Varasd és Zágráb között kb. 20-30 km-en keresztül nincs autópálya, nagyon kanyargós az út, előzni alig lehet és nagy forgalom van. Én egy hete voltam Ljubljanában és a Letenye-Zágráb közti szakaszt nézve a menetidő felét kitette. Az autópályán tényleg alig van forgalom, lazán lehet 180-200-al hajtani. Visszafelé Horvátország érintése nélkül jöttem, ez utólag nagy hiba volt, hiszen Ljubjana és Maribor között csak Celje előtt kezdődik el az autópálya, Maribor után pedig nincs is a határig (abból indultam ki, hogy a 99-es kiadású térképen még épülőnek tüntették fel, tehát már biztos kész van, de csak 2002-ben lesz), úgyhogy a tervezett este 10 helyett éjfél lett mire hazaértem, pedig az épülő M7-en a megengedett sebesség több, mint kétszeresével .
Köszi!
Időközben véglegesen eldöntöttük, hogy kíváncsiak vagyunk Boszniára. Útitervünk szerint Udvarnál megyünk át Horvátországba, aztán Slovenski Brod/Bosanski Brod-nál Boszniába, útba esik Banja Luka, Livno. Splitbe megyünk. Jövő hét pénteken indulunk, legalábbis ha kész lesz a kocsim, most próbálja a szerelőm vizsgáztatni.
Mondom, ez is egy sport.
:))
Egyéként a kávé fekete ginzenggel kombinálva csodákat tesz. De ez a megoldás szívbetegeknek nem ajánlott. :)
Ez a 110-es átlag tényleg csak akkor jöhet össze ha akkora távolságot mész, hogy a tankolást öt perce már elhanyagolhatóvá válik, iletve ha végig tudod tartani a sebességet. Mondjuk ez üres autópályán nem nagy kunszt. Persze az is segít hogy az Eu-n belül nincsenek a határon gondok, csak elszáguldasz a tábla mellett oszt kész.
elf,
egy szoval sem mondtam, hogy nem hiszem, csak azt, hogy nekem eleg ritkan sikerul ilyesmi. Legutobb peldaul Karlovactol Zagrabig, majd Zagrabtol Varazdinig vegig 180-al mentem. A 100 km-t 34 perc alatt tudtam magam utan (176 km/h atlag), de a fizeto kapuknal vesztettem 4x1 percet, 1xtankoltam (5 perc) es egy szakaszon lassan kellett menni (60), igy az atlag 116 km/h lett. Es meg nem szamoltam olyan uttal, ahol 10 percnyi hataratkelo van :) Szoval elhiszem, de kemeny lehetett.
Pedig annyi volt. Az akkori autóm, a Skoda 120L végsebessége még óra szerint is csak 130-volt.
Viszont gyarorlatilag a teljes távot autópályán tettem meg, hétköznap éjszaka, szóval a forgalom a külső sávban battyogó kamionkonvojokon kívül elhanyagolható volt.
Padlógázzal jöttem végig, nem kíméltem szegényt.
Ha félig kiürült a tank, megálltam benzinért, kávéért, vécézni. Nincsenek olyan sűrün kutak mint M.O.-on.
Ja és a lényeg. Az a húsz óra, az kétszer tíz volt. Vagyis autózás éjszaka, alvás nappal. Aztán ugyanez megint.
Olyan is volt amikor már a mostani autómmal kellet elmennem Svájcig, mivel egy barátom balesetet szenvedett.
Csörgött a telefon reggel 5-kor.
Elintéztem a biztosítást pénzt vetem magamhoz, és elindultam kb délben.
Az Oszták-Svájci határhoz kellett mennem egy kis faluba. Jócskán éjszaka volt mire odaértem. A faluban a cím keresgélésével is egy csomó idő elment.
A dolgos osztákok csak a fő utcát világítják ki éjszaka, a többit minek úgyis mindenki alszik. :)
Egy darab emberrel/autóval nem találkoztam.
A sötét házak közt jól jöttek a terepfényszórók.
Szerencsére rendőr nem látta. :)
Aztán ugyan azzal a lendülettel irány vissza.
