A topik indítója keresztény és azon belül katolikus akar lenni. Lásd indító hozzászólását.
Ja és még egy gondolta:
John Adams (1735-1826)
Az Amerikai Egyesült Államok másadok elnöke (1797-1801)
"Ahogy én látom, a keresztény hit kinyilatkoztatás. De vajon hogy történhetett, hogy tanmesék, történetek, legendák milliói úgy keveredtek össze a keresztény és a zsidó kinyilatkoztatással, hogy az a legvéresebb vallássá tette, amely valaha is létezett?"
1., 2., 3., 5., 9., 10.: a vallási hittételekrôl már lejjebb írtam.
4.: Szerintem az ördögöt mint személyt a mai egyház már nem nagyon hangsúlyozza. De ôt is lehet úgy látni mint a rossz és gonosz dolgok megtestesítését a világban.
6.: A pápa csak dogmatikus dolgokban (Mária mennybemenetele, stb.) "tévedhetetlen". A véleményét mondjuk a fogamzásgátlásról ugyanolyan kevéssé vagyok köteles elfogadni, mint mondjuk a szomszédomét...
7.: Az abortusz egy nehéz dolog. Szerintem (a vallástól függetlenül) az lenne a legjobb, ha senki sem kényszerülne rá. De az a baj, hogy jelenleg (és a múltban is) ez úgy néz ki, hogy nem lehetséges. Ennek ellenére magában véve, nagy általánosságban nem tartom jónak (ahogy valószínűleg a legtöbb ember - hívô és nem-hívô sem). De ez nem jelenti azt, hogy jobbnak tartanám, ha újra betiltanák, sôt!
8.: A katolikus egyház semmilyen hibáját és bűnét nem kell elfogadni. Ôk sem teszik ezt különben.
11.: Ez valami olyasmi, mint a Sátán. Érdekes, én sem a katechizmusban, sem máshol nem olvastam olyasmit, hogy okvetlenül hinni kell bennük. De ha az ember már Istenben hisz, akár az angyalokban is hihet... :-)
12.: Lásd 8-as pont. Különben pontosan milyen világuralmi törekvésekrôl beszélsz (ha a jelenben maradunk)?
13.: Ez valóban egy problematikus pont, mert ugye az egyház azt mondja, hogy az ószövetségi és az újszövetségi Isten egy és ugyanaz. Csak hogy az elôbbi még nem nyilatkoztatta ki magát olyan világosan. De szerintem végül is mindenkinek van egy személyes istenképe, amelyben lehetnek ilyen vagy olyan hangsúlyok is. Ugyanakkor keresztény szempontból nyilván a Jézus által mondottak a legfontosabbak.
14.: Ezt hogy érted? Már mondjuk azért, mert ugye a r.-kat. hívôk nem egy néhány száz vagy ezer személybôl álló szekta tagjai, hanem több százmillió ember szerte a világon...
15.: Ami a hit alapjait illeti, ez így van. De mondjuk ez pl. minden szakmában vagy más pozícióban így van.
16.: Ez miért probléma? Ráadásul az Újszövetség épp arról szól, hogy Jézus már az egész emberiség számára jött el (lásd pl. Péter álmát a tisztátlan ételrôl az Apostolok cselekedeteiben).
17.: Milyen hadvezérekrôl beszélsz? A szentek meg ugyanolyan emberek, ahogy mindenki más. Lehetnek példaképek, ami a hitet illeti, de nem kell senkinek se mindent elfogadnia, amit valaha is mondtak vagy tettek.
18.: Ezt hívják vallási misztériumnak, nem? :-)
19., 20.: Mondom, ezek olyan dolgok, amit a Vatikán mond, de amit nem vagyok köteles betartani. Számomra is problematikusak ezek a dolgok (vallásos szempontból is).
