Az alkotmánytervezet négy részből áll. Az első fejezet címe még kérdéses: vagy a Nemzeti hitvallás, vagy a Nemzeti nyilatkozat címet viseli majd. Ezt követi az Alapvetés című rész, amely egyebek mellett rögzíti, hogy hazánk neve Magyarország; majd a Szabadság és felelősség címet viselő fejezet következik az alapjogok és kötelezettségek felsorolásával; a negyedik rész Az állam, amely az államszervezetről szól.
Csak annyi a kérdésem, hogy most, tekintettel arra, hogy nincs/nem lesz Alkotmány, csak Alaptörvény, az Alkotmánybíróságot minek fogják hívni. Alaptörvény bíróságnak?
Ha nincs alkotmány, miért lenne Alkotmánybíróság...........!
Ha alaptörvényünk lesz, miért nem Alaptörvény Bíróság?
Tudom, csak játék a szavakkal.....Mint minden más!
A "nemzeti konzultáció" nem kérdezett rá a legkritikusabb kérdésekre, az AB jogainak korlátozására, vagy akár arra, hogy legyen-e népszavazás.
Hogy mennyire nincs alkotmányozási igény és pláne kényszer, azt Orbán is bizonyította interjújában, amikor azzal indokolta, hogy ne legyen népszavazás, hogy félő, hogy az érdektelenségbe fulladna.
Érdemi felmérést nem a "Vannak, akik azt gondolják... mások pedig inkább... Ön hogyan gondolja?" szerkezettel csinálnak, különösen akkor, amikor a kérdésre adható válaszok összessége nem jelenik meg a piros négyzetek mellett...
Igaza van Orbánnak abban, hogy az Alaptörvény esetében egy népszavazás kevésbé hatékony, mint egy nemzeti konzultáció, hiszen pl. Mari néni, aki a pusztában 4 általánossal él, nem fog tudni érdemi értékeléssel dönteni - ha egyáltalán szavazni fog.
Ennél a nemzeti konzultáció valóban érdeme tekintetében hatékonyabb.
Ugyanakkor igaz az a felvetés is, hogy a feltett kérdések csak részben tudják lefedni a legjobb szándék ellenére is azokat a kritikus pontokat, amik vitathatóak.
Úgy gondolom, hogy sokkal jobb lett volna, hogy a kiküldendő kérdéseket a pártokkal előzetesen megvitatni (és ha nincs egyetértés, még akkor is lehetett volna erőből dönteni) és nem csak egyetlen probléma felvetésre adnak az űrlapon lehetőséget az állampolgároknak.
Továbbá a beérkezett válaszokat "közszemlére" teszik, azaz módot adnak az ellenzéki pártoknak betekintésre az értékelés hitelességének értékelhetősége érdekében.
Erre viszont valóban sokkal több időre lenne szükség, mint ahogyan most arra rendelkezésre áll.
Magam sem értem, hogy miért hajt bennünket a tatár, hogy ilyen lóhalálában kell egy évtizedekre kiható jogi szabályozást megalkotni - akár felhatalmazás nélkülinek minősítjük a jelnelegit, akár nem? Ugyanis akár igy, akár úgy, de működött 1949-től ill. 1989.-től....
Keményen bírálja a kormánypártok alkotmányozási gyakorlatát és az alaptörvény egyes elemeit a tekintélyes jogászokból álló nemzetközi tanácsadó testület, a Velencei Bizottság. A testülethez a magyar kormány fordult, az [origo] információi szerint épp azért, hogy elkerüljék a médiatörvényhez hasonló nemzetközi kritikai össztűz kialakulását. A Bizottság azt írja, hogy nem eléggé átlátható az alkotmányozás folyamata, és aggasztja őket az Alkotmánybíróság korlátozása.