Ha jól emlékszem délután érhettem haza, 36 órát voltam talpon, és vezettem(max 130-al, de álltalában 110-el, mert a mostani autóm-mivel terepjáró- csak ennyit tud) vagy 2000 km-t.
Hát ez is egy sport.
már valamelyik topicba említettem hogy én jártam Londonba Ladával. nem haltam bele, a bicepszem sem nőt. valóban nehezebb a kormánya (ráadásul sport kormány) de ha megszokja az ember akkor fel sem tünik.
a samarának pedig jóval könyebb a kormánya.
ugyhogy akkor nekem is előre tiszteleghetsz! :-)))
Korzika is jó hely. Autóval egy éjszaka + komp. Livorno-Bastia vonalon mentem, Moby Lines-szal. Olcsóbb volt, mint a Corsica Ferries, csak az akciós jegyet kellett venni, aminek kötött indulási és érkezési ideje van. Azokra a napokra adják, amelzeken egyébként kevesebb az utas. Reggel 8-kor indul a komp Livornoból és ha jól emlékszem, 12-re ér Bastiába. Onnan még érkezéstől kb két óra volt, mire megtaláltam a szállást Ile de rousse-ban. A kompnak viszont nem mindegy,hogy melzik oldalára ültök. Már ha kimentek a fedélzetre. Ha jól emlékszem, a bal oldalon egészen a feljáróhoz közel kell ülni. Az a napos oldal - akár menet vagy jövet - és ott a szál sem fúj. Erre csak visszafelé jöttünk rá. Bastia felé hosszúnadrág, pulcsi, széldzseki, és igy sem volt nagyon meleg. Visszafelé rövidgatyó, napzás... Igaz, vissza ha jól emlékszem 2-kor indul, tehát eleve melegebb van. De a hajón belül akkor is megvan a különbség.
Bastiaban viszont ki akartak rabolni, csak észrevettük szerencsére, és továbbálltunk. Egyébként nagyon békés hely, ha az ember nem egy nagyvárosban van. Az emberek tök nyugisak. Megáltunk az országúton fotózni. Jött egy kocsi, de nem dudált, meg semmi, hanem megvárta, amig végzünk. Viszont amikor már mennek, akor száguldanak, mint állat. A kanyargós hegyi utakon kicsit vigyázni kell. Fúleg, hogy némelyik hid 3m széles. Két oldalon 5o-5o cent járda, középen a 2 méterre meg felfestve két sáv. 2x1 méter... :) A hegyek között a szerpentineken nincs korlát, úgyhogy elég sok összetört lakókocsi látható a szakadékokban...
Ha valaki menne, tudok szálláscimet, nagyon kellemes apartman, és jó fej tulaj. Nem a központban, hanem kb 1o perc séta, viszont a kilátás és a nyugalom sokkal jobb innen :)
Ha tudsz franciául, isten vagy :)
Mi áprilisban voltunk, akkor este 2o fok körül, nappal 25-28 fok volt. 1o napból egyszer esett egy kicsit. Ilyenkor még minden szép, mert tavasz van és minden virágos. Azt mondta a házinéni, hogz ez az időszak - április-május-június eleje az az időszak, amikor jó odamenni. Utána már nagyon meleg van, és a növényzet is kiég. Viszon április közepén lehet strandolni a tengerparton, a legmagasabb hegyen viszon combközépig érő hó van :) És ilyenkor még nincs is tele túristával a sziget. Az ötemeletes kompon pl. 3 személyautó, egy teherautó, egy turistabusz és egy lakókocsi volt...
A bűnözés sem nagy, mindenki nyitva hagyja a kocsiját, mert a szigetről úgysem tudják elvinni. Ott meg megtalálják. A bankokba viszont elég macera bejutni, mert kétszer is zsilipelni kell. De érthető, mert a felszabaditási front vagy mi a szösz az azért eléggé támadgatja a pénzszállitókat meg az államapparátust. De a civileket békén hagyják. Szóval szerintem Korzikára érdemes elmenni. De ha mindenhova el akar jutni az ember, akkor vagy biciklit vigyen, vagy terepjáróval menjen. Az alsórendű utak nagy része ugyanis személyautóval járhatatlan sziklás földút.
