A fiatalok 58 százaléka vallásosnak tartja magát http://index.hu/politika/belfold/0511faithpol/
A Mobilitás Ifjúságkutatási Iroda által koordinált felméréssorán 2004-ben nyolcezer 15-29 év közötti fiatalt kérdeztek meg.
A válaszok alapján a fiatalok 58 százaléka tartja magát vallásosnak, 48 százalékuk "a maga módján" az. A korábbi 36 százalékkal szemben most a megkérdezettek 37 százaléka mondta azt, hogy nem vallásos. Négy százalékuk nem tudja, hogy vallásos-e, vagy sem, egy százalékuk nem válaszolt.
...
A magyar társadalom kilenctizede nem követi az egyházak tanításait, nem tekinthető tehát valóban vallásosnak, derült ki a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából a Medián közvélemény-kutató által 2004 őszén végzett országos reprezentatív felmérésből.
A legtöbben úgy vélik, az egyházakat a híveknek kell fenntartaniuk, nem pedig az államnak. A megkérdezettek több mint fele szerint az egyházaknak nem szabad befolyásolniuk a politikai döntéseket.
Igen, kincset érhet. Azé' a 15 % templomjáró ugye korántsem egyöntetűen Fidesz szavazó ... Még ha politikailag motiváltabbak is, mint a teljes társadalom, egy jó részük nem is szavaz, ill. ha szavaz, nem veszi figyelembe a pap bácsi, pap néni instrukcióit.
A 47 % körül álló Fidesz potenciális szavazóinak minimális része jár templomba, magyarán egyáltalán nem a vallásos réteg a bázis (vagy ha mégis, akkor az igen vékonyka...), de ahogy írtad, az 1-2 %-nyi különbség dönthet kormányzás és ellenzéki lét között, minden szavazót meg kell fogni.
(Érdemes megfigyelni, hogy a tisztán keresztény alapokon álló, a r. kat. egyház által buzgón támogatott Kereszténydemokrata Néppárt milyen szépen és hangtalanul kihullott a politikából.)
"Ezért is fosnak a balosok, meg rinyálnak, hogy az egyház vonuljon ki a politikából. Mert félnek a tömegbázistól... "
A 15 %-tól ? Muhaha. Azért ne hidd azt, hogy a Fideszre csak vallásos emberek szavaztak. Én is a Fideszre szavaztam, és rá is fogok.
Mellesleg : az egyház minden jel szerint végleg kiszorult a politikából (lásd a II. Vatikáni Zsinatból vett idézetet, ahol ezt elismeri a kat. egyház), és ez így van jól. E folyamat párhuzamos volt azzal, ahogyan gyengült a vallás befolyása az emberek életére az utóbbi évtizedek alatt, Nyugaton legalábbis így történt. Ez ellen lehet ágálni, harcolni, az összes adat ezt mutatja. ... de az a közvetlen tapasztalat is, hogy 20 éve még volt pap a legtöbb borsodi falucska templomában, most már ott tartanak, hogy 3-4 templomban ingáznak idős papok, a fiatalok olyan ritkák, mint a fehér holló. Ez van, nincs utánpótlás. :(
">"Ez jó kis ordas marhaság, amit kérdeztél" Szeretem benned ezt a kifinomult demokratát..."
Rendkívül ritkán írok ilyesmit, de esetedben már kétszer is előfordult ... Ha blődséget látok (egyáltalán nem kifinomultat), ezután is meg fogom tenni. :)
"S főleg ahogy így igazán balosan csúsztatsz: nem azt mondtam, hogy nem kellenek pártok, hanem azt, hogy ne kapjanak állami támogatást, tartsák el magukat a hívek. Ugyanúgy ahogyan ti követelitek az egyházaktól."
Azon kívül, hogy következetesen továbbra is balossággal vádolsz (hehe, minden leírt szót vállalok) ismételten leírod a marhaságot, és továbbra sem magyarázol. A demokráciára a jelen állás szerint szükség van, a demokratikus állam a legkevésbé rossz a lehetőségek közül. A demokratikus államhoz demokratikusan választott pártokra van szükség, a pártok demokratikus megválasztásához reális alternatívák kellenek, ez alatt értsd azt, hogy ha a népesség egy rétege (csak a kedvedért : egy osztály :) politikai képviseletre tart igényt, akkor vagyoni helyzetétől megkapja ezt a politikai képviseletet, mint ahogyan vagyoni helyzettől független a választójog is (egyelőre ...).
