Keresés

Nagyon ragaszkodsz az álláspontodhoz. Légyszíves linkelj be valami bizonyítékot aami arról szól hogy szakemberek tagadják hogy létezne kontrollált marihuána használat.

Nem semmi itt vitatkozom veled nyilvánvaló dolgokról, én például havi egy két gramm (nem többet) marihuanát szívok évek óta.

Beigazolódott, hogy sulyos ártalommal végződik a szerényebb füvezés is! Ez után már nem érthető a makacs drogpropagandátok. Ideje lenne abbahagyni.

"Marihuánát legfeljebb erős testi fájdalommal küzdőknek lehet indokolt felírni, mert a szervezetre amúgy semmiféle hasznos hatása nincs.

Kannabisz a cukorbetegség ellen?
Izraeli kutatók szerint a kannabisz egyik hatóanyaga csökkenti a cukorbetegség előfordulását.
A jeruzsálemi Hadassah Egyetem Kórházának kutatói azt vizsgálták, hogy a kannabiszban található egyik nem-pszichoaktív hatóanyag, a kannabidiol (CBD) milyen hatással van a cukorbetegség előfordulására. Az egerek egyik csoportjának naponta 5 mg CBD-t injekcióztak be, a másik csoportnak pedig semmit. Azt találták, hogy a két csoport között jelentős (56%) különbség volt a cukorbetegség előfordulásában. Míg a kontroll-csoportba tartozó egereknél átalgosan a kísérlet után 17 héttel fejlődött ki a cukorbetegség, a CBD-vel injekciózott egereknél a betegség átlagosan 26 hétig nem jelentkezett.

A CBD kémiai struktúrája

A kutatók ezenkívül arra is következtettek, hogy a CBD jelentősen csökkentette az ún. proinflammatorikus citokinok szintjét (ezek a proteinek elősegítik a gyulladás kialakulását), illetve az insulitis (fehérvérsejt-rendellenesség a hasnyálmirigyben, amely erős izzadást eredményez) lefolyásának súlyosságát. Virginiai kutatók az American Journal of Pathology c. amerikai tudományos folyóiratban nemrégen publikált cikke hasonló következtetéseket tartalmaztak: az állatkísérletek során a CBD csökkentette a cukorbetegség olyan negatív hatásait, mint például a neurotoxicitás, gyulladások és a retina sejtjeinek vaksághoz vezető elhalását. A kutatások azzal a reménnyel kecsegtetnek, hogy a jövőben a kannabidiol fontos szerepet játszhat majd a cukorbetegség kezelésében.


Bővebben

Marihuána mint gyógyszer?

Forrás: Népszabadság, 2005. december 15.

Az amerikai Vermont állambeli Manchesterben élő Mark Tucci fájdalomban töltötte az elmúlt évtizedet. Sclerosis multiplexben szenved, a központi idegrendszer gyulladásos betegségében, amely komoly fájdalmakkal és izomgörcsökkel jár, gyakran lehetetlenné téve a leghétköznapibb tevékenységek elvégzését vagy élvezetét. Az orvosok 17-féle gyógyszert írtak fel neki, ezek azonban nem sokat javítottak a helyzetén. Az utóbbi időben mégis javult az állapota: főz, mos, takarít, elviszi a gyerekeket az iskolába, úgymond "normális" életet él. Hogy mi okozta a változást? Tucci úr szerint nem más, mint a marihuána, közismertebb nevén a fű: a 48 éves férfi ugyanis naponta többször is rágyújt egy füves cigarettára. "Elveszi minden fájdalmamat? Nem. Megszüntet minden görcsöt? Nem. De lehetővé teszi az életet" állítja.



Ez a történet egyáltalán nem ritka - bár korántsem általános - az SM-betegséggel élő emberek körében. Ez a kör pedig meglehetősen nagy: Európában és Észak-Amerikában minden 800 emberből egy SM-beteg. Az Európai Unióban egyes becslések szerint 10-30 százalékuk szív füvet fájdalmai csillapítására. A marihuána hatóanyagának, a THC-nek fájdalomcsillapító és görcsoldó hatásait már évtizedek óta elismerik, az Egyesült Államokban a gyógyszertárakban is kapható, igaz szintetikus THC-t tartalmazó tabletta. Kanadában, Hollandiában és Spanyolországban az utóbbi években a rászorulók már gyógyszertárban vásárolhatnak maguknak orvosilag felírt marihuánát, az USA egyes államaiban pedig gyógyászati marihuánaklubok működnek. Kanadában, ahol 50 ezer SM-beteg él, idén tavasszal egy kannabisz alapú szájspray-t is bevezettek. Ez abban különbözik az eddig forgalmazott tablettáktól, hogy eredeti kannabiszkivonatból készül, magyarul nem más, mint folyékony marihuána. A marihuána ugyanis a THC-n kívül még rengeteg más aktív hatóanyagot, kannabinoidot tartalmaz, az elszívás, vagy a spray pedig sokkal gyorsabban hat, mint a tabletta.