Lada,
en meg lenn, Dubrovniknal is lattam magyar rendszamu Ladakat. Gondoltam is, hogy minden tiszteletem az ovek, 15 eve mi is Ladaval mentunk le Makarskara, mire hazaertunk, az apamnak 4 centit nott a bicepsze. En biztosan nem vallalnek be egy ilyen utat, ugyhogy minden tiszteletem meg 1x.
elf,
kotyagos fejem aszongya, hogy 20 ora alatt 2200 km az 110 km/h atlag. Mivel tankolni kell, meg pisilni kell, meg gondolom nem mentel vegig autopalyan, eleg hihetetlenul hangzik a 110-es atlag. En a kirandulasaimon ugy szoktam 110-es atlagokat futni, hogy autopalyan 160-190 kozott megyek. De minden lehetseges
Riff-Raff,
a bosnyakok elveszik a markat (felhivatalos fizetoeszkoz), nehol buzlogetik a fempenzt. Naluk valami komvertibilina marka vagy mi a turo van, ha jol emlekszik faradt agyam egy az egyhez veszik a nemet markaval. Nem sok mindent vettem boszniaban, apro emlektargyak 3-5 DM kozott, kajaert meg horvat kunaval fizettem (meleg szendvics - fele aron, mint HO-ban). A benzin sokkal olcsobb, megeri naluk tankolni. Amugy az egesz orszag tomeny unalom - marmint az emberek. Nem nagyon tudom, milyen ott a szitu, de a ferfiak nem meloznak az biztos, mert minden sorozo tele, logatjak a labukat es vedelnek. Mivel elegge anti-army beallitottsagu vagyok, engem alaposan kitekert, hogy mindenhol katonak, meg harckocsik... brrrr.
Hello,
hazaertem, nincs nagyon mar kedvem irogatni, ezert belinkelem a HIXes hozzaszolasom:
Hello Autosok,
veget ert hagyomanyos evi benzinpufogtatos akciom.
Akit nem erdekel, nyomjon par kover PgDn-t, nem leszek rovid.
Jun 15-en 6:00-kor indultam dallamos nevu Autommal, baratnommel
es tele 380 liternyi csomaggal. Egy ora mulva atleptem a szlovak-osztrak
hatart suru irgumburgumozas kozepette, mert kifolyott a kave :-)
Eisenstadton keresztul gond nelkul fellottem magam az A2-s palyara,
igy pillanatokon belul mar Graz elott faltam a sult csirket. A parkolok
nagyon szepen rendben vannak tartva, sehol egy eldobott szemet vagy
koszos klotyo. Graz utan parszor vegsebesseg meres kovetkezett,
a 210-et csak nem tudtam kicsavarni az autobol, igy szemre 205-207
km/h kozt lehetett a mutato. Az A2-n nagyon korrekt mindenki,
egyetlen incidens sem tortent, nem ugralnak ki, nem versenyznek, nem
szemetkednek. Klagenfurt varosa nem lesz a kedvencen soha, egesz
varost bejartam 3x, mire megtalaltam a szloven hatar fele vezeto utat.
Azert valasztottam ezt az utat, mert a kollegam egyszer veletlenul erre
tevedt, es ova intett, nehogy arra menjek, mert 15%-os emelkedok es
egyeb finomsagok vannak arra. Az atkelo eszmeletlen szep, a 15%-os
emelkedo tenyleg finom, egesz uton visszakettes - gazfroccs - satu,
mindkettonk arcan vigyor. Ismet csak az autom dicsertem, hat ezt az,
amiert megerte kiadni azt a rakas penzt. Szlovenia arrol hires az
utazo katalogusokban, hogy a sebesseg tullepeseert akar 45000 Ft is
lehet a buntetes, igy peldasan, eloirt+10 km/h-val megindultam
Ljubjana fele. Nemsokara autopalyara ertem, ahol potom 3 markaert
tovabbengedtek. A rendoroktol valo felelmem picit elparolgott, igy a
sztradan tartottam a 150-es tempot. Mindenki korrekt volt, minden ugy
mukodott, ahogy a nagy konyvben meg van irva. Ljubjanaba nem mentem
be, meg 3+4 marka elleben 14:00 orakor leparkoltam Trieszt kikotojeben
5000 lira/2 ora elleneben. A hataron nagyon csodalkoztam, mindenhol
kedvesen neztek a szlovak utlevelunkre, a csomagtartot csak az osztrak-
szloven hataron neztek meg (1 pillantas), mashol csak intettek, hogy menj.
