Tömegével menekültek el a keresztények Irak egyik legrégebbi keresztény városából is a szélsőséges szunnita fegyveresek halálos fenyegetései miatt, mára alig néhányan maradtak a huszonötezres közösségből Moszulban.
JAJJJ! kösz, hogy szólsz! most látom én járkálok talpig vörös függönyben és kuglófsütővel a fejemen, gyémántgyűrűimet villogtatva tökömet verő keresztekkel.
Igazad van!
Nálunk is önként keresztelkedtek meg az emberek István idejében.
És ma is, inkább a gyerekeink haljanak éhen de a papokat hizlaljuk mindenek felett.
Én tévedtem el?
Talán a kereszt miatt öltek a világban a legtöbbet.
Azokat a szerencsétleneket is, megkeresztelték és MAGUKRA hagyták.
A zsidók is képmutatók. Menetelgetnek jobbra-balra holokauszt meg minden. De nem azt kéne leginkább kiemelni, hogy pld, az akkori pápaság hogyan állt ezekhez a témákhoz?
Ferenc pápa: Álljunk ki az üldözöttekért! 2015. április 21. kedd 14:33
Szent István vértanú megkövezéséről elmélkedve a Szentatya arra hívta fel a figyelmet április 21-i homíliájában a Szent Márta-házban, hogy napjainkban is rengeteg embert üldöznek és ölnek meg pusztán azért, mert keresztények. A Vatikáni Rádió tudósítását adjuk közre.
A mai olvasmány az Apostolok cselekedeteiből István vértanú elítélését és megkövezését írja le. Ebből a drámai jelenetből bontotta ki szentbeszédét Ferenc pápa, aki a szívében hordozza annak a sok embernek az arcát és sorsát, akiket az első vértanúhoz hasonlóan napjainkban is üldöznek és megölnek, csak azért, mert hűek Jézushoz.
A vértanúknak nincs szükségük más kenyérre, mert az ő egyetlen kenyerük Jézus – hangsúlyozta a pápa. – Istvánnak sem volt szüksége arra, hogy alkudozzon, kompromisszumot kössön.
(...)
Majd figyelmeztetett: Isten szava mindig kellemetlen egyes szíveknek. Isten szava zavaró, amikor kemény a szívünk, amikor pogány a szívünk, mert Isten szava azt kéri tőlünk, hogy menjünk előre, keressük azt a kenyeret, amelyről Jézus beszélt, és csillapítsuk vele éhségünket. A kinyilatkoztatás történetében sok vértanút öltek meg azért, mert hűek voltak Isten szavához, az isteni igazsághoz.
István vértanúsága hasonló Jézuséhoz: ő is a megbocsátás, az ellenségekért való ima keresztény nagylelkűségével hal meg.
(...)
Ezekben a napokban hány István van a világon!
Gondoljunk azokra a testvéreinkre, akiknek a líbiai partokon elvágták a torkát; gondoljunk arra a fiúra, akit élve elégettek a társai, mert keresztény volt; gondoljunk azokra a bevándorlókra, akiket a többiek a tengerbe vetettek, mert keresztények voltak. És gondoljunk azokra az etiópokra, akiket tegnapelőtt meggyilkoltak keresztény mivoltuk miatt…
Ma az egyház a vértanúk egyháza: ők szenvednek, ők életet adnak, és mi Isten áldását kapjuk tanúságtételükért – mondta a pápa.
"Saját viselkedésedre képtelen vagy magyarázatot adni
Nem érzem úgy, hogy magyarázkodnom kéne."
A magyarázat és a magyarázkodás, teljesen mást jelentenek. Szókincsedet képtelen vagy a helyén kezelten használni. Így, nem is várható el, hogy megértsd mások szavait, de az is biztosra vehető, hogy magad gondolatait sem tudod megfelelően kifejezni.
Úgy látom, az általad képviselt stílus nélkülözi a szükséges tiszteletet.
