Kedves Sernic,
Ahogy mondod a dolog nem olyan egyszerű.
A fizika világában van elmúlás, de az ember több mint egy fizikai lény, és rendelkezik a lehetőséggel, hogy a fizika törvényeit felülmúlja. Az élet nem állandó, hanem folyton változó; az örök élet feltétele, már mint említettem éppen egy kíméletlen de könyörületes, emberhez méltó változás.
A nemzőképtelenség legyen a legkisebb aggodalmunk, ha már az ember a fizikai törvényeket felülmúlni képes, akkor a túlnépesedés már nem okozhat különösebb gondot.
Szerintem éppen a túlnépesedés egyike azon tényezőknek, ami arra fog kényszeríteni bennünket, hogy a fizika és minden más természeti törvények fölé kiemelkedjünk.
pelgrim
Én azt remélem, hogy komolyan veszed, ez ugyanis nem mese.
A „tudat magasabb színvonalát” a legjobban saját tapasztalataid szemléltetik. Nem tudom hány évre emlékezhetsz vissza, de ha visszatekintesz életedre bizonyára emlékszel életednek olyan szakaszára amikor értelmi világod jóval szűkebb volt mint most. Egy ilyen szakasz lehetett például mikor szorongások közepette éltél, mindentől és mindenkitől függően, aztán jött a megváltó belátás, ami kiemelte tudatodat kevésbé irigységre méltó állapotából, tudatod kibővült, egy magasabb szintre emelkedett. Szabadabb lettél, lépted biztosabb, életednek egy új tudatosabb szakasza kezdődött tele ígérettel, egy új világ nyílt meg előtted…
Ez csak egy nagyon gyenge megközelítése annak az állapotnak, amit a tudat felemelése az anyag, az élet korlátozásai fölé magával hozhat.
Habár a tudat egy bizonyos színvonala hozzáférhetőséget ad minden ismeret minden képesség összességéhez, a tudat magasabb színvonala nem a képesség sem az ismeret vagy tudás dolga, hanem ön-tudat egy állapota. Az ember, aki azt tudja magáról, hogy beteg, kétség kívül az, még akkor is, ha nem látszik rajta. Az aki azt tudja magáról, és úgy érzi hogy szerencsétlen nyomorult lény, az kétség kívül az, és az is marad mindaddig, míg a megváltó belátás nem világítja be elméjét. Valóban a szellem hatalmasabb mindennél.
Nem tudom megfelel-e a magyarázatom a tudat magasabb színvonaláról, de talán egyelőre elegendő, majd idővel visszatérhetünk rá, remélem arra én is tisztábban látom.
Módszer után érdeklődsz, erről csak annyit tudok, hogy a gondolkodás átformálására van szűkség ami sorján a tudatot érleli, felemeli. Ehhez különböző eszközök állnak rendelkezésünkre, mint például az ima, a hit, egy erős motiváció és elhatározás, a különböző jóga rendszerek, stb.
Ezek az emberek képesek táplálékhoz jutni – mi azt mondanánk a semmiből. Valójában nem a semmiből, hanem a bennünket mindenütt körülvevő egyetemes lényegből szerzik be. Továbbá ugyanazzal táplálkoznak, mint mi, kivéve olyan táplálékkal, amelynek megszerzéséhez érző és bizonyos tudattal rendelkező lényekre erszakot kell gyakorolni.
Baráti kapcsolatban vannak egymással éppúgy, mint mi azzal a különbséggel, hogy viszálykodásra nem kerül sor köztük. Képesek nagy távolságon át dolgokat közölni egymással eszközök nélkül.
Úgy élnek, mint bárki más, életmódjukat mégis úgy hiszem mindenki tökéletesnek nevezné. Használják a modern eszközöket, de nem szorulnak rá – szorongást, feszültséget, félelmet nem ismernek. Röviden száműztek életükből mindent, ami az ember lelkét csak egy parányit is terhelhetné.
pelgrim
Ilyesmikre lennék kíváncsi, hogy mit jelent a "tudat magasabb színvonala", mit hallottál erről a módszerről (módszer?), és hogy miért jó a titkolózás (mert a dicsekvés kerülésétől még nyugodtan felnyomhatná valaki mondjuk egy weblapra a "receptet").
Mivel táplálkoznak az ilyen halhatatlanok? Milyen kapcsolatban vannak egymással?
Mégis hogyan élnek, amit ti (?) tökéletesnek neveznétek?
Amit itt leírtam nem a képzelet szüleménye, és semmi köze a vámpírokhoz.
Vagy talán csak annyi lenne az embernek félretéve, mint amit mi ismerünk, - élni, mint hal a vízben, 70, 80, 100 vagy esetleg 120 évet aztán a férgek táplálékává válni?
Nem, az embernek igazán több lehetősége van, kezében, helyesebben tudatában vannak az eszközök, hogy felemelkedjen az anyag, az élet korlátozottsága fölé.
pelgrim
A fizikai halál elkerüléséről van szó. Én azt állítom, hogy az embernek megvan erre a lehetősége. Megvan a lehetősége, hogy testét megóvja a megöregedéstől, a megbetegedéstől, sőt még balesetektől és a haláltól is.