Egyes tudósok és politikusok mégis kételkednek a marihuána gyógyászati potenciáljában, a legtöbb ország hivatalos szervei pedig büntetőeljárás indítását szorgalmazzák minden olyan beteg ellen, aki ehhez az anyaghoz folyamodik. Magyarországon sem jobb a helyzet. Az országban a becslések szerint 10-15 ezer SM-beteg él, közülük sokan szívnak marihuánát. A Magyar SM Társaság következetesen kerüli a marihuánával kapcsolatos vitát, jelenlegi elnöke szerint nincs lehetőség a kannabisz mint gyógyszer hazai bevezetésére. A társaság volt elnöke, Sipőc Sándor szerint viszont a marihuánának igenis van gyógyászati értéke az SM kezelésében, ő maga is használná, ha erre lehetősége nyílna. A társaság honlapján - mintegy a további vitáknak elejét veendő - közzétették a Neurológiai Szakmai Kollégium állásfoglalását, ami szerint "a jelenleg rendelkezésre álló adatok még nem elégségesek ahhoz, hogy a kannabinoidok bármelyikét bármely neurológiai betegségben, bizonyított hatású gyógyszerként alkalmazhassuk". A Kollégium felhívja a figyelmet a kannabiszfogyasztás kockázataira: így például fiatal embereknél agyvérzést okozhat.

A marihuána gyógyászati alkalmazásával kapcsolatban ma még világszerte heves viták folynak. Tudományos kutatások szerint a kannabisz növény viszonylagos hatékonysággal és biztonsággal alkalmazható számos gyógyíthatatlan betegség, így az SM, a rák, vagy akár az AIDS egyes tüneteinek (pl. fájdalom, hányinger és étvágytalanság) csillapítására. Az Egyesült Államokban nem kisebb intézmény, mint a Belgyógyászati Intézet (Institute of Medicine) mondta ki 1999-ben, hogy a kannabisz terápiás potenciállal rendelkezik. A brit Lordok Házának Tudományos Bizottsága 1998-ban kijelentette, hogy "elegendő tudományos bizonyíték" áll rendelkezésre a kannabisznak az SM-betegség kezelésében való orvosi alkalmazására.



A hazai szakmai kollégium sajátos szelektív látásmódban szenved a tudományos kutatások számbavételénél, mivel míg a kannabisz orvosi felhasználásának terjedelmes szakirodalmát és gyakorlatát nem tartja meggyőzőnek, addig hitelt adnak olyan anekdotikus, a tudományosság kritériumait nélkülöző beszámolóknak, amelyek a kannabiszfogyasztást összefüggésbe hozzák a fiatalkori stroke kialakulásával (spanyol kutatók összesen tizenöt olyan esetet találtak, amikor a fiatalkori stroke bekövetkezése talán, de nem bizonyítottan összefügghet a kannabiszhasználattal - miközben milliók fogyasztják a szert). Számos jelenlegi kutatás éppen arról számol be, hogy a kannabioidok védelmet nyújtanak az agyvérzés roncsoló hatásaival szemben, sőt, a rákos sejtburjánzást is megállíthatják. A kannabiszfogyasztás kockázatai ráadásul meg sem közelítik egyes receptre kapható gyógyszerek rendeltetésszerű használatának kockázatait. Ami pedig a szájspray használatát illeti, a kollégiumnak illene felfrissítenie álláspontját: Angliában nemrégen publikálták annak a dupla vak, placebo kontrollált vizsgálatnak az eredményeit, amely szerint a spray hatékonyan és biztonsággal alkalmazható az SM szimptómáinak enyhítésében.

A kannabisz nem csodaszer, valószínűleg nem mindenkinél hatásos, egyeseknél akár kellemetlen mellékhatásokkal is járhat - mint egyébként minden más gyógyszer. De vajon habozhatunk-e alkalmazni, ha jelentősen megkönnyíti gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, napi fájdalmakkal küzdő embertársaink életét.

"Az újonnan érkező buták (pl. te) kedvéért még egyszer:"

 

Személyeskedünk személyeskedünk?  az újonan érkező dologról meg anniyt, hogy néz meg egy két kndermagos topicot, és olvasd el pár hozzászólásomat.

 

"1. Azzal, hogy további "nem jó" dolgokat sorolsz, nem éred el, hogy a drog "jó" legyen. Egyszerűen nincs összefüggés. Drogkérdésben a cigivel és az alkohollal példálózni nem érv"

 

Nem mondom, hogy a drog jó, azt se mondom, hogy mindenki próbálja ki, csak azt mondom, hogy azt aki kirpóbálja/fogyasztja azt nem kellene büntetni, mert ne mjelent különösebb veszélyt senki számára.

 

"Amúgy ti vagytok az élő példák, mennyire a markában tartja a drog az áldozatait. Foggal-körömmel ragaszkodtok ahhoz, hogy megvédjétek "jogotokat" a drogozáshoz"

 

Én? miért? honnan veszed, hogy én drogozok? ismersz? tipikus, aki nincs velem az ellenem van hozzáállás. Talán fideszes tetszik lenni?

 

A szakemberek sem állítanak mást.

"Drogkérdésben a cigivel és az alkohollal példálózni nem érv."

