Nem gond, megváltoztatják hétfőn a törvényt. Aztán esetleg bevezetik, hogy a bűnöst halála után is be lehet csukni. Régebben arra is lehetőség volt, hogy valakit távollétében kivégezzenek.
Nekem ezzel a perrel az is problémám volt, hogy az ügyész neki esett a védőnek, hogy "túl jól" látja el a dolgát...
(Mivel az Alaptörvény garantálja a védő sérthetetlenségét- már kiakadtam)
Alaptörvény:
SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG
XXVIII. cikk
(3) A büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátás során kifejtett véleménye miatt.
A fideszes Gulyás Gergely napirend előtti felszólalásában, a Biszku-ügy kapcsán leszögezte, az Országgyűlésnek támogatnia kell azt a Nemzeti Emlékezet Bizottsága által tett javaslatot, hogy az emberiesség elleni bűncselekmények esetén az elkövetők halála esetén is le lehetne folytatni a büntetőeljárást. - See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/27155/Biszkunak_jogilag_is_felelnie_kellene_a_tetteiert#sthash.yFGDyJmI.dpuf
Ha jól emlékszem a tagadás azzal az emlékezetes riporttal lett "elkövetve".
Úgy gondolom, hogy ezt a bűncselekeményt csak szándékosan lehet elkövetni ( gondatlanul nem). A riportot viszont titokban vették fel, a nagy nyilvánosság, mint kritérium, ezért hiányzik.
Továbbá van az a dolog, hogy Biszku nem egy független véleményalkotóként nyilatkozott, hanem kvázi vádlott minőségében. A "bűnöket" nem kedvtelésből tagadta, hanem a saját bűnösségét. Itt a védekezéshez való jog áll szemben egy másik védett jogtárggyal.
E két témakör körüli érvelések érdekeltek volna pro és kontra.
Mondjuk ehhez a brutális bírói gyakorlathoz az is hozzátartozik, hogy a kommunista bűnöket Biszkun kívül senki sem merte tagadni, így nem tudjuk, hogy milyen büntetés nézne ki rájuk?
Magyar büntetőjog szerint a véleménye miatt senkit sem lehet büntetni.
333. § A nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása
333. § Aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás vagy más, emberiesség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása körében a törvény új elkövetési magatartásként – figyelemmel a nemzetközi büntetőjogi gyakorlatra -büntetni rendeli az igazolni törekszik elkövetési magatartást, hiszen nemcsak a tények tagadása, hanem azok jogszerűségének igazolása is veszélyes a társadalomra.
Biszku Béla a Bereg vármegyei Márokon született 1921. szeptember 13-án. Szerszámlakatosként kezdte pályafutását, majd keményvonalas kommunista politikusként a 2. világháború után az MKP, az MDP és az MSZMP tagja és vezető tisztségviselője volt. Belügyminiszterként (1957–1961) az 1956-os forradalom utáni megtorlás egyik irányítójának számított. Miniszterelnök-helyettesi (1961‑1962) és MSZMP KB-titkári (1962‑1978) pozíciókat is betöltött. 1989 óta a politikától visszavonultan élt.
Skrabski Fruzsina és Novák Tamás, a Mandiner szerzői 2008 őszén érték utol Biszku Bélát: találkozásaikból és szembesítéseikből dokumentumfilm született Bűn és büntetlenség címmel.
2010. augusztus 6-án Szilágyi György, a Jobbik politikusa feljelentette Biszku Bélát. A feljelentés alapján az ügyészség 2011. január 27-én vádat emelt Biszku Bélával szemben a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása miatt. A Biszku ellen indult, hosszadalmas perekben Biszku Béla mostani haláláig nem született végleges, jogerős ítélet.
Tegyük fel, hogy Biszku egy véglény. De akkor a képen láthatók is azok?
Pozsgay a PB 1989. február 7-i (!!!) ülésén világosan kifejtette saját és pártja motívumait.
Szerinte a népfelkelés szó azért különösen jó, mert „nem hordoz szovjetellenes tartalmat, de antisztalinista és kielégíti jelen pillanatban azokat is, akik egyébként ezt túlhajtó, másik variációt dédelgetnek magukban, a forradalom, nemzeti forradalom és függetlenségi háború, függetlenségi harc gondolatát. [...E]z az összefüggés az, ami véleményem szerint a pártot kisegíti egy aktuálpolitikai kényszerből született fogalom fogságából anélkül, hogy teljes identitását és önbecsülését aláásná, anélkül, hogy az egész párttal szembenézve kellene itt valami különleges számonkérést és elszámoltatást véghez vinni. [...]Tehát nem arról van szó, hogy szakítani az ellenforradalom kategóriájával, hanem arról is, hogy nehogy újra forradalom legyen a neve egyértelműen.”
Mondjuk sokat elárul az Indexről is, hogy Pozsgay eseteben csak magasztalás ment es kussoltak 56-ot meg Nagy Imrét gyalázó múltjáról (pedig meg 89-ben is ellenforradalmazott), Biszkunal meg tele rakjak a cikket 35 eves (!!!) idézetekkel.
A 94 éves korában elhunyt kommunista a kádári diktatúra egyik legkonzervatívabb, keményvonalas politikusa volt. Az MSZMP egykori vezetői közül egyedül őt állították bíróság elé az 1956-os sortüzek miatt. A felelősségét tagadta, de soha, semmit nem bánt meg. Tovább »
