MNO
Sólyom László köztársasági elnök vasárnap helyett szombat délután tesz látogatást Székelyföldön, mert a román légügyi hatóságok az általuk korábban kiadott marosvásárhelyi leszállási engedélyt időközben visszavonták – tájékoztatott a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) pénteken.
Sólyom László eredeti programja szerint vasárnap, a hivatalos állami ünnepségek után utazott volna Erdélybe.
A KEH közleménye szerint az államfő, egyetértésben a magyar kormányzattal, meggyőződéssel vallja, hogy a szomszédos országok vezetőinek kölcsönös utazásai hozzájárulnak a bizalom erősödéséhez és az előítéletek lebontásához, ezért ezt a gyakorlatot folytatni kívánja.
(MTI)
Persze. Tehát azért vonták vissza a leszállási engedélyt, mert már jó előre szóltak, hogy nem boldogok a látogatástól. Mert az autonómiáról akart beszélni. Mert katonai géppel akart menni. Mert rosszul fordítottak egy szót. Mert volt rajta sapka.
Felháborító provokációt engedett meg magának Románia azzal, hogy visszavonta a leszállási engedélyt a március 15-i erdélyi megemlékezésre igyekvő magyar köztársasági elnök gépétől – jelentette ki kedden Brüsszelben újságírók előtt Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke. „Ez a huszadik századból is minősítetten sötét időket idéz” – fogalmazott.
A külügyi bizottság fideszes elnöke szerint „lassan ott tartunk, hogy Magyarországgal bármit meg lehet tenni egyes nemzetközi tényezők részéről”. Hozzátette, hogy ebben nem csak a szomszédok, a külső tényezők felelősségét kell keresni, hanem a magyarországi felelősséget is. Szerinte ugyanis felelősséget visel „a koncepciótlan magyar külpolitika”.
Az eset azonban – jegyezte meg Németh Zsolt – paradox módon nagyon pozitív következménnyel is járt. A köztársasági elnök – végül is gépkocsival lebonyolított – erdélyi látogatása „páratlan egységet tudott kovácsolni az erdélyi magyarok között” – mondta. Hozzátette, hogy Nyergestetővel sikerült új helyszínt is találni az erdélyi március 15-i központi megemlékezésnek.
A román hatóságok mossák kezüket Sólyom utazásával kapcsolatban
Nem akarták korlátozni Sólyom László látogatását
A román hatóságoknak nem állt szándékukban korlátozni Sólyom László köztársasági elnök látogatását, de a magánlátogatásokat csak az adott ország törvényeinek és a diplomáciai szokásjognak a tiszteletben tartásával lehet bejelenteni és megszervezni - olvasható a román külügyminisztérium kedden kiadott közleményében.
Az Agerpres hírügynökségen keresztül közzétett dokumentumban a minisztérium leszögezi: a diplomáciai dokumentumokban és a megnyilatkozásokban pontosan kell megnevezni a helyhatósági intézményeket, elfogadhatatlanok a hibák, pontatlanságok vagy félreérthető információk.
A közlemény ezzel kimondatlanul is arra utal, hogy a látogatást bejelentő magyar dokumentumban szó szerint fordították le a Hargita megyei önkormányzat nevét (autoguvernare), holott a hivatalos megnevezés szerint az "tanács" (consiliul).
Sólyom László köztársasági elnök romániai látogatása a két EU-partner és NATO-szövetséges, Magyarország és Románia közötti stratégiai együttműködés fontos eleme, amely nem gátolja, hanem erősíti a partneri viszonyt. E szándék megkérdőjelezése a partnerségi kapcsolatok fejlesztése ellen hat, ezért elfogadhatatlan" - áll a nyilatkozatban.
Mint írták, az eredetileg március 15-ére tervezett látogatás megszervezését veszélyeztette, hogy a román fél érvénytelenítette a korábban kiadott berepülési engedélyt, dacára annak, hogy a látogatásra vonatkozó hivatalos értesítést a magyar fél időben és a megfelelő formában átadta a román Külügyminisztériumban, technikai együttműködést kérve a román féltől.
