Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
A szölö gubacsatkát nagyítóval se látod. Ugyanolyan pici, mint ami az emberi pattanást okozza (Igen, a pattanás attól van, hogy az atka beköltözik a szörtüszöbe, faggyúmirigyekbe és az ürüléke, az abban megtelepedö baktériumok ott gondot okoznak), csak mikroszkóp alatt láthatóak.
A gubacsatka kórképén a levél fonákján a szörös rész a szölö reakciója az atkaszívásra, tehát nem maga az atka. ha zavar, szedd le a fertözött leveleket és égesd el. Elsösorban ott tud megtelepedni, ahol gazos (ami a szölöben nem szölö, az mind gaz, legyen az vetett sortakarás, kaszált gyom, fü, vagy akármi más) a terület, mert a csupasz földön nem szeretnek vándorolni, de a zöld növényzeten igen. mindig a karhoz közeli, öreg leveleken jelentkeznek elöször, szemben a filoxéra levéllakó alakjával, ami elsösorban a hónaljhajtások fiatal leveleit támadja, de annál a színe felöl a fonákja felé van a betüremkedés, a gubacsatkánál meg a fonákja szörözött és a színe felé türemkedik ki.
Igen ez gubacsatka. Nem túl veszélyes és általában nem szokott tömegesen megjelenni. A szakemberek, hacsak nem jelenik meg a többi tőkén is, azt javasolják, hogy nem kell vele foglalkozni.
Az idei program során, hasonlóan a az előző évekhez, a bemutató ideje alatt, a nap első felében előadások lesznek csemegeszőlő témakörben (fajták leírása, fajtaértékelés, termesztés-technológiák).
Általános célkitűzés:
A csemegeszőlő termesztés szakmai támogatására az utóbbi években egyre nagyobb igény jelentkezett és a csemegeszőlő iránti érdeklődés országos szinten is fokozódik.
A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének célkitűzései között szerepel, hogy támogassa a magyar csemegeszőlő termesztés fejlődését.
Hazai és nemzetközi viszonylatban is megfigyelhető, hogy a csemegeszőlő fogyasztás egy főre jutó éves mennyisége folyamatosan növekszik. Napjainkban a fogyasztás nagy része importból származik, a jelenlegi termőterületünk 1000 ha körül van (viszonyítási alapként: a teljes hazai fogyasztás ellátása ~14000 ha termőfelületből biztosítható). A fogyasztói igények nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is változtak, egyre kifinomultabbak lettek, az új trendek kizárólag magas minőségi elvárások mentén alakulnak.
A csemegeszőlő termesztés sikeressége, jövedelmezősége főként a termésbiztonságon alapul, amelynek legfontosabb pillérei a szőlőfajták, másnéven a ’genetikai alapok’. A Kutatóintézet génbankja, illetve a korszerű nemesítési eredmények, a borszőlő fajtákhoz hasonló módon, a csemegeszőlő fajták esetében is jelentős sikereket hozhatnak.
Az I. Országos Csemegeszőlő Kiállítás és Verseny megrendezésével 2022-ben a Kutatóintézet egy olyan kezdeményezést indított útjára, amellyel szakmai támogatást biztosít az árutermelők, családi gazdálkodók számára, kiemelve a háztáji termesztés jelentőségét. Ennek sikerességében bízva a továbbiakban minden éveben tervezzük a Kiállítás megrendezését. Továbbá feltett szándékunk a Rendezvénnyel, a csemegeszőlő - mint egészséges gyümölcs - népszerűsítése, új fajták, új trendek bemutatása a fogyasztók számára.
Nemcsak Kiállítás, hanem Verseny is: a Rendezvény ideje alatt a kiállítók között versenyt indítunk többféle kategóriában (legszebb fürt, legnagyobb fürtméret, legnagyobb bogyóméret - magvas, és magvatlan kategóriában -, legfinomabb íz, illetve közönségszavazat alapján. A kategóriák értékelését a Kiállítás alatt 3 tagú szakmai zsűri végzi, nyilvános eredményhirdetés a kiállítás zárása előtt lesz.
Ez úton szeretettel hívlak és várlak benneteket aIII. Országos Csemegeszőlő Kiállítás és Verseny rendezvényre, amely 2024. augusztus 24-én, a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének Szent Miklós hegyi telephelyén kerül megrendezésre.
Ez egy kb 10 éves saszla tőre oltott Bajkonur 3 levél ilyen a többi még egészséges . A hajtások kb 1,5 - 2 méteresek a ceruzától vastagabbak 8-10 mm átmérűiek .
Hangos gondolatok, mert szimplán kettő levélből semmi sem látszik.
Én úgy gondolom nem betegség hanem élettani probléma. Szerintem ez egy kis fital növény, aminek a terhelését nem sikerült eltalalnod. Vagy hajtás vagy termés vagy mindkettő sok a gyökérhez képest.
