igaz ez gót stílusú magyarországi templom, de ha már a keszthelyit idetettétek.... régi képeim, még 2011-ből, itt nagyon sok román kori templom van.... csak nem témája a topiknak....
A most kiásott Felső-Alpári Árpád-kori templom szenteltvíztartójának az alján állítólag egy ilyen rajz van. A készítő mester pontos rajza a saját művéről, azaz a szenteltvíztartóról.
A kép bal szélén letakarva félre van téve a lelet. Most semmi nem látható belőle, de ha megcsinálják az egészet a turistáknak bemutatásra (templom falai konzerválva+ bemutatóépület) akkor biztosan érdemes lesz felkeresni a helyet!
Idén nyáron kezdték el kiásni a Lakitelek mellett fekvő templomdombon ezt az egykori Árpád-kori kis templomromot, amelyet a szél munkáján kívül egy helyi kisnemes temettetett be homokkal, így mentvén az utókornak. Dicséretére legyen mondva!
A templom romjai ma magánterületen vannak, (Pálinkaház) de tervezik (sőt már építik is) egy turisták számára készülő látogatóközpont létrehozását, a megmaradt falak konzerválását, és bemutatóhellyé való kialakítását tudomásom szerint.
Feltehetőleg az egykori Felső-Alpár település temploma lehetett, komoly, nagy számban lakott falu volt ez a Honfoglalás korában, a közelben zajlott valószínűleg a végső csata, így aztán a krónikák szerint Árpád vezér is hosszabb időt töltött el a környéken.
A templom feltárása még folyik, rengeteg zsindelyszeget találtak, ami fazsindelyes lefedettségre utal, továbbá épségben találtak egy szenteltvíztartót is, emellett rengeteg olyan leletet az Árpád-korból amely itthon egyedülálló.
A földrétegek még az eredeti, vakolt falakat is megőrizték, ami megmaradt az jó állapotban vészelte át az idők viharait.
Nem gondoltam akkor konkrét helyekre (épp az 1000. hsz. volt a fórumon, ha arra gondolsz), de tény, hogy ott még elég kevés helyet "fedeztem fel" abban a tájegységben. Mindenesetre Soltszentimrén jártam már.
Picit meglepődtem ugyan mikor megláttam, de a város nagyszerű történelmi múltjának megfelelően természetesen rendelkezik Árpád-kori templom maradványaival, erre gondolhattam volna...
Sárospataki rotunda
Egészen 1965-ig nem derült fény a tényre hogy 'Patakon valaha körtemplom is állott, az ekkor kezdődő ásatások vezető régésze, a Rákóczi Múzeum munkatársa Molnár Vera bukkant rá a 7 méter átmérőjű rotunda nem túl magasan álló alapfalaira.
" A hét méter belső átmérőjű, egy méter vastag falu rotundát meszes habarccsal szabálytalan apró kövekből építették, patkó alakú keleti szentéllyel, a szentély falához épített oltárral. Bejárata dél felől volt, melyet két későbbi támpillérrel vettek közre. A rotunda méreteiben, formájában, technikájában hasonló a veszprémi várban 1957-1960 között a székesegyház északi oldala közvetlen közelében feltárt körtemploméhoz.
Sárospatakhoz hasonlóan Veszprém is egyike volt a legkorábbi fejedelmi szálláshelyeknek, mely később a magyar királynők birtoka lett. A veszprémi rotundának tehát capella regia, királyi kápolna rangja volt, akárcsak pataki testvérének..."
Forrás: Szenterzsébet.hu
A rotunda rekonstrukciós rajzát az élőépítészet.hu-n találtam meg:
Akkor hát indulj el egy úton, és ne egy másikon, hanem azon amelyik a Gönci Pálos Kolostor romjaihoz vezet kedves topiktárs, mert hidd el megéri felkeresni! :-)
Legyen ez akár a piros + jelzés Gönctől, de akár a Rákóczi piros is lehet akár Sárospataktól! :-)
Ez az erdő mélyén megbúvó gyönyörű szép templomrom meglepő épségben maradt ránk, köszönhetően többek közt annak hogy szorgos őseink lusták voltak ide eljönni és a köveit széthordani építőanyagnak, így aztán falait "csak"az idő rombolta.
Ami a szerencséje volt az talán most a szerencsétlensége? Távol minden civilizációtól nem nagyon tülekednek azért hogy valamelyest renoválják csodaszép falait, megmaradt faragványait.