Triesztben a forgalom verbeli olaszos, a kikotonel vezeto 2x2 savos uton
3+3 auto + 2-3 motoros gond nelkul elfert. A trieszti ember nem gyalogol,
ott ami benzin elleneben elindul, az ott van az utcan. Rengeteg auto, es
mino gyermeki orom - minden 3. auto Alfa :)) Eleg hamar megszoktam a
tolakodo stilust, 20 km utan mar en voltam a legpofatlanabb, de senki nem
tort ossze, mindenki mosolygott, integetett vidaman, nagyon jol ereztem
magam az enyhe kaosz es a 35 fokos meleg ellenere. Egy nagy seta utan
megkerestuk Miramare kastelyat, ami kulon muveszet volt, mert biza
egy budos tabla nem mutatta, hogy hol lehet. Ehhez kapcsolodik a foutcan
valo megfordulasom is, minek kovetkezteben 2 percre leblokkoltam fel
Trieszt forgalmat, de hat ha en fordulni akarok... Ennel huzosabb csak az
volt, mikor Triesztet el szerettem volna hagyni. Szivemhez nott a varos,
de mar ideje volt menni. Csakhogy minden ut Velencebe vezet. Indulok
balra - Venecia. Indulok jobbra, fel, le, minden tablan Venezia. Megallitom
a taxist, aki mutatja, hogy arra menjek, ahonnan jottem. Mondom neki,
hogy ott azt irjak Venecia. Jot rohog, es azt mondja, nyugodtam menjek,
3 km utan elagazas. Ahaaaa. Par pillanat mulva mar Szloveniaban
kukkolok egy 1.3-as Kadett, bolognai rendszammal, megy, mint az allat
a kanyarokban. Nosza utana. Ovatosan, mert baratno allergias a kanyarban
nyerito gumikra. Lassan kitapasztalom, hogy a tilto tablak 60 felett
mind kamuk, ezeknel a +30 km/h nem gond. Az 50-es tablara erdemes
figyelni, ott vagy hajtu jon vagy egyeb brutalitas. Eszre sem veszem es
mar a hataror integet, hogy masszak mar, nem erdekli az utlevelem.
Megerkeztem Horvatorszagba. Rijeka egy kopes, buzi egy varos. A gyalogos
az ur, az autosok mind tokolnek, alig masznak a 3 savban. Ekkor mar
gondolkodtam, hogy de jo lenne egy kis kave, Alfa ide vagy oda, kezdek
faradni. Mento otlet: aludjunk par orat egy benzinkuton. Mobilis klotyo
undorito, kaja 0 valasztek, kavetol elment a kedvem. Kamionok tul
hangosak, nem alszunk. Ejjel 1 ora, mar tenyleg lezarodik a szemem.
Utanam van 890 km es egy varosnezes. A szerpentin visszakettes-
gazfroccse mar reg nem erdekel, amugy is megeloztem mindenkit, meg
mar kezd unalmas lenni ez az egesz igy 19 ora utan. Aludni akarok!
Elso hegyi parkoloba leallok, mar horkolnek is, mikor rajovok, hogy felek.
Rossz erzesem fokozza, hogy egy oreg zsiga fekez le mogottem. Uldozesi
maniam fojtogat, gyerunk innen. A fel ora csukott szemes merenges
viszont segitett, 50-60-as tempoban meg kepes vagyok 80 km-t megtenni
3 ora elott par perccel begurulok egy panzio parkolojaba es mar alszok is.