"Hanem azért, mert ott szerintem az évszazadok (sôt -ezredek) folyamán kialakultak olyan mechanizmusok (rítusok, szentségek, stb.), amelyek segítik a hívô embert a legkülönfélébb élethelyzetekben. Egy csomó emberi tapasztalat halmozódott fel ott az idôk folyamán arról, hogy a (keresztény) ember hogyan viszonyulhat a hithez, Istenhez, a saját problémáihoz, stb."
Ebben biztos vagy? Én biztos. Az ellenkezőjében.
De hát te tudod, döntsd el magad.
Jól megindult ez a fórum (aminek persze örülök)... :-) Nem is tudom, hogy kinek válaszoljak elôször... Az alábbi dolgok elsôsorban Paleokritos felvetéseire válaszolnak, de persze másokéra is:
Én nem azért választottam a katolicizmust, mert az a vágyam, hogy dogmáknak vagy más embereknek rendeljem alá magam. (Sôt, ezek a dolgok sokáig távol is tartottak az egésztôl...) Hanem azért, mert ott szerintem az évszazadok (sôt -ezredek) folyamán kialakultak olyan mechanizmusok (rítusok, szentségek, stb.), amelyek segítik a hívô embert a legkülönfélébb élethelyzetekben. Egy csomó emberi tapasztalat halmozódott fel ott az idôk folyamán arról, hogy a (keresztény) ember hogyan viszonyulhat a hithez, Istenhez, a saját problémáihoz, stb. Bár a protestáns egyházakhoz is alapvetôen pozitívan viszonyulok, ott a hívô mindennapi életében kevesebb viszonyulási pont és kevesebb misztikum is van (ez utóbbi is vonzott a katolikus vallásban): gyakorlatilag csak te vagy ott meg Isten és persze a Biblia. Sok más (számomra) fontos dolog (pl. a szentmise misztériuma) viszont részben vagy egészben hiányzik belôle.
Számomra ennél a döntésnél nem hiszékenységrôl vagy alárendeltségrôl van szó. Nem helyeslek mindent, amit a pápa vagy más egyházi képviselôk mondanak, ahogy azt sem kell helyeselnem, amit mondjuk a munkahelyemen a fônököm mond vagy akar.
Ami a Bibliát és annak tartalmát illeti, úgy azt mondanám, hogy ezek a dolgok (legalábbis számomra és más hívôk számára) valamifajta "magasabb értelemben" igazak. Hogy történetileg pontosan mi történt, ki tudja? A hiten belül (de persze nem a történetkutatáson belül!) viszont a leírt események vallásos jelentôsége a fontos, nem az, hogy ebbôl mi a tudományosan bizonyítható.
elterito:
Igen, számomra is a szellemi-lelki újjászületés a fontos. A katolikus egyház mellett való döntésrôl még lásd a fenti okokat.
balambher:
"Amit a templomban éreztél, az nem az, mint aminek véled, de tk. teljesen lényegtelen, hogy ki, vagy mi "válaszolt" Neked. A lényeg, hogy ha úgy érzed, hogy teljesebb lenne az életed a keresztségben, akkor válaszd ezt az utat!"
Igen, pont ez a hit fô problémája... Hogy ezek a dolgok belülrôl jönnek-e vagy kívülrôl? Rosszabb pillanataimban én is ilyesmiken filózom... De mondom, ezek a rosszabb pillanatok. Ha viszont egyszerűen csak úgy érzem, hogy ez így van, akkor nyugodt és boldog vagyok. (Mondom, elôtte nem volt szükségem erre, most én is csodálkozom, hogy van, de úgy látszik, ha az ember egyszer rálépett a damaszkuszi útra... :-))
Egy kicsit a szerelemhez hasonlítanám ezt a folyamatot: ott is vannak olyan pillanatok (különösen az elején), amikor az ember bizonytalan, hogy tényleg annyira szereti-e a másikat vagy mégse. (Én ezen a téren legalábbis ilyen típus vagyok.) Csak itt épp nem egy látható-hallható-érezhetô emberrôl van szó, hanem egy ("valódi" alakjában) láthatatlan-felfoghatatlan entitásról...
