Kedves VangSo!
A topik elején felmerült néhány érv-ellenérv a Mátrixszal kapcsolatban.
De viszont akartam még írni, csak elfelejtettem, hogy mi volt a végső tanulsága ennek a
videózásnak. Mert nagyon elgondolkoztatott amúgy.
leginkább azon gondolkoztam el, amit már említettem, hogy mennyire nincs semmiféle kapcsoltam ezzel a filmmel. És hogy mennyire fontos, hogy egy filmmel legyen valami közös pontod. (persze van kivétel - az első ami eszembe jut a Napfívér, Holdnővér, ami egyedül a képi világával nyűgözött le, de azzal nagyon...) De ezzel kicsit magam ellen is beszéltem, mert szokásom a történetet nem túl fontosnak tartani. De ezek szerint tévedek. (Tulképp ez mind bennem volt eddig is, csak nem tisztáztam magamban.) Szóval van olyan, belátom, hogy egy filmben CSAK és KIZÁRÓLAG a történet fogjon meg. Valakit. Pesze nem engem!:-) Mert elengedhetetlen, hogy ahhoz a sztorihoz meg legyen teremtve a megfelelő hangulat is! Pl.: Hal Hartley filmjei. Ha mondjuk egy kicsit leegyszerűsítjük a történetüket, na abból valami nagyon gázos vígjátékot is lehetne csinálni. De HH mester olyan atmoszférát teremt, ami abszolút egyedivé és ellenállhatatlanná varázsolja a filmjeit. És akkor itt már bejátszik nemcsak a rendező, de az operatőr is, a forgatókönyvíró, vágó, világosító, színészek....
afffene! körbe forgok, állandó önellentmondásba keveredve. Na mind1, próbálkozom egy helytálló véleményt formálni, csak mindig új és új dolgok jutnak eszembe, amiket nehezen illesztek be.
A tank egyelőre nem ért ide, úgyhogy én csendesen üldögélek a babérjaimon!:-) hogy végig tudom-e izgulni? hehehe.... általában halálra untatnak az izgalmas filmek!:-)))
Bloodflower,
bocs, ha félreérthetően fogalmaztam, eszembe se jutott, hogy ne csípnéd az öreget (aki már látta, nem nagyon szokott ilyet mondani), úgy látszik, kezd berozsdásodni a fogalmazó-szervem.
Abszolút meg tudom érteni, ha neked nem jött be a Mátrix. Teljesen természetes, hogy másként reagálunk a különböző filmekre, hisz nincs terror, ízlésekről pedