(Amúgy örülök, hogy sikerült egységbe kovácsolnom az egymás közt már komoly lehülyézésekig menő széthúzásba kezdett szómágus szittyológusokat. Így kicsit tovább titkolhatják a netán érdeklődő laikus nyilvánosság elől, hogy bizony még egymással sem értenek egyet. :D)
Akkor olvasd el egy dagesztáni nyelvcsaládi nyelven a "baszjad izüt".
Valamint, a kinézetük se mongoloid, Bajánék pedig azok voltak.
Ettől tőlem lehetnek hajdan a korábbi avar birodalom (akkor még zsuan-zsuan) fennhatósága alá tartozó, s a türkök elől más irányba elmenekülő törzs, de nem az idejöttek vezértörzsének/vezérnépének rokonnépe.
"Az meg, hogy Varga úr, jó néhányszor, egy szótőből n szót csinál, képzett, ragozott, toldalékolt változatokra, az - véleményem szerint - kóklerság, csúsztatás. Így könnyű meghemzsegtetni bármit ..."
Csakhogy ezek magyarul képzett, ragozott szavak. A szófajuk sem azonos.
Nem tudtam, hogy a görög az ragozó nyelv. Szerinted az?
de komolyan, amikor állítólag egy iskolavégzett felnőtt ember 24 oldalas tanulmányból csupán arra képes, h azt mondja "ez nem is sok, ez egy és ugyanaz" és még büszke is rá... de komolyan, erre egy 5-éves gyerek képes.
Az itt és a másik topikban korábban leírtakon felül most így rövid idő alatt ilyeneket tudunk találni még: ÉS ezek az azóta sokat változott mai görög nyelvből is még kiolvashatóak:
HALOM illetve KAZAL görög---- SORÓS : hangalaki kapcsolat persze nincs, ugyanakkor felismerhetjük a magyar szót, valóban SOROS elrendezésűek, amelyeket egymásra is helyeznek. Ez a görög szó is magyar szó.
KUNYHÓ görögül------ KALYVA : ismerhetjük a hasonló rendeltetésű KALIBA szót, ami török nyelven is megvan, ma KULÜBE. De ettől még magyarul értelmezhető a KALIBA, ez egy LAK(KAL)hely, ahová BE megyünk. A szó vége már eleve magyar ragozású. A görög ki tudja miért V hangot varázsolt a B hangból.
NYEREG görögül SAMÁRI : hangalaki kapcsolat nincs, viszont felismerhetünk egy újabb magyar szót: A szó viszont elárulja nekünk, hogy ők a SZAMÁR az amit felnyergeltek.
LÓ görögje ÁLOGÓ : ebben ott van a ló, sőt jóval több is, persze magyarul érteni az eseményeket. A LÓ a fejét is LÓGatja, meg nem éppen egy ücsörgő állat, azaz ÁLL akkor is, mikor nem fut épp sehova. De ez görögül nem derül ki, nekik már csak egy tartalom nélküli hangsor, amely az élőlényt azonosítja. A nyelvünk viszont tartalommal ruházza fel a mai görög hangalakot is.
VULKÁN görögül IFAÍSTEIO : itt már eléggé elrejtőzik a dolog, első blikkre nem könnyű. De mit is csinál egy vulkán, nézzük csak... Hát FÜSTÖL ! Ez másképpen egy FÜSTÖLŐ. Eléggé eltorzított már a hangalak, de ez megint több mint gyanús nekem.
Aztán nem csak egy görög sziget érdekes, hanem még SZÁMOS sziget az lehet.)) Most nézzük meg PÓROSZ szigetét (PAROSZ is van), ami remélhetőleg nem egy poros sziget. De viszont PÁROS sziget, ez egy szigetpár amit híd is összeköt. PÓROSZ a PÁROS sziget !...
Mert te ókori nyelveket tanulmányoztál, azokat mind ismerően, s hozzáértően? :)
A "hemzseg", meg a van pár szó, az nagyon nem ugyanaz.
Az meg, hogy Varga úr, jó néhányszor, egy szótőből n szót csinál, képzett, ragozott, toldalékolt változatokra, az - véleményem szerint - kóklerság, csúsztatás. Így könnyű meghemzsegtetni bármit ...
Lásd pl.:
"
omoion1 [ομοιον] amolyan: hasonló, egyenlő omoion2 [ομοιον] amolyan (módon), ugyanúgy; amoly-on, mint pl. hasonlatos- an, egyenlő- en omoiosz [ομοιως] amolyas: hasonló vkihez/vmihez, ugyanolyan, egyenlő omoiószisz [ομοιωσις] amolyozás: hasonulás valamihez omoióo(l) [ομοιóω] amolyol: hasonlónak nevez, hasonlóvá tesz, hasonlóvá válik omósz [ομως] amás: egyenlő vmivel ómotagész [ομοταγης] amatagos: ugyanabba a sorba, vonalba tartozó omophülosz [ομοϕυλος] amafélés, amaféle (phülosz = félés, féle): egyforma, ugyanahhoz a fajtához, fajhoz tartozó, egy nemzetségű, rokon
"
8 szó, köztük több is eléggé erőltetett magyar megfelelővel, fordítással,
s igazából egy szó helyett. :)
Logikából meg, hidd el, jobban állok, mint a népesség 99,8 %-a.
Ha pont te vagy a fórumon a maradék 2 ezrelék, az elég izgi lesz. :)
(Az "avar" alatt a kaukázusi avar-t hoztad?