Tiburtius:
Ha Te is keresô vagy, írnál valamit arról, hogy hogyan és mit keresel? :-)
Ne keverjük a szezont a fazonnal. A kereszténység és a katolicizmus két különböző dolog.
Minden eszme nevében követtek el tömeggyilkosságokat, a kereszténység sem kivétel. Na és? Nincs megtiltva, hogy valaki kereszténynek hazudja magát, miközben tömeggyilkos terrorista. Az a fő, hogy az ember tisztán lássa mi a kereszténység. Na ez az a pont, ahol olyan sötétség van a fejekben, mint a Plútó árnyékos oldalán, és ez jórészt a történelmi felekezeteknek is "köszönhető" :-(
Olyan eszméket nem támogatok, amelyek alatt emberiségellenes büntetteket és népírtásokat követtek el. Akkor nem lehet könnyű dolgod...
Egyébként sokban igazad van, de egy vallás nem úgy működik, hogy az ember programpontokat teljesít. De kétségtelenül vannak keretei, viszont épp ezért senkinek nem kötelező.
8. El kell fogadni a Katolikus egyház kb ezer éven át (500-1500) tartó diktatúráját, emberiségellenes büntetteit. Hát az egyház elegánsan átsiklik ezek felett, nem tartja magát jogutódnak ebben a témában.
Egyik sem vagyok, és sohasem leszek. Olyan eszméket nem támogatok, amelyek alatt emberiségellenes büntetteket és népírtásokat követtek el.
Amugy meg nézzük csak miből is áll a katolikusság:
1. El kell fogadnia a szentháromságot. Tehát az 1/3 vagy3/1 istenképet, mint a samponnál.
2. El kell fogadnia Szüzmária mennybemenetelét
3. El kell fogadnia Jézust, mint 1/3 Istent, mint Isten fiát és egyben teljesértékű Istent is.
4. El kell fogadnia az ördög a sátán létét. Hinnie kell benne.
5. El kell fogadnia Jézus állítólagos csodatételeit valóságosnak.
6. El kell fogadnia a pápa tévedhetetlenségét
7. Nem lehet abortusza és abortuszhoz nem adhatta hozzájárulását, illetve részt sem vehetett benne közremüködőként.
8. El kell fogadni a Katolikus egyház kb ezer éven át (500-1500) tartó diktatúráját, emberiségellenes büntetteit
9. El kell fogadni a halottak feltámadását
10. El kell fogadni az utolsó itéletet a Katolikusok végső céljaként.
11. El kell fogadnia az angyalok létezését
12. El kell fogadni a Katolikus egyház világuralmi törekvéseit
13. El kell fogadnia az ószövetségi tömeggyilkos Istent is.
14. El kell fogadnia, hogy az RKAT hívők összesége a hitben nem tévedhet
15. El kell fogadnia, hogy az A HITLETÉTEMÉNY AZ EGYHÁZ EGÉSZÉRE VAN BÍZVA "Tehát nem lehet az katolikus, aki nem követi egyháza tanításait.
16. El kell fogadnia, hogy ISTEN NÉPÉVÉ FORMÁLJA IZRAELT
17. El kell fogadnia a katolikus, néha tömeggyilkos hadvezéreket, szenteket példaképnek
18. El kell fogadnia, hogy a szertartásokon Jézus vérét isszák és testét eszik
19. Csak házasságban folytathat nemi életet, az együttélés nem elefogadott sem más alternatívák
20. Nem szabad óvszert használnia és maszturbálnia sem
21. Templomba is kell járnia és fel kell vennie az állítólagos szentségeket ( elsőáldozás stb)
stb
"Ha azonban halálos betegségében van ideje megkeresztelkedni, azonnal meg kell keresztelni. Az 1-2 éves fölkészülés normális helyzetű embereknek szól. "
A keresztelkedés nem katolikus rituálé, szentség, vagy babona, hanem valós szellemi dolog. Nem megkeresztelik a magatehetetlen embereket, hanem az emberek felelős döntés után maguk keresztelkednek meg. Máskülönben semmit nem ér, mert csak egy vallásos holt cselekedet.
