) a híres zsidó történetíró szerint a kivégzésekor holdfogyatkozást lehetett látni. A csillagászati kronológiának köszönhetően sikerült megállapítani, hogy a keresett égi látványosság az i.e. 5. szeptember 15-én bekövetkezett teljes holdfogyatkozás volt, mely 20 óra után kezdődött." (forrás)
"A Biblia szerint Krisztus születése Heródes király idejében történt. Bármilyen lexikonban elolvashatjuk azonban, hogy Heródes Kr. e. 4-ben halt meg. Ezt a dátumot egy olyan lázadás időpontjának megállapításából tudjuk, amelyről Josephus Flavius számol be A zsidók története c. munkájában. A lázadás Jeruzsálemben tört ki Heródes életének vége felé, mert a rómaiak egy aranyozott sast függesztettek ki a templom főkapuja fölé. Heródes leverte a lázadást, a vezetőket máglyára küldte. Azon az éjszakán holdfogyatkozás volt. A csillagászok bármilyen időszakra és földrajzi helyre ki tudják számítani a múlt és a jövő hold- és napfogyatkozásait, így megállapították, hogy ebben az esetben vagy egy Kr. e. 5-ös, vagy egy évvel későbbi esemény jöhet szóba. Az előbbi sokkal látványosabb, ezért feltűnőbb volt. A történelmi források alapján a lázadás és Heródes halála között - amely a zsidó húsvét előtt következett be - még több hónapnak kellett eltelnie. Így - mivel a Kr. e. 5-ös fogyatkozás ősszel volt - valószínű, hogy Heródes Kr. e. 4 húsvétja előtt halt meg. Jézusnak pedig ezek szerint Kr. e. 4 előtt kellett megszületnie, ami jól összevág az Augustus uralkodásának évei körüli problémával." (forrás 1, 2)
"Josephus Flavius feljegyezte, hogy nem sokkal Heródes halála előtt teljes holdfogyatkozás volt, abban az évben, amikor legyilkoltatta a két évnél fiatalabb fiúgyermekeket. A csillagászok számítása alapján ez az égi jelenség Kr. e. 6-ban volt látható Júdea egén, így egyesek erre az évre teszik Jézus megszületését is." (forrás)
"Mi azonban nem csupán az évet ismerjük, hanem az évszakot is, amibe mi Heródes halálát helyeztük. Mint Josephus tudósít (Antiqq. XII. 6,4), az utolsó betegsége folyamán egy lázadás támadt, aminek az élén az írástudó Mátyás állt. A bűnösöket megégettette, és amelyik éjszakán ez történt, egy holdfogyatkozás volt - καί ή σελήνη τή αύήτ νυκτί έξέλιπεν. Közvetlenül a (*Heródes) halála után, mint ahogy az a zsidó történetíró elbeszéléséből fennmaradt, a Peszáhot ünnepelték (VII, 9,3.). A római időszámítás szerint 750-ben, vagy i.e. 4-ben március 12-ről 13-ra virradó éjjel egy részleges holdfogyatkozás következett be, amit én pontos számításoknak vetettem alá." (Ludwig Ideler Professor: Handbuch der mathematischen und technischen Chronologie, Zweiter Band, Berlin, 1826, S. 391, ford.: K. L. Matefi)
"Ezeket 40 társukkal hagyta Heródes egy éjjel megégetni, amikor egy teljes holdfogyatkozás volt, amit nemsokára a húsvét követett. Ez a fogyatkozás a római időszámítás szerint 750-ben, március 12-ről 13-ra virradó éjjel történt, és se az elkövetkező illetve megelőző években nem történt Palesztinában látható holdfogyatkozás, ezért Krisztusnak a római időszámítás szerint 750-ben kellett megszületnie." (Hermann Olshausen: Biblischer Commentar über sämmtliche Schriften des Neuen Testaments zunächst für Prediger und Studirende, Erster Band, Königsberg, 1833, S. 129, ford.: K. L. Matefi)
A következő forrás talán a legdurvább...:
"Az időszámításunk ellen ezen a ponton irányul a főcsapás, mivel az ember bizonyítani akarja, hogy Heródes már 2, 4 vagy 7 évvel az időszámításunk előtt meghalt. Heródes halála évének kezdeményezéseihez a támpontokat az ember Flavius Josephus művéből kölcsönzi." (252-253. old.) "Heródes király halála évének eddigi vizsgálataiban Josephus által felhozott holdfogyatkozás központi szerepet játszott." (255. old.) "Tehát az összes ellenvetés kimutathatóan megalapozatlan, melyeket az ember Josephus közlései alapján az időszámításunk helyessége ellen emelt, úgyhogy mi Lukács evangélista tanúvallomásához kell ragaszkodjunk, miszerint Jézus időszámításunk előtti év december 25-én született." (258. old.) (Peter Joseph Röckerath: Biblische Chronologie bis auf das Jahr der Geburt Jesu, Münster, 1865, ford.: K. L. Matefi)
A kronológusok ott követik el a legnagyobb tévedésüket, amikor azt állítják, hogy Nagy Heródes i.e. 4-ben távozott az élők sorából...
