Ne légy kicsinyhitű...de az élet nehéz.:)) És Te is meglátogathatsz más topikokat is, hiszen van itt elég sok....azontúl meg a harcot is vállalni kell, amikor itt van az ideje...
HA KÜLÖNÖSNEK, REJTELMESNEK LÁTSZANAK ISTEN ÚTJAI, HA GONDOK ÖRVÉNYÉBE VESZNEK SZÍVEM LEGDRÁGÁBB VÁGYAI, HA BORÚSAN BÚCSÚZNI KÉSZÜL A NAP, MELY CSAK GYÖTRELMET ÁD EGYBEN BÉKÜLHETEK MEG VÉGÜL: HOGY ISTEN SOSEM EJT HIBÁT.
HA TERVEI IGEN MAGASAK, S IRGALMA KÚTJA MÉLY NEKEM HA A TÁMASZOK MIND INOGNAK, HA NINCS ERŐ, NINCS TÜRELEM, S TEKINTETEM SEHOL CÉLT NEM LÁT VAKSÖTÉT, KÖNNYES ÉJJEN ÁT EGY SZIKRÁCSKA HIT VALLJA MÉGIS, HOGY ISTEN SOSEM EJT HIBÁT
ÉS HA SZÍVEM MEGOLDHATATLAN KÉRDÉSEKNEK BETEGE LETT, MERT ELKEZD KÉTELKEDNI ABBAN, HOGY ISTEN ÚTJA SZERETET MINDEN ELFÁRADT SÓVÁRGÁSOM BÉKÉN KEZÉBE TEHETEM, S ELSUTTOGHATOM KÖNNYEK KÖZT IS: Ő NEM EJT HIBÁT SOHASEM.
AZÉRT CSEND, SZÍVEM! ENGEDD MÚLNI A FÖLDI MÚLÓ ÉLETET! MAJD A FÉNYBEN LÁTNI, ÁMULNI KEZDESZ: MINDIG JÓL VEZETETT! HA A LEGDRÁGÁBBAT KÍVÁNJA, A LEGSÖTÉTEBB ÉJEN ÁT MENEKÜLJ A BIZONYSÁGBA, HOGY ISTEN SOSEM EJT HIBÁT!
Látom amíg távol voltam senki nem érdeklődött a téma iránt. Lehet, hogy én fórumozásból gyenge vagyok, mégis találtam egy kedves, csendes barátot, akivel vitatkozás nélkül tudtam eleddig beszélgetni. Köszönöm Istenem. Remélem nem vagyunk egyedül azok között, akik veszekedés nélkül nem tudnak kommunikálni. Remélem más is el tud csendesedni, hogy meghalja azt a halk hangot, amit az Úr küld felé élete minden egyes pillanatában. Remélem ezek az emberek előbb, vagy utóbb idetalálnak. Nekem rengeteg időm van.
Rájöttem, mi volt a probléma. Átirányítottam arról a címről még korábban egy másikra a beérkező üzeneteket és ezt elfelejtettem. Most már látom, mit reagáltál. Maradnék az e- mailnél.
De igen, válaszoltam is rá de ezek szerint te nem kaptad meg. Mindegy, ha nem gond és nem vagy túl fáradt, maradjunk még itt egy kicsit. Szóval amit írtál gondolom nem akarod nagydobra verni. Miért?
Sokszor elolvastam. Most már szívesen kézbeveszek más írásokat is, már persze csak azokat, amelyek hasonló gondolkodásuak mint én. De természetesen a Szent Könyv, számomra is a Biblia, és amíg a hitem meg nem erősödött, el sem hittem, hogy fogok még más könyvet a kezembe életem hátralevő részében. Te viszont nagyon ügyesen idézgetsz belőle. Ez nagyon jó. Mióta forgatod?
Kedves annat, én úgy érzem megtaláltam magamban azt, amit keresek. Tudom, hogy mit kell tennem, tudom mik a gyengéim és mik az erősségeim, és azt is tudom, hogy nincs az a vallás, ami többet adhatna annál, amit saját magam vallok Istenről. Ettől függetlenül, bárkitől szívesen veszek gondolatokat, érveket. De, hogy feltétel nélkül ragaszkodjak egy másik ember, vagy akár vallás hitről alkotott véleményéhez, azt szerintem nem tudnám már megtenni. Bár Isten Útjai Kifürkészhetetlenek.