Kedden tette közzé az emberi jogok érvényesülésén őrködő Európa Tanács mellett működő Velencei Bizottság azt az állásfoglalást, amelyet a magyar kormány kérésére készített a készülő alaptörvény egyes kérdéseiről. A tekintélyes jogászokból álló bizottsággal Navracsics Tibor kormányfő-helyettes állt kapcsolatban, akinek korábbi nyilatkozataiból már lehetett tudni, hogy a testület nem feltétlenül elégedett a magyar alkotmánytervekkel, de a kedden nyilvánosságra hozott dokumentum (innen letölthető angol nyelven pdf formátumban) kifejezetten kemény bírálatokat fogalmaz meg.
A Bizottság szerint aggályok merültek fel az alkotmányozási folyamat átláthatóságával kapcsolatban, és túl szorosnak tartják annak ütemtervét is, hiszen a kormánypártok április 18-án akarják elfogadni az új alaptörvényt. "Mivel a tervezet csak 2011. március 14-én került a parlament elé, csak korlátozott mértékben lehetett nyilvánosan megvitatni azokat a változásokat és újdonságokat, amelyek a leendő alkotmányban szerepelnek" - írja véleményében a Bizottság.
A testület emlékeztet arra: egy demokratikus alkotmányozási folyamatban a legfontosabb követelmény az átláthatóság, a nyitottság, illetve a vélemények sokféleségének kifejtését lehetővé tevő időkeret. A Bizottság szerint nem lehet tartós, fenntartható szöveget létrehozni "széles körű és érdemi" vita nélkül, amelyben a civil szervezetek, a tudomány és a média is részt vesz. A testület szerint kerülni kell a szigorú időkereteket is, a menetrendet a vita előrehaladásához kell igazítani.
A Bizottság kritikával illette azt is, hogy a kormánypártok tavaly ősszel korlátozták az Alkotmánybíróság jogkörét, és a testület hozzáteszi, sajnálja, hogy ez a korlátozás a tervek szerint a továbbiakban is fennmarad. A Bizottság szerint a kormánypártok ezzel épp a saját maguk által meghirdetett céllal, az alapjogok erősítésével megy szembe. Az alkotmányozás feszített menetrendje miatt Magyarországon is több kritika érte a kormánypártokat, amelyek ezt azzal utasították vissza, hogy informálisan már a kilencvenes évek óta zajlik az alkotmányról szóló vita. Az Orbán Viktor miniszterelnök által meghirdetett menetrend szerint az új alaptörvény 2012. január elsején lép majd hatályba.
Az [origo] kedden délután megkereste a Velencei Bizottsággal kapcsolatban álló Navracsics Tibor által vezetett közigazgatási minisztériumot, hogy mi a reakciójuk az állásfoglalásra, de azt közölték, hogy az alkotmányozási kérdések a Fidesz-frakcióhoz tartoznak, így kérdésünket továbbítottuk hozzájuk.
Megelőző csapás
A Velencei Bizottság véleményét a magyar kormány kérte ki. A testület (hivatalos nevén Jog a Demokráciáért Európai Bizottság) a strasbourgi központú Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete. 1990-ben hozták létre, jelenleg 57 tagállam és hét megfigyelő ország vesz részt a munkájában. A Bizottság magyar tagja Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, illetve Trócsányi László korábbi alkotmánybíró, jelenlegi párizsi nagykövet.
Navracsics Tibor még február 21-én fordult a testülethez, és három témában kért állásfoglalást: az Európai Unió Alapjogi Chartájának átültetéséről a magyar alaptörvénybe, az Alkotmányos előzetes - vagyis még a jogszabályok hatályba lépése előtt gyakorolt - normakontrolljáról, illetve az úgynevezett actio popularis (ami azt jelenti, hogy bárki fordulhat az Ab-hez beadványával) megszüntetéséről.
A Fidesz egyik névtelenséget kérő vezető politikusa hétfőn az [origo]-nak azt mondta: a kormány "proaktív volt", vagyis a testület véleményének kikérésével igyekezett megelőzni, hogy a médiatörvény körül kialakult nemzetközi vitához hasonló ügy kerekedjen az alkotmányozásból, különösen az Ab jogkörének korlátozásából.