Miből is jutottál el odáig, hogy sértegetlek, mert nem adom meg a szükséges tiszteletet? Milyen számodra a szükséges tisztelet? Hol a határa annak a szükséges tiszteletnek, és mi konkrétan a határon belüli tiszteletnek tartott?
Egyébként, milyen tiszteletet is követelsz meg tőlem, mikor a hited alázatra kötelez Téged a másik emberrel szembeni viselkedéseddel??? Háború dúl benned? Két éned van? Vagy mi is van, tulajdonképpen?
Érdemi párbeszéd csak kölcsönös tisztelet esetén képzelhető el, de erre jelenleg sajnos nem sok esélyt látok.
Megvádoltál és megrágalmaztál tiszteletlenséggel, csak szólok. Vádjaidat, illő ám alátámasztani, hogy megálljanak, valamint, hogy így biztosítsd a másik felé, hogy védekezhessen ellene, és bizonyíthassa, hogy a felhozottak alaptalanok lehetnek, és ha igaza van, akkor a megtevővel a bocsánat kérésére hívja fel a figyelmét általa. Gerinces, jellemes viselkedés főeleme az, miről írtam, hogy mi a kötelező egy ilyen esetben a magad oldalát tekintve.
De az alázatos szinonimája épp a jellemtelen meg az elvtelen is. Vagyis, e két szót tekintve, hű vagy vallásod tanához. Hogy is van ez a fekete néha fehér is tud lenni, meg fordítva is lehet, kérem szépen, ha a szolgalelkű meg a behódoló, megalázkodó is az alázatos szinonimája? Orwelli duplagondol a javából :D Akkor nem is a jövőről írt az 1984-ben, hanem az eredetről, csak a jövőben fogalmazta meg gondolatát benne. Meglehet, hogy nem volt vallásos, és azért nem vette észre e vallás kettős-viselkedésre tanítását, nevelését e hit híveinél?, aminek terjesztésének koordinátora, vezére a pápa?
Saját viselkedésedre képtelen vagy magyarázatot adni
Nem érzem úgy, hogy magyarázkodnom kéne.
Úgy látom, az általad képviselt stílus nélkülözi a szükséges tiszteletet. Érdemi párbeszéd csak kölcsönös tisztelet esetén képzelhető el, de erre jelenleg sajnos nem sok esélyt látok.
Az már nem megy át, ugye, hogy mi váltja ki az értetlenkedésemet.
Saját viselkedésedre képtelen vagy magyarázatot adni a vakhitséged miatt és által, és ezért marad el az értetlenségemre adható magyarázatod, amivel, esetleg, képes lennél azt megszüntetni. Ráadásul, szembemész a saját magad által el- ill. befogadott hittel, annak főtanával, mert erőszakosan lépsz fel azokkal szemben, akik értetlenül bámulnak rád a viselkedésed miatt. Érdekes ez a kettős-viselkedés részedről. Vagy nem? Nem is az? Hol van akkor a másik felé az alázatod? Mi a magyarázatod arra, hogy ha a főnök is keresztény vallásos, meg a beosztottja is, mégis a főnök maga alá rendeltként kezeli a beosztottat, holott a hite ezt számára tiltja? Erről szól az a betett szóértelmezés is. Miért nem tekinti akkor vele egyenrangúnak? Érdekes kérdések, avagy sem? Kíváncsi vagyok, meg-e tudod válaszolni őket. Válaszra vagyok kíváncsi, nem feleletre.
Kérem a topik nem hívő látogatóit, hogy olyan tisztelettel beszéljenek a kereszténységről és a keresztényekről, amilyen tisztelet ők maguk is elvárnak saját nézeteik és saját személyük iránt.
