Rénfára szoktuk húzni, igen. Hát kemény ja, de már nagyon rutinosak vagyunk, pikk-pakk lezavartuk. Reggel, ahogy világos lett elkezdtük (1/4 8), és délután kettőkor már ittuk a páleszt. :) Minden rendben, elmosogatva. Munka közben nem szoktunk inni. Persze az orjalevest ezután csináltam meg, de az nem egy nagy trúváj.
Igen, a toka szalonnának teljesen más íze van. Mi is csináltunk abálva paprikásan, fokhagymásan, de nem igazán jön be, szóval most felfüstöljük azt is, mert van valaki, aki arra izgul, azt ő kapja meg. :)
Mi sonkát nem szoktunk főzni, azt nyersen esszük, nálunk füstölt csülök a menő Húsvétkor. :)
Ja, amit még szoktunk, a besózott szalonnából egy hét után kiteszünk egy darabot a fagyra (már, ha fagyos az idő), pár nap alatt jól kifagy, és lehet úgy enni. Sima sós szalonna füstölés nélkül. Nagyon fini.
Hárman voltatok? Akkor az kemény munka lehetett. Rénfára húzzátok fel a disznót a bontáshoz?
Nálunk véres hurka szokott lenni, májas nem, viszont van füstölt májas, ez hasonlít a bolti májasra, csak házi, és sokkal finomabb. Kolbászhúsból még nem csináltam toros káposztát, csak fasírozottat, annak is nagyon finom. Alföldi nagymamám a töltött káposztát szármának hívta - török hatás -, a kávét pedig findzsából töltötte. :))
A tokaszalonnából abált/ kövesztett szalonna készül nálunk, rengeteg fokhagyma rákenve, pirospaprikával megszórva, nyami... (egyszer nagyon rosszul lettem abált szalonnától, rengeteget ettem belőle, ecetes lila hagymával, sok kenyérrel). Amikor földrengés volt Amatricében, akkor én is csináltam matriciana spagettit, az készül tokaszalonnával, de asszonkámnak nem ízlett, mert teljesen más íze van, mint pl. a hasaalja szalonnának.
A zsírsütés tényleg sokáig tart, és még napok múlva is zsírszaga van tőle az embernek, nálam még van a hűtőben az üst aljáról zsír, töpörtyűs pogácsát sütök majd belőle.
Én bolti fattyúgömböket teszek ki a cinegéknek, 2-3 helyre akasztok ki, de nem nagyon szolidárisak egymással általában, elzavarják a másik cinegét, még akkor is, ha egy méterre ott lóg a másik gömb. Viszont már olyat is láttam (sajnos nem fotóztam le), hogy amikor már alig van a gömbből, akkor a kövér cinegék már nem mernek megkapaszkodni a hálóban, és egyszer jött négy cinege, három kövér meg egy sovány, a három kövér a terasz korlátjára szállt le, a sovány pedig hordta nekik a magvakat, csőrből-csőrbe etette őket. :)
A páclé hasonló nálunk is, apukám kezeli a forgatást, általában én kapom az első sonkát (az elsőnél a mellső lábára célzok, amit nem is sonkának hívnak igazán), és már évek óta az van, hogy nem várjuk meg a húsvétot, mert a főtt sonka bármikor finom, a főzővizébe főtt tojással, friss reszelt tormával és fonott kaláccsal (amikor először sütöttem fonott kalácsot, egy kiló lisztből dagasztottam, ez nem is volt baj, csakhogy egy darab kalácsot csináltam belőle - gondolhatod mekkora lett, mert még sülés közben is dagadt persze).
Kolbász, májas-véres hurka. Disznósajtot nem, mert nem szeretjük. Nálunk is a hagymás vér a reggeli, van, hogy ütök bele tojást is. A fokhagymás pecsenye is alap, ezen kívül idő és segítő ember függvényében szavesz (savanyú), orjaleves, toros káposzta. A szavesz egy sváb cucc, máj, tüdő citromleves tejföllel besürítve.
Idén nem volt ilyesmi, csak a sült vér és pecsenye. Csak a böllér volt, a férjem és én, és mindannyian siettünk, szóval bontás, hurka-kolbász, oszt csá. Este csináltam orjalevest és másnap a toros káposztát. Hagytam ki kolbászkrémet, és abból csináltam a gombócokat, valamint alsó csülköt kockáztam bele bőröstül.