Erre a törekvésre utal az is, hogy Szájer József fideszes EP-képviselő kedd délutánra meghallgatást szervezett Brüsszelben az új magyar alaptörvényről. Ezen a szocialisták nem tudnak részt venni, mivel - Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő Twitter-bejegyzése szerint - éppen Athénban tartanak frakcióülést. A médiatörvény esetében a liberális és baloldali EP-képviselők voltak az aktívabbak, és több olyan fórumot tartottak, amelyeken kemény kritikák érték a magyar kormányt.
Három kérdés, három válasz
A Velencei Bizottsággal tárgyaló Navracsics már korábban jelezte, hogy elhangzottak kritikák például a feszes menetrend és az Ab korlátozása miatt, ő azonban az MTI tudósítása szerint azt emelte ki, hogy a testület tagjai jónak tartják az alkotmányozás irányát, alapelveit. A Bizottság ugyanakkor a kedden közzétett dokumentumban hangsúlyozza, hogy ők csak a három feltett kérdésről fogalmaznak meg véleményt, nem pedig magáról az alaptörvény tervezetéről. Az állásfoglalásban szerepel, hogy március elején, amikor munkacsoportjuk Budapesten járt, még nem is volt ismert az alaptörvény tervezete, és azt a testület március 21-ig nem kapta meg.
A feltett három kérdéssel kapcsolatban is részben kritikus válaszokat fogalmaz meg a Bizottság. Az egyik téma az úgynevezett előzetes normakontroll kérdése volt, amelynek lényege, hogy az Alkotmánybíróság még a hatályba lépés előtt vizsgál meg egy-egy törvényt. Jelenleg előzetes normakontrollt egyedül a köztársasági elnök kérhet, és a bizottság szerint ezt az új alaptörvénynek is meg kellene hagynia, az alaptörvény tervezete szerint azonban a kormány, az országgyűlés többsége, a törvény előterjesztője és az országgyűlés elnöke számára is megnyílik a lehetőség.
A Bizottság szerint ez ahhoz vezethet, hogy túlpolitizálják az alkotmányos felülvizsgálat mechanizmusát. A bizottság szerint ha a kormány vagy más politikai csoportok is élhetnek a lehetőséggel, akkor az Alkotmánybíróság "egymással versengő parlamenti csoportok közötti döntőbíróvá válik a hosszadalmas törvényhozási folyamatban". A bizottság szerint ez súlyosan alááshatja az Alkotmánybíróság és az alkotmányossági felülvizsgálat intézményének hitelességét.
A népi akcióról
A Bizottság nem kifogásolta a magyar kormánypártoknak azt a szándékát, hogy megszüntetnék az úgynevezett actio popularis lehetőségét (vagyis nem fordulhatna bárki az Ab-hoz, csak akinek konkrét jogi érdeke fűződik egy-egy jogszabály alkotmányellenességének kimondásához). A testület szerint ez a megoldás nem ellentétes az európai gyakorlattal.
A testület ugyanakkor "a magyar alkotmányos hagyomány és jogi kultúra" figyelembe vételével fontosnak tartaná, hogy az actio popularis bizonyos elemei fennmaradjanak, vagyis legyen valaki, például az ombudsman, akinek segítségével általános, vagyis konkrét érdek nélküli alkotmányossági vizsgálatot lehessen kérni. Ezt a tanácsot a kormánypártok megfogadták: a parlamenti bizottságban kedden jóváhagyott módosító indítványok szerint az alapvető jogok biztosa, illetve a parlamenti képviselők kérhetnek ilyen felülvizsgálatot az Ab-tól.
A kormány kikérte a Bizottság véleményét arról is, hogy az alapvető jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartájából emeljék át a magyar alaptörvénybe. Ezt azonban a Velencei Bizottság nem ajánlja, mivel álláspontja szerint értelmezési nehézségeket okozhat, illetve hatásköri átfedések jöhetnek létre a különböző magyar és európai bírói testületek közt. A Bizottság ezért inkább azt ajánlja, hogy a Chartában foglalt jogokat "inspirációs forrásként" használják. Már korábban kiderült azonban, hogy a kormánypárti tervezet nem vette át szó szerint a Charta megfogalmazásait.
