A berkenyék magról jól szaporíthatók, egyedül arra kell figyelni, hogy a magokat nem szabad kiszárítani. Egyes berkenyék, így a háziberkenye is, hoznak gyökérsarjakat, pl. a Naszályon is akad belőlük. Dugványozással próbálkoztam tavaly, de nulla eredménnyel, igaz, amatőr módon csináltam, inkubátor nélkül - az idén újra megpróbálom. Találtam berkenyék szaporításáról cikket, ahol a zölddugványra 95%-os sikert írtak - nekem ez sem ment.
Ezt a cseh nyelvű könyvet is tudom ajánlani, részletesen foglalkozik a házi berkenyével, a szaporításával is, sőt, magyarországi adatokat is közöl.
"Jelenleg az emberiség által fogyasztott élelem több mint 80%-át 15 növényfaj adja"
és:
"az összes művelt terület felén mindössze négy fajt termesztünk
(búza, a kukorica, a rizs és a szója)."
"A faj és fajtadiverzitás csökkenése nemcsak a növény- és gyümölcstermesztésben, de az állattenyésztésben is egyre gyorsul, ezért a génbankok és a tájfajták szerepe felértékelődik."
>> ezért is van jelentősége a régi fajok / fajták megőrzésének...
és nem monokultúrás termesztésének...
csakhogy ez nem szupermarket kompatibilis filozófia...
ja, sajnos sajat foldem nincs, hacsak nem a kozos hasznalatu terulet a tarsashaz kornyeken, de gerillakertesz modon tudnam _osztani az eszt_ :) sokfele jarok a kornyeken.
Valószínű az is kökényszilva, természetes hibridként is létrejön ugyanis. Egy madár elpottyantott egy kökény-szilva beprozott termés magot és az kikelt. A természetben működik a dolog.
megneztem az eloadast. az elejen elhangzik, hogy tobbek kozott a haziberkenye nem hajlando onmaga altal szaporodni. ezt akkor jol ertettem, hogy kell lennie ott legalabb egy masik fanak?
van itt a kornyekunkon egy elhagyott telek. a kozepso reszen egy hatalmas berkenye no, felul az erdo szelen, ahova igazabol gombaszni jarok at a telken pedig egy fugebokor. ez utobbi szegeny mostanaban elegge megviselt, remelem tuleli. onnan szokan idonkent a gombak mell kis kostolot hazavinni.