A te felfogásod szerint az adakozókedvtől és lehetőségtől függ egy politikai irányzat, és a képviselt emberek jelenléte az ország irányításában, mivel az egy minimális alap nélkül nem juttathatja el programját, embereit, anyagait a párt a választókhoz, az emberek nem ismerhetik meg, tehát nem is fognak rá szavazni. A választásból kapásból kiesnek a szegények pártjai. Nos, ez egyenest hátraarc a vagyoni helyzethez rendelt szavazójoghoz, csak gazdag pártokra lehet szavazni, még ha azok nem is képviselnek széles embertömegeket (ez lehet cél ?). A maffia és/vagy a gazdasági élet 'jeles' és tehetős szereplői beépülnek a politikába, a törvényhozásba, és egyik napról a másikra olyan törvényességet borítanak rád, hogy attól koldulsz. Ha a pártok a párttagok (? nem tudom tényleg átgondoltad-e ezt a dolgot, és ismered-e a pártok tagsági számait ...) vagy a választók adományaiból kell kizárólag eltartania magát, akkor egy rögzült rendszerben esélye nincs egy induló politikai mozgalomnak, hogy a hangját hallassa, mivel minden létező csatornán az 'uralkodó' pártok PR-ja dübörög, továbbá csak és kizárólag a gazdag pógárok által favorizált pártok képesek arra, hogy egyáltalán halljon róla Tóth Pista bácsi Taktaszadán. ... stb. ... de azt hiszem itt abbahagyom politikai képzésed, pl. a neten minden ott van a demokrácia működéséről.
"Mellesleg: az egyház (soxor igen értékes v. műemlék) ingatlanokat szerintetek miből kellene fenntartani?"
Mellesleg : ezek fenntartásához természetesen, mint TÉNYLEGES kulturális kincsekhez, az államnak részben vagy egészben hozzá kell járulnia. Azé' azt ne feledjük, hogy ha ma valaki megvesz egy műemléknek minősülő ingatlant, akkor onnantól, mint tulajdonosnak, kötelessége az állagmegóvás (persze lehet előzetesen egyezkedni önkormányzattal, vagy közvetlenül az állammal, hogy támogatássák az ingatlan műemlékvédelmét, de ez esetleges).
">"Az egyházak nem szükségesek a demokráciához" Nos, ez az igazi "ordas marhaság" - ezek ugyanolyan világnézeti csoportosulások, mint a pártok, csak nagyobb történelmi háttérrel, múlttal. Ezért is fosnak a balosok, meg rinyálnak, hogy az egyház vonuljon ki a politikából. Mert félnek a tömegbázistól... "
:) Hát akkor még egyszer (ugye ismered az Új embert ? :) : http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2005.02.20/0303.html
"Egyház és állam szétválasztása
A laicitás alapelve, amelyhez Franciaország ragaszkodik, amennyiben azt helyesen értelmezik, része az egyház társadalmi tanításának is. Emlékeztet a világi és egyházi hatalom igazságos szétválasztására, visszhangozva Krisztus, tanítványaihoz intézett felhívását: "Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené". Másrészt az állam felekezetnélkülisége, amely azt jelenti, hogy a polgári hatalom nem avatkozik bele az egyház és a különböző vallások életébe, lehetővé teszi, hogy a társadalom minden tagja együttműködjön mindenki és a nemzet egész közösségének javára. Mint ahogy a II. vatikáni zsinat Gaudium et spes kezdetű lelkipásztori konstitúciójában tanítja: "Az egyház, mely feladatánál és illetékességénél fogva semmiképpen sem keveredik össze a politikai közösséggel, s nem is kötődik semmiféle politikai rendszerhez, egyszerre jele és oltalma az emberi személy transzcendenciájának. A politikai közösség és az egyház, más-más címen, de mind a kettő ugyanazoknak az embereknek a személyes és társadalmi hivatását szolgálja. Annál gyümölcsözőbb lesz szolgálatuk mindenki javára, minél egészségesebben együttműködnek a helyek és korok körülményei szerint."
S főleg ahogy így igazán balosan csúsztatsz: nem azt mondtam, hogy nem kellenek pártok, hanem azt, hogy ne kapjanak állami támogatást, tartsák el magukat a hívek. Ugyanúgy ahogyan ti követelitek az egyházaktól.
Mellesleg: az egyház (soxor igen értékes v. műemlék) ingatlanokat szerintetek miből kellene fenntartani?
"Az egyházak nem szükségesek a demokráciához"
Nos, ez az igazi "ordas marhaság" - ezek ugyanolyan világnézeti csoportosulások, mint a pártok, csak nagyobb történelmi háttérrel, múlttal. Ezért is fosnak a balosok, meg rinyálnak, hogy az egyház vonuljon ki a politikából. Mert félnek a tömegbázistól...