Nagyon tetszett amit írtatok. Látszik, hogy mindketten foglalkoztok Istennel. Jómagam abban látom a különbséget köztetek és köztem, hogy én valóban az egyszerű oldalárol próbálom immár negyedik éve megközelíteni az Úr mondandóját. Ha egy kicsit belegondoltok, Ő is ezt akarta, hiszen ha magasröptü beszédeket akarna hallani a hitről, vagy azt akarná, hogy csak tanult emberek értsék meg az Igét, akkor nem egy ács Fiát szemelte volna ki arra a célra, hogy elmondja az Igazságot, hanem írástudók, farizeusok, politikusok, vagy más úgymond értelmiségi közül választott volna magának porhüvelyt. De nem ezt tette, mert ahhoz, hogy Őt megértsük, egyszerűen, szerényen kell gondolkoznunk. Én mint mondtam ezt teszem, és tudom, hogy rájöttem a Biblia Igazi kulcsára. Bizony nem számokkal, nem földrajzal, nem történelemmel kell Őt magyarázni és megérteni, hanem lélekkel. Hiszen ahogyan ti is mondtátok, Isten Lélek, egészen pontosan Ő a Szentlélek, a Szentszellem. Kinek, hogy tetszik jobban. Ebből kifolyólag, és itt el is érünk az egyszerű gondolkozás előnyeihez: Amikor Saját képére teremti meg az embert, akkor nem hústestet, hanem szellemet, lelket kellett teremtenie. Tehát, amikor a Biblia emberről beszél, nem a mi hústestünkről beszél, hanem arról a lélekről, amelyet az Úr adományozott minden egyes húsvér embernek, hogy az, ebben a világban le tudja e győzni a gonoszt, vagy sem. Ezért, amikor ördögökről beszélünk, akkor sem evilági ördögökre kell gondolnunk, tehát patás, szarvas, hosszú farkú torz ábrázatú mutáns egyedekről, hanem, ahogyan ezt ti is mondtátok, a bennünk élő rossztulajdonságokról. Na de mi a nevük ezeknek, és, hogy védekezhetünk ellenük? Felsorolok párat, aztán már ti is tudjátok folytatni, és rájöttök, hogy mennyi ördög is lakik az emberben, mégha ő ezt nem is sejti. /kapzsiság, rosszindulat, gőg, undor, paráznaság, düh.../ És minden olyan rossztulajdonságunk, amelyekbe ha egy kicsit is belegondolunk, hogy vajon a Názáretiben jelen voltak e, biztosan rá tudjuk mondani, hogy NEM! Így már arra is kapásból tudunk válaszolni, hogy hogyan tudunk ördögöket űzni. Nos akkor elmondom a gyógyítás szabályait, ahogy azok a Bibliában is szerepelnek. Soha nem szabad addig hozzányulnunk mások szeméhez egy szálka eltávolításáért, amíg a miénkben esetleg gerenda van. De, hogy az Úr Szemében valóban tökéletesek lehessünk, akkor se tegyük ezt, ha csak egy porszem van benne. Hagyjuk érlelődni a hitünket, és soha ne adjuk fel a tanulást. A Nyoc Boldogság, lélek szerint értelmezve talán szintén nem kér magyarázatot. Az első két parancs pedig mint tudjuk, a legfontosabb, ismét erre tanít bennünket. Sorolhatnám még, de egyenlőre talán ennyi is elég. Mert, ha ezeket megértjük, akkor azt is tudjuk, hogy mely Isteni Tulajdonságainkkal tudunk ördögöt űzni magunkból, vagy akár másokból, azaz, hogyan tudjuk meggyógyítani a betegségeinket, hogyan tudunk másokat arra ösztönözni, hogy Isten felé forduljanak. Tehát az ördögi kapzsiságot az Isteni adakozókészség gyógyítja. A rosszindulatot a jóindulat. A gőgöt a szerénység, az undort a szeretet, a paráznaságot az Úrhoz való ragaszkodás, a dühöt pedig a békesség... Nos ezek után már remélem nem tartatok engem szektásnak, vagy álszentnek. Annál is inkább, mert tudom, hogy a megtérés nem a tökéletes állapotunk, hanem azaz érettségi foka a lelkünknek, amikor rájövünk, hogy még mennyi tanulni és javulni valónk van hátra. Én egy sima megtért kereszténynek tartom magam, és nem gondolom azt, hogy ennél bármivel is több lennék. De meggyőződésem, hogy ez az Újjeruzsálembe vezető út. És én továbbra is ezen akarok haladni. Na de visszatérve a témához, szerintem így már nem is olyan félelmetesek azok az ördögök, és nem is kell attól félni, hogy esetleg nehéz lesz legyőzni őket. Hát erősítsük fel magunkban az Isteni tulajdonságainkat, mert ha az Úr látja rajtunk, hogy tényleg komolyan gondoljuk, akkor segíteni fog abban, hogy az ördögeink ne játszanak olyan jelentős szerepet az életünkben.