A templom története: (forrás:templomrom.hu)
Gönc, pálos kolostor
Gönc városkától 5 km-re, magas fák közt áll a gótikus épület romja. Szinte sehol másutt nem látni ilyen épen megmaradt, soha nem restaurált, nem átfaragott gótikus épületrészleteket, díszítőelemeket, mint itt.
A pálosok 1346 és 1382 között 27 új kolostort alapítottak, s mellettük megújultak a régebben épültek is. Az egyetlen, romjaiban megmaradt építkezésük a Gönc és Telkibánya közt található, Boldogasszony titulusú klastrom.
Nagy Lajos király 1365 és 1371 között alapította, azonban a hivatalos használatbavétele, ismeretlen okok miatt, sokáig elhúzódott: a rendházat 1429-ben, a hozzá tartozó templomot csak 1464-ben szentelték fel.
A kolostori élet a XV. század végére áttevődött a virágzó Telkibányán lévő Szent Katalin-ispotályba, s a gönci klastrom élete hanyatlani kezdett. Az épület 1540-re elnéptelenedett.
Olyan távol esik a településektől, hogy - amint az másutt történt - az építkezők nem hordták el a kőanyagát újbóli felhasználásra. Ennek is köszönhető a rom faragott köveinek páratlan gazdagsága.
A templom falai szinte a tetőpárkányig állnak, csak a szentély sokszögű végfalából omlott le egy szakasz. A főbejárat a nyugati oldalon nyílik, az oromfalon a kapunyílás fölött látható a rózsaablak kerek kávája (a faragott kő küllőket a gönci Huszita-házban őrzik). A boltszakaszok függőleges faloszlopai mindenütt a helyükön láthatók, szintén megmaradtak a különböző geometrikus elemekkel gazdagon díszített gyámkövek.
És akkor a fotók:
A templom kívülről, és a tájékoztató tábla:
A romok közé lépve különös hangulat uralkodik el a nézelődőn, még romjaiban is páratlan szépségű az egykori kolostor:
Mindenesetre meggyőződésem hogy ez vidék-függő. A fővárostól távolodva nő a bizalom az emberekben a másik iránt!
Na, jó, ez általánosítás, de nagy átlagban mégis igaz.
A Rákóczi-túrának sehol sincsen saját bélyegzője, mégis mindenhol sikerült szereznem, volt ahol többet is. Szinte mind adószámos, fel akartam ugyan ajánlani hogy takarják ki ha akarják, de olyan készségesen adták mindenhol hogy végül meg sem szólaltam inkább.
A 10 pontból a fele ilyen adószámos, kettő helyen csak fénykép van (egyik a gönci pálos rom) és van 3 kéktúrás bélyegzőm a füzetben.
Hmm. Én amikor legutóbb leveleztem a mozgalomfelelős hölggyel, és felvetettem neki a fényképezős lehetőséget, nem kaptam túl pozitív választ :-(. Persze egy egy belefér, de nem részesíti túlságosan kedélyesen - legalábbis a mondatai alapján. Fényképezni általában mindig fényképezek, magamat csak ha muszáj ;-).
Fényképes igazolás is "játszik", ne feledd. Én most már csak buszjegyeket, bolti blokkokat és fényképeket szoktam vadászni, a legritkább (sokszor el is felejtem) a pecsét.
Akik csinálják a mozgalmat is, azokhoz lenne egy kérdésem: kinek hogy megy a pecsételés mostanában? Bevallom én egyre több és több falba, bizalmatlanságba ütközöm.
Eddig a legdurvább bizonyos szempontból talán a Margitszigeten volt. Ha nem voltam 10 helyen, akkor sehol, és sehol nem akartak pecsétet adni. Pedig azt gondolnánk, simán lehet ott szerezni, annyi minden van. Viszont pl ide lehet sokat járnak az adóellenőrök is meg hasonló hivatalos személyek...... A Margit híd felül indultam, végigmentem gyalog az egész szigeten. A legutolsó helyen, a szállodában az Árpád hídi hídfőnél adtak nagy kegyesen pecsétet, de ott se adtak mindenhová, legyen elég ennyi.....
Én mindenesetre egyre több problémába ütközöm ilyen téren, nem tudom más hogy van vele. Lehet én csinálok valamit rosszul.
Végülis nem a pecsét a lényeg hanem hogy megnézzem amit akarok,a többi másodlagos. Már gondoltam arra is, nem gyűjtök tovább ilyen plecsniket azaz nem igazolgatok, mert lassan már én érzem magam kellemetlenül....