A vallás szabadsága magában foglalja valamely valláshoz való csatlakozás szabadságát, a vallásos közösségen belül a hittételeknek és erkölcsi követelményeknek szabad megfogalmazását, bármely módon való hirdetését, vagy adott esetben annak mellőzését. Ennek során a vallás és az egyházak szabadsága azt jelenti, hogy hirdetett tanaik vagy állásfoglalásaik értékítéletébe állami szerv nem bocsátkozhat, azok hirdetését nekik megtiltani vagy ebbeli jogukat korlátozni nem lehet. Minthogy ez a véleményszabadság teljes és korlátlan, állami-politikai eszközökkel, tehát hatalmi eszközökkel korlátozhatatlan, - azzal a vallásos közösségek, egyházak nem élhetnek vissza, mert a szabadságukkal élés nem lehet visszaélés, mindaddig, amíg államhatalmi eszközökkel nem kísérlik meg véleményük alátámasztását, megvalósítását.
A laicitás alapelve, amelyhez Franciaország ragaszkodik, amennyiben azt helyesen értelmezik, része az egyház társadalmi tanításának is. Emlékeztet a világi és egyházi hatalom igazságos szétválasztására, visszhangozva Krisztus, tanítványaihoz intézett felhívását: "Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené". Másrészt az állam felekezetnélkülisége, amely azt jelenti, hogy a polgári hatalom nem avatkozik bele az egyház és a különböző vallások életébe, lehetővé teszi, hogy a társadalom minden tagja együttműködjön mindenki és a nemzet egész közösségének javára.
"Képet és zenét hallgatni egyébként tényleg lehet egyénileg is, amennyiben mindegy, milyen képről és zenéről van szó."
Bocs, ez nagyon sutára sikeredett, inkább :
"Képeket nézni és zenét hallgatni egyébként tényleg lehet egyénileg is, feltéve, hogy valakinek mindegy, másolatot lát, vagy hangfelvételt hallgat, ill. az eredetit tudja megtapasztalni. A jelek szerint nagyon-nagyon sok embernek nem mindegy."
"Elõször is a hitélet állami támogatása ellentmond az állam világnézeti semlegességének. Ateista polgártársaink joggal sérelmezhetik, hogy az o adójukból az állam istenhívõk szervezeteinek (egyházaknak) személyi és dologi kiadásaira (istentiszteletek tartására, templomok fenntartására) fordít pénzt. Másodszor, hivõként nyugtalanít, hogy az egyházam mûködése a kormány kegyeitõl függ. S ezért kell az egyházamnak úgy táncolnia, ahogy mindenkori kenyéradó gazdája, a kormány fütyül." Endreffy Zoltán: Vallások és választások (Forrás: http://es.fullnet.hu/0210/publi.htm ) "
"Egy világi államban, mely sokféle ateista, sokféle keresztény és nem keresztény hívõ együttélését szolgálja, az egyházaknak jár a teljes mûködési szabadság, de nem jár nekik semmiféle automatikus tisztelet és kímélet! Egyik sem igényelheti, hogy üdvösnek és tiszteletre méltónak tekintsék a ténykedését pusztán azért, mert egyház. Hiszen egymást sem tisztelik automatikusan, nem is tehetik, mivel vitában állnak egymással. Ami az egyik szerint üdvös, a másik szerint éppen ellenkezõleg. Az egyházak pont azért nem gyakorolhatnak semmiféle közhatalmat, azért nem válhatnak normáik állami normákká, tilalmaik állami tilalmakká, hogy szabadok maradhassanak, egyik se erõltethessen rá senkire semmit és egyikre se erõltethessen rá senki semmit. A felekezetek szabadsága és hatalomnélkülisége föltételezi egymást. Az egyházak azért lehetnek illetékesek mindenben, mert nincs (földi) hatalmuk semmiben. És ez így van jól, ameddig és amennyire így van." Révész Sándor cikke (Forrás: http://www.nol.hu/cikk/347757/ )
"Neked talán nem szükségesek. Ha azt gondolod, abból áll a demokrácia, amire neked szükséged van, akkor vaskosan tévedsz."
Az egyéni véleménynek ehhez semmi köze, a definícióknak és a tapasztalatoknak, az emberek elvárásainak annál inkább. Nálad az államnak és egyháznak mennyire kell egybefonódnia a tökéletes demokráciához ?
"Azt is mondhatta volna, hogy az állam ne vállaljon szerepet múzeumok, vagy koncerttermek épitésében, hiszen képeket nézni meg zenét hallgatni lehet egyénileg is."