"Most azon gondolkozom, hogy megkeresztelkedem (katolikusként). "
Miért? Lehet másként is? :-)
Én úgy tudtam, a keresztségnek nem az a lényege (a Biblia szerint) hogy az ember egy felekezetbe keresztelkedik bele, és elfogadja annak dogmatikáját, hanem az, hogy valóságos szellemi újjászületést él át.
Én nem akartam senkit lebeszélni a katolikusságának képzetéről...., hisz azt nyilatkoztam, hogy ez saját döntésének szabadsága!
A (15-ös)t nem nekem írta, így nem olvastam részleteiben!
A hit veszéjekkel, de felelősségel , hűséggel és egyéb összetevőkkel is jár, vallásonként, felekezetekként és gyülekezetenként is!
Gondolom, hogy ő azért kérdezett rá, mert a fórumosok véleményekre volt kiváncsi!
Ha valakit megégetett a tűz, akkor másoknak sem kívánja azt, ha jószándékű az illető!
Az üdvösséghez pedig tényleg elég a keresztelkedés vágya.
Ezzel vitatkoznek egy kicsit. Ha a "vagy" eleg, akkor miert mondja Jezus, hogy legyetek tokeletese, amint a a ti mennyei Atyatok is tokeletes? Miert mondja akkor Peter, hogy ha az igaz is alig tartatik meg?
Allitasod szerint az udvosseghez eleg egy (akar) mulando erzelmi fellangolas is. Jezus azonban nem egeszen ezt allitja.
Aztan persze az is kerdes, hogy a keresztseg szukseges es elegseges feltetele-e az udvossegnek? IMho nem, mert az udvosseg az Atya idok elotti kivalasztasanak a kovetkezmenye. A keresztseg pedig ennek "mindossze" egy kulso megpecsetelese, kb. mint egy level, amelyen iras es pecset is van. Az iras a pecset nelkul is ervenyes, persze, jobban mutat a pecsettel. De a lenyeg az iras, nem pedig a pecset. Mert ha valaki csak 'divatbol' keresztelkedik meg, az olyan, mint eg ypecset az ures papiron: semmire nem megy vele....
Olvasd el a (15)-t! A kérdés tk. az, hogy baj-e, hogy (csak most) megtér. Ezért írtam, hogy ha ennyire vonzódik a katolikus egyházhoz, hát térjen meg!
Egy analógiával élve: nagyon jó dolog, ha valaki vegetáriánus, de ha beledöglik, hogy nem ehet húst, akkor inkább ne legyen vegetáriánus és egyen húst - mert ez a kisebbik rossz!
Persze az is igaz, hogy próbára kell tenni, s ha egy netes ellenvélemény eltántorítja a szándékától, akkor nem is volt komoly az a szándék. Ilyen értelemben persze igazad van.
De én még senkit nem beszélek le a katolikusságról attól, hogy magamnak rossz véleményem van róla.
Nos magam katolikusként kezdtem, midőn a szüleim eme intézményben kereszteltettek meg...., majd jöttek a különféle megtérési periódusok...., felekezetenként változóan....
Miért is gyötrődne azon, hogy legyen é jó katolikus avagy sem, bár ki is? Én úgy gondolom, hogy mindenki előtt nyílt a lehetőség bármilyen vallás gyakorlására, amit magam egyáltalán nem tartok Istentől, sem bibliától valónak!, de embere válogatja, avagy a hiszékenységtől mérettetten!
Ha hinnie kell valamiben, miért is ne tenné lelkét eme útra?
Itt nem az igazságok miértjeiről van szó barátom, hanem magáról az emberről! Nemj mindegy ugyan, hogy kit miért és mennyire lehet becsapni, hittetni, avagy kényszeressé tudatosítani!