Hogy hol lehet egy pár szót váltani azokkal, akiknél ez már bevált és legalább háromszáz évesek, azt nem tudom, de tudom, hogy léteznek ilyen emberek.
Ezek az emberek ugyanis nem dicsekednek életkorukkal, és nem látszik rajtuk az életévük száma, olyan életet élnek, amit mi tökéletesnek neveznénk, ők azonban tudják, hogy még nem érték el a lehető legmagasabbat, - tovább fejlődnek éppen úgy, mint mi csak éppen a tudat magasabb színvonalán.
Egy bizonyos (nem tudományos) módon megkaptam rá a bizonyítékot, hogy az ismeret, ahonnan ezt vettem igaz, nekem az elegendő.
pelgrim
Nem akarnék csatapatézi senkivel, mert nem sok értelme vam, VITÁLÉZÁS, persze olcsó husnak, olcsó a hugysava is?
Először is, ritka madár került a kezetekbe, mert kezdjük azzal, mernél te, őszinte lenni magadhoz, s be mernéd ismerni, hogy ezt tudom, ezt nem tudom, ezt hallottam, ezt a könyvekből tudom?
Most találkoztatok egy olyan valakivel, aki örök - életü, s a ti ügyességeteknek kellene lenni, hogy le tudjatok buktatni, vagy meghazudtolni? Maga erre vállalkozni, nemigen tud senki, mert ugyis lebukik, mert én, ha ki, meg ha, más nem, rögtön lebuktatom? Miért, mert tudom pontosan, hogy mi az hogy halál?
Mivel a biblia a legelterjedtebb köny, talán a legokosabb is, persze mindenre fel lehet használni, mindent, jóra vagy Lélek - épitésre, aztán a Pokol csak dominálni akarna? Tudnál-e egy okosabbat, dominálni?
Tehát mi a halál? Hegy mennj arébb? Ha akarjátok, akkor ha nem szóltok is hozzá, tudom hogy mit beszéltek, s ki tudom belőle szürne, hogy milyen szinten vagytok, mert aki TUDJA, vagy ugy Hiszem, óriási nagy külömbség?
IME A HÁRMAS HEGY, amikor is, először egy gulába jöttél bele, mert minden anyag GULA - ALAKU! Egyben is, meg 2 része van, a szellemi meg itteni látható, ami fizikai lenne. EZÉRT először ha fentről jöttél 2 GULA, ha lentről, csak egy sötét Gula, most előtted egy HALOM jelenik meg, ez a bébi tested, majd egy másik, ez a ifju tested, majd egy harmadik, ez az öreg hegy, s most nem mint bébi jösz bele, hanem mint egy öreg ember, aki vagy megdögleni jön, vagy megujjulni?
Most ha ki tudtál menni, a testedből, akkor ezt az utat meg tudod járni, csak ha vissza jöttél, most törölve lett benned, mig át nem vetted, a testedet ugy, hogy meghaltál, mégis élsz? Mindent az ördöggös NAGY - COMPUTER SZÁMIGÉP irányit, amihez minden itti élő agya is, be van kötve!
Most belemész a hegybe, amin keresztül kell tudni menni, ha nem, mész le, ha igen, mész fel?
Egyenlőre ennyit, de A TESTÜNK AZ EGY HEGY, maga a hármas halom, bizon Ők tudták? Tudtak mindent, na ezt vették el, s ezt kell vissza szereznünk, mert TUDÁS = HATALOM VAGYIS ÖRÖK BOLDOG ÉLET, mert mindenki megdöglik, jó hangzik? Ki nem tudja? Na, ezek az okosok?
"Egy ilyen változás, kiemel bennünket a sors uralma fölé, oly magasra emeli a tudatot, hogy kiszabadulunk az anyag kötelékei alól, testünk halhatatlanná válik."
Vajon miről lehet szó? Hol lehet pár szót váltani azokkal, akiknél ez már bevált -- és minimum háromszáz évesek?
A halál, ahogyan mi azt ismerjük egy könyörületlen változás, ami sok mindennek véget vethet. Most tudjuk, hogy az ember az egész élete folyamán változik, azt azonban hogy a halál csak egy változás lenne - mint ahogyan a születés is az – csak nehezen tudjuk elhinni.
Szerintem az élet örök, lehet a halál mégolyan kíméletlen, a születéssel együtt nem több mint egy drasztikus változás – a két nagy változás életünkben, amit számtalanszor megismétlünk, mielőtt megtanuljuk, hogyan emelkedhetünk ki föléje. Az a Lény, aki az emberi megjelenésében azt mondja magáról, hogy Én Vagyok, állandó, mindig is volt és mindig is lesz. Éppen úgy, ahogy mindenki tudhatja magáról, hogy azonosságára nézve sem, a szülei sem az időpont vagy a hely, ahol született nem meghatározó.