Az államfő útjának kezelése "nem illeszkedik az utóbbi időben jól fejlődő magyar-román kétoldalú kapcsolatok szelleméhez" - olvasható a közleményben, ugyanakkor a Külügyminisztérium "nyugtázza, hogy a román rendőrség végül közreműködött az elnöki gépkocsi konvoj akadálytalan haladásának biztosításában".
A nyilatkozat szerint a Külügyminisztérium örömmel állapítja meg, hogy 2009. március 14-én méltóságteljesen, ünnepi hangulatban, rendzavarás nélkül zajlott le a romániai magyarság Sólyom Lászlónak, a Magyar Köztársaság elnökének részvételével rendezett megemlékezése az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról.
Magyarország határozott szándéka a két ország közötti kapcsolatok további fejlesztése, s az év második felére tervezett 5. magyar-román együttes kormányülés hatékony előkészítése.
A Külügyminisztérium meggyőződése, hogy a két országot összekötik a közös modernizációs szükségletek, a kétoldalú és uniós infrastruktúra- és területfejlesztési projektek, a térség biztonságáért és fejlődéséért atlanti és európai uniós keretekben közösen vállalt felelősség.
Összekötik a két államot a Magyarországon élő románok és a Romániában élő magyarok közösségei is. "A kisebbségi jogok érvényesítésére az európai és a nemzetközi jogban többféle megközelítés és gyakorlat létezik, ugyanakkor tudatában vagyunk annak, hogy közös érdekünk az e jogokat a legmagasabb szinten érvényesítő megoldásokat alkalmazni, hozzájárulva a kölcsönös megértés és bizalom légkörének kialakításához és megerősítéséhez a többség és kisebbség, illetve a szomszédos államok között" - olvasható a közleményben.
"E törekvéseket segítette Sólyom László részvétele a Hargita megyei és a csíkkozmási helyhatóság március 14-i nyerges-tetői ünnepségén csakúgy, mint a magyar miniszterelnök határon túli magyarokhoz intézett üzenete, és a román államfő és a román miniszterelnök által a magyarokhoz intézett ünnepi köszöntő levelek. Kapcsolatainkat, együttműködésünket ebben a szellemben kívánjuk folytatni" - zárul a nyilatkozat.
A minisztérium vezetése hétfőn a bukaresti magyar nagykövet bevonásával értékelte a kialakult helyzetet. A diplomata visszatért állomáshelyére, hogy kedden átadja a dokumentumot. Ezzel egyidejűleg bekérették a Külügyminisztériumba Románia budapesti nagykövetét, hogy átnyújtsák neki is a jegyzéket. MTI
Sólyom László köztársasági elnök romániai látogatása a Magyarország és Románia közötti stratégiai együttműködés fontos eleme, amely erősíti a partneri viszonyt, ennek megkérdőjelezése a kapcsolatok fejlesztése ellen hat, ezért elfogadhatatlan - olvasható a Külügyminisztérium nyilatkozatában. Az államfő útjának kezelése "nem illeszkedik az utóbbi időben jól fejlődő magyar-román kétoldalú kapcsolatok szelleméhez" - olvasható a közleményben, ugyanakkor a Külügyminisztérium "nyugtázza, hogy a román rendőrség végül közreműködött az elnöki gépkocsi konvoj akadálytalan haladásának biztosításában". A nyilatkozat szerint a Külügyminisztérium örömmel állapítja meg, hogy 2009. március 14-én méltóságteljesen, ünnepi hangulatban, rendzavarás nélkül zajlott le a romániai magyarság Sólyom Lászlónak, a Magyar Köztársaság elnökének részvételével rendezett megemlékezése az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról.
Magyarország határozott szándéka a két ország közötti kapcsolatok további fejlesztése, s az év második felére tervezett 5. magyar-román együttes kormányülés hatékony előkészítése.
A Külügyminisztérium meggyőződése, hogy a két országot összekötik a közös modernizációs szükségletek, a kétoldalú és uniós infrastruktúra- és területfejlesztési projektek, a térség biztonságáért és fejlődéséért atlanti és európai uniós keretekben közösen vállalt felelősség.