Ekkor mar valoban ereztem, hogy kockaztatok, ha tovabb megyek, bar
meg egy szazast gond nelkul elmentem volna.... 5:00-kor arra ebredtem,
hogy kialudtam magam, friss vagyok, mint egy nyuszi. Sietsegre nem volt
ok, igy szep lassan megreggeliztunk, es elindultunk. Tekergettem picit a
kormanyt es maris Zadar felturt kulvarosaban voltam. Termeszetesen a
Sibenik fele vezeto ut volt leginkabb felturva, illetve le volt zarva. Kinn a
nyil, kerulo ut. A nyil utan keresztezodes, de tovabbi tabla sehol. Egye fene,
sorra kiprobaltam mind a 4 utat, de mind a 4 eszakra vezetett, en meg
delnek akartam menni. Most mi legyen? Maradt a paraszti logika - nezzuk,
hogy van a part es hagyjuk a tablakat a fenebe. Bemasztam a varoskozpontba,
megneztem, hogyan vezet a part, versenyeztem egy jot egy nemet Focussal
(a marha az ut vegen behajtott valami maganhaz udvarara, mert nem tudott
megallni, de neki lett igaza, nem tudtam leterni, legyen boldog vele...). Onnan
mar nem volt gond es nemsokara mar a Vranske-i to partjan kajalgattam.
Onnan mar csak tenyleg egy paraszthajszal Split, ahonnan meg egy kopes
Makarska, ahonnan 5 perc Podgora. 13:52-kor, 1299 km es 32 ora utan
leparkoltam a hotel Meditteran elott.
18-an eltunt a nap, ugy dontottunk, turazunk egyet, ha mar furodni nem
lehet. Horvatorszagbol mar eleget lattunk, irany Bosznia. Delnek indultunk,
majd Mali Prolognal gond nelkul atjutottunk a BH-ba. A katolikusok hires
zarandokhelye, Medugorje megmaszasa utan Mostar volt a cel, hogy
elborzadjunk egy kicsit az emberi kegyetlenseg muremeke lattan. A
bolhapiacon aszerint aruljak a toltenyhuvelyt, hogy horvatot, albant vagy
szerbet, bosnyakot oltek-e vele. Nem is maradtunk sokaig, Vinjani
Gornji-nal visszamentunk HO-ba. (Egyebkent BH-ban vannak
szvsz a legszebb nok a vilagon, allitom nincs parjuk sehol. Ami meg erdekes,
hogy minden 2. auto Mercedes. Volt olyan, hogy 10 parkolo autobol 8 Merci
volt. Ezen kivul sok a Golf 1-2, ujak kozul a Golf 4, BMW, Audi. A horvatoknal
inkabb a Renault 4 dominal, a rendorok Golf 4-el jarnak. A turistak kozul
foleg a csehek dominalnak, aztan a nemetek, szlovakok, magyarok,
lengyelek, de lattam dan autot is.) A visszaut sok atkozodasbol
allt, 50 km-en keresztul egy rakas falun atmentunk ugy, hogy sehol egy
tabla, fogalmunk sem volt, hol jarunk, megtalaltuk viszont a Voros es Kek
tavat, amely eszmeletlen gyonyoru es addig nem is hallottunk rola.
293 km-es mini kirandulasunk vegen elhataroztunk, hogy masnap is
turazunk. Az ido bennunket igazolt, igy el is indultunk a Biokovo hegyseg
legmagasabb csucsara - Svati Jure 1762 m - 15 kuna elleneben 25 km-es
uton autoval mehettunk a csucsra. Termeszetesen egy savocska vezet fel,
igy az utikonyv csak profiknak ajanlja ezt az utat. Volt is gond boven,
1700 meter magasan tokig kodbe burkolva (5 metert nem lehetett latni)
60-70 metereket tolatni a szerpentinen, hogy elferjenek a szembol jovok...
