Az anyagi világról érzékszerveink útján veszünk tudomást.
Érzékszerveink érzékenysége és érzékelésünk mértéke relatív szűk határok között van.
Az anyagi világ teljesebb megismeréséhez a technika segítségével jutunk, amely egyes anyag-jelenséget érzékszerveink számára átalakít.
Mitől függ a megismerés határa? Az alkalmazott technika fejlettségéről.
Van-e a technika fejlettségének határa, Nincs. Következésképpen a megismerésnek sincs határa.
Az anyagi világ megismerésének "határtalanságából" következik-e, hogy anyagtalan világ is létezhet. Abból, NEM.
Élettelen anyag >>>>> élő anyag >>>>> anyagtalanság (szellem, lélek, virtuális világ).
Vitaindító prológus az 1.sz. üzenetben.
Ha senkisem tudná, mi tartja össze az atommagokat, az akkor sem lenne bizonyíték semmire, főleg, hogy az anyagon kívül más is létezne!
Mivel az anyagi világban élünk, anyagból és anyagban vagyunk, az anyagtól nem tudunk elvonatkoztatni. Még ha lenne is valami nemanyag, annak tudomásulvételéhez ki kellene lépnünk az anyagból, ami ugyancsak lehetetlenség!
Bármilyen fogalmat használsz: mozgás, rezgés, sugárzás, erőtér, energia, mágnesesség, tömegvonzás az mind kivétel nélkül ugyanazt jelenti. Az anyag az ember által körülírt megjelenési formáját.
Minden élő és élettelen test, amely Nulla Kelvin foknál magasabb hőmérsékletű (és ez a helyzet minden anyagnál) energiát sugároz ki az infravörös tartományban.
Ez azonban nem tévesztendő össze az érzelemmel, amely nem sugároz, mert az egy kémiai folyamat az agyban.
Az agykutatás (neurológia) már olyan messze eljutott, hogy ezen vegyületek egy részét már ismeri és a gyógyászatban felhasználja.
Itt most röviden ismertetek egy keveset, de az ideggyógyászati leírásokból megismerheted az agy működését és akkor nem írsz ilyan csacsiságokat!
1. Dopamin
A dopaminerg rendszer jelentős szerepet játszik a hangulati változásokban, így a hangulati betegségek kialakulásában
2. Noradrenalin
a NA szint csökkenése depresszióhoz vezet
3. Szerotonin
A középagyi Raphe magban termelődő szerotonin a hipotalamuszba, a talamuszba, a bazális ganglionokhoz, az amygdalába és a kéreghez jut, mennyisége jelentősen befolyásolja a hangulatot5:
- túladagolása eufóriához vezet
- ha mennyisége lecsökken, depresszió alakulhat ki - öngyilkosok agyában is alacsony 5-HT szintet mutattak ki boncolás után
- az LSD 5-HT antagonista, szorongást, feszültséget okoz
A szerotonin a tobozmirigyben melatoninná alakul, ami szintén szerepet játszik a kedélyállapot kialakulásában.
4. Acetilkolin
Az acetilkolin nagyon sok jelentős funkciót tölt be mindenfelé az idegrendszerben, a központban a szepto-hippokampális rendszerben illetve a bazális ganglionokban mutatható ki14. Az előbbinek az emlékezeti folyamatokban van jelentős szerepe - Ach-antagonistákkal pl. blokkolható a memória, a bazális ganglionok sejtjeinek pusztulása Alzheimer vagy Huntington kórhoz vezet6. Megnövekedett Ach szint depresszióhoz vezethet.
HOGYAN MŰKÖDNEK AZ ÉRZELMEK?
Ezt a kérdést már nagyon sokan próbálták és próbálják megválaszolni, de biztosat még nem nagyon tudunk - számos elképzelés született, spekulatívabbak és tényszerűbbek is. Az alábbiakban ezekből is bemutatom röviden az általam megismerteket.
. A központban szubjektív érzések illetve viselkedések alakulnak ki, emellett változik egyes hormonok szintje, a pulzus, a vérnyomás, stb. Két fő rendszert különít el:
1. szimpatikus - mellékvesevelő tengely: aktivációja éberséget, felfigyelést, fight or flight" reakciókat vált ki
2. hippocampus - hipofízis - mellékvesekéreg tengely: ha aktivációs szintje alacsony, kellemes érzések, szociális kapcsolatok iránti igény dominál. Magas aktivációnál ez felborul, depresszió is felléphet.
