Senki sem tudja, hogy mi az a titokzatos foton. Mégis minden tankönyvben az áll, hogy a fény fotonokkal terjed.
Meg tudja valaki mondani, hogy mi a foton? Milyen nagy? Hogyan néz ki? Milyen tulajdonságai vannak?
Ezzel azt akarod mondani, hogy az inhomogén gravitációs mező egy törésmutatóval rendelkező közeg? Mi van az elektromágneses mezővel, ami a gravitációsnál 2000 szer erősebb? Annak is van törésmutatója? A sok lúd disznót győz elve működik itt is?
Hogy téged idézzelek, tömegnélkülinek tűnő, elemi részecskékből összetett objektumok. Az igazi „semlegecskék”, akik nehezen csomósodnak a tömeghordozókkal.
„A gumilepedő csak egy mentális mankó annak, aki képtelen vagy lusta rendesen megérteni.”
Milyen érdekes, hogy ha 2 dimenzióban ábrázolni akarják a „görbülést”, az gagyi. Ha 3 dimenzióban, az a gumilepedő, de hozzáteszik, hogy ez sem tuti, mert 4 dimenziósan csak az tudja elképzelni, aki a az áltrelt megértette. Na, ezek kevesen vannak, de ha képzelőerővel bírnak, akkor belecsaptak a lecsóba.:)
Úgy látom, hogy téged elfelejtett értesíteni Einstein, hogy a téridőt is kiebrudalta a fizikából. Igaz, amikor ezt kimondta, akkor már öreg volt, te meg még csak csecsemő lehettél. De azóta elolvashattad volna, ha akartad volna. De nem. Neked ez a zavaros hablatyolás sokkal jobban tetszik, mint a valóság.
Mivel téridő a valóságban nem létezik, így nem is görbülhet meg.
Vagyis mindaz, amit te itt a téridőről összehordtál, az már régen idejét múlta.
"Einstein úgy alkotta meg a gravitációs egyenletét, hogy megkereste a Riemann geometriának azt a különleges tenzorát..."
Einsteinnek halvány lila fingja sem volt a Riemann geometriáról. Marcell Grossmann mutatta be neki. Csak korán meghalt, ami jól jött Einsteinnek, mert így magának tulajdoníthatta Grossmann munkáját. Jellemző az általad imádott Einsteinre, hogy még a temetésére sem ment el.
Pedig neki köszönhette, hogy nem halt éhen, amikor az iskola elvégzése után nem kellett sehova, és végül Grossmann apja dugta be a találmányi hivatalba harmad osztályú szabadalmi szakértőnek. Később Grossmann hívta vissza Bernbe, és ő dolgozta ki azt a matematikát, amelyet ma Einsteinnek tulajdonítasz.
Szóval lenne még mit tanulnod, de szerintem te már nem fogsz.
nagyon érdekes és jó kérdés! a neutrino ugyanis rendelkezik tömeggel, amit nem tudunk honnanszerzett, de mégsem lép kapcsolatba szinte semmivel! hogyan lehet ez, mikor a tömeg vonzóerőt képvisel?
"miért gravitál a testek tehetetlenségét mérő tehetetlen tömeg?"
A Newtoni elméletben csak egy magyarázat nélküli esetlegesség, hogy a súlyos tömeg megegyezik a tehetetlen tömeggel, egyedül Einstein általános relativitáselméletében kerül általános kontextusba.
A tehetetlenség jelensége ugye az impulzus megmaradásának törvénye.
De az áltrelben az impulzus és az energia már nem bír abszolút jelentéssel, hanem csak az energia-impulzus négyesvektor ilyen. Ennek összetevői az impulzus 3 komponense meg az energia, amelyek önmagukban csak vonatkoztatási rendszertől függő relatív jellemzők. S nem külön külön maradnak meg az impulzus meg az energia, hanem egyben az egész energiaimpulzus vektor. Tovább bonyolódik a dolog, ha már nem csak egy tömegpontra, hanem pontrendszerre, vagy folytonosan kiterjedt testre, mezőre akarjuk vonatkoztatni. Ekkor az energiaimpulzust már nem is egy négyesvektorral, hanem egy másodrendű négyestenzorral lehet csak kimerítően leírni. Ennek komponensei között már nem is csupán az impulzuskomponensek és az energia szerepelnek, hanem az impulzuskomponensek áramainak 3x3 komponense, továbbá az energia áramának 3 komponense is. Legáltalánosabb esetben ennek a 16 komponensű tenzormennyiségnek a megmaradása írja le az energiaimpulzus megmaradását, vagyis többek között a tehetetlenség jelenségét. Egy tenzormennyiség lokális megmaradásának törvényét pedig a matematika nyelvén a tenzor divergenciájának eltűnése jelenti.
Einstein úgy alkotta meg a gravitációs egyenletét, hogy megkereste a Riemann geometriának azt a különleges tenzorát, aminek divergenciája puszta matematikai okokból mindig nulla, s azt mondta, hogy a gravitáció úgy működik, hogy ez lesz arányos a mindig nulla divergenciájú energiaimpulzus tenzorral. Aminek nulla divergenciája pedig a megmaradások fizikai tapasztalatát fejezi ki. Így jött létre az áltrel alapegyenlete. Az impulzus megmaradásának a tehetetlen tömegben megnyilvánuló fizikai tapasztalata, így vezet el a gravitáció törvényéhez, többek között ahhoz a tényhez, miszerint a tehetetlen tömeg az ismert módon gravitál.
Itt az egyszerűség okán nem különböztettem meg a kovariáns divergenciát a közönséges divergenciától, amit pedig a görbevonalú koordináták esetén általában meg kell tenni, mert nagyon erős téridő görbületek esetén jelentősége van, például a megmaradási törvények sem lesznek már szigorúan igazak a korábbiakban megszokott formában.
A gravitáció 2004 óta megoldott dolog, a gravitációt elemi g-töltések okozzák, c-vel terjed és egy nem-konzervatív kölcsönhatást okozó mezö.
Te Újszuper, a kukában nem találtál màst, mint Einstein marhaságát a meggörbített téridöröl a tömegek körül! De hogy mi a tömeg, Einstein sajnos nem tudta megmagyarázni. Azt sem mi az anyag!
„A gravitáció mibenléte 1915 óta megoldott dolog. „
Amennyiben a Kossuth tér gumilepedő volna, a rajta gyülekező díszszázad meggörbítené. De a téridő az más”lepedő”, mert az még gyűrődni is képes a gravitációtól, vagy a tömegtől? Nem olyan, mint a Higgs mező, inkább egy harcmező. Harc az elemekkel.:-)
Ha elfogadjuk azt, hogy a gravitáció nem (csak) tömegvonzás, hanem taszítás is, akkor párhuzamot vonhatunk az elektromos töltéssel, ami vonzó és taszító. Mi következik ebből? A gravitációs töltés. (a források és az elnyelők tömegpontokban találhatók, azok meg az elemi részecskék)
A gravitáció mibenléte 1915 óta megoldott dolog. De ezt se fogod megérteni sok tanulás és átlagon felüli tehetség nélkül. Ingyen meg pláne nem kapod meg senkitől.
na de mi hozza létre a vonzóerőt? most nehogy azt mond, hogy a tömeg! :P a gravitont keresték eddig, de nincs. ha nincs, mégis mi lenne a tömegvonzás erejét adó jelenség? természetesen a tömegvonzást, mint jelenséget, most hagyjuk! szal az a valami, amellyel a tömeg a tömeget vonzzaná.