A minisztérium vezetése hétfőn a bukaresti magyar nagykövet bevonásával értékelte a kialakult helyzetet. A diplomata visszatért állomáshelyére, hogy kedden átadja a dokumentumot. Ezzel egyidejűleg bekérették a Külügyminisztériumba Románia budapesti nagykövetét, hogy átnyújtsák neki is a jegyzéket.
Mit művel? Tesz értük. Mert a 24. órában vagyunk. Vegyél elő egy statisztikát, aztán nézd meg, hogy az utóbbi 20 évben hogy csökken a magyarok száma a határokon túl. Nem azért, mert kevesebb gyereket csinálnak, mint a szlovákok, a szerbek, vagy a románok. Azért, mert asszimilálódnak és/vagy kivándorolnak. Lehet azt mondani, hogy ki kell várni a megfelelő pillanatot, nem szabad "hergelni" a környező országokat... Lehet mindent, de akkor ne lepődjünk meg azon, hogy 2050-re irmagja sem marad a magyarságnak. Külföldön semmiképpen, de lehet, hogy a határainkon belül sem.
Az érdekes az, hogy a Sólyom elleni folyamatos hecckampány folytatása érdekében az európai értelemben vett szociáldemokraták és derék liberálisaink nem haboznak magukévá tenni az ultranacionalista román álláspontot, akár a romániai baloldal és liberálisok józan helyzetértékelésével szemben is. Illetve nem is érdekes, ki várt mást? Csürhe!
Szerencsétlennek és kínosnak minősítette hétfőn a bukaresti sajtó a román hatóságoknak azt a döntését, hogy nem adtak leszállási engedélyt Sólyom László magyar köztársasági elnök repülőgépének március 15-én Erdélyben.
A hétfői mérvadó bukaresti lapok zöme kommentárt is szentelt a magyar államfő látogatásának. Az Evenimentul Zilei című napilap úgy véli: a román hatóságok, "feledve, hogy a 21. században vagyunk", összetévesztették Sólyom Lászlót "Isten ostorával", és egy banális fordítási hiba miatt minősítették úgy, hogy látogatása nem alkalmas.
Az Adevărul kommentárjában kínos ürügynek nevezte a román félnek azt a kifogását, amely szerint Sólyom katonai repülőgéppel érkezett volna Romániába. Semmi szokatlan nem volt a magyar államfő kérésében – írja a lap –, hiszen általában minden államfő repülőgépe katonai gépnek számít.
A lap szerint Bukarest sértődötten és mereven válaszolt, ahogy a volt Szovjetunió térségének egyes önkényuralmi rendszerei szoktak. Az újság szerint a román álláspontban nyoma sem volt a civilizált, EU- és NATO-tagállamokra jellemző fesztelenségnek és derűsségnek, amellyel ez utóbbiak általában rendezni szokták a kényes történelmi kérdéseket – olvasható az Adevărulban.
A Cotidianul helyszíni tudósításában elismerő hangsúllyal azt írja: Sólyom csupán "finoman és elegánsan" utalt arra a módra, ahogyan a román hatóságok őt kezelték.
Băsescu kétélű fegyvert használ, amikor román nacionalista szavazatok megszerzésének reményében nacionalista témával lázít. Hiszen ez egyrészt elvonja a figyelmet a gazdasági válságról, másrészt pedig "szegénységből táplálkozó etnikai konfliktusokat" szülhet Romániában – írják. A lap szerint hasznosabb lett volna, ha a román államfő magyar kollégájával együtt utazik Székelyföldre, és ott a helyszínen intéz üzenetet a romániai magyarokhoz.
wizes válasz | megnéz | könyvjelző 2009.03.13 14:00:14 Creative Commons License (75) Azé naon kínos amikor valakit már 2 szomszédos országba sem engednek be. Kévántsi vok mikor tér magához a lyómadár. Itt a kupolda picsázza ki, a szomszédos országok meg be sem engedik. Igazán tehetne egy kis önvizsgálatot a hajóágyú: esetleg benne van valami hiba?
