Inkább az utóbbi 2-3- évben olvasgass,úgy gondoltam azokat a régebbieket :) .2010-es években kezdődött "valami szabadság" a főzésekben :) gondolom írt, olvasott, terjesztett mindenki mindent amit látott...nem volt itt akkor még pálinka "kultúrás" és egyéb tapasztalat...
Úgyis csend lett a fórumban, úgyhogy gondoltam feldobom valamivel a témát : ha van valaki, akit érdekel hogyan készítik a skót malátawhisky-t, akkor leírom:
Az alapanyag árpát 3-4 napra vízbe áztatják, majd kiöntik a vízet és egy meleg és sötét helyen csíráztatni kezdik. Ekkor az árpa a saját keményítőtartalmát cukorrá alakítja.
Eztután hagyományosan egy kemencében tőzeg füstjével kiszárítják. Ennek a csak aromahozzáadó szerepe van, a füstölés valójában enzimveszteséggel jár, éppen ezért gabonawhisky esetében nem is alkalmazzák.
A megfüstölt árpát egy darálóval megőrlik, majd forróvízzel (minimum 80 fokossal) nyakonöntik. Ezzel a kioldják a cukot az őrleményből, és a víz cukros oldattá alakul, amit a lehűlés után élesztővel beoltanak, és meg is kezdődik az erjedés.
Ez üzemi körülmények között 3 nap alatt általában végbe is megy, ezután következik a kétszeres lepárlás, szigorúan vörösréz üstökben.
Az első főzés ugyanaz mint a pálinkánál. A finomításnál viszont ügyelni kell arra, hogy az összes whisky amit ledesztillálnak, minimum 64 alkoholfokos legyen. Ennek elérése érdekében lényegesen hamarabb kell átállniuk utópárlatra.
Ezt a 64 fokos áttetsző nyers párlatot tölgyfahordókban minimum 3 évig érlelik. Évente nagyjából 2% elpárolog, ezt nevezik az "angyalok jussának", amiért őrizték az érlelődő whisky-t.
Ha a vodkakészítésre volt érdeklődő, biztos lesz erre is :)
Amikor a levélcsíra (a vastag) elérte az árpaszem 1,5s-szeresét, a gyökércsíra (a kis szőrök) pedig 3-4-szeresei a szemnek, akkor van kész a maláta. Most találtam!
Az biztos! De az sem baj, ha mások tapasztalásán.🤓 Nekem ez lesz az első malátás cefrém, így nincss emmi összehasonlítási alapom.
Amúgy kicsit segíts kérlek. Lehet, hogy csak én keveredtem bele a maláta/víz arányának kitárgyalásába, de 1 kg árpa.málátához akkor hány liter víz javaslott?
Nem kicsit írtam félre :D kg-onként maláta/ 4 L víz az (árpa) malátás...rozsos kg/5 L víz :D
Zab malátáshoz is elég a kg/4 L víz. Single rozsos 30 L, vagy kg körül szokott cefréződni az kicsit több vízzel számolva..de 5 kg rozs maláta.Ez az arány annyira jó fűszeres rozsos ízt ad...fincsi...
Heló! Tisztán árpa lenne ugyan is a múlt hétvégén Oban-t kostoltunk, és nekem tetszett a visszafogott illat és íz világ. Remélem nem hülyeséget írok, de nekem ez a véleményem. És az Oban rozsmalátából készül. Szóval 5kg- 5liter víz és főzés. Azt olvastam, hogy a maláta whisky esetén leszűrik a cefrét, csak a levét főzik.
Olyan nincs hogy illik :D te mit akarsz készíteni,vagy mit szeretsz? Ez a döntő...Nekem pl bejön a 2 thumperes (csak maláta) csak zabos,csak rozsos,árpa-rozs maláta keverék stb...nincs ebben sablon...nekem legalább is.De ha pl JIM BEAM arányú cuccost akarok,akkor aszerint járok el,nem lesz olyan mint a gyári...tavaly télen kibeszéltük a témát miért is...de attól még finom...és szépen érlelődik a tölgyhordóban...szóval kísérletezz..találd meg az ízlésed...
5kg-ként 4 L víz,cefréhez,(ha nagyobb arányú a rozs vagy rozs maláta akkor 5 L is mehet 5 kg-ként)fél óra főzés után jód teszt...ha lilaszínű akkor még félóra főzés 70-75 fok max.én így szoktam.
Jó Napot Urak! Szeretnék tanácsot kérni Tőletek. Single malt a fő csapásvonal. Megpróbálom csíráztatni, utána füstölni, majd őrölni az árpát. Viszont nem találok semmit arról, hogy mennyi ideig kell főzni, és milyen arányokban a viz- árpamaláta kombót. Ebben a témakörben kérnék tanácsot.
A fűszerpiac tényleg nem a tudományos nevek használatáról híres :) A sweet fennel az dulce (néha doux vagy Provence néven is megy), de a Florence fennel már nekem is zavaros egy kicsit. A 100 éves abszintreceptek "Florence" vagy "Florentine" fennel-t írnak, amikor egyáltalán megkülönböztetik a fajtáját, de már nem vagyok egész biztos benne, hogy ekkoriban dulcét nevezték így, vagy azoricumot használtak a prémium márkák.
A lényeg igazából az, hogy a közönséges variáns (F. vulgare var. vulgare) kámforos íze könnyen elrontja az abszintot, ez a másik kettőnek szerintem nincsen. A homedistilleren nem is igazán tudnak megegyezni, hogy a kettőből melyik a jobb abszinthoz. (link)
Ami fontos még, hogy túlérett, barna édesköményt ne vegyél, ami erre a célra kell, az halványzöld. (Ánizsból szintén.)
Már a nemzetközi piacon keresgélek, de ott sem találom a dulcét. Mintha nem is létezne...
Foeniculum vulgare-t kifogyhatatlan mennyiségben van, egyedül a "florence" van amit találtam, és különbözik.
A megnevezésekkel is van némi fogalomzavar az angolban is, mert nem találtam rá teljesen egységes köznyelvi megnevezést. Florence fennel és sweet fennel néven hivatkoznak rá talán, de a botanikus neveket már eltérően hivatkozzák.