Mert az nem ugyanaz a nép, mint a KM-beli avar állam avar elitje. Akiknek a nyelvét egyelőre nem ismerjük, max. teóriáink vannak. Lásd "baszjad izüt".)
én nem állítottam semmit vele kapcsolatban (egyszerű tényeket soroltam), szóval nem tudom mire kaptad föl a vizet, mire bizonygatsz itt görög tudást... :)
2. mivel se nem tanulmányoztál nyelveket, se a logika nem az erősséged, ezért azt se tudod mit kell nézni, mit kell keresni
Szicília vélhetőleg a nem görög, s a később érkező görögökhöz képest Szicíliában őslakó szikeloszokról kapta a nevét, akiket a "tengeri népek" első hullámába közé sorolnak a történészek. Ahogy a szárdokat, achájokat, etruszkokat is.
Nem erőlködök tovább, látom halvány fogalmad sincs mi a képjel, akkor meg hiába nyelvészkedsz itt, semmit nem értesz és hamis kapcsolatokat fogsz keresni ott, ahol az nincs, akárcsak a finnugristák. Hamis érvek..... legalább nekem vannak, neked felsorolásaid vannak összevissza, amikből csak úgy légből kapott következtetéseket vonsz le. Látsz egy szarvast egy zászlón és az neked szkíta. Miért? Csak. Látsz egy szőttesen egy madarat, az is szkíta. Miért? Csak.
A szkíta nyelv is finnugor. Miért? Mert Pali bácsi megírta az Arvisurában.
Nem látom értelmét a további párbeszédnek, pedig csak figyelmeztetni akartalak, hogy totál idiótát csinálsz magadból de akkor csak hajrá.
MAG--MEG--MEGA--- MAG-OS-- MAG-AS mind "MEG"-es dolgok. Hozzáadás értelműek. A MAG lényege, hogy abból a most még kicsi dologból sokkalta nagyobb lesz. MEGnő. Ami MEGnő, az naggyá válik, a MEG szóból van a MEGA dolog. A MEGA MEGnőtt dolgok jelzője. A MEG igekötő is nyomatékosít. 1 MEG 1 MEG 1 MEG 1 hozzáadás értelem.
MEGMAGyarázni MAGyarul lehet MEGint csak MEG.))...
Az írás második felére már nem reagálok, olyannyira szánalmas. De az elsőre igen: A pályát nem "elém rakták" én választottam, mivel a hagyományos és fősodratú magyarázatokat teljesen elfogadhatatlannak tartom. Ez a részleg az ettől eltérő magyarázatok KIJELÖLT HELYE.
Tehát bármiféle finnugor propagandista nézetnek itt nincsen helye. Arra ott van a "mainstream rész, szarni a WC-be kell, táplálkozni meg a konyhában érdemes.))...
Mondom én hogy összevissza keversz mindent, most is:
A CSÁB dolgot nem rég írtam, hangalaki értelemben nincs rokonság a SZÉP szóval, még csak közös hangjuk sincsen. De a csábos fogalma valamelyest rokon a szép szóval, de csak jelentésben, mert nyilván egy szép csaj lesz a csábító. De a hangalakok nem egymásból fejlődtek. A MÉLYHŰTŐ konkrétan pontosan ugyanaz mint a FAGYASZTÓ főnév, de totál külön utakon jöttek létre. Nem egymásból transzformálódtak, aztán mégis egy dolgot nevez meg.
A SZÍV és a SZER megint egy totál más dolog lesz. A SZERet szó gyöke a SZER. Pontosabban az SZ_R mássalhangzópárosról ismerhetjük ezt fel. Azért mert a SZER, SZOR, SZÖR, SZÉR és stb. formái pont ugyanarról szólnak. A SZORzás, sokSZORozás alapgyökszava ez ! de csak nézzük meg: SZÓR, SZORVÁNY , SZEREZ, SZOROZ, SZÉRIA, SZŐR(zet), SZERV, SZEREL, SZERVEZ, SZIRT, SZERKEZET, SZOR-GALOM, SZÖRP (sűrítmény) de még S_R formában is működni látszik gyakran: SEReg, SÜRög, SOR, SOROZAT... stb. reggelig írhatnám. A SOROZATOK nem éppen SZORZATOK?... Egymás közvetlen kölcsönhatásai a SOR-SZOR . Miért más mégis egy icipicit a hangalak?... Ezzel a SZÁMOS-SZÁMOSZ "rejtély" is meg fog oldódni.
Feltehetőleg tudatos szóalkotásról van szó, a SOR szót és a --SZOR szót nem akarták teljesen pontosan egy hangalakkal megnevezni, de mégis alig titkoltan jelezvén vagyon, hogy itt egy dologból származik a két dolog. Így is van épp elég "többjelentésű" szavunk, gondolom nem volt cél még növelni ezt.
A SZÍV is "többjelentésű" szó, szándékosan írom idézőjelben. A SZER-SZOR dologhoz nincs köze. De van egy SZÍV nevű igénk is, épp ez a szó az alapja SZÍV főnévnek is. Hát mit csinál a SZÍV?... SZÍV (vért a gyengébbek kedvéért) és VER ! Ebből a SZÍVVERÉS. Ezt teszi a SZÍV fizikailag. Érzelmileg meg szeret ! A török ebből építkezett SZÍVügyekben...