Akár ilyen sületlenséget is mondhatott volna, de ezt a magyarázatot te találtad ki, ilyesmiről szó nem volt. Képet és zenét hallgatni egyébként tényleg lehet egyénileg is, amennyiben mindegy, milyen képről és zenéről van szó. Múzeum és koncertterem és a többi : az államnak feladatai vannak, többek között az, hogy a másképpen nem, vagy csak igen korlátozottan űzhető kulturális tevékenységeket, művelődést elősegítse, mitöbb : garantálja, hogy ezek az intézmények - akár az állam maga - semleges módon működjenek. Az állam nem nyomtat vagy vesz minden Petőfi-rajongónak egy összest, nem csináltat vagy vásárol minden prímásnak egy hegedűt, vegye meg mindenki magának ezeket, de ha nem épít könyvtárat és hangversenytermet, amin keresztül garantálhatja a kultúra jelenlétét a közéletben, akkor magánzók vagy építenek ilyeneket, vagy nem (ezek az dolgok ugyanis rendkívüli módon NEM profitábilisak). Ha építenek, akkor vagy semlegesen működtetik, vagy pl. a könyvtárakban csak a Schobert Norbert és a Harry Potter ciklus darabjait lehet olvasgatni, ill. a hangversenytermekben a Hooligans együttesre lehet gyertyát lógatni. A gazdag országokban, pl. USA-ban millió magánkönyvtár és magánhangversenyterem létezik és épül, ennek ellenére az állam továbbra is épít ilyeneket, a fent vázoltak miatt.
Hogy ez miért feladata az államnak, és miért nem az az egyes egyházak támogatása ? Nos könyvtár és hangversenyterem esetén beszélhetünk világnézeti semlegességről, és szelektálás nélkül VALAMENNYI adott kulturális kategória értékeinek bemutatásáról, az egyházak bizony piszok módon nem semlegesek, mondhatni egyoldalúak, mondhatni ÖNÁLLÓ véleménnyel és akarattal bíró jogi személyek, önálló költségvetéssel, és az államtól független irányítással. AZ ÁLLAM PEDIG AHOGY NEM TÁMOGAT MŰVÉSZI IRÁNYZATOKAT (PL. DADAIZMUS), ÚGY NEM SZABADNA TÁMOGATNIA EGYHÁZI IRÁNYZATOKAT SEM.
A hasonlatod kb. úgy állná meg a helyét, hogy az állam miért nem épít semleges templomokat, amelyekben mindenféle vallás hívei (és természetesen az egyház nélkül hívők is !!!) hitéletet élhetnek. Erre viszont tudjuk a választ : nincs erre szüksége a kutyának se (de az egyházaknak meg különösképpen nem...), ez a kategória nem létezik !
"Hogyan tudna az ember szervezetlen entitásokat kezelni? Ez az "érv" merő képtelenség."
Szervezetlen entitás lehet egy ember is, nem ? Az egyéneket, egyének csoportját is lehet támogatni, GYES pl. Ha merő képtelenség, akkor gondolj bele az egyházaknak felajánlható 1 %-ba. Nos, pl. pont ez az 1 % maradhatna a hívőknél, ezzel támogatná az állam az egyéni (egyházaktól független) VILÁGNÉZETET. A hívő pedig a már nála lévő összeggel úgy gazdálkodik, ahogy akar : akár az egyházának is adhatja, de akár ikonokat és füstölőket is vásárolhat rajta magának, vagy netalán egy közösség imatermet is bérelhet ... stb. ... VAGY HA VALAKI ATEISTA, AKÁR ELKÖLTHETI FAGYIRA IS.
"Ha azt mondom, nem szabad az egészségügyre költeni, mert a macskaeledelt se támogatják, mindenki tudja, hogy egy csöpp eszem sincs."
"Nem is beszélve a politikai pártok állami támogatásáról - milyen alapon ?"
Ez jó kis ordas marhaság, amit kérdeztél. A politikai pártok a demokrácia, és a demokratikus állam szükséges kellékei. Meg kell fizetni az árukat, ha demokráciát akarunk.
Az egyházak nem szükségesek a demokráciához, és nem politikai szervezetek.
Gyakori egyházelllenes csúsztatás. Egyrészt a cikkiró nem mondja meg, mit tekint "hitéleti" támogatásnak. Másrészt nem ad választ arra a kérdésre, mit ért "maga módján hivő" vagy "nem hivő" állampolgár, mint támogatásra szoruló entitás iránt. Azt is mondhatta volna, hogy az állam ne vállaljon szerepet múzeumok, vagy koncerttermek épitésében, hiszen képeket nézni meg zenét hallgatni lehet egyénileg is. Hogyan tudna az ember szervezetlen entitásokat kezelni? Ez az "érv" merő képtelenség. Ha azt mondom, nem szabad az egészségügyre költeni, mert a macskaeledelt se támogatják, mindenki tudja, hogy egy csöpp eszem sincs. A cikkiróhoz hasonló eszelősöket meg szaktekintélyként idézik.