Mai válaszában Joseph Daul megköszönte az elemzést. Mint írta, tisztában vannak vele, hogy a kivételesen rövid idő alatt, szívességből lefordított verzió ("courtesy translation") nem tökéletesen pontos.
Az első verzióból kimaradt a Nemzeti Hitvallás, utána elkérték a civilek fordítását, majd a parlament honlapján közzétettek egy ahhoz nagyon hasonlót. Tovább »
Szerencsére még van, ahol felükerekedik a józanság. Nem ártana tisztázni, hogy akik a Jobbikban a történeti alkotmány visszaállítását szajkózzák, mégis mikorra akarnak visszakanyarodni? Úgy akarnak tenni, mintha 1944. március 18. óta átaludtuk volna a történelmet és most ébrednénk? Vagy más dátumot vennének alapul?
Hogy lenne olyan benne, ami a modosítokkal még csak ezután kerül a parlament elé. Hogy lenne benne olyan , mely késöbb a sarkalatos törvényekben (választási törv) szerepelnek és lesznek szabályozva.
Nem kellene a benyújtott tervezetet végleges alaptörvényként kezelni.
A másik az EU.-nak még annyi köze sincs a magyar alkotmányhoz, mint esetleg a médiatörvény szerint az egyes eus írányelveknél.
Különben a nyersforditás az EP néppárt részére történt egy tanácskozás céljából, és jelentősége megelöző jellegű, hogy olyan baromságokat és hecckampányt ne lehessen kavarni, mint a médiatörvénynél.
Úgye ez más országnál fel sem merült és merül, mert nekik nincs bolsevista utodpártja és a hatalomból kizavart liberálisai, akik internaciónalista, globalista hazaáruló magatartást folytatnak, mert nem tudják megemészteni a hatalom elvesztését.
A brüsszeli meghallgatásra küldött alkotmányfordítás ideológiailag semleges, a határon túliak nem választhatnának, nincs tényleges életfogytiglan és teljes az Ab hatásköre. Tovább »
A vitairat állítása szerint a kormányfő a választási kampányban egyértelművé tette, hogy kétharmados hatalom birtokában alkotmányozni kíván. Ez az állítás egyszerűen cáfolható a választási program alapján, amely egyetlen utalást sem tartalmaz alkotmányozási szándékra - írja a közlemény.
akkor mégis volt a fidesznek választási programja? a fene se érti ezt...
"Ma tartanak Brüsszelben meghallgatást a magyar alkotmányozásról. Ebből az alkalomból a magyar kormány eljuttatta az európai parlamenti képviselőkhöz az Alaptörvény tervezetének angol fordítását, valamint az új Alaptörvénnyel kapcsolatos vitairatát. Több civil szervezet szerint azonban félrevezető a fordítás és a kormány vitairata"
"Félrevezető az alkotmányfordítás és a kormány vitairata
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezetek szerint az Alaptörvényhez csatolt vitairat több helyen nem felel meg a valóságnak, a kormány fordítása pedig több helyen megtévesztő, és jelentős pontatlanságokat tartalmaz. "Félrevezető az alkotmányfordítás és a kormány vitairata" - olvasható a Helskinki Bizottság közleményben, melyben részletesen felsorolják a megtévesztő pontokat."
A Fidesz-KDNP kormányoldal által beterjesztett alkotmánytervezethez a kormányoldal kiadott úgy néhány millió kérdőívet, hogy ki mit tenne a leendő alkotmány szövegéhez hozzá. Be is érkezett a határidő lejártáig úgy kb. 1000000 kitöltött kérdőív, rajta a kis "X"-ekkel a helyesnek ítélt válaszok mellett, és legtöbbüknél "az Ön személyes javaslatai az alkotmány által védendő, a korábban fel nem sorolt értékekről, elvekről:" mezőbe igen sok értékes, és értékelhetőnek ítélt észrevétel került.