Jo kis buli volt, sajnos a kod (felhok) miatt csak 1500 m-es magassagban
volt erdemes fotozni. A 3. rossz napot Dubrovnik meglatogatasara aldoztuk,
ami ismet BH-n keresztul vezet, ok is kaptak Neum kornyeken egy kis
partszakaszt, ne maradjanak tenger nelkul. Itt erdemes tankolni, sokkal
olcsobb, mint a horvat benzin, en persze tele tankkal jartam arra :o))
A Podgora-Dubrovnik tavolsag 165 km, az en tempommal kerek 2 ora,
busszal 2,5-3 ora egy megalloval. A bosnyak szakaszig egyetlen egyenes
szakasz van csak, ahol ugyesen kiszurtam a sebesseget mero rendoroket,
igy folytatodott a buntetlen szaguldozas. Dubrovnik teljesen tele volt,
csak fizetett parkoloban tudtam megallni (3 hely volt ott is csak...), ami
6 orara 30 kunat jelentett. A kovetkezo 1 het szuper napos volt, igy autos
elmenyem nem sok volt.
25-en 11:00-kor indultunk haza, eleg furcsa modon terveztem be az utat.
Fogtam a terkepet, es Podgorat osszekotottem egyenes vonallal Karlovac
varosaval. Az utvonalat kijegyzeteltem a kormanyra ragasztottam es
indult a rally. Nagyon jo dontes volt, hosszu egyenes szakaszokon, jo
minosegu aszfalton, teljesen egyedul autoztam 140-150-es tempoval
olyan utakon, amit a terkep csak apro sarga vonallal jelolt. Plitvice
kornyeken mar egesz jol besurusodott a forgalom, itt egy kis gondom is
akadt - termeszetesen egy nemettel. Kb. 60 km-en at mentem mogotte
jocskan lemaradva, neztuk a felegetett, lerombolt hazakat, nem siettunk,
igy megfelelt az o 70-80-as tempoja. Aztan meguntam a dolgot es az egyik
emelkedon nyomtam egy koveret, o is ralepett. 130-ig nyorsult a 323-al,
nem akart beengedni, mikor szembol megjelent egy Audi. Ekkor mar
atleptem a 150-es sebesseget, az Audi meg lassitott, igy megeloztem a
szemet dojcsot, csak a zagrabi Audis intelligenciaja fogott vissza, hogy
ne nyomjam ki a szemet szemet... Na mindegy, ilyen tajakon nem illik
duhongeni, amugy sem volt veszelyes a dolog. A tavaknal fel orat alltunk,
majd elindultunk Karlovacba. Innen 15 kuna elleneben sztradan mehettunk
Zagrabig, amit 180-as tempoval par perc alatt abszolvaltam is. Innen
Varazdin fele vettuk az iranyt, az autopalyan ujabb 10 + 10 kuna elleneben
19:20-kor megerkeztunk a letenyei atkelore. Ami erdekes, hogy az auto-
palyan majdnem 100 km-t mentem ugy, hogy nem talalkoztam autoval....
Letenyet inkabb hagyjuk, egy utolso lepusztult atkelo hatalmas godrokkel,
de gyorsan atengedtek. Tiszta elvezet volt, mikor az egyik savban kamionok
parkoltak, az en savomban meg 10 m-el elottem kibukkant egy szemben
jovo kamion. A baratnom meg 15 perc utan sem tudott rendesen beszelni...
Zalaegerszeg fele vettuk az iranyt, a varosban az utak rettenetesek, de
a naplementeben egesz jo volt a jegenyekkel ovezett egyenes utakon menni.
A sebesseghatart igyekeztem 100-110 kozt tartani. A 8-as utra terve rank
esteledett, majd Veszprem elott a 83-ra terve majdnem elutottem egy
frilajfos Fordot es egy oziket, igy a tempo 100-ra esett vissza. Egy kimond-
hatatlan nevu faluban olyan 150-el megelozott egy Audi, olyan gyorsan
ment, hogy a szele felgyorsitott 80-ra :)) Vamosszabadinal atleptem a
magyar-szlovak hatart, 23:30-kor hazaertem.
Az egesz ut 2962 km-re sikerult a tervezett 2000 helyett, 213,16 liter
benzin fogyasztottunk el, ebbol 44,8 liter szloven 98-as, a tobbi 95-os.