Megalázva és pocskondiázva lettél, hogy erre szólítod fel -azt teszed, még, ha finom megfogalmazást alkalmazol, akkor is- a veled nem egyetértőket? Érdekes a kiakadásod, mert arra hajaz, hogy a negatív kritika befogadására képtelen vagy. Köszönd ezt a hitednek, hisz kétszínűségre nevel. Bár, az épp azt írja elő számodra, hogy megalkuvó légy, és szolgamódon tűrd a Téged ért esetleges támadásokat.
"Már az ókorban is látták az alázatosság jelentőségét. Egy ógörög nyelven íródott írás szerint, az alázat alatt azt érthetjük: "Alacsony, a normális szint alatt lévő" illetve: "szelíd, kedvesen engedelmes, alázatos" Az alacsony alatt nem az illető testmagassága értendő, hanem az, hogy nem akar kiemelkedni, fölémagasodni másoknak. Azt a hozzáállást tükrözi, ami a normális szint alatt marad, azaz, nincs olyan ambíciója, hogy a többiek fölé magasztalja magát. Szelíd és engedelmes marad.
Ezeket a tulajdonságokat érdemes magunkra ölteni úgy, mint egy ruhát. Ennek a "ruhának" mindenképp olyannak kell lennie, amit látnak az emberek, és megkülönbözteti azt, aki hordja.Ha már, az ókornál tartunk, talán a rabszolgák kötényével lehetne párhuzamba állítani, ezt a "mindenki által látható ruhát". A rabszolgáknak egyedi viseletük volt azért, hogy a ruházatuk alapján is fel lehessen ismerni őket. Az alázat is olyan, mint a szolgák köténye; jellegzetes öltözet, ami elárulja viselőjéről, hogy szolgálni, és nem uralkodni akar. Amint azt említettem, az alázat egész életünknek az alaphozzáállása kell, hogy legyen..."
Még véletlenül sem a normális szintet tekinti normálisnak, hanem az az alattit jelöli meg, az alázatos viselkedésnek. Tehát, lealacsonyít, szolgaként kezel. De e hit, arra is tanít, arra is nevel. Vajh, miért is marad ki a gondolatsorból a középen levő? Miért tekint csak kétféle viselkedéssel élőként a társadalomra, ahol csak uralkodó és annak rabszolgája létezik??? Van ilyen tana bármelyik más vallásnak, vagy csak a kereszténységnek íródott ilyen??
alázatos (melléknév)
"1. A saját érdemeit lebecsülő, aki eközben más személy érdemeit túlértékeli; tetteiért elismerést, kitüntetést nem igényelő.
Az alázatos bűnös sokat imádkozik. Ha alázatos viselkedésű leszel a főnök felé, talán megengedi, hogy beülj az autójába"
Mijabánatos? Seggnyalásra kényszeredek, hogy beülhessek a főnök kocsijába? Nem tekint magával egyenrangú embernek??? Talán, igaza is van, hiszen a saját érdemeimet lebecsülöm, így saját magam aljasítom le ezzel, és helyezem/rendelem így vele, mindenki más alá magam.
"2.Erősen szerény; feltűnésmentes, visszafogott és óvatos viselkedésű.
A takarítónő alázatos mozdulatokkal kopog be az igazgató ajtaján."
Fél, retteg, vagy mi van??? Nem mer határozottan cselekedni?
"3.Saját akaratát másokétól függővé tevő; engedelmes magatartású, viselkedésű, amely elismeri saját függőségét, alárendeltségét, másnak az uralmát.
A talpnyaló munkatárs alázatos szolgaként tartja be a főnök minden kérését. Az alázat földműves kalapját levéve köszön urának."
Ehhez meg nem is kell komment, hiszen mindenről árulkodik.
Nem megvetem e hitet, hanem értetlenül állok azokkal szemben, akik ilyen viselkedéssel élnek a hit vakkátétele miatt.