"Semmi sem indokolja, hogy a hitéleti tevékenység kollektív, egyházi keretek közötti gyakorlása valamiféle plusz elbánásban és támogatásban részesüljön az állam részéről. A vallásszabadság jogából csupán a kollektív joggyakorlás állami garantálása, de nem anyagi támogatása következik. Egy nem - vagy nem intézményes módon - hívő állampolgár is lehet ugyanolyan "erkölcsös" és építő tagja a társadalomnak, mint bármelyik egyháztag. Ennek ellenkezőjét semmi sem igazolja, és nem is igazolhatja. Mégis, a jelenlegi helyzet az, hogy egyházi szervezetek közvetett és közvetlen módokon költségvetési támogatást kapnak hitéleti tevékenység gyakorlására, míg a pusztán maga módján hívő vagy nem hívő állampolgár nem igényelhet ilyen támogatást annak elősegítésére, hogy gyakorolhassa a maga hitét, világnézetét. Miért is ez a megkülönböztetés?"
"Az egyházak politikai természetű törekvéseit itthon némelyek az állítólagos milliós tagság igényeivel indokolják. Az érvelők ezzel elutasítják azokat az egybehangzó közvélemény-kutatási adatokat, amelyek szerint az egyházak tényleges társadalmi támogatottsága konkrét erkölcsi és politikai területeken csekély, az egyes kérdésekben 10, maximum 20 százalék. A Magyarországon ma heti gyakorisággal templomba járók 13 százalékos aránya szintén legfeljebb több százezer, de semmiképp nem millió főt jelent. Az azonban nem pusztán statisztika, hanem nagyon is konkrét, kézzelfogható valóság, hogy az utóbbi években az adózásra jogosultak 15 százalékánál többen még soha nem ajánlották fel adójuk 1 százalékát egyházak javára, dacára az óriásplakátoknak és a személyre szabottan kipostázott püspöki felhívásoknak.
(Vajon mekkora lenne ez az arány, ha nem olyan összeg puszta felajánlásáról lenne szó, amely már így is, úgy is valaki "másé", hanem a felajánlóknak nettó jövedelmükből kellene támogatniuk az egyházakat ?)
A helyzet egyébként ugyanez Európa nyugati felében is. Franciaországban például a renszeres templomjárók aránya 7,7 százalékra süllyedt, Spanyolországban a fiatalok 14 százaléka jár rendszeresen templomba, ami négy év alatt 50 százalékos csökkenést jelent."
Jó, az csak azért volt, mert előtte arról beszéltem, hogy a másik nagyszülőnek meg 0valaminek kell lennie. Ezért maradtam ennél a sorrendnél, 00, 0A, 0B, mert a 0 volt a fontos, és így szebbnek meg értelmesebbnek tűnt.
És csak azért soroltam fel a lehetőségeket, hogy lásd, hogy nem feltétlenül volt 0-s nagyszülőm, az egyiknél ugye ki van zárva, hiszen egy A-nak mindenképpen szerepelnie kell, a másik viszont lehetett 0-s, A-s és B-s is, mivel ez mind előfordulhat úgy, hogy az egyik 0-s - és erre van csak feltétlenül szükség.
Nem feltétlenül. Annyi biztos, hogy a nagyszüleim közül kell lennie egy Avalaminek és egy 0valaminek. (Mivel AB-s és A-s szülő mellett B-s csak az általad említett esetben lehetek, így aztán apám A0-s.) Persze, az utóbbi lehet éppen 00 is, de lehet A0 és lehet B0 is, és mivel a két utóbbi fenotípusra nem 0-s... :)))
(A "Persze, az utóbbi"-ból az "utóbbi" a 0valamis nagyszülőre vonatkozik, nem az apámra...)
"De akkor az A-s ágon az egyik nagyszülőd biztosan nullás (volt)."
--------------------------
Nem feltétlenül. Annyi biztos, hogy a nagyszüleim közül kell lennie egy Avalaminek és egy 0valaminek. (Mivel AB-s és A-s szülő mellett B-s csak az általad említett esetben lehetek, így aztán apám A0-s.) Persze, az utóbbi lehet éppen 00 is, de lehet 0A és lehet 0B is, és mivel a két utóbbi fenotípusra nem 0-s... :)))