Az atlagfogyasztas 7,196 liter / 100 km. A szloven 98-at azert hangsulyoz-
tam ki, mert akkor a fogyasztas 6,72 atlagra jott ki!
A turanak koszonhetoen 7 honap utan mehetek is a 20000-es ellenorzesre.
Az ut soran annyi bogar es lepke lelte automon a halalat, hogy 2 meteres
tavolsagrol nem lehetett megmondani, van-e az auton kodlampa :)))
Nagyon roviden ez minden
Csaba
AR 146
----------------
a mult szombattol mindennek felment az ara 30-50%-al. Horvatorszag csodalatos, de Egyiptommal hasonlitva baromi draga. A Forma 1 alatt 3 kolat ittam majd 1200 Ft-ert. A kaja nagyon egyhangu volt, ugyanaz a cevabcici hus korbe korbe, csak egyszer golyokent, hurkakent, ... koretet sem tudnak kesziteni, gyakran adnak pommes frits-et (fuujj). Zoldseggel, gyumolccsel sporolnak kemenyen. A fagyijuk nagyszeru, 1 gomboc 3 KN, de akkora, mint 3 itteni gomboc. A kedvencem a Monika Lewinsky volt. Apartmant legolcsobban 16 DM / fo / ej aron sikerult szereznem konyha nelkul, amugy 20 DM / fo / ej aron vannak (Podgora). Hirtelen ez minden...
az angliai útról:
az első grinicsi 0 fok
[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n] a második a hajó amivel átkeltünk
[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n] a harmadik pedig 2000 előtt ennyi nap volt hátra.
[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]
Egyelőre mi is öten vagyunk + 1 Wartburg. Kényelem a köbön! :-)
A horvát rendőrök eddig roppant korrektnek bizonyultak. Rengetegen vannak az utak mentén, de minket egyszer sem állítottak meg semmiért, mondjuk nem is csináltunk semmi durva szabálytalanságot.
mi [a parommal] ket eve szloveniaban voltunk egy 1.0 -es suzukival. szegenyke helyenkent majdnem megadta magat, de azert megis hazaertunk vhogy. csak ajanlani tudom szloveniat. olcso es hihetetlenul gyonyoru!!!! :) erdemes atmenni Triest-be is csak a szuk irto meredek utcakkal kell vigyazni amik a tetejukon elesen kanyarodnak. a suzuki alig birt felkapaszkodni :)
Főzni nem is kell, csak melegíteni, de hidegen is meg lehet enni, csak úgy némelyik kevésbé gusztusos. :-)
Üdítőt tényleg érdemes bespájzolni, mi is szoktunk vinni valamennyi lónyálat meg ásványvizet, mert az mindenütt drága.
Egyelőre arra hajlunk, hogy megnézzük Boszniát, legalábbis átutazóban. Esetleg majd a horvát-bosnyák határon megkérdezzük a határőröket, hogy mi a véleményük. Vélhetően Split környékére mennénk.
Riff-Raff,
en azert nem ugy kepzelem el a kirandulast, hogy konzerveket fogok fozni :(( A szalamis dolog (vakuum) viszont erdekes, mert meg mindig jobb, mint a meregdraga benzinkutas toltott kifli. Sor nem erdekel, alkohol nalam nem rulez. Engem foleg az ital erdekel, mert ha a fel literes kola valoban 10-14 kuna, akkor az nem semmi...