Miért nem? Mindkét legális szer súlyosabb függőséget okozhat mint fű. Mindkét legális szer károsabb mint a fű. Ha azt mondod létezik az alkoholfogyasztásnak ártalommentes módja, úgy az a válaszom a füvezésnek is létezik ártalommentes módja.

pusztán arra utaltam, hogy a te érvelésedet már hallhattuk már sokszor rengeteg más dologban. Később aztán "kiderült", hogy mégse úgy jó, ahogy az akkori begyepesedett emberkék szajkózták.

 

Nem a tiltás miatt jó, vagy nem jó valami.

 

"Néha gondolkozni is kéne"  igen kéne, főleg azoknak, akik egy nagyon összetett problémát mindössze két szóval (Tiltsuk meg) akarnak megoldani.

"A társadalom és az orvostudomány szemében pedig egyedül az a drogos létezik, mint beszámítható egyén, aki le akar szokni, ennek pedig előfeltétele, hogy nincs több szer."

Ezt a szemléletet vetíti a társadalom a drogprobléma egészére. A drogot általában akarná eltüntetni, mert valami általános rossznak tartja, s ebbe a szemléletbe nehezen fér bele a kontrollált használat koncepciója. Annak az általános belátása, hogy a droghasználatnak létezik kontrollált, s ennél fogva esetleg ártalommentes és elfogadható módja, alapjaiban borítaná fel a társadalom mai hozzáállását ehhez a kérdéshez, hiszen értelmét vesztené az a szemlélet, hogy a drogot gyökerestül kell kiirtani az életünkből.

Ami az első problémát, vagyis az előítéleteknek a személyiség lelki háztartásában betöltött szerepét illeti, a pszichoanalízis és a pszichoanalitikusan orientált társadalomlélektan már régóta foglalkozik az előítéletes személyiség kérdésével. A kutatások rámutatattak azokra a személyiségfejlődési zavarokra - különösképpen a kisgyermekkorban gyökerező, a klasszikus freudi felfogás szerint a szexuális elfojtásból eredő zavarokra - , amelyek a felnövekvő egyént különösen fogékonnyá teszik arra, hogy a benne felgyülemlett agressziót, indulatot kivetítse másokra (drogosokra), és amennyiben módja nyílik rá, le is vezesse más emberek (drogosok), a "bűnbakok" bántalmazásában. E bántalmazásnak persze igen széles a skálája, a szóbeli fenyegetőzéstől a tettlegességig fajulhat

Drog, az NEM jó.

 

az alkhol se jó, a cigaretta sem jó, sőt a bigmac sem jó. Ezt a bolond is tudja. tiltsuk be mindet.

 

"Aki valamilyen bódultság gerjesztő szert szed, az beteg,elmebeteg."

 

Ittál már alkoholt? akkor te elmebeteg vagy?

 

 

ezentúl kezeket a paplan fölé

uhh

 

A szex minősége "zökkenőmentes" és biztonságos szexet segíti elő, ennek eredményeképpen pedig a fiatalok sokkal bátrabban, kevesebb félelemmel fognak szexelnini. Ez nemkívánatos, pont ellenkező hatás, mint amit a társadalom és az egyén érdeke kíván. Mindannyiunk érdeke ugyanis az, hogy a fiatalok minél többen féljenek a szextől, vessék meg és ne próbálják ki.

 

 

vicces nemde? mintha ezt a szöveget már lökték volna régebben is.

 

"Persze én szélsőséges vagyok, felőlem minden drogos felfordulhat, ha már olyan hülye volt, hogy elkezdte."

 

És aki nem drogos, de néha él valamilyen szerrel? Mondjuk egy évben 3-4 alkalommal füvezik?

"Én csak szórakozom veletek."

Részemről ignore on.

Gondolom, küzdősportot akartál írni... ha harcművészetet oktatnál, nem lennél ilyen elkeseredetten gyűlölködő.

Hadd mondjam el végre a véleményemet, hogy Csernus azzal, hogy belső elválasztású amfetamin-túltermelésben szenved, és az így előalló gresszivitás-túltengését arra használja, hogy a narkóval (ópiátok) szemben teljesen akaratgyenge srácokat brutálisan rászorítja a helyes útra, nagy érdemeket ért el, ezt csodálom.

 

Egyébként Csernus hazudik. Különösen a fűvel kapcsolatban. Sarkított péld, de talán érthető: Rákosinak pl. nagy érdemei vannak a bűnözés visszaszorításában. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a jogszerűség szakértője.

 

Ez nem érv, igaz, hanem tapasztalat. Mint a tied.

"Értem. Nem azt mondja, amit hallani akarsz, már nem is szakember."

Mint Kukorelli, aki szintén füves.

"Értem, szóval Kukorelli is füvezik."

