Nemrég olvastam Dawkins Az önző gén című könyvét. Olvasás közben sokat bosszankodtam a szerző önhittséggel párosuló szűklátókörűségén, ami feltételezésem szerint a könyv olvasói egy részének nem tűnik fel. Dawkins összekeveri az eszközt és a célt, az okot és az okozatot, amikor így ír: "A test nem más, mint a gének eszköze a gének változatlan megőrzésére". Lorenz, Ardrey, Eible-Eibesfeldt könyveiről így ír Dawkins: "A baj ezekkel a könyvekkel az, hogy szerzőik teljesen és végletesen félreértették az evolúció működését. Az a feltevésük hibás, hogy az evolúcióban a faj (vagy a csoport) s nem az egyén (vagy a gén) java a fontos." Mondandóját alátámasztani hivatott példái szelektívek, egyik mondatban rovarokról, másikban egy konkrét rovar fajról, harmadikban emlősökről beszél, a sokmillió fajból tetszés szerint válogatja. Hibásan nevezi "elméletnek" véleményét; ez nem elmélet, hanem bizonyos megszűrt, csoportosított tények egyfajta értelmezése. A "Mémek: az új replikátorok" fejezetben nem hivatkozik becsületesen elődeire, a fejezet semmilyen újdonságot nem tartalmaz, leszámítva egy nyelvi újítást, a "mém" kifejezést.
Nem sikerült... csak hogy egy példát hozzak: a magyarban a mondatok elején nagybetűt írunk. Egyébként meg valami azt súgja nekem, hogy te csak az egódat akarod csillogtatni, az evolúció mikéntje és hogyanja nemigen érdekel téged...
nem muszály , nincs ugyanis mire , ez a fajta logikai rendszer nyitott vagyis hit vagy ha úgytetszik agytekerésen túli kérdése, hiába tekered az agyad ,nem tudod megkontrázni , amit tudsz az max valami siktilű logikai látványelem természettudományos maszatba csomagolva ,,, amivel igazolni próbáod magad vagy támadni azt amit becsületes logikával nem is lehet .
önkényes és nem bizonyitható feltevés csak mert érdekes és piacképesnek tűnt leirta ,de ez nem tudomány hanem bio science fiction, majd ha utalják neki a nóbel dijjat érdemes lesz elgondolkodni mitől beszél
ilyen alapon a molekulák meg azért szerveződnek génekké hogy a kis csapatuk együtt maradhasson , mert jaj de szeretik egymást és ez az egyetemes szeretet erő akis atomi szeretet összeköti őket szervezi a kicsiny atomokat és ha belépnek a dns nevű szeretet közösségbe géneket alkotnak akkor tovább gyűrűzik a szeretet világuralma és önző politikus lesz belőle meg diktátor néha pedig terézanya és jános pál , meg a muraközi lónak a fityegője is pl
,,A viselkedés kialakításában legalább ugyanolyan, ha nem nagyobb a hatása a környezetnek." (mint a géneknek)
Az állatoknak mindössze elenyésző része képes tanulni, viszont a viselkedésüket nagyrészt nekik is a génjeik határozzák meg. Hiába nő fel egy oroszlán növényevők között, attól még nem fog úgy viselkedni. Az alacsonyabbrendő állatokra, és a növényekre pedig tökéletesen helytelen a kijelentésed, gondolom azért ez világos, ha jobban belegondolsz.
"Akkor viszont ne nevezzük tudománynak azt, amit Dawkins csinál, hanem nevezzük irodalomnak, művészetnek, vagy vallásnak, mindegy minek, csak ne hívjuk tudománynak."