Ezt egy egyszerű állampolgár útlevelébe simán be is pöcsételik. De egy diplomáciai útlevéllel ez kicsit bonyolultabb. De valahogy a dipéomatáknak is tudtára lehet hozni, hogy nem szeretik.
Romániának joga van megtenni ezt. Még, ha fáj is ez a jog nem vitatható el.
Egy diplomata nem tehet, mondhat akármit, felelőtlenül. Nem csak a saját választók pillanatnyi kedvébe kell járni, hanem a diplomáciai játékszabályok szerint kell a hosszútávú nemzeti érdekeket képviselni. Egy "egyszerű földi halandónak" ilyesmivel nem kell törődnie. Legalábbis nem mindig. De egy diplomatának igen! Sólyom (és más különösen jobboldali politikusok) nem először vétett ezen íratlan szabály ellen.
Úgy gondolom, hogy nem csak megtehette ezt Románia, de valahol érthető is, hogy megtette.
Mindez nem azt jelenti, hogy nem értenék egyet mindennel, amit Sólyom akar. Pusztán azt jelenti, hogy illő ajtóstól rontani más házába. Sólyom nem azért szalonképtelen, mert autonómiát akar, hanem azért, mert nem tud viselkedni a diplomácia porondján. (neveletlen, bunkó)
Neked vajon tetszene, ha a szlovák elnök rendszeresen átjárna Magyarországra az itt élő szlovákokat a magyar politika ellen uszítani, és támogatni az ősi szlovák föld, Balassagyarmat területi autonómiáját?
Ez a madár állandóan túlhabzik, ahelyett, hogy nyugodtan ülne a tojásain és mondjuk a magyarságnak a székely területi autonómiánál sokkal fontosabb kérdéseivel foglalkozna, - például a társadalom végletes kettéosztottsága, vagy az erősödő rasszizmus ellen emelhetne szót a bánáti bazsarózsák identitászavaros főparancsnoka...
„Tizenkilenc évvel ezelőtt még tiltani próbálták itt Erdélyben a piros– fehér–zöld lobogót és a nemzeti himnuszt, templomi éneknek kellett álcáznunk azt, hogy ,,Isten áldd meg a magyart”. Tizenkilenc évvel ezelőtt még vér folyt a szabadságért Marosvásárhelyen, de ma már szabadon ünnepelünk. Tizenkilenc évvel ezelőtt is sokszor mondták nekünk, hogy soha! Soha nem lesznek magyar feliratok, soha nem lesz magyar a Bolyai középiskola, soha nem fogunk magyarul beszélni a hivatalokban. És vannak magyar feliratok, van magyar Bolyai középiskola, beszélnek magyarul már sok helyütt a hivatalokban.
A minap is hallottuk egy román politikustól: soha nem lesz területi autonómia. Erre is csak azt válaszolhatjuk: várjuk ki a végét. Ha egységesek vagyunk, a román ,,soha” szó magyarul azt fogja jelenteni: ,,hamarosan”.
120. szakasz – Alapelvek (1) A területi közigazgatási egységek közigazgatása a decentralizációnak, a helyi autonómiának és a közszolgáltatások dekoncentrálásának az elvén alapul.
20. szakasz – Az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi szerződések (1) Az állampolgárok jogaira és szabadságaira vonatkozó alkotmányos rendelkezések az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával és a Románia által részes félként aláírt paktumokkal és más szerződésekkel összefüggésben értelmezik és alkalmazzák. (2) A Románia által az alapvető emberi jogokra vonatkozóan részes félként aláírt paktumok és szerződések és a belső törvények közötti eltérések fennállása esetén a nemzetközi szabályozásokat kell elsőbbségben részesíteni, azon eset kivételével, amikor az Alkotmány vagy a belső törvények kedvezőbb rendelkezéseket tartalmaznak.
"Magyarország a területi autonómiát lehetségesnek tartja. A romániai magyarság ez irányú törekvését támogatja" - reagált Basescu szavaira Sólyom László, hozzátéve, hogy ezt csak alkotmányos keretek között lehet kivívni.
Ezzel mi a gondod???
Sólyom nem mondta, hogy követeli, sem azt, hogy azonnal, mert különben bevonulunk még Bukarestbe is..... :)