Méltatlan válasz volt ez hozzád képest. Sajnálom.
Csak mellékesen ajánlanám az életművét, szerintem letett valamit ahhoz az asztalra, hogy ne lehessen ennyivel elintézn,még akkor sem, ha nem értesz egyet vele:

112. KUKORELLI István: Az alkotmányozás évtizede. Közjogi, politikai tanulmányok, parlamenti jegyzetek. Budapest, Korona Kiadó, 1995. 322.
113. KUKORELLI István: Közjogi tűnődések. Budapest, Triorg Kft., 1991. [1992.] 117.
114. KUKORELLI István [társszerzőként]: DEZSŐ Márta – KUKORELLI István – SÁRI János: Az alkotmánytan alapjai pedagógusoknak. Segédanyag a NAT-ban foglalt követelmények teljesítéséhez. Szerk.: Kukorelli István. Budapest, Országos Közoktatási Intézet, 1998. /NAT-tan./ 137.
115. KUKORELLI István [társszerzőként]: KUKORELLI István – SZEBENYI Péter: Állampolgári ismeretek. Budapest, Korona Kiadó, 1998. 267.
116. KUKORELLI István: A „felelősség klauzula” (Alkotmány 6 § /3/ bekezdés) értelmezési lehetőségei. = Schengen. A magyar-magyar kapcsolatok az uniós vízumrendszer árnyékában. Szerk.: Tóth Judit. 2000. 175-180.
117. KUKORELLI István: A historical outline of the hungarian constitution and state: 1949-1998. = The Hungarian State 1000-2000. Szerk.: András Gergely – Gábor Máthé. Budapest, Korona Kiadó, 2000. 440-477.
118. KUKORELLI István: A jogalkotói hatáskör. = Jogalkotás a jogállamban. 66-71.
119. KUKORELLI István: A jogállamon innen és túl. = Polgári engedetlenség. 1991. 173-175.
120. KUKORELLI István: A közjogi viták éve. = Magyarország politikai évkönyve 1993. 74-80.
121. KUKORELLI István: A közvetlen demokrácia „visszafejlesztésének” irányai. = Szentpéteri emlékkönyv. 1996. 315-325. – Alkotmányfejlődés és jogállam. Tanulmányok. Szerk.: Ádám Antal. Budapest, Hanns Seidel Alapítvány, 1994. [314.] 195-207.
122. KUKORELLI István: A magyar kormányzati rendszer egyenetlenségei. Magyar Közigazgatás. 1993/10. 582-587.
123. KUKORELLI István: A magyar közjogi rendszer. = A jó polgár. Összeáll.: Drahos Péter, Setényi János, Varga Kristóf. Budapest, 1994. 73-86. – 2. átdolg. kiad. 1996. 75-94.
124. KUKORELLI István: A magyar parlamenti jog – de lege ferenda. = Ádám Antal emlékkönyv. 2000. 37-65.
125. KUKORELLI István: A magyar választási rendszer. 1989-1998. = Választástudományi tanulmányok. 1999. 39-53.
126. KUKORELLI István: A mai magyar kormányforma. Rubicon. 1997/8. 49-50.
127. KUKORELLI István: A napirend előtti felszólalások az Országgyűlésben. = Magyarország politikai évkönyve 1997. 90-100.
128. KUKORELLI István: A parlament négy éve. Társadalmi Szemle. 1994/8-9. 9-19.
129. KUKORELLI István: Alkotmány és politikatörténet 1985-1994. = 20. századi magyar történelem. Budapest, Korona Kiadó, 1997. 378-392.
130. KUKORELLI István: Alkotmányozási átmenet-átmeneti alkotmány. = Közép-Európa és Japán. Közös kihívás. Szerk.: Trencsényi Imre. Budapest, Magyar Népfőiskolai Társaság, 1996. 73-81.
131. KUKORELLI István: Az „átmeneti törvény” második vizsgája. = Parlamenti választások. 1994 . 529-544.
132. KUKORELLI István: Az 1994-(19)98-as országgyűlési ciklus – a kétharmados parlament. Magyar Közigazgatás. 1999/7. 353-360.
133. KUKORELLI István: Az alapjogok alkotmányos helyzete és az alapjogi törvényhozás. = A második magyar jogászgyűlés. Szerk.: Erdei Árpád. Budapest, 1995. 155-165.
134. KUKORELLI István: Az alkotmányjog évtizede. = Alkotmányozás. 1995. 13-32.
135. KUKORELLI István: Az alkotmányozás időszerűsége. = Magyar Jogászgyűlés kiadványa. Siófok, 1992. 110-114.
136. KUKORELLI István: Az alkotmányozás néhány koncepcionális kérdése. Magyar Közigazgatás. 1994/8. 449-456.
137. KUKORELLI István: Az alkotmányozásról. = Jogi beszélgetések. 1993-1996. Szerk.: Kéki Zoltán – Egerszegi Edit. Kaposvár, Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, 1996. 69-75.
138. KUKORELLI István: Az állami felségjelvények. = A magyar alkotmányosság ezer éve. 1999. 43-47.
139. KUKORELLI István: Az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei. A szabadságjogok. Az egyenjogúság. = Alkotmánytan. [1999.] 136-144.
140. KUKORELLI István: Az átmeneti magyar alkotmányozásról. Juss. 1992/1-2. 36-41.
141. KUKORELLI István: Az első nyolc év – az új demokratikus magyar parlament néhány tapasztalta. = INFO Társadalomtudomány. [Budapest] 47.sz. 43-49.
142. KUKORELLI István: Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának jelentősége, mai üzenete. Acta Humana. 1999/34. 4-10.
143. KUKORELLI István: Az országos népszavazás helye a parlamenti demokráciában. = A magyar alkotmányosság ezer éve. Tudományos konferencia. Esztergom, 1998. november 17. Szerk.: Mikolasek Sándor. Esztergom, Esztergom Város Önkormányzata, 1999. 37-42.
144. KUKORELLI István: Az országos népszavazás. 1989-1998. = Magyarország évtizedkönyve. 1998. 468-477.
145. KUKORELLI István: Az országgyűlés. = Alkotmánytan. [1999.] 257-290.
146. KUKORELLI István: Az Országgyűlés a többpártrendszer első évében. = Magyarország politikai évkönyve 1990. 193-199.
147. KUKORELLI István: Az országgyűlési képviselők választásáról szóló normák állandósága és változásai. = Parlamenti választások. 1998. 18-27.
148. KUKORELLI István: Az önkormányzati választások jelzőtűzei. Társadalmi Szemle. 1991/1. 3-10.