1. Szerintetek Isten "miből" van? Anyagból, vagy Szellemből?
A Biblia szerint Isten egyértelműen Szellem.
János evangéliuma 4, 24
"Az Isten Lélek, és akik imádják őt, azoknak lélekben és igazságban kell imádniuk."
2. És, ha már itt tartunk, akkor mik, vagy kik a mi ördögeink? Mi a nevük? Hogy néznek ki? Miért vannak? Hogy hívják őket? Hol élnek, és kiket támadnak meg? Hogyan lehet szerintetek védekezni ellenük?
Hogy érted azt, hogy a "mi ördögeink"?
Tény, hogy a Biblia ír ördögökről számtalan helyen, de egyes számban is ír róla hasonlóan sok helyen.
Szerintem a leglényegesebb, tudatában lenni annak, hogy a Sátán létezik, és hogy a bűnös élettel az ember neki szolgál. Ezért a legfontosabb védekezési mód: harcolni a bűneink ellen.
Úgy van, ahogy mondod. A Bibliából valóban minden kiderül, nekünk embereknek, csak értelmezni kell jól tudni. Kössz a bejelentkezést, legkésőbb csüt. este megpróbálok bővebben is válaszolni. Addig ha van időd, kérlek olvasd el az előző kérdésemet, és válaszolj rá úgy, ahogy azt a belsőd diktálja.
"De vagyunk még egypáran ebben a világban, és ha jól figyeltél, szinte minden embernek más az Istenképe. Vajon ez rossz? És, ha az, akkor kinek a teóriáját kellene követnünk? A tiédet, vagy az enyémet, vagy egy harmadikat, vagy...."
Szerintem a Bibliából elég világos, hogy létezik egy objektív valóság, egy igazság, ami minden ember számára felismerhető, függetlenül attól, hogy hol él, melyik korban, milyen beteg, hová keresztelték meg stb.
Sokan megkérdőjelezik az egyetlen igazságnak a létezését, pedig a mindennapi életben is fontos szerepe van.
Pl. elvileg a bírók is igazságosan döntenek; egy gyilkosságnál csak egy valóság van: xy megölt egy embert. Lehet, hogy ez sosem derül ki, vagy tagadja az elkövető, de mégis ez történt, ez az igazság.
Ha nem létezne igazság, akkor milyen normához igazodhatnánk, mi különböztetné meg a jót a rossztól?
Pár ige ezekhez:
Jakab levele 1, 16- 18
" Ne tévelyegjetek, szeretett testvéreim: minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a világosság Atyjától száll alá, akiben nincs változás, sem fénynek és árnyéknak váltakozása. Az ő akarata szült minket az igazság igéje által, hogy mintegy első zsengéje legyünk teremtményeinek."
Pál levele a rómaiakhoz 1, 18-21
Egyébként én örülök, hogy te értelmes hozzászólásokat írsz és érdemben lehet gondolkozni kérdésekről. Sokszor sajnos a vallásos témák stílusa tényleg nem különbözik a világiakétól.
Köszönöm, hogy reagáltál az írásomra. Elejét véve minden félreértésnek, biztosíthatlak, hogy semmiféle szektához nem tartozom. A kérdéseket, amiket feltettem, ""költői"" kérdéseknek szántam, amikre később aztán majd én is reagálhatok. Teljes mértékben értem azt, amit te vallasz a hitről, örülök is neki, hogy ezt megosztottad velem. Remélem még többen is csatlakoznak hozzád, mert érdemes több szemszögből is megvitatni akár azokat a gondolatokat is, amelyeket te vetettél fel. De vagyunk még egypáran ebben a világban, és ha jól figyeltél, szinte minden embernek más az Istenképe. Vajon ez rossz? És, ha az, akkor kinek a teóriáját kellene követnünk? A tiédet, vagy az enyémet, vagy egy harmadikat, vagy.... Szerintem osszuk meg egymással a gondolatainkat, hogy én épülhessek belőled, te pedig belőlem, hogy mi építhessünk másokra és ők miránk. Mi a véleményed?
Szót fogattam és körülnéztem a többi topicban is. Én egy kicsit túl sok idegen szót találtam bennük. Egyszerű embernek tartom magam, ezért is furcsa számomra, hogy Istent matematikával, fizikával, kémiával, egész egyszerűen anyaggal próbálják meg sokan értelmezni. De miért?! Szeretnék feltenni nektek pár kérdést, remélem erre több válasz érkezik, mint az előbbire. Szerintetek Isten "miből" van? Anyagból, vagy Szellemből? És, ha már itt tartunk, akkor mik, vagy kik a mi ördögeink? Mi a nevük? Hogy néznek ki? Miért vannak? Hogy hívják őket? Hol élnek, és kiket támadnak meg? Hogyan lehet szerintetek védekezni ellenük? Remélem ezekre a kérdésekre több választ kapok, mint az előzőekre. Legyen ez a nyitánya, egy hosszabb, és magvasabb, de egyszerű nyelven történő beszélgetésnek Istenről, a világról, és annak céljáról, amit nem csak doktorok és professzorok értenek, hanem egyszerű emberek is.