Heródes, Júdea királya zsidó vallású volt, de származását tekintve nem volt az. Nevéhez fűződik a jeruzsálemi Templom felújítása, ami által nagyobbá és díszesebbé vált az. Személyével kapcsolatosan részletes beszámolókat találunk a híres és autentikusnak mondható zsidó történetírónak, Josephus Flavius-nak (37 - 100) a könyveiben. Több, általa pontosnak vélt évszámra is hivatkozik némely történéssel kapcsolatban. Az 1853-ban, Kölnben, K. Martin professzor fordításában megjelent "Zsidó régiségek"-ben ("Die jüdische Alterthümer") azt írja, hogy Augustus (Octavian) császár Heródest a görög időszámítás szerint a 184. olümpia évében nevezte ki Rómában Júdea királyává:
""Heródes az uralkodásának első napján Antonius vendége volt, és így magára öltötte azt az új méltóságot, amelyet a száznyolcvannegyedik olümpián szerzett, C. Domitius Calvinus második és C. Asinius Polliu első konzulsága alatt." (256. old. - ford.: K. L. Matefi)
Josephus Flavius állítása alapján tehát i.e. 44-ben (776 - 183x4 = 44), azaz -43-ban nevezte ki Julius Caesar Heródest Júdea királyává, mert az első olümpiai játékokat i.e. 776-ban rendezték Zeusz tiszteletére, majd ezt követően minden 4. évben ismét megtartották.
A hibás kronológiát alkalmazó kutatók is említést tesznek erről, de egyesek valamilyen okból mégis i.e. 37-re teszik Nagy Heródes királyságának kezdetét:
"Heródes a 184. olimpiai játékok évében, Domitius Calvinus konzul és Asinius Pollio idejében, Kr. e. 37-ben, Antonius és Octavianus kíséretében a Capitoliumba lett vezetve és ott egy bálványimádó áldozatbemutatásnál királlyá lett beiktatva." (Johann Jahn professzor: Biblische Archäologie, Band 2, Teil 2, Wien, 1825, S. 4; ford.: K. L. Matefi)
"Bár a Syria-provinciához csatolt ország a római birodalom része volt, a rómaiak egyelőre meghagyták a zsidó fejedelemséget, és a római vazallus-állam fejévé az idumeai Nagy Heródest tették, aki Kr.e. 37-től 4-ig uralkodott." (Szántó Konrád: A Katolikus Egyház története, I. kötet, Budapest, 1983, 37. old.)
"I. Heródes vagy Nagy Heródes (Askelón?, Kr. e. 74/73 – Jeruzsálem, Kr. e. 4 márciusa) a Római Birodalom kliens királyságaként létező Júdea királya Kr. e. 37-től haláláig. I. e. 37 és i. e. 4 között volt Júdea királya." (Wikipédia-I. Heródes zsidó király)
Más források i.e. 40-re taksálják Heródesnek Júdea királyává történt kinevezését és i.e. 37-re teszik Jeruzsálem elfoglalását, illetve tényleges uralkodásának kezdetét, de tudtommal mindannyian egyetértenek abban, hogy a király i.e. 4-ben távozott az élők sorából...
Egészen más szemszögből igyekszem itt kitárgyalni a felvetett problémát, mint a korábbiakban azt a vallás-filozófia fórumon tettem. Általam a Wikipédiáról beidézett magyarázatban található Heródes halálára vonatkozó dátum se felel meg a valóságnak.
Dionysius Exiguus keresztény író, kronológus és római szerzetes I. János pápa kérésére hozta létre az alapjaiban hibás keresztény időszámítás. A célja ennek az kellett vona legyen, hogy Jézus születése korrekt időpontjának ismeretében determinálja és deklarálja az "Úr évét" (anno Domini-t - A. D.). Ehelyett viszont egy fals kronológiát kreált a keresztény világ számára, amit a történelemtudomány is előszeretettel alkalmaz (Kr. e. = i. e.; Kr. u. = i. sz.) napjainkban is.