Olyan is volt már, hogy sváb hurkát csináltunk. Az nem rizzsel van, hanem szikkadt zsemlével. A májas hurkához negyedekbe kell vágni a zsömlét, és dinsztelt hagymába beáztatni, majd ledarálni, a véreshez pedig zsemlekockákat kell gyártani és a vérrel, amit sóval kevergetve nem szabad hagyni megaludni, beledolgozni a cuccba. A véresbe jön még kissé lepirított tokaszalonna kocka. Én a véresbe szoktam tenni szegfűborsot.
Gyerekkoromban nálunk is volt hájas süti, anyukám nagyon jól készítette állítólag, én sosem szerettem. Én nem csinálok. A hájból madárkenyeret szoktunk csinálni, csak úgy nyüzsögnek nálunk télen a madarak. :) Most mangalicát vágtunk, annak azért sok a hája, kapott a szomszéd, és amikor süt belőle sütit, ad nekünk, mert a férjem szereti. :)
A zsírt másnap sütjük ki, eszünk finom töpit pár napig, a maradékot meg ledaráljuk, és megy a fagyasztóba töpörtyű krémnek.
Pác: A böllér jól besózza a füstölni valót, egy hétig hagyom csak sóban, utána felöntöm páclével. Felfőzök levet fokhagymával, babérlevéllel, egész borssal és egy kis koriandermaggal, hagyom kihűlni és úgy öntöm rá a cuccra. Ebben még 3-4 hétig hagyom, attól függően mekkorák a darabok, és 2 naponta átforgatom. Van saját füstölőnk, úgyhogy azt is megoldjuk magunk.
Nagyjából ennyi. Ha valami még eszembe jut, akkor még írok. :)
De ma megtudtam, hogy sikerült a vizsgám, úgyhogy másféle volt vacsorára: pirítós, tormakrém, füstölt lazac, ropogós saláta - és pezsgő -, ittunk a medve bőrére!
Az érdekelne, hogy ti mit csináltok disznóvágáskor, gondolom, kolbász, hurka, de milyen hurka, véres is és májas is? Májast szoktatok csinálni? Disznósajtot? A sonkákat meddig pácoljátok?
És mit esztek a vágás napján? Gyerekkoromban a balatoni nagyszüleimnél az első étel a hagymás vér volt, aztán jött a pecsenye, a resztelt máj, az orjaleves és a sült hurka-kolbász zárta a sort, ja, és hájas sütemény is volt!
"Én ezt már kisakkoztam, kiszaszeroltam, kiokosoltam, testvérem! Kinyírom a Bélát, aki mindég kiröhög, vágok rája még egy szájat, hátha hörögni is úgy tud-e, min röhögni. Bekerülök a cellába, leszünk vagy jó sokan, elvégzem a nyócat a jogsi miatt, az tíz év, zsufi lesz, meg egy kis bunyó, de megéri, mert hol keresnék én a semmivel meg a gyúrással évi egy misit? Jó, az ügyvéd úr, Isten csókolja körbe, leszopik belőle másfelet, de ami marad, azon is tudok venni odaki három ukrán kurvát, akik elrodázgatnak nekem a Fótin oda-vissza. Nem azt mondom, stresszes lesz, szóval kell majd a Heneszi meg a dizájner, de mindent ki lehet bírni, még a Skodát is, amíg nem futja Bömösre."
Leírtam, mit olvasok éppen, hátha más is olvasta, és megbeszéljük. A felénél tartok, eddig elég gyenge véleménnyel vagyok a könyvről, mint irodalomról, a szerző viszont vérliberálisnak tűnik, mert már az előszóban utal rá, hogy a legutóbbi választások nem túl jól alakultak (szerintem Trumpra gondol), és talán egy kicsit abba az irányba mennek a dolgok, ami le van írva a könyvben, mint vízió.
Mindíg is lesznek aki jobban élnek és lesznek akik kevésbé. Csak az nem mindegy, hogy mennyien élnek normál polgári szinten és mennyien tengődnek. Meg az sem mindegy mekkora a társadalmi átjárhatóság.