Hutotaskat en is ugy gondoltam, mint irtad, megtomom, es valameddig csak kibirja ;)
Hát a páncélos. Rendszerint minden napra viszünk valami főtt konzervet, aztán minden nap kisorsoljuk, hogy aznap mi a menü. A választékot a magyar konzervipar aktuális termékeiből állítjuk össze: töltött káposzta, székelykáposzta, rakott káposzta, sóletbab, marhagulyás, borsófőzelék, lencsefőzelék, zöldbabfőzelék, ravioli, tortellini, meg még amit találunk. Bár én az utóbbi kettőt nem szeretem, de mindig akad jelentkező rá, aki hajlandó adni érte valami főzeléket. :-) Ezekből állnak az ebédek. De egész jól eláll pl. a kolbász meg a szalámi is, még akkor is, ha rúd formájában visszük, de a vákuumfóliás különösen. A vaj (vagyis a dobozos margarin) is remekül bírja. Meg lehet még jópár dolgot találni, de a hűtőtáskában, ha nem tesszük ki a napra, napokig eláll pl. a paradicsom is, meg sok minden, ami egyébként nem kimondottan tartós. Persze a hűtőtáskát úgy kell érteni, hogy csak induláskor töltjük meg jégakkuval, mert utána már nincs hol lehűteni őket, de így is sok minden kibír benne majdnem egy hetet is. Muszáj otthonról vinni, mert ahol nagy a turistaforgalom, a gatyánkat is elkölthetnénk kajára, ráadásul Magyarország határain kívül sok esetben nem olyan könnyű normális húst találni, na meg kenyeret. Úgy tesznek, mint aki nem tudja, mi az, hogy vekni. Meg persze vinni kell kellő mennyiségű sört is, mert abból se könnyű olyat találni, ami bár nem olcsó, de még a megfizethető kategóriába esik. Ez komoly rutint igényel. De a sör legalább a tengerben nagyjából iható hőmérsékletre hűthető.
Azért ez nem azt jelenti, hogy nem kóstoljuk meg a helyi kaját meg a sört, de nem azon élünk. Kinek van erre energiája? Persze tejet meg ilyesmit helyben veszünk.
Én 97-ben voltam Spanyolországban. Akkor volt egy éves a jogsim. Az autóm egy 9 éves Skoda 120L volt. 5000 kilómétert tettünk meg. Wörth-i tó, Velence, Lerici(kisváros az olasz Riviéra kezdeténél, nagyon szép),onnantól végigcsorogtunk alacsonyabb rendű utakon Franciaországig, aztán usgyi autópályán Barcelónáig.
Végig kempingeztünk, és magunknak főztünk kis gázpalackon.
Három hétig tartott a dolog, visszafelé a 2200 km-t két éjszaka alatt tettem meg, 10-10 órás darabokban.
Jó móka volt.
Egy évre rá nem nyaralásból kifolyólag elvetődtem Svájcba. Éjjel kettő felé léptük át az Oszták svájci határt. Határőr gyanakodva nézegeti az autót. Mondja nyissam ki a csomagtartót. Indulok előre(skoda) de Ő integet, nem EZT nyissam ki ,itt hátul.
Fölnyitom, meglátja a motort. Elborzad, majd integet, mehetünk.
Nem értem min akadt ki. Arrafelé nincsenek Porsché-k? :))
Tonx,
ott fenn eszakon a rendorseggel van csak gond. Foleg sebesseg (70/80 brrr), de a svedek kepesek kipakolni az autot, ha ugy gondoljak, hogy tullepted a hasznos terhelest :(
Nyarra mar tervbe van veve egy norvegiai ut. kocsival. Eddig 5-en mennek egy kisbusszal, eleg sok cuccot visznek, mivel egy egyhetes tajfuto verseny lesz aztan inkabb innen viszik a kajat meg a sort:))). En meg nem tudom hogy megyek-e mivel jelenleg meg nincs meg hozza a megfelelő kocsi meg anyagi hatter. Egyebkent egy szep hosszu ut lesz kb 2500km oda meg ugyanannyi vissza is:))).
Riff-Raff,
aruld mar el, milyen az a hazai kaja, ami kibirja 10-14 napig a kofferben a 40 fokos hoseget es fogyasztato is? Sokat gondolkodtam, egyelore meg azt sem tudom innivalot erdemes-e vinni, nem hogy kajat... Azt hiszem viszek 30 liter ice-tee-t, annak nem art, ha felforr. Kajaugyben meg varom az 5leteket...
Mi 1300-as Ladaval voltunk 15 eve Makarskan, hat nem volt semmi. Sajnos nem nagyon emlekszem magara az utra, akkor csak 10 voltam.
