Nekem megvan, bár nem teljes verzió, az első pár perc lemaradt, és az egyik 20 perc nálam, a másik a férjem telójában...elküldöm, ha még így is szeretnéd.
(Bármennyire is szerettem volna nyugalomban leülni az interjú mellé, nem sikerült. A kölykök esti fürdetése elcsúszott, így bevittem a telefonomat magammal, hogy majd azon hallgatom közben kedvencünk imádott hangját, de a fürdőszoba túl árnyékolt, csak sistergés volt. Káromkodtam magamban párat, aztán rájöttem, hogy lehet rádió felvételt gyártani a telefonnal...ezért maradt le az első pár perc. Aztán 20 perc után megtelt a teló memóriája, így a másik telefonnal folytattam a rögzítést...és mire vége lett a műsornak a lányok is ágyban voltak.)
Még mindig Emberbarát-nosztalgia: a második sor fal melletti helyéről lehetett (viszonylag) elegánsan megszerezni a levelet, ;D azonban én legtöbbször a negyedik sorban ültem. Hej, ha még egyszer… Egyébként a lapra SzT mindig egy Hamlet-idézetet írt angolul, ha ilyen szorgosan visszaolvasol, meg fogod találni a pontos szöveget is. :)
„A színhely Vietnam az 1950-es évek első felében, még az amerikaiak vietnami háborúját megelőző első indokínai háború idején.
Graham Greene tudósítóként dolgozott Saigonban, így részleteiben is hiteles képet fest a nem mindennapi történet köré. Lehet-e „nem belekeveredni”? Lehet-e egy népnek kívülről „jót” tenni? Ezekhez hasonló, ma is kiáltóan fontos és aktuális kérdéseket vet fel a mindvégig izgalmas regény, melynek háborús, bűnügyi és szerelmi szálai szétválaszthatatlanul összefonódnak.
Szervét Tibor remekül árnyalt előadásában előtérbe kerülnek a főhős kifelé cinizmus mögé rejtett érzékeny lelki reakciói.”
Szabad perceimet napközben (amiből nem túl sok van a két kiscsajom mellett) kikapcsolódásként azzal töltöm, hogy olvasgatom a topikot a legelejétől. Nosztalgiázom. Mosolygok. Kb. az első 500 bejegyzésig jutottam.
A Valami Amerikát annyira elszántan akartam megnézni az elsők között, hogy a legelső első sorba kaptam csak jegyet. Aztán persze hátrébbról is megnéztem, és dvd-n is megvan, láttam már nem is tudom...számtalanszor. És az a piros köntös kék kötővel...hmmm...
Emberbarát: ellopott levél. A nézők megrökönyödve néztek rám - ők kifelé, én meg a díszlet szemeteshez igyekeztem. A pasim is szerintem hibbantnak gondolt, bár a "szervétmániámmal" együtt elvett feleségül, és szívesen elkísér megnézni SZT-t. Bár a Castel Felice-t harmadjára szerintem már kicsit unta, de miattam lelkes maradt. :)
Jelelj! címmel mozgalmat indított a jelnyelv megismertetésére a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége és az Árnyszínház. A 10 másodperces videoklipeken színészek, zenészek egy-egy jelet mutatnak be. Az elsők között elkészült Jelelj!-klipen
Szervét Tibor szuggesztív, ragyogó mosollyal bíztat: „Jó neked!”
Megnéztem újra ezt a kosztümös, látványos filmet, és hát akármit is mondanak a hivatásos fanyalgók, én végig örültem a fordulatoknak, szójátékoknak, a sok meglepetés-színésznek, szóval abbahagyhatatlanul vigyorogtam...
Ezt a plakátot boszorka topiktársunk szerezte;) Miskolcon:D
Üdvözöllek, kedves blill,
végre idetaláltál, a legjobb helyen jársz, mert mi is pontosan így gondoljuk a rajongást. :)
(Én meg külön örülök, hogy jöttél, mert mostanában eléggé egyedül tartottam a frontot, mivel néhányan külföldre mentek, mások tanulnak és/vagy icipici gyerekeik vannak, a topiknyitó CC-nknek meg éppen holnapután lesz az esküvője :))
Ide a mi „céltopikunkba” bátran jöhetsz örömködni/véleményt nyilvánítani, beszámolni, megbeszélni, híreket hozni, miegyéb...
... mert mi is határozottan azon a véleményen vagyunk, amit még Miskolcon nyilatkozott róla Verebes István, a Cyrano rendezője:
„Úgy gondolom, ő az egyik olyan kvalitású, szakmai képzettségű, mi több személyiségű fiatalember, akinek megvan a reménye – hacsak nem történik valami baj, mert láttunk már komoly tehetségeket 'elmúlni' -, hogy nagy színész váljék belőle. S ha ebben én adjutáns lehetek, akkor ezt szívesen vállalom.
Manapság rengeteg kiváló komédiás van, de alig látok köztük olyanokat, akik naggyá lehetnek. Szervétnek erre megvan az esélye.” (Észak-Magyarország, 1995.01.07.)