Megjelent a Magyar Nemzet 2011.03.26., szombati számának 6. oldalán egy cikk (szerzője Varga István - Az összeálítás a Magyarországért Egyesület nevében készült), címe: (("Kiegészítő észrevételek" / "Civilek jobbító javaslatai az alaptörvény tervezetéhez")). (Ebben az újságcikk szerzője megfogalmazza, hogy a civilektől jövő mely javaslatokat pontosan melyik számmal jelölt alkotmány-paragrafusba lehetne beilleszteni, és a tervezet résszövegeit idézőjelek közé zárja, azokon belül pedig a civilek beiilleszthető ötleteit a megfelelő szakszövegtani helyre értelemszerűen beillesztette, és dőlt betűvel kiemelte a jobb fellelhetőség céljából.) Megfogott azonban az egyik szövegrész - no, nem mert nem értettem volna a lényegét; hanem kifejezetten azért, mert azon túlmenően, hogy egyetértettem vele, még hiányoltam belőle valamit, amit bizony én még hozzátettem volna, mivel szükségesnek ítélem odailleszteni azt a hiányzó valamit arra a bizonyos fontos helyre!
Nem csigázom tovább az érdeklődőket: az MNB-vel és elnökével, alelnökével, tisztségviselőivel (a monetáris tanács tagjai) foglalkozó részről van szó!!(Amiket most ideidézek <<(*1), <<(*2),azokban a szövegrészekben én még plusszban az ott meglévő szövegrészek zöld színnel lesznek kiemelve;a szerző civilek elgondolásai alapján módosított és/vagy beszúrt szövegrészeket kék színnel emelem ki; a szerző által közbeszúrt magyarázatok feketék maradnak; azok, amiket pedig én teszek hozzá -- itt és most -- azok vörös színnel lesznek kiemelve.)
************************************************************************************************************************************************ (*1)>> A szóban forgó rész így szól ((Csak és kizárólag a cikkszerző szövege áll itt!!)):>>>>
"A Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja. Az MNB törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért, amely nem lehet ellentétes a társadalmi-gazdasági tervben, valamint a kormányprogramban meghatározott célok érvényesítéséért meghatározott kormánypolitikával" [41. cikk (1) bek.]. Az unióban a központi bankok elnökhelyetteseit az elnökhöz hasonlóan nevezik ki, ezért: "Az MNB elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök hat évre nevezi ki. Az MNB alelnökét vagy alelnökeit az elnökhöz hasonló módon kell kinevezni"[(2) bek.]. Azért csak hat év és nem kilenc, mert ha jól dolgozik, hosszabbítható, ha nem, ne kelljen elszenvedni károkozását további három évig. A központi bank az állam része, és a számok nyelvén beszél, így: "Az MNB elnöke a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről évente beszámol és elszámol az országgyűlésnek" [(3) bek.].