Elnézést kérek tőletek, hogy vasárnap olyan hirtelen távoztam, de sajnos a netem elment. Én magam nagyon ritkán, egészen pontosan, csak minden másnap, ráadásul akkor is, csak a későbbik órákban jutok net közelbe. De ha úgy gondoljátok, hogy van értelme egy kései beszélgetésnek, akkor jelentkezzetek fel most.
Nos, én szoktam önmagammal vitatkozni. Vitatkozni pedig azért szoktam másokkal is, mert mondanak nekem olyan érveket, ami lehet, hogy nekem nem jutna eszembe és ha igazuk van, akkor nagyon rosszul jártam volna, ha nem teszem. Tehát az igazság keresése végett történik a vitatkozás. (jó, szokott az játékból is lenni, de ez az elsődleges célja)
...és éppen ezért, én sosem vagyok biztos a dolgomban.
nemthomi, még mindig nem vagyok benne biztos, hogy nem egy régebbi nickreinkarnáció vagy itt, de sebaj. Egy régi topikot felhozni, ahhoz azért kell rutin és ha felhoztad -- az előző írásokat azonban figyelmen kívül hagyni azért szerintem nem szerencsés.
Ha komolyan akarsz beszélgetni, akkor szerintem nyiss egy topikot, ahol kikötöd a bevezetőben, hogy kizárólag hívő keresztényeket vársz oda. Különben pillanatokon belül nem hitvallás lesz, nem beszélgetés, hanem vita Isten létéről, illetve arról, hogy a hit buta emberek menedéke, vagy valami egyéb.
Egyébként szerintem az irónia a humor egyáltalán nem baj. Sőt, akiből hiányzik, aki csak ájtatos arccal és csak komolyan tud a témáról beszélni, az tapasztalatom alapján rendszerint igen bigott, sőt megkockáztatom képmutató, még önmaga előtt is. A gunyt és az iróniát nem vitás, hogy egy hajszál választja el, de van különbség. Egyébként akinek a hite szilárd lábakon áll, azt nem zavarja sem az irónia, sem a guny. Csak az a szilárd láb azért vigyázzon amíg áll, hogy el ne essen. Ezért mondtam, hogy nem árt figyelni a leggunyosabb hozzászólásra sem, mert mindig lehet mögötte gondolatébresztő, illetve olyasmi, amitől egy picit világosabban lát az ember. Ha megmaradsz a témánál, akkor nem lehet félrevinni még akkor sem, ha közben jópofiskodnak páran. Többnyire a tartalmas beszélgetés során lekopnak a higak, illetve stílust váltanak. Csak ahhoz tartalmas beszélgetés kell. Te hoztad fel a topikot, neked kellene indítanod valami magvas mondanivalóval, ha erre van igényed.
Nos, most, hogy így összebarátkoztunk, talán már válaszolhatok is neked. Természetesen nem magamban vagyok biztos, hanem abban az Ígéretben, amelyet Isten tett nekünk. Ez az, ami úgy érzem, hogy feljogosít arra, hogy bátor legyek hitemben. Ha az Evangélium, Örömhírt jelent, akkor annak azt is kell tartalmaznia. Szerintem az Örömhír az, hogy a lelkünknek Örök Élete lehet. Szerintem az Örömhír az, hogy képesek vagyunk Istenről beszélgetni... És nekem az is Örömhír, hogy te nem haragudtál meg rám. Talán nem lenne könyebb az élet viták nélkül? Tényleg szükségünk van arra, hogy egymást szapuljuk? Hiszen a második legfontosabb parancs azt mondja, hogy szeresd f... Nos, ha ez parancs, akkor miért nem tartjuk be, vagy inkább azt kérdezem, hogy te szoktál e vitatkozni magaddal? Ugye nem. Akkor felebarátoddal mért is? Amiért pedig bátorkodtam neked az imént olyan sértőn válaszolni, az egyenes következménye az első, a legfontosabb Parancsunknak. Én magam is szoktam poénkodni, de hitemből adódóan sohasem Istennel. Nem azért, mert félem Őt, hanem azért, mert szeretem. És itt talán el is érkeztünk ahhoz a kérdéshez, amit feltettél nekem. Nos, én ezért érzem azt, hogy a hitem szilárd talajon áll.