Fogadjuk el, hogy az "önző gén" egy metafora. Akkor viszont ne nevezzük tudománynak azt, amit Dawkins csinál, hanem nevezzük irodalomnak, művészetnek, vagy vallásnak, mindegy minek, csak ne hívjuk tudománynak. A tudomány ugyanis tényekkel, és pontos fogalmakkal dolgozik, nem pedig metaforákkal. Kíváncsi lennék, hol lenne a matematika, ha pontos definíciók és pontos levezetési szabályok helyett metaforákkal dolgozna. Áááááááá... Dawkins-t nem azért szeretjük, mert kitalált egy metaforát, hanem mert észrevette, hogy az evolúció egységei nem a fajok/egyedek/populációk stb, hanem az örökítőanyag önállónak tekinthető részei, a gének...
1. Nem kizárólag. A viselkedés kialakításában legalább ugyanolyan, ha nem nagyobb a hatása a környezetnek. 2. Meg a környezet. Ez nem is vitás, valamennyien sejtjük, hogy a túlélés/szaporodás szempontjából optimális testalkat/viselkedés nem általánosságban létezik, csak az illető élőlény saját környezetében
3. Ez egy semmitmondó megállapítás, ami az egész evolúció elméletre jellemző. Azok az egyedek maradnak fenn, amelyek életképesek. És melyek az életképesek? Hát azok, akik fennmaradnak. Azaz, az egész evolúció lényegét így lehet összefoglalni: az van, ami van, mert ha más lehetne, akkor az lenne. Hála a magasságos jó atyaúristennek, hogy ezt végre megértetted! Éppen ez volt számodra a pszihológiai akadály az evolúció megértése előtt: az hogy teljesen kézenfekvő dologról van szó! Nincs benne sem isteni közbeavatkozás, sem értelmes tervező, sem öntudattal rendelkező DNS, sem az élőlényeket összekötő misztikus szeretet...
Ez egy semmitmondó megállapítás, ami az egész evolúció elméletre jellemző. Azok az egyedek maradnak fenn, amelyek életképesek. És melyek az életképesek? Hát azok, akik fennmaradnak. Azaz, az egész evolúció lényegét így lehet összefoglalni: az van, ami van, mert ha más lehetne, akkor az lenne.
ez a legtömörebb és a legpontosabb összefoglalása az evolúciós elméleteknek. helyettem szóltál...uff
Ezt nem értem, ha valaki kívülről úgy jut be, hogy kifúr egy tagot, az akkor önző, nem? Akkor a példádban szereplő összes résztvevő önző. Akkor miért ne mondhatnánk, hogy a klubtagok önzők? De ez az önző viselkedés minden egyes klubtag sajátja, sőt azoké is, akik később kerülnek be a klubba. Nem olyan tulajdonság, ami nincs meg a tagokban, de megvan a klubban.
Fogadjuk el, hogy az "önző gén" egy metafora. Akkor viszont ne nevezzük tudománynak azt, amit Dawkins csinál, hanem nevezzük irodalomnak, művészetnek, vagy vallásnak, mindegy minek, csak ne hívjuk tudománynak. A tudomány ugyanis tényekkel, és pontos fogalmakkal dolgozik, nem pedig metaforákkal. Kíváncsi lennék, hol lenne a matematika, ha pontos definíciók és pontos levezetési szabályok helyett metaforákkal dolgozna.
1. Nem kizárólag. A viselkedés kialakításában legalább ugyanolyan, ha nem nagyobb a hatása a környezetnek.
2. Meg a környezet.
3. Ez egy semmitmondó megállapítás, ami az egész evolúció elméletre jellemző. Azok az egyedek maradnak fenn, amelyek életképesek. És melyek az életképesek? Hát azok, akik fennmaradnak. Azaz, az egész evolúció lényegét így lehet összefoglalni: az van, ami van, mert ha más lehetne, akkor az lenne.
,,Francis Crick, one of the discoverers of DNA, once jokingly credited his colleague Leslie Orgel with "Orgel's Second Rule": Evolution is cleverer than you are."
(D. Dennett pedig egyik könyvében leírja, hogy Crick - hogy tovább bosszantsa kollégáját - kicsit átköltötte a szabályt: "az evolúció okosabb, mint Leslie Orgel".)
