Már csak az a kérdésem lenne , hogy hány foknál indul az előfűtés ? Ha működik , akkor hogyan alakulnak a hőmérsékletek az elhasznált levegőnél a rekuperátor előtt és a friss levegő a befújópontokon , ha vannak ilyen mért értékeid .
Egy másik téma amit fel akartam hozni még, hogy mennyire lehet problémás télen a hőcserélő elfagyás? Célszerű lehet a légtechnikába a friss ágba a rekuperátor elé berakni egy előfűtőt és bizonyos hőmérséklet alatt beindítani?
Engem 30% alatt kezd el zavarni. Nincs entalpiásom. Nekem padlófűtès van, az asszony este szokott felmosni, annyit tesz hogy a legnagyobb hidegekbe minden este felmos a nappaliba. Ha nem lesz elèg akkor csak a párásító marad.
Nálam is a lakásban ahol laktam volt központi elszívás, ilyen 80-as évek színvonalon, hővisszanyerés nélkül. zóval nekem sem okozott kifejezett gondot korábban a téli alacsony páratartalom. Ugyanakkor van akinek okoz... nem egyszerű kérdés ez. A minimum ajánlott 40% csak egy statisztikai érték, ami a társadalom javának okés... egyéni szinten elmehet alatta is persze...
Mint gondolom tudod Te is , nálam egy 21 méteres cső a csőben a rekuperátor . Telente már többször is írtam , hogy a házban akár 28%-ig is lemegy a relatív páratartalom 23-24°C hőmérséklet tartása mellett , a fűtés klímával van megoldva . Nekünk nem okoz semmi gondot . :-)
Netán az entalpiás-nem entalpiás döntésre nincs mindent eldöntő gondolatmenet?
Alapvetően ha jól gondolom:
-igen életvitel függő, hogy az adott háztartásban egyáltalán képződik annyi pára, hogy az a visszanyerési hatásfokot figyelembe véve valaha is tudna folyamatos központi szellőztetés mellett télen normálisan magas páratartalomhoz vezetni ez
-szag a friss levegőbe átmehet a membránon át
Simán lehet, hogy kell még egyéb párásítási megoldás és akkor kicsit felesleges befektetés volna.
Ha jól látom olyan kicsit 110 ezer HUF extra befektetés nem sima alu hőcserélővel kérni a Recupex-tól a gépet, hanem entalpiás betéttel (hasonló méretű, 150m3/h-ra 50 Pa nyomásesésű betét). Persze azoknak a sima hővisszanyerési hatásfokuk kicsit rosszabb mint a nem entalpiás rekuperátoroké.
20914 topiktárs hozzászólásba 160.8kwh a számolt bypass hűtès, klímával 40kwh be lehet tenni ugyn azt a hűtèst. Ami 1500 HUF így a 70e HUF beruházás meg tèrülne 46 èv alatt. (Persze ha van klíma), az èn verziómhoz csak komfort előnye van.
Simán meg lehet lenni szellőztetővel ès klímával ès fix ablakokkal. Nekem nem fáradság este kinyitni az ablakot, így este nem megy a hűtès. Így egy èv alatt spórolok 2500 HUF. Bár csendes utca tiszta levegő. De ha nem így lenne akkor nem nyitnèk ablakot èn sem.
Nekem nem èpült meg a bypass mert sehogy se jó befektetès. (Egy forgalmas poros koszos utcában van komfort előnye) Nyáron èn kinyitom az ablakot 21 órakkor ès 7kor becsukom. Központi wc ablakon megy kifelè ez egy 0.6m2 ablak erkèlyalytón ès szobaablakon jön be a friss. Ha tiszta a kinti levegő ès csendes akkor sztem semmi èrtelme sincs.
Tegyuk fel, hogy egy 4 tagu csaladra meretezett hazrol beszelunk (120m3/h szellozes) a benti 25 fokot akarjuk a kinti 20 fokos levegovel huteni (homerseklet kulonbseg 5fok) es mindezt mondjuk evi 100 napon keresztul, napi 8 oraban (800 ora total).
Akkor az 120m3/h x 5C x 800 h x 0.000335 kWh= 160.8kW
Szoval egy bypassal nagysagrendileg evi 160.8 kW energiat sporolunk meg, amit klimaval kb 1500Ft....
Ha jo a matekom, akkor nem biztos, hogy 70e Ft-ot meger a bypass...
Ez annyit tesz hogy 100m3/h, 7 fokos kinti benti hőfokkülönbsègnèl 5 óra alatt 1225wh hűtèst tudsz betenni. Ezzel szemben, ha ablakot nyitsz, ès 1000m3/H a lègcsere akkor ugyan ezek a körülmènyek között, 12250wh a hűtőteljesítmèny. De ha jó a lègmozgás lehet simán 3000m3/H is magasan lèvő ablakok, erkèlyajtó kitárva. Akkor 36750wh a hűtès(ha van annyi hőtároló tömeg). Ennyit èr... De szűrt, ès automata.
Még egy apróság ami felmerült részemről a házi gyártmány központi hővisszanyerős egység kapcsán.
A bypass végülis olyan 70 ezer forint felár a Rekupex-nél. És abban még nincs benne a zsalumozgató motor (40k), annyira nem éri meg, főleg ha nem biztos az ember abban, hogy sokat segít ez. Ezen a nyáron pl semmit sem ért volna, mert alig lehetett volna éjszaka úgy szellőztetni, hogy tényleg húljön a ház valamit is...
De ha az ember bypass nélkül vesz egy gépet, akkor is sima légtechnika csatorna elemekből kiépíthető a bípass kb olyan áron, mint amennyiért a gépbe integrálja azt a Recupex, csak több helyet foglalva.
Ilyesmi az elképzelésem:
Házi bypass úgymond. Ez ember az elején elég ha csak a T idomokat berakja és ledugózza, aztán ráér később kiépíteni, ha szükséges. Kb ez lehetséges megoldás nem?
sztem minden fèle kèpp a ház hőszigetelő burkán belül kell vinni a csöveket, ès ugyan annyi szigetelőt rádobni mint ami a födèmen van. Az mindegy hogy az álmenyó ès a födèm között megy a cső vagy a födèm ès a gyapot között. Így nem lehet párakicsapódás... Mitől lenne? (Erre akartam kilyukadni elsőre is). Sztem fölösleges a port tisztítani a csövekbe, mert ami por lerakódott a csőbe, az nem fog egy kósza gondolatnál fogva továbbrepülni. Nekem 2 ève megy a szellőztetőm folyamatosan ès nem látok port a csőbe.
1., A padlásban a födémen futnak a csövek és azon van rajta a 20 cm-es hőszigetelés , ami a födémet is hőszigeteli . Ilyenkor a födémen átjutó meleg és a szellőztetőrendszer csövében áramló elhasznált levegő közti hőmérsékletkülönbség kicsi , tehát nincs a csövekben párakicsapódás .
2., A padlásban futó szellőztetőcsöveken van 20 cm-es hőszigetelőréteg . Ilyenkor valóban lehet párakicsapódás a csövekben , főleg ha nem folyamatos szellőztetés van használva , hanem csak időszakos .
Jogos, igen, kisebb nyomásveszteség lenne az tuti. Csak ha a lakótér felé kerülök a csövekkel, akkor azért számít, hogx mekkora a belmagasságba belógó dobozolás lenne...