Egyébként, erőszakos úton jutott oda a kereszténység, ahol azt most megvetik. Élettér idegen abban a közegben. DE!! A vallásokkal takaródzó gyilkolásokat megvetem. Az csak egy eszköz, amit nem arra használnak fel, mire megalkották azt. Mint a kés, amivel ölnek, hisz nem abból a szándékból találták fel. Vagy mégis, hiszen azért alkotta az ember, hogy az állatot, a prédát könnyebben el tudja vele ejteni, és csak másodlagos lett a kezünk helyett, hogy ne tépjük az ételt, hanem késsel együnk, ami mellé feltaláltuk a villát, hogy a másik kezünkbe is adjunk valamit használatra?
Kérem a topik nem hívő látogatóit, hogy olyan tisztelettel beszéljenek a kereszténységről és a keresztényekről, amilyen tisztelet ők maguk is elvárnak saját nézeteik és saját személyük iránt.
Jelenleg a világban több helyen is békés, fegyvertelen embereket gyilkolnak terroristák ill. fanatikusok pusztán azért, mert azok a békés, fegyvertelen emberek keresztények. Ez éppen olyan népirtás, mint a múlt század elején az örmények tömeges meggyilkolása, vagy a holokauszt volt.
> "Én még nem találkoztam olyan kereszténnyel aki arra várt volna hogy megöljék , vagy hogy szerencsésnek vélt volna valakit akit éppen megöltek."
A keresztény elképzelés szerint az istennek tetsző életet leéltek feltámadnak és jutalomban részesülve élnek örökké.
Ki ne akarna örökké élni egy olyan világban, amelyben semmiféle rossz nem érheti őket többé?
Ki mondaná, ha valaki -- egy ismeretlen, vagy akár a legkedvesebb rokona -- hirtelen megszabadulna minden szenvedéstől és garantáltan a legnagyobb örömök közé kerülne, hogy ez az illető rosszul járt, szegény, bárcsak újra együtt lennénk itt, a nyomorban, a bizonytalanságban?
Az, hogy ezt a mesét senki, még a magukat keresztényeknek mondók sem hiszik el, csak az önáltatási és képmutatási képességeikről tanúskodik, mert a kettő együtt nem megy -- vagy jó dolog a halál, vagy senki sem veszi komolyan a keresztény túlvilágot.
Ha odafigyeltél volna, hogy én milyen oldalnézetből tekintek erre a vallásra, nem toltad volna be felém ezt az általam sódernek/maszlagnak/népbutítónak tekintett tartalmat.
A bibliát el lehet olvasni de mindenki a saját szemüvegén keresztül látja és értelmezi és nincs obiktivitás és függetlenség.
Jézus krisztus a jó pásztor aki meghalt az egyházért azokért akik hiszik hogy ő Isten fia és feltámadott a halálbol , mert ök az egyház akik hiszik hogy Jézus Isten fia és feltámadott a halálból meghalt a mi büneeinkért és feltámadott a mi megigazulásunkra akik ezt hiszik Jézus Krisztuson keresztül belépnek az egyházba a nyájba és isten országába ahol Jézus van a menyben.
Jlzus az aki gondot visel az ővéiről ő a jó pásztor ma is, bár papok ,tiszteletesek, lelkészek is pásztorai nyájnak és szolgái a nyájnak és Istennek.
A szabadrugás fociban nem azt jelenti hogy a focisták szabadon rugdalhatják egymást ahogy nekik tetszik
Ezt most holt komolyan írtad le? Mert akkor körberöhögtelek miatta :DD
Olvasni, ELolvasni kell tudni a Bibliát, vakhit nélkül, de nem is ellenzőjeként, hanem, mint független minden oldaltól, akkor érthetővé válik, valójában miről szól.
A leglealázóbb tana a keresztényeké, és meg is lehet magyarázni, miért írták elő nekik azt.
Mellesleg, a másik idézetről, mi a véleményed? Miként értelmezed le azt?
ALÁZATOTT a szolgálatban - konkrétan a saját szolgálatára gondol a pápa ebben a szolgálatban az igehirdetés az evangélium hirdetésének a konkrét pásztori szolgálatában kér alázatot Istentől.