A vitaindító teljességgel materialista nézeteket tükröz.De én nem egészen így látom. Még az atommagot összetartó erőkkel sem vagyunk tisztában ,bár arra már képesek vagyunk ,hogy szétzúzzuk ,és a darabkákat vizsgálgassuk.Persze vannak matematikai úton kikövetkeztetett elméletek az anyag valódi természetéről /húrelmélet/,de ez messze nem bizonyított. Egy élő szervezetet atomfizikai szempontból tudomásom szerint,még nem vizsgáltak,és energetikai szempontból sem kimerítően.Pedig ha egy atomot vizsgálsz azt látod ,hogy a mag a térfogatnak kevesebb mint századrésze. Tehát az ember egykét maroknyi anyag ,a többi puszta tér .Illetve erőtér ,és energia. Az érzelmeknek meghatározott hullámhosszuk van, és visszahatnak a test és a többi ember érzelmeire.Menj el egy tömeges rendezvényre ahol érzelmek vannak jelen /politika/érezni fogod a hatást. A gondolataink mint azt már leírtam visszahatnak a testünkre ,a környezetre ,és minden gondolatot kísér valamilyen érzelem . Bár nem mindenki gondolja az unalomról,apátiáról ,vagy egy játszmáról ,hogy érzelem lenne.
Bár minden helyes, amit leírtál, mégis egy kicsit el vagy tévedve.
Ha mondjuk a villámról (elektromos kisülés), mint fizikai jelenségről értekezünk, akkor nem arról van szó, hogy a földre érve milyen pozitív, vagy negatív hatást (tüzet) okoz, hanem az anyagi-fizikai folyamatokról van szó.
Ugyanígy a gondolat, mint bio-elektro-fizikai folyamat vizsgálatunk tárgya és nem a gondolatok tartalmi minősége, ami annyira szubjektív, hogy szubjektívabb már nem is lehet.
Az élő ember (vagy állat) az agyban tárgyiasult objektív valóságotkonvertálás nélkül (érzékszervei nélkül) érzékeli. Ezt nevezzük mindenapi nyelven gondolatnak, gondolkodásnak, tudatnak.
A fenti szöveg az 511 sz.hsz.-omben található (hosszabban kifejtve).
A "tudománnyá tevésben" lehet némi differencia egyes felfogások között, ami viszont nem az egyes filozófusok ilyen, vagy olyan minősítését jelentik (részemről).
...eléggé egyetértünk pszichológus vonatkozásában, bár el kell ismerni, hogy alkalmanként képesek segíteni embereknek...
lélek: szavaink, s agyunkban a hozzájuk kapcsolódó fogalmaink elég kesze-kusza sorsúak... megtanuljuk - annyiféleképpen, ahányan vagyunk/voltunk -, használjuk - dettó -, alkalmanként vitázunk róluk - mint itt is - tudatunk, gondolataink és önfelismerésünk - az "ÉN" itt belül - talán legnehezebben érthető jelenségei emberi létünknek... ebből fakadóan - talán az Istenek után - ezek talán a legellentmondásosabban értelmezhető szavaink/fogalmaink... a lélek szó és fogalma még abból a korból származik, amikor a tudat szó/fogalma, emberi szervezetünk belső felépítése, működése sem volt még eléggé tisztázva - még ma sincs eléggé: már amennyire pl. én szívesen látnám -, nem hogy agyunk vagy annak működése, pontosabb szerepe: csak apró szóhasználat ehhez kapcsolódóan: tiszta szívből szeretlek, holott a szívnek semmi köze a szeretethez, még annak ellenére sem, ghoy jobban doboghat, ha nekünk így vagy úgy kedves vagy épp nem kedves személyt látunk meg... nem kicsit misztifikációra hajlamosító fogalmak/szavak ezek...
Ezért lenne jó tisztázni szavaink jelentését, leszűrni a közöset belőlük, talán jobban formalizálni, stb., stb: hogy jobban érthessük egymást... vannak, akik hajlandók erre, vannak, akik a sajátjukat erőltetik minden érv, kérés ellenére is, s előszeretettel túlozzák el a másik véleményét... s talán mindőnkben van ilyen hajlam... na ezen illene/kell mindenkinek küzdeni, aki tiszteli a másikban, hogy szóba áll vele :-)
Úgy is lehet mondani! A változatosság kedvéért majdnem 3 hónappal ezelőtt átruccantam a külpolitikai topikba és ott tevékenykedtem, mert itt kihalt az érdeklődés. Most újra körülnézek, van-e valami termés?
Tudományon általában egy meghatározott témakörön belüli tudásra irányuló rendszeres-elméleti törekvést értünk. A filozófiát Platon tette tudománnyá. Miközben a filozófia bölcsességre /szophia/ törekszik, a tévedés eredetére reflektál és a tévedés és igazság megkülönböztetésének kritériumát keresi, sajátos jelleg
ű megismeréssé alakul: a tárgyi tudást megelőzően azt kutatja, hogy a vélt tudást, a hiedelmet vagy véleményt miként különbözteti meg a tudományos megismeréstől, at igazi tudástól. Az ismeret abban különbözik a tudástól, hogy lehet téves is, míg a tudás az igazság ismerete. Platón ebben az összefügésben nevezi a filozófiát a "semmiről való tudásnak".