A vallás is egyféle világnézet! A katolikus meg különösen.......... :))
Ez igaz. De ha őt lelkifurdalások fogják gyötörni, hogy nem lehet katolikus, - amit persze nem állított - akkor miért ne lehetne az?
Az a célunk, hogy harmónikus életet éljünk; nem zárhatod ki, hogy valaki római katolikusként képes legyen erre! Nincs egyetemes, mindenkire érvényes igazság, így a statisztika is egy számadat, amíg téged nem érint - abban a pillanatban viszont vagy 100%-ban, vagy 0%-ban fogsz beletartozni.
Nem azt kérdezte, hogy milyen világnézetet válasszon magának, hanem azt, hogy felvegye-e ezt a vallást, vagy ne. Ha azt kédezte volna, akkor én is gyökeresen mást mondanék.
A bibliai Isten nem intézményesített vallásrituálékban képzelte el az emberiséget, akik egy emberféle Jézusban való hittől függhetnek csak a haláluk utáni feltámadásban reménykedve, hogy majdan ott bearanyozódjon az életük egy örökké tartó dicsőítő mantrázásban!
Az embernek feladatai ide kötik a fökdhőz, sőt a teremtése is ide szólt és nem egy átmenetre!
Isten kimondja a lényeget az emberiségnek Káinnak kimondva ; " ha jót cselekszel, emelt fővel járhatsz....."! Tehát a jóléti társadalom alapja az, hogy szeressük a másikat és törödjünk egymássaal! Nem a jutalmakért, meg az isteni ajándékozások miatt, hanem a mi magunk érdeképben!
Ne várjunk ezért semmit Istentől, de ellenben magunkon segítünk, ha boldogulásunkban előrre akarunk haladni....... Szükségünk van egymás odafigyelésére és elfogadására , meg segítségére....
Ha egy keresztény felekezethez csapódsz, akkor mindig a többit kizárod köreidből, feketepont lesz...., szálka, avagy gerenda az embertársad.....
Jézus a megítéltetésnél nem a hit tipusokat, a keresztes hovatartozást jelőli meg kritériumként, hanem a megtetted a jót felebarátoddal, avagy nem, mert akkor vele nem tetted meg, avagy megtetted vele!
Így értelmetlennek mondanám bármely egyház, vallás és felekezeteik követését, mert az mindég arról szól, hogy miként is gazdagítsd , szponzoráld, menedzseld és reklámozd, avagy szolgáld ingyen és pénzeld az alapítókat, a lelkivezetőket, teológusokat isteneik nevében, az " urban járva"
Ha viszont az idealista szellemiség tradicionális vallási egyesületeket keresed, ahol a hagyományokat őrizve szolgává, bábbá válhatsz a bűntodatodat táplálva, hogy állandóan lelkiismereti kérdést csinálj mindenből...., az a te dolgod bizonyára....
A statisztika már rég kimutatta, hogy a keresz7tény világban vannak a legtöbb depressziós, fóbiás és egyéb lelkibetegségben szenvedők, a hagyományos betegségeket náluk meg sem merem említeni!
Hát.. Némelyik a maga lelkével sincs tisztában, mit kezdhetne az enyémmel? :)
Tudod ez olyan, mint az a közmondás, hogy a suszternak lyukas a cipője.. :)
A te szabad választásodon műlik, hogy megkeresztelkedj valamiféle egyház elkötelezettjeként! Istenre nézve semmi jelentősége ennek! A kereszténység sem az aminek láttatják! Jézus zsidó volt és a hagyományainak engedve merítkezett be a Jordán vizébe...., ha ugyan igaz a történet, mert sajnos sok mendemondából, szájról-szájra mesélt csodás tettek szinezik az újszövetségnek mondott iratokat! Hinni kell a teológiai magyarázatok dogmatikájában...., mert meg sem állná a helyét a valóságban sok dolog! De, te az út elején vagy még, hát inkább tanulmányozd az írásokat és annak mindenféle felekezeti magyarázatait!