Ali-bá. Ahogy Laca és Persil is írta, de picit kiegeszíteném. Tőkeforma, növekedési intenzitás, ültetvény életkora is meghatározó lehet. Ezek hasonlóan eltérőek amikor a hónalj hajtásokról is beszélünk. Nálam olyan erővel és akkorára nőnek a hajtások hogy a 3meteres sor közben nem fér el a 2meter széles traktor. Szaggatja a lelógó hajtásokon keresztül a tökéket a vezérdrótról az első kerék ahogy rámegy a foldre logo erős hajtásokra, illetve az ültetvény gyilkolja a fülkét, tördeli a lámpákat stb stb stb. Van egy termésmennyiseg amit elvárok. Az ehhez szükséges lombfal jelenleg kb másfélszer nagyobb. Ez a novemyvedelmet koltségesebbé és technikailag nehezebbé teszi, a betegsegek szamara pedig kedvezőbb feltetelek teremt a párás, zárt kevésbé szellőző körülmény.
Levelezést és a csonkázást is javaslom átgondoltan végezni, ugyanis a levél védelmet is jelenhet a fürtöknek. Az elmult 3evben több fajtánál tapasztaltam,.hogy a nap megégette. Szó szerint mintha lángperzselovel "megsimogatta" volna valaki és ahol a tűz érte ott rancossa, serultté vált. Fehér fajtáknál enyhe esetekben kicsit aranysárgábbá, esetleg rózsaszínné válik a bogyóhéj, ami csemegeszolonel akár még jól is mutathat, de ha ez áresik egy ponton, onnantol sérül a bogyó. A másik védelem a eső/jég esetén jön jól.
Jut eszembe, a nagybátyámnak volt valami ellenálló piros szőlője, az egész udvart befutotta, de nem foglalkozott vele. Fölment a lapostetöre, at a terasz fölé, volt vagy 20 méter. Volt szőlője tőkeművelésű, azt rendesen metszette, művelte, de az udvarit csak szüretelte. Nagyon édes festő szőlő volt, azt mondta szép színt adott a vörösborának.
Persze, a kordonnál vezérszál úgy p.cs magasságban, 1,20-1,30-as hajtások, így kezelhető, célszerű. Már spekuláltam pergolán, ágaskordonon, csak már öreg vagyok variálni.
Tegnap (mire való a vasárnap, ugye) zöldmunka keretein belül hajtás- és fürt ritkítást végeztem. Szóval mind a 200+ tőkét megérintettem vagy legalább láttam.
Előljáróban:
A három héttel ezelőtti helyzet tegnapig érdemben nem változott (azóta sem volt permetezés, május közepe óta). A szőlő brutális kondícióban van, gyönyörű levelek-fürtök. Fertőzés levélen nincs, egyetlen tőke fürtjein találtam lisztharmatot, azt eltávolítottam (mármint a fürtöket).
Úgyhogy (vagy ennek ellenére) ma este védekezés lesz, Topas+ Thiovit jet.
Ami viszont korábbi évekhez képest sok van, az a gubacsatka fertőzés. Nem mondanék százalékokat, de a lényeg, hogy nem kell sokat keresgélni, hogy fertőzött leveleket találjak. (Hozzáteszem, tavaly sem védekeztem ellene, akkor jóval kevesebb volt). Így sem különösebben aggasztó, de kicsit zavar.
Kérdésem:
Tegyek a permetszerhez Flumite 200-at ( vagy valamit) vagy hagyjam a fenébe ?
Röviden: nem. A cukorképzödés elsösorban a faital leveleken képzödik, de ha túl messze vannak a bogyótól, akkor nem jutnak el oda, ill. hosszú hajtások esetén azért más a hormonháztartás is. A szölö az öreg levelekböl elvonja a fiatalok felé a tápanyagot, ezért is jelenik meg a magnéziumhiány a legalsó öreg leveleken.
Nálam 25 éve soha nem volt gond a termés beérésével 1,3 m-esre csonkázott hajtásoknál, ahol kizárólag a fürtzónát hónaljazom.
Nem kell feltalálni a spanyolviaszt, de ha nem hiszed, csinálj összehasonlító kisérletet: ugyanabból a fajtából ugyanazzal a müvelésmóddal csonkázz le 100 tövet, százat meg hagyj meg csonkázatlannak, kezeld öket ugyanúgy (ugyanannyi fürt, a csonkázást kivéve ugyanolyan zöldmunka, ugyanolyan permetezés etc.), majd szüretkor hasonlítsd össze öket betegségek, érettség átlagos fürtsúly etc. tekintetében. kevesebb darabszámmal felesleges kisérletezni, mert az nem igazán tud objektív képet adni, ha csak pár tökét néz az ember.