149. KUKORELLI István: Az önkormányzati választójogi novella /1994. LXII. tv./ keletkezése és nóvumai. = Önkormányzati választások 1994. Politikai szociológiai körkép. Szerk.: Bőhm Antal – Szoboszlai György. Budapest, MTA Politikai Tudományok Intézete, 1996. 55-63.
150. KUKORELLI István: Az összeférhetetlenség a legitimáció talpköve. Társadalmi Szemle. 1995/2. 45-48.
151. KUKORELLI István: Charakteristika ústarnich zmén v Madarské republice. = Tranformace Ústavnich systémú zemi strední a vychodni Evropy /Václav Pavlicek a kolektiv/. Prága, 1999. 139-150.
152. KUKORELLI István: Constitutional Changes in Hungary. = Notes et Documents. Róma, Institut International Jacques Maritain, 1992. 33-34., 41-49.
153. KUKORELLI István: Interjú. Tamási Erzsébet interjúja Kukorelli István alkotmányjogásszal, az új alkotmány koncepciójáról. Belügyi Szemle. 1996/6. 63-69.
154. KUKORELLI István: Kormány és ellenzéke az új házszabályban. = Kérdőjelek: a magyar kormány. 1995. 110-128.
155. KUKORELLI István: Kormány és köztársasági elnök, össztűzben az államfő. = Kormány a mérlegen 1990-1994. 94-112.
156. KUKORELLI István: Köztársasági törvényeink jelentősége az alkotmányozásban. = Emlékülés Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvénycikk kihirdetésének 50. évfordulója alkalmából. [1996. január 31.] Szerk.: Baranyó György. Budapest, Igazságügyi Minisztérium, 1996. 14-19.
157. KUKORELLI István: Melyik kormányforma veszélyesebb az Elbától keletre? Politikatudományi Szemle. 1992/2. 161-165.
158. KUKORELLI István: Önkormányzati választások 1994. december 11. = Magyarország politikai évkönyve 1995. 99-109.
159. KUKORELLI István: Pártok, civil társadalom a parlamenten kívül. = Magyarország politikai évkönyve 1991. 187-194.
160. KUKORELLI István: Románia alkotmányáról. Magyar Kisebbség. [Nagyvárad] 1995/2. 3-7.
161. KUKORELLI István: Staatsorganisation. = Ungarn. Szerk.: Molnár Éva. Budapes, MTI, 1999. 97-112.
162. KUKORELLI István: Structure of the state. = Hungary. Szerk.: Molnár. Éva Budapest, MTI Media Data Bank, 1995. 85-98. – 2. átdolg. kiad. 1997. 94-104.
163. KUKORELLI István: Széchenyi István: A Magyar Akadémia körül. Előadássorozat születésének 200. évfordulója alkalmából. 1991. július 8. Budapest, Széchenyi Alap, 14. füz. 1991. 18.
164. KUKORELLI István: The birth of the 1989 Hungarian electoral law, its test and result. = ELTE Annales. Sectio iuridica. tom. 31. 1990. 91-116.
165. KUKORELLI István: The birth, testing and results of the 1989 Hungarian electoral law. Soviet Studies. 1991/43. 137-156.
166. KUKORELLI István: The Parliament of the Republic of Hungary, local self-goverment in Hungary. = Fact Sheets on Hungary. Budapest, Ministry of Foreign Affairs, 1990. 2. 4.
167. KUKORELLI István: The parliamentary cycle of 1990-1994. = The First Parliament 1990-1994. Szerk.: Ágh Attila – Kurtán Sándor. Budapest, Hungarian Centre for Democracy Studies, 1995. 27-39.
168. KUKORELLI István: The presidency. = Lawful revolution in Hungary 1989-94. Szerk.: Béla K. Király. New York, 1995. /Atlantic Studies On Society in Change [No. 84]/ 195-215.
169. KUKORELLI István: The right to vote, the citizens, role in the elections. = Human Rights in Hungary. 1990. 199-205.
170. KUKORELLI István: Változások a parlamenti ülésrendben. = Magyarország politikai évkönyve 1992. 63-67.
171. KUKORELLI István [társszerzőként]: KUKORELLI István – BIHARI Mihály: Alkotmány és politikatörténet 1985-1990. = Magyarország története 1918-1990. Szerk.: Gergely Jenő – Izsák Lajos – Pölöskei Ferenc. Budapest, Korona Kiadó, 1995. 272-286.
172. KUKORELLI István [társszerzőként]: KUKORELLI István – RÁCZ Barnabás: The „Second-generation” Post-communist elections in Hungary in 1994. Europa-Asia Studies. 1995/2. 251-179.
173. KUKORELLI István [szerkesztőként]: A Magyar Köztársaság Alkotmánya. Budapest, Korona Kiadó, 1998. 120.
174. KUKORELLI István [szerkesztőként]: Alkotmányjog. Jogszabálygyűjtemény. Szerk.: Kukorelli István. Budapest, Századvég Kiadó, 1994. /Politika./ 516. – 2. átdolg. kiad. Budapest, Osiris Kiadó, 1996. /Osiris tankönyvek./ 678. – 3. átdolg. kiad. 1998. 713. – 4. átdolg. kiad. 1999. 776.
175. KUKORELLI István [szerkesztőként]: Alkotmánytan. Szerk.: Kukorelli István. Budapest, Századvég Kiadó, 1992. /Politika./ 599. – 2. átdolg. kiad. 1993. 406. – átdolg.:. Budapest, Osiris-Századvég, 1994. /Osiris-Századvég tankönyvek./ 407. [utánny.] Budapest, Osiris Kiadó, 1995. /Osiris-Századvég tankönyvek./ 407. – 4. átdolg. kiad.: 1996. 437. – 5. átdolg. kiad. 1998. 1999. 428. [utánny.] 2000. 428.
176. KUKORELLI István [szerkesztőként]: Fürész Klára [et al.]: Alkotmányjog. Segédanyag az Állam- és Jogtudományi Kar hallgatói részére. Szerk.: Kukorelli István. Budapest, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar – Tankönyvkiadó, 1990. 209.
177. KUKORELLI István [társszerkesztőként]: Államjogi szakirodalom-gyűjtemény. Képzési segédanyag az Állam- és Jogtudományi Kar hallgatói számára. 1-2. kötet. Szerk.: Holló András – Kukorelli István. 4. kiad. Miskolc, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar – Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994. 334., 317.
178. KUKORELLI István [társszerkesztőként]: Választástudományi tanulmányok. Szerk.: Dezső Márta – Kukorelli István. Budapest, Belügyminisztérium Országos Választási Iroda, 1999. /Választási füzetek 59./ /Választási stúdiumok 2./ 355.