A Jézusban való hit nem jogosít semmire fel, hisz maga Jézuis sem erre tanított! A szentháromság niceai és más zsinatain kimondott egylényegűsége egyenesen szerintem hazug állítása az Istenség megcsúfolására, de teneked jogodban áll mást hinni! Talán, ha belekukkantanál a predestinációs elmeszüleményelt hipotézisekbe, hogy megtanulj egyet s mást az üdvözülési rátákról!
Schlingensief!
Ha Téged megnyugtat, feltétlenül keresztelkedj meg! Amit leírtál magadról, abból ez legalábbis következne - hiszen, amint írtad, világéletedben sokat foglalkoztál a vallással, annak történetével. Tehát neked valami feladatod van ezzel az életedben.
Amit a templomban éreztél, az nem az, mint aminek véled, de tk. teljesen lényegtelen, hogy ki, vagy mi "válaszolt" Neked. A lényeg, hogy ha úgy érzed, hogy teljesebb lenne az életed a keresztségben, akkor válszd ezt az utat!
Üdvözlettel: balambher
Kedves schlingensief,
bár én egy más hiten vagyok, de magam is felnőttként éltem meg egy ehhez hasonló élményt, csak azt kívánhatom, hogy sikerüljön megtalálnod a békét, a hitet, a hit gyakorlását abban a vallásban, amit választottál. Remélem, választásod mély, és határozott hiten alapul, és ezt az elhatározásodat nem éri majd csalódás.
Béke veled: luyo
(Ami pedig az ide vonatkozó katolikus jogszabályt illeti: Codex Iuris Canonici 864 - 865. kánon
"A keresztség felvételére alkalmasak mindazok, de csak azok az emberek, akik még nincsenek megkeresztelve.
Ahhoz, hogy a felnőttet meg lehessen keresztelni, szükséges, hogy előbb kinyilvánítsa szándékát a keresztség felvételére; tanulja meg kellően a hit igazságait és a keresztény kötelezettségeket, s a katekumenátus révén legyen kipróbált a keresztény életben; figyelmeztessék arra is, hogy bánja meg bűneit.")
SolarPlexus:
Tudomásom szerint a tanfolyamnak nem kell különösebben formálisnak lennie. (Mint már írtam, ez akár személyes, informális alapon is megoldható.) Az a lényeg, hogy a delinkvens tényleg biztos legyen a dolgában, és pontosan tudja, hogy mibe megy bele... Az a hosszú idôszak tkp. errôl szól. Nekem már az utóbbi pár hét is nagyon intenzív volt, de ez a hosszú idôtartam arra is szolgál, hogy az illetô lássa, hogyan viszonyul a dolgokhoz, ha sok dolga van, más események elvonják a figyelmét, olvas/hall ezt-azt...
lépcsômászó:
jó, szívesen. Csak talán elôbb még váltanék Veled pár privát emilt, hogy ne csak úgy ismeretlenül... :-)
Tudom mi a hivatalos gyakorlat: felkészítő-hittan 1-2 évig, majd az egyház a felnőtt megtérőknek egyszerre szolgáltatja ki a keresztség, az Eucharistia, és a bérmálás szentségét. (Legalábbis nekem így mondták.)
"A hittan tényleg nagyon érdekes." írtad, látod ebben egyetértünk. Ugyanakkor meg kell, hogy mondjam, én már 14 évesen úgy éreztem, hogy a Nagykorúság Krisztusban nem nekem szól, 21 évesen Karl Rahnert olvastam, (persze nem értettem mindent), és most leginkább az a bánatom, hogy nem lehet Denzinger-t kapni. (közeljövőben megjelenik.)
Megértem a hittan fontosságát, de azt hiszem az Egyház rosszul teszi ha (csak) a "hivatali arcát" fordítja a kereső ember felé szinte nulla bizalommal ("ha azonnal megkeresztellek, sosem foglak látni ezután.") - s tanfolyamot emleget. Tanfolyam! Jó, hogy nem kell OKJ vizsgát tenni belőle. :)