A keresztény tanitás szerint Jézus eljön majd az ég felhőiben itélni eleveneket és holtakat ehhez a konkrét a várakozáshoz kér reménységet istentől.
A kegyelem soha nem jelent halált hanem azt jelenti hogy megmenekülsz a haláltól a büntetéstől. A szolgálat isten szolgálatát és hivek szolgálatát jelnti és ehhez kell alázat.
A szabadrugás fociban nem azt jelenti hogy a focisták szabadon rugdalhatják egymást ahogy nekik tetszik , bár az első focimecs után többen igy értelmezik.
Most mind ott ülnek a mennyben egy-egy felhőn, és boldogan hozsannáznak.
Olyan embereknek szoktak lenni ilyen képeik erről, akiknek a hite - ha egyáltalán maradt belőle valami - megmaradt egy gyerekes szinten. Néhány 6-7 éves gyerek talán tényleg így képzeli. :)
Hibás a kérdés. A "jól jár" kifejezés valami haszonra utal.
Ja, mert akinek szerencséje van, arra is ezt szokják mondani.
Látszik, hogy SZOLGAmódon jár az agyad. De, milyen érdekes, hogy ezt a pápa is mondja a birkáira, hiszen a pap a nyáját terelgeti.
„Az Úr adja meg nekünk ezt a kettős kegyelmet – kérte a pápa –, az alázatot a szolgálatban, hogy végül elmondhassuk,haszontalan szolgák vagyunk, de mégiscsak szolgák, és kérjük a reménységet a várakozásban, amikor az Úr eljön értünk, hogy ránk találjon.”
A II. Vatikáni Zsinat LUMEN GENTIUM kezdetű dogmatikus konstitúciója az Egyházról
PÁL PÜSPÖK ISTEN SZOLGÁINAK SZOLGÁJA A ZSINATI ATYÁKKAL EGYÜTT ÖRÖK EMLÉKEZETÜL
"Az Egyház ugyanis akol, melynek egyetlen és megkerülhetetlen ajtaja Krisztus (Jn 10,1--10). Ugyanakkor nyáj is, melyről Isten előre hirdette, hogy Ő maga lesz a pásztora (vö. Iz 40,11; Ez 34,11), s melynek juhait, bár emberi pásztorok legeltetik, mégis maga Krisztus, a Jó Pásztor, a Pásztorok Fejedelme (vö. Jn 10,11; 1Pt 5,4), vezeti és táplálja szüntelen, aki életét adta a juhokért (vö.Jn 10,11--15)."
Azaz, megkapták, amit akartak. Azaz, jól jártak. Miért kellene szörnyülködni azon, vagy sajnálni azokat, akik megkapják, amire igazán vágynak? Most mind ott ülnek a mennyben egy-egy felhőn, és boldogan hozsannáznak. A mázlisták!
Hibás a kérdés. A "jól jár" kifejezés valami haszonra utal. A vértanúk halálának bármiféle haszonhoz semmi köze. Ők nem akartak ebbe a helyzetbe jutni, de ott és akkor dönteniük kellett, mi a fontosabb nekik: az életük legfontosabb lelki kapcsolata, vagy az életük... és ők az előbbit választották.
> "Amire én céloztam, az a tanítványainak a sorsa. Majdnem mindannyian hasonló sorsa jutottak, csak mert kiálltak Jézus mellett. Az ő példájuk is erőt ad minden kor keresztényeinek."
A keresztények szerint jól jár, aki mártírhalált hal?
Ő volt az első keresztény. S ő önként vállalta a sorsát.
"Senkinek nincs nagyobb szeretete annál, mint aki életét adja barátaiért."
Amire én céloztam, az a tanítványainak a sorsa. Majdnem mindannyian hasonló sorsa jutottak, csak mert kiálltak Jézus mellett. Az ő példájuk is erőt ad minden kor keresztényeinek.