„Szervét korosztályának számomra egyetlen olyan színésze, akiből nagy színész lehet. Nemcsak jó színész, ilyen sok van, hanem nagy színész.” (Magyar Nemzet, 1995.01.07. p.19.)
Nagyon régóta követem - hol nagyobb, hol kisebb - figyelemmel a topikot (pontosabban talán a Szilvia, a k. óta, ez volt az első előadás SzT-ral), és most ragadott el a hév, hogy írjak is. :) Remélem befogadtok...
Egyszerűen csak IMÁDOM topikunk alanyát, mint színészt, és mint az egyik legszexibb férfit a világon (persze maximális tisztelet mellett és csakis a férjem után). :)
Megnéztem az előző hozzászólás képeit, és kibújt belőlem a rajongó tini (Egek, hogy lehet valaki ennyire sármos, és vonzó és jólöltözött ésésés...!!!). :) Pedig két kislány "komoly" 29 éves anyukája vagyok.
Még pár szó, így elsőre: szóval a már említett darab óta minden előadását láttam SZT-nak (kivéve a Beszélő fejek II.-t, valahogy kimaradt, sajnos). A kedvenceim Tőle talán a Tóték postása és az Anconai szerelmesek Tomao-ja a Ruttkai Színház csillagos ege alatt. Persze ezeken kívül az összes többi is. :) Legutóbb pedig a Pygmaliont láttam (hihetetlen felüdülést nyújtotta színészi játékában elmerülni, ha lehet ilyet mondani, mikor jó sok hosszú hónap után májusban kaptam egy kis kimenőt a picilányom mellől).
Bízom benne, hogy toleráljátok itt a néha túlzott rajongásomat, és jöhetek ide örömködni egy-egy darab/interjú/cikk/miegyéb után...
Szerencsére SzT nem beteg, például a június 16-i Romantikus komédiában fergeteges energiával, fantaszikusat játszott(ak) Tóth Ildikóval, Csankó Zolival… :))
"A Thália nagyszínpadának nézőtere csak 80 %-os volt, ezért nem játsszák júliusban, a Sírpiknik is elmarad" - mondták, amikor a július 4-iki előadásra is szerettem volna jegyet venni.
Ez szerintem sem jó döntés, mert a 80 % egyáltalán nem kevés, és így most milyen sokan le fognak maradni a remélt nyári kuriózumról, vagy akár előadás előtt a spontán, szuper lehetőségről.
A Színház jobban bízhatna a nézőiben, ugyanis a nyári programok ilyen lazán működnek - de működnek! Mert több idejük van az embereknek, könnyebben mozdulnak, később kezdődik az előadás és a közlekedés jobb (mondta éppen valaki a pénztárnál), és nem utolsó sorban hiányziik a szííínhááz!
A tegnapi email óta, amit a Thália jegyirodájából kaptam, no meg Oldadore hozzászólása óta elkezdtem aggódni. külföldön élek, és mostmár csak évente 1szer megyünk haz. ilyenkor ellátogatok persze színházba, ha tehetem. tavaly sikerült megnézni a Spamalotot, és már az idei július 4-i Romantikus komédiára is megvettem a jegyeket. Erre tegnap kapok egy email a színháztól, h elmaradnak a július 3-i és 4-i Romantikus komédia előadások.....:((( vajon mi a baj? remélem, Szervét Tibor nem beteg!!!!
... és sajnos több kedvelt előadás lekerült már a műsorról, például a Radnótiban nagyon szerettem a Farkasok és bárányok összes szereplőjének a tökéletesre csiszolódott játékát, - és nem utolsó sorban a hűvösen magabiztos Berkutov gyilkos nyugalmát. :) Az utolsó előadás 2011. április 29-én volt.
Az Apacsokat május 11. óta nem játsszák a Színházban.
Nagyon fognak hiányozni a Tháliából a Beszélő fejek II. monodrámái, mint például Graham Whittaker élete szereplőinek szimultán, zseniálisan előadott története. 2011. május 22-én láthattuk utoljára.
Marad nekünk a Naftalin, a Pygmalion, valamint a Radnóti következő évadjának tervei, és a Madáchban a Spamalot és a leendő Furcsa pár.
Remélhetőleg a Tháliában a Romantikus komédia, és a Pinceszínházban a Libikóka nem kerül le a műsorról.
...pont ez az, a Budapesti Kamaraszínház nem jelezte az Emberbarát utolsó előadását, ami 2011. január 22-én volt - és én sem voltam ott. :((
A vendégkönyvük egy kérdésére, ami így szólt: „A nézők és a kritikusok véleménye szerint is az Emberbarát minden részletében remek előadás - volt, sajnos február-márciusban mégsincs műsoron.:( Vajon remélhető, hogy láthatjuk még őket?” szárazon közölték: „Az Emberbarát c. előadást levettük a repertoárunkról.”
(Nem is járok azóta oda.)
Az Emberbarát 200. előadása 2010. május 27-én volt, amikor egy nézőtől minden szereplő kapott egy szál rózsát és egy pici képet arról az ünnepi előadásról, amin Christopher Hampton író a színészekkel együtt meghajolva köszönte meg az előadást, a sikert. :)