246. KUKORELLI István: The parliamentary cycle of 1994-[19]98: the Parliament of the two-thirds majority. = Second parliament. Budapest, 2001. 33-44.
247. KUKORELLI István: [Tanulmány] = A magyar államiság ezer éve. 2001. 21-28.

273. KUKORELLI István [szerkesztőként]: Alkotmánytan 1. Budapest, Osiris, 2002. /Osiris tankönyvek/ 573.
274. KUKORELLI István [szerkesztőként]: Alkotmányjog. 5., átdolg. kiad. Budapest, Osiris, 2002. 916.
275. KUKORELLI István [társszerzőként]: KUKORELLI István – SZEBENYI Péter: Állampolgári ismeretek. Utánny. Budapest, Korona, 2002. 267.
276. KUKORELLI István [szerkesztőként]: A Magyar Köztársaság Alkotmánya. = The Constitution of the Republic of Hungary. Budapest, Korona, 2002. 248.
277. KUKORELLI István [társszerzőként]: KUKORELLI István – PAPP Imre: A magyar Alkotmány EU-konformitása. = Európai Jog. 2002/december 3-9.

260. KUKORELLI István: A magyar alkotmány és állam története 1949-1989. = Ünnepi tanulmányok Holló András 60. születésnapjára. Miskolc, Bíbor Kiadó, 2003. 279-306.
261. KUKORELLI István: A magyar közjog oktatása a Jogi Karon. = A jogászképzés múltja, jelene, jövője. Szerk. Takács Péter. Budapest, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, 2003. /Bibliotheca Iuridica. Acta Congressuum 10./ 23-30.
262. KUKORELLI István: Az OVB és az Alkotmánybíróság feladatai az országos népszavazási kezdeményezések hitelesítési eljárásában. = Magister artis boni et aequi. Studia in honorem Németh János. Szerk.: Kiss Daisy – Varga István. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2003. 589-606.
263. KUKORELLI István: Bibó István a humanista és moralista közjogász. = „Jöjj el szabadság!”, Bihari Mihály egyetemi tanár 60. születésnapjára készült ünneplő kötet. Szerk.: Pesti Sándor – Szabó Máté. Budapest, Rejtjel Kiadó, 2003. 113-117.
264. KUKORELLI István [társszerzőként]: KUKORELLI István – BALOGH Zsolt – HOLLÓ András – SÁRI János: Az Alkotmány magyarázata. Budapest, KJK-Kerszöv, 2003. 739.
265. KUKORELLI István [szerkesztőként]: Alkotmánytan I. Budapest, Osiris Kiadó, 2003. 573.