Van azonban a halálnak egy nem kevésbé drasztikus, de sokkal könyörületesebb, emberhez méltóbb változata, de úgy látszik az emberek – nagyon ritka kivételektől eltekintve - nem kívánják ismerni ezt a lehetőséget.
Ennek a magyarázata az, hogy egyrészt nagyon nehéz hinni ebben a lehetőségben, hiszen körülöttünk egymás után halnak meg az emberek másrészt, pedig az hogy ezzel a lehetőséggel éljünk egy lényeges változáson, kell átmennünk, amit nekünk magunknak kell elindítani és végbevinni. És hogyan tudnánk elindítani és végbevinni azt, amiben nem hiszünk és azon felül nem kevés figyelmet, és erőfeszítést igényel?
Már mint említettem, ez a változás, habár nem kevésbé kíméletlen, mint a halál mégis sokkal könyörületesebb és emberhez méltóbb, míg az élet a hagyományos módon folyik, a sors szinte mindennek ura. Egy ilyen változás, kiemel bennünket a sors uralma fölé, oly magasra emeli a tudatot, hogy kiszabadulunk az anyag kötelékei alól, testünk halhatatlanná válik.
pelgrim
Nem tudod elképzelni, hogy micsoda gyönyörűséges csoda az, ha életre kel egy gyermek, és attól a pillanattól kezdve, hogy értelme felfogja, hogy ő VAN, azt gondolja, hogy ő mostmár mindig is lesz, és a maga módján máris felfogja az egész világot, és azt gondolja, hogy minden őérte van. A semminek is örül, egy kis kacsintásnak, egy kis érintésnek, egy szelet almának, a kék égnek, egy szép arcnak, vagy csak úgy, mert nincs baja.
És az élet távozása... ?
Amikor apám eltávozott - majdnem vígasztalhatatlan voltam...
Egyetlen dolog nyugtatott meg. Egy reménység, amiben mindketten állunk. Ő is, meg én is: Hogy ha hiszünk JÉzus Krisztusban mint egyedül lehetséges Üdvözítőnkben és mint Egyedüli Közbenjárónkban - és követjük is Őt, akkor... nos... akkor majd TALÁLKOZUNK. Találkozunk, nem a halálban, nem valami köztes helyen és helyzetben és állapotban, hanem találkozunk: AZ ÚJ FÖLDÖN. Amit Isten megígért a benne bízóknak.
Én a magam részéről ezért nem értem tépelődéseidet, és ezért nagyon idegenek és taszítóak a számomra. Sajnálom, hogy ilyenek munkálnak benned, azért válaszolgatok. De próbálj + túljutni ezeken a vackokon.
Egészen a megbolondulásig. A végletekig. Mindenki, aki átlendül a józan mértéken - amit muszáj, kell érezni, észlelni -, az már a leghülyébb és a legrelttenetesebb végletekig el tud filózni a halál felett, lásd pusztán 1 mini példa: természeti népeknél némely sámán még be is zárkózik a halottal, és eszik bleőle, szakrálisan, b+, és erre hülyíti be a jónépet is.
Van szalonképesebb hülyeség is, pl. leveleket írogatnak a halottaknak, és a sírhantra teszik, v. picit belekaparják a hant földjébe, meg segítséget kér tőlük, mert azt hiszi, hogy valamely formában ők tovább élnek, meg még közbenjárást is kérnek tőlük az Istenhez.
Szóval borzalmas szegénységi bizonyítvány ez, a homo sapiensről. Óvakodj a szélsőséges nézetektől, ez csak egy tanács, aszt aszt csinálsz amit akarsz
Mért ? csak az tudhat meg a gondolatmenetedről valamit, aki már virrasztott halott mellett és járt már temetőben ?
Miféle utalások ezek ?
1./ Én nem vagyok halott mellett virrasztás gondolkodású, én megélem a hozzám közelálló szeretését, emlékezem az ő szeretetére, és nagyon fáj az elvesztése. Siratom, de nem vagyok halott mellett virrasztó. Ahhoz egy másfajta gondolkodás kell. Alapvetően katolikus és némely pogány vallás szokása az.
2./ Jártam már ölék sokat temetőben ahhoz, hogy szóba állj velem a kérdéssel kapcsolatosan, ha mán ez egy föltétel.
Hogyne gondolnék. Miután 1 hónapja a szemem láttára majdnem megfulladt a szerelmem, és csak perceken múlott az élete. Nagyon is gondolok. Azt, hogy ő meghalhatott volna még kevésbé tudom megszokni, mint a saját halálomat, amiről meg ugye nem is tudok.
M
Kimaradt az előzőből:Azt szerettem volna megkérdezni,hogy miért nyitottad ezt a topicot?Valami különös okból,kiváncsiságból,elkeseredésből....ezen gondolkoztam,sok lehetőség van.....
Hát nem kis fába vágtad a fejszéd ezzel a topical!!Kiváncsi vagyok mit lehet,ehez hozzászolni,pedig biztos vagyok benne,hogy mindenkit érdekel!!!!Engem is nagyon!