************************************************************************************************************************************************ (*2)>> A szóban forgó rész így szól ((A cikkszerző szövegén kívül ebben már az én saját szövegem is benne áll itt!!)):>>>>
"A Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja. Az MNB törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért, amely nem lehet ellentétes a társadalmi-gazdasági tervben, valamint a kormányprogramban meghatározott célok érvényesítéséért meghatározott kormánypolitikával" [41. cikk (1) bek.]. Az unióban a központi bankok elnökhelyetteseit az elnökhöz hasonlóan nevezik ki, ezért: "Az MNB elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök hat évre nevezi ki. Az MNB alelnökét vagy alelnökeit az elnökhöz hasonló módon kell kinevezni"."Az MNB elnökjelöltjének, alelnökjelöltjének vagy alelnökjelöltjeinek elnökké, alelnökké vagy alelnökökké kinevezésének kizáró indokai, illetőleg az MNB elnökével, alelnökével vagy alelnökeivel szembeni azonnali hatályú és bűnvádi pert maga után vonó rendkívüli felmondás, illetve felmentés indokai: Az MNB élére nem nevezhetők ki semmilyen körülmények között olyan elnökjelölt, alelnökjelölt vagy alelnökjelöltek, akinek vagy akiknek előéletében offshore-ügyletek, korrupciógyanús vagy korrupciós ügyletek, államigazgatási, pénzügyi, politikai, vagy igazságügyi szempontból fontos személy vagy személyek megkörnyékezése vagy megvesztegetése vagy annak gyanúja, hivatali visszaélés vagy annak gyanúja, vagy más egyéb jellegű pénzügyi visszaélések vagy azok gyanúja mutathatók ki. Ha pedig ez már a kinevezésük után, tehát jegybanki elnökként, alelnökként vagy alelnökökként derül ki róla vagy róluk, akkor mind a köztársasági elnöknek, mind pedig a miniszterelnöknek jogában áll az érintett személyt vagy személyeket azonnali hatállyal és törvényi erővel elmozdítani pozíciójából vagy pozíciójukból, az érintett személyt vagy személyeket elszámoltatni, ügyét vagy ügyüket az elszámoltatási kormánybiztosnak és a legfőbb ügyésznek 3 napon belül átadni, függetlenül a jegybank-elnöki és a jegybank-alelnöki tisztség törvényben biztosított függetlensége alól alkotmányosan és törvényesen kivételt képezve, és helyére vagy helyükre új szeméy vagy személyek kinevezését kezdeményezni 15 napon belül." [(2) bek.]. Azért csak hat év és nem kilenc, mert ha jól dolgozik, hosszabbítható, ha nem, ne kelljen elszenvedni károkozását további három évig. A központi bank az állam része, és a számok nyelvén beszél, így: "Az MNB elnöke a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről évente beszámol és elszámol az országgyűlésnek" [(3) bek.]."Az MNB jegybanki monetáris politikájának biztosítania kell a Magyarország államterületén működő magyar tulajdonban lévő összes banknak a min. 60%-os részarányát a külföldi tulajdonú bankok rovására, hogy ezáltal előnyösebb helyzetbe segítse és védje a kisebb, de magyar tulajdon-alapú bankokat is! Tehát a magyar tulajdonú bankok számának is és részesedésének is el kell érnie a min. 60%-ot a külföldi, és ezáltal idegennek minősülő bankok számával is és részesedésével szemben is!"
************************************************************************************************************************************************ A jegybank-elnökkel és alelnökeivel szemben ugyanis biztosítani kell tudni azt az alkotmány,- és törvényadta lehetőséget a miniszterelnök, a köztársasági elnök, a kormányoldal, és a Parlament számára egyaránt, amely kulcsfontosságú lehetőség ezen tisztségviselők azonnali eltávolítását és felelősségre vonását teszi lehetővé ezen a módon a tehát még élő mandátumidejük alatt is -- annak félbeszakítását vonva természetes következményként maga után -- abban az esetben, ha korrupciós tevékenységük alkalmatlanná teszi őket a munkájuk becsületes elvégzésére, és ez kiderül, illetve bizonyosságot nyer.
Ennyit a jegybankra vonatkozó szükséges kiegészítésekről. ************************************************************************************************************************************************
Van még egyvalami fontos passzus, ami az új alkotmánytervezet vállalkozásokat is érintő részébe kerülhetne bele. Tulajdonképpen a hazai vállalkozásokat védené. Ez tehát valahova a Magyarország gazdaságával foglalkozó rendelkezések közé kerülhetne be!! Ez így szól (szerintem legalábbis így kellene, hogy szóljon):>>>> "Biztosítsa a magyar tulajdonjogú vállalkozások törvénybe foglalandó előnyét a külföldi vállalkozásokkal szemben, előállított termékeiket, terményeiket, élelmiszer-áruikat pedig a magyar érdekeket messzemenően szolgáló védővámok védjék!"