316. KUKORELLI István: Államnemzet vagy kultúrnemzet? – néhány gondolat egy nem létező alkotmányjogi dilemmáról. = Az igazságosság dilemmái. Ünnepi kötet Földesi Tamás 75. születésnapjára. Szerk.: Cs. Kiss Lajos – Karádi Éva. Budapest, ELTE ÁJK, 2004. [299.] /Bibliotheca iuridica, Libri amicorum 15./ 219-224.
317. KUKORELLI István: Az új magyar alkotmány. [Korreferátum.] = Hetedik Magyar Jogászgyűlés. [Balatonfüred, 2004. május 20-22.] Szerk.: Benisné Győrffy Ilona. Budapest, Magyar Jogász Egylet, 2004. 89-93.
318. KUKORELLI István: Tízéves az ombudsmantörvény. = Tízéves az ombudsmantörvény. Szerk.: Komlósy Szilvia. Budapest, Országgyűlés Hivatala, 2004. 11-17.

Neki, mint leszokott ópiátfügőnek meg "hivatalból" vallásos elhivatottsággal kell drogellenesnek lennie. Ami persze nem mentség a tilalom valódi következményeivel kapcsolatos tájékozatlanságára.

De igen, a Kendermag a heroin legalizálását is támogatja.

 

http://drogriporter.hu/index.php?op=contentlist2&catalog_id=3989

 

De amellett, hogy  a tilalom pénzeli a törvényen kívüli világot, az is a legalizálás mellett szól, hogy a szabályozás lehetőséget ad a drog minőségének az ellenőrzésére. Mi szól a tilalom fenntartása mellett? A tilalom még szinten tartani sem tudta a fogyasztás elterjedtségét, nemhogy olyan nagy mértékben csökkenteni, ami összevethető lenne a súlyos negatív mellékhatásaival.

Ami az érveket illeti, csak amellett érvelz, hogy miért rosszötlet füvezni. A tilalom fenntartása mellett nem igazán.

 

A legalizálás mellett nagyon sok érv szól. Például az, hogy a tilalom a törvényen kívüli világ kezébe terel egy csomó pénzt, ami az emberek zsebében maradhatna vagy az államkincstárba mehetne.

"Amióta füvezik, azóta sokkal többet iszik"

Azt hiszem ez egy nagyon fontos kulcsmondat. Az elmondásod alapján az ismerősödnek súlyos életvezetési és párkapcsolati problémái vannak. A számodra egyértelmű a következtetés, hogy mindezt a fű okozta, mert mielőtt füvezett volna nem volt ilyen.

Ráadásul úgy tűnt, hogy több ilyen esetet is ismersz és ezekből általánosítasz a füvesek szokásos jellemzőire . Így persze érthető és a te szempontodból jogos is az, ha szeretnéd megakadályozni, hogy az emberek füvezzenek, mert te egy barátot vesztettél el a fű miatt.

Nehéz dolgunk lesz megingatni ezt a meggyőződésedet. Mi nem ismerjük személyesen azt, akiről szó van, te igen. És lehet, hogy igazad van, tényleg a fű vitte el olyan irányba, aminek ez lett a következménye.

Csakhogy nekünk, mint külső szemlélőknek lehet, hogy feltűnik egy-két olyan dolog, ami ellentmond a saját tapasztalatainknak. Részben a saját marihuánafogyasztással kapcsolatos élményeinknek, részben a témában szerzett lexikális ismeretünknek.

Ezért a barátod esetében mindenképpen jó lenne, ha minél előbb eljutna valamilyen feltáró jellegű pszchoterápiába.

Ahol viszont kiderülhet az is (és ez is tapasztalat), hogy a droghasználat nem oka, hanem következménye valamilyen problémának. Lehet egy élethelyzeti válságra adott inadekvát megküzdési reakció, lehet egy kezdődő skizofrénia megjelenése, lehet az impotenciára adott reakció, lehet családi probléma megjelenése, lehet az életvezetés (zenészeknél gyakori) következménye, túlzott munkahelyi stressz, párkapcsolati probléma (aminek az impotencia lehet az oka és a következménye is), lehet anyagi probléma, és természetesen lehet egzisztenciális szorongás is (jelentésnélküliség, halálfélelem, stb.).

Szóval a felszínen a fű van, de ismerősödnek sok olyan tünete van még, amik nem jellemzőek a tipikus füvesre ezért lenne jó a terápia.

Persze ha még nincs elég erős betegségbelátása, akkor el fogja utasítani a felajánlott segítséget.

Kíváncsi lennék a válaszodra a 245-ös hozzászólásomra.

"Mert utóbbi szerek (pl. dohány, alkohol) épp a több évszázadnyi legális mivoltuk miatt annyira részévé váltak a társadalomnak, annyian vannak rájuk szokva, hogy betiltásuk kivitelezhetetlen, legalábbis egyik napról a másikra."

Nem értek egyet ezzel a nézőponttal. Hadd hivatkozzak Kukorelli István alkotmánybíró különvéleményére:

"A kábítószerek okozta egyéni és társadalmi ártalmak jelentősége kétségbevonhatatlan. Ugyanakkor vitatom a többségi határozat megközelítésmódját, az egyes szerek összehasonlítását és a levont következtetéseket. Az állam semlegességének a határozatban is felbukkanó elvéből értelmezésem szerint az következik, hogy a büntetőjogi tilalom és szankció alkotmányossága szempontjából nincs jelentősége a tiltott cselekvés társadalmi hagyományainak és annak, hogy milyen széles körben terjedt el a büntetendő magatartás. Az állam nem ítélheti meg hátrányosan a szűk körben követett szokásokat, a többségi hagyománytól különböző magatartásokat pusztán a többségi felfogástól való eltérésük miatt."