Egy szemléletes példája annak, hogy miképpen kerültek és kerülnek a kutatók bele abba az egyirányú zsákutcába, amiből semi esélyük kikeveredni:
"Jézus azonban még Nagy Heródes király idejében született (Mt. 2, 1.), aki meghalt i. e. 4-ben. I. e. 8-ban volt a Publius Sulpicius Quirinus-féle népszámlálás (illetve adóösszeírás), ami ennek alapján a legvalószínűbb születési dátum. Ennek némileg ellentmond Lukács, aki Tiberius 15. évére (i. sz. 28-29) teszi Jézus megkeresztelkedését, vagyis ennek alapján i. e. 2-ben született volna, ám akkor nem volt népszámlálás, legközelebb csak 14-ben tartottak ilyet. Ez azonban még így sem egyeztethető össze Dionysius Exiguus számításaival, még Lukács alapján is legalább egy évet tévedett, de a Heródes halálát is megemlítő szinoptikusok alapján minimum négyet, hiszen Jézus vagy Júdeában, vagy Galileában született, ahol i. e. 4 után Arkhelaosz uralkodott. A kérdésben az okozta a zavart, hogy Lukács alapján 30 évesnek gondolták Jézust a keresztelkedése idején, valójában Lukács inkább csak annyit közölt, hogy elmúlt már harmincéves, a többi adat alapján 35-36 körül lehetett." (Wikipédia: Kronológia)
Többek között feltétlenül megszívlelendő a hamburgi planetárium igazgatójának, Thomas W. Kraupe professzornak a véleménye:
"Az asztronómia egymaga nem tudja megoldani a karácsonyi csillag rejtélyét. Mindenekelőtt annak értelmezése meghaladja minden tudomány kompetenciáját." (forrás, fordította: K. L. Matefi)
Annak ellenére, hogy tudományos körökben az ősi asztrológia áltudománynak számít, attól függetlenül erre épültek fel a vallások misztériumai. Már pedig ha így van, akkor annak ismeretében vagyunk csak képesek Jézus születési dátumát is megfejteni függetlenül attól, hogy minek tituláljuk azt...
Egy szó mint száz, a tudomány ilyen irányú álláspontja indifferens, merthogy az ősi asztrológiát figyelmen kívül hagyva csak téves eredményekre tudunk jutni.
Még egyszer: csak az asztronómia, kronológia, vagy bármi más tudományág kizárólagos figyelembevételével képtelenség feltárni Jézus születésének valódi dátumát, ezért kívánatos és elvárható, hogy a tudományos körök ezen a téren ne akadályozzák a sikeres megoldást, azaz ne igyekezzenek kontraproduktív szerepben tetszelegni...
Akceptálom teljes mértékben a Thomas W. Kraupe professzor véleményét, mert tisztában vagyok azzal, hogy állítása stimmel. Hogy egy kutató megállapíthassa a történelmi Jézus születésének és keresztre feszítésének helyes dátumait, ahhoz nélkülözhetetlen a héber kabbala féltve őrzött titkának, a Schemhamphoras-nak az ismerete, ugyanis ennek hiányában biztosra vehető, hogy sikertelenségre lesz ítélve, amit az elmúlt évszázadok próbákozásai is híven tükröznek.
Annyit még az előző bejegyzéshez, hogy Oswald Gerhardt (1862 - 1946) professzor további következtetése szerint a betlehemi csillag a Jupiternek és Szaturnusznak a Halak jegyében történt együttállása volt i.e. 7-ben, október közepétől december közepéig. Ezeket a megadásokat Friedrich Karl Ginzel (1850 - 1926) oszták professzor illetve Paul Viktor Neugebauer (1878 - 1940) német professzor és más professzorok is ellenőrizték és helyesnek ítélték meg...
A Budapesten 90 évvel ezelőtt megjelent "Függetlenség" nevű napilap 1934 január 6-ai, szombati kiadásában találjuk a következő cikket az alábbi címmel:
A cikkben Oswald Gerhardt berlini teológus professzor Jézus keresztre feszítésének dátumát illetően egy új teóriával rukkolt elő, amire még a Népszövetség is felfigyelt! A vatikáni csillagvizsgáló helyesnek találta Gerhardt professzor által megadott i.sz. 30.04.07-ei időpontot, ami egy pénteki napra esett. Ennek apropójából tett javaslatot a Népszövetség 1931.10.19-én az egyházak és a Népszövetség tagjai számára a jövendő húsvéti ünnepek naptári vonatkozásával kapcsolatosan.