Nyissunk inkább egy topikot "metafora" vagy "az elvont gondolkodás rejtelmei" címmel, mert oda azok is nyugodtan írkálhatnának akik nem akarják az evolúció lényegét felfogni:-)
"De ha valami önző, és nem tudom megmutatni, hogy mitől az,"
Lassan mondom: ME-TA-FO-RA. A gen maga nem onzo*,de mivel (Dawkins szerint) a szelekcio alapegysege, a kulso szemlelo szamara a genek tovabboroklodese olyan lehet, mintha tudatos, "onzo" viselkedesuk lenne. De nincs.
* "This book will show how both individual selfishness and individual altruism are explained by the fundamental law that I am calling gene selfishness. [...] I shall argue that the fundamental unit of selection, and therefore of self-interest, is not the species, nor the group, nor even, strictly, the individual. It is the gene, the unit of heredity."
Van egy klub, aminek legfeljebb száz tagja lehet. Valamennyi tagja önző: ott fúrják egymást, ahol lehet, és bármilyen (egymással vagy klubon kívüliekkel szemben) önzetlen viselkedésüknek meg lehet találni az önző indítékát. Érdek és számítás nélkül semmit nem tesznek a klubtagok.
Namost, a klubba külső emberek is bekerülhetnek: ha kifúrnak egy meglévő tagot. Időről időre ez be is következik, méghozzá olyan gyakorisággal, hogy a klub egész tagsága úgy húszévente kicserélődik.
Következik-e ebből a cserélődésből, hogy a klubtagok nem önzők?
,,És ezt kellene már végre megértenetek, hogy a gének nem elszigetelt valamik, csak a teljes reprodukciós környezettel együtt lehet őket vizsgálni."
Ki mondta, hogy a gének elszigetelt valamik. A géneknek önmagukban semmi értelme. Az egész DNS-nek nincs semmi értelme önmagában. Csak az egész rendszerrel együtt működnek. Ettől függetlenül miért ne viselkedhetnének úgy a rendszeren belül, ahogyan leírtuk? (Mint pl. Teve leírta a 182-ben, csak hogy ne ismételjük meg ezerszer.) Ha pedig nem érted meg, hogy erre a "viselkedésre" miért mondjuk az a metaforát, hogy önző, akkor az már nem a biológia körébe tartozó probléma.
Ha még néhány százszor leírjuk, hogy az "önző gén" csak egy metafora, akkor elhiszed? Annyit kellene csak megértened, hogy 1. Az élőlény testfelépítését és viselkedését a gének határozzák meg. 2. Az élőlény testfelépítése és viselkedése nagyban befolyásolja a túlélés és a szaporodás lehetőségét. 3. Azoknak a géneknek nagyobb az esélye a fennmaradásra, amelyek túlélésre+szaporodásra alkalmasabb testfelépítést/viselkedést írnak elő. 4. Mindehhez a géneknek nincs szükségük tudatra, érzelmekre, érzékszervekre... egyszerű információhordozók. 5. Új gének folyamatosan keletkeznek, nyilván sok olyan is van köztük, amelyik nem önző, azaz nem növeli a gén (illetve a gén által közvetve az élőlény) szaporodási+túlélési esélyét, csak ez az önzetlen gének nem terjednek el, épp azért mert önzetlenek.
Jó, azt látom, nem fogtátok fel, mi a lényeg: egy rendszer belső tulajdonsága megmagyarázható csupán a belső szerkezete, alkotórészei alapján. Ha egy számítógép számok összeadására képes, meg lehet mutatni azokat az alkotórészeit, amelyek ezt lehetővé teszik. Ha egy autó önmagától képes mozogni, meg lehet benne mutatni a motort, az üzemanyagot. De ha valami önző, és nem tudom megmutatni, hogy mitől az, akkor az nem belső tulajdonság, hanem a környezetnek is szerepe van benne. És ezt kellene már végre megértenetek, hogy a gének nem elszigetelt valamik, csak a teljes reprodukciós környezettel együtt lehet őket vizsgálni.