Betépetné az angol szurkolókat a portugál rendőrség

Index

Kannabisszal fékezné meg a bajkeverésben mindig élenjáró brit szurkolókat a portugál rendőrség. A hatóságok a foci-Eb idején szemet hunynának a marihuánafogyasztás felett, mivel tapasztalataik szerint problémát igazán a részeg szurkolók okoznak. A szmókerek ezzel szemben bambán énekelnek, kéz a kézben.

Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat

Szabadon betéphetnek az angol szurkolók Portugáliában. A portugál rendőrség Itt pöfékelünk programja keretében nem fogja kiszűrni a foci-Eb látogatói közül azokat, akik marihuána hatása alatt állnak.

Kéz a kézben énekelnek

A rendőrség kábítószer-használókkal szembeni engedékenysége nem fog kiterjedni az alkoholra, a részeg szurkolókat szondáztatással kiszűrhetik a meccslátogatók közül. "Ha az emberek isznak, elvesztik önuralmukat, ha szívnak, nem" - magyarázta a Sun brit bulvárlapnak Akan Buffry, a Kannabisz Legalizációs Szövetség vezetője. A portugál rendőrök ugyanebből indultak ki, a marihuánafogyasztás enyhébb megítélésével a szurkolói erőszak lehetőségét próbálják csökkenteni.

"Az alkohol harcot szül, a betépett szurkolók sokkal valószínűbben énekelnek kéz a kézben" - nyilatkozta Buffry a Sunnak.

Lelassulva nem agresszívak

A holland rendőrség a 2000-es futball-Eb idején hasonlóan állt az angol szurkolókhoz. A Sun szerint a hollandiai meccsek idején a legtöbb huligán annyira betépett, hogy eszébe sem jutott a bajkeverés.

"Ha a drog hatására problémázni kezdenek a szurkolók, akkor közbelépünk. De ha nem, miért fokoznánk a feszültséget" - nyilatkozta a Sunnak a lisszaboni rendőrség szóvivője. A hatóságok mindennek ellenére riadókészültségben várják az angol csapat vasárnapi nyitómeccsét a címvédő franciák ellen. A lisszaboni Fény-stadion környékén hatszáz rohamrendőr teljesít majd szolgálatot, a részegnek látszó szurkolókat pedig szondákkal szűrik majd, és még a meccslátogatástól is eltilthatják.

Az, hogy neked milyen ismerőseid vannak, az téged minősít, nem a marihuánát.

 

Nekem is van jónéhány füves ismerősöm. Kivétel nélkül mindegyik teljesen normális ember, és semmi problémájuk nincsen a füvezéssel. Sem annak, aki alkalmanként füvezik, sem annak, aki minden nap.

"Amióta füvezik, azóta sokkal többet iszik is"

 

LOL akkor biztos a fű miatt ilyen. A marihuána nem veszi el senkinek a kontrollját. A sztorid csak annak példája, hogy  marihuána nem akadályozza meg azt, hogy igyál, és hogy az alkoholizmus nem egy személyiségépítő állapot. Lényegében azt mondod, hogy a marihuána kapudrog: a alkohol előszobája. És ezt egyetlen esettel próbálod igazolni. Arra nem gondolsz, hogy esetleg nem a füvezés az italozás oka, hanem közös oka van a kettőnek?

 

Engem például a marihuána leszoktatott az alkoholról. Először csak betépve nem esett jól az alkohol, és mostanára már egyáltalán nem iszom. Egy kortyot sem.

"Érdekes, én ismerek pár tucat füvest, és azokból mind függő."

Bizonyára te jobban tudod mint az a szakember aki 30 éve szenvedélybetegekkel foglalkozik. Akkor valaki nem mond igazat, vagy dr Funk, vagy te. Én személy szerint az utóbbira szavazok.

Nekem meg egy alkoholista ismerősöm van. A mája/veséje sem bírja, fel van puffadva csupa víz az ember, heti rendszerességgel vannak epilepsziás rohamai. El van torzulva az egész arca, olyan tipikus alkoholista arc. Fogai hullanak, mert jószerével csak alkohollal táplálkozik. Volt hogy én vettem neki alkoholt mert megsajnáltam az elvonási tünetei miatt. Kiverte a hideg verejték, paranoid félelmei voltak, egész teste reszketett, 120-as volt a pulzusa, azt hittem meghal az elvonástól, inkább vettem neki egy fél liter kommersz vodkát. Munkahelye régóta nincs, barátnője már évekkel ezelőtt otthagyta, nincs senkije.
Mégsem általánosítok az ő esetéből az összes alkoholfogyasztó populációra, légyszíves te se általánosíts az ismerősöd példájából az összes füvesre.

Nem gondolod amúgy, hogy az az egyetlen egy ember, akiről írsz, alapvetően egy szar alak? Ha hozok egyetlen egy ellenpéldát, az meggyőz téged? Vagy gondolod, csak nincsenek más kézzelfogható érveid?

 

Ne aggódj, nem benned van a hiba, hanem az ésszerű érvek hiányában, úgy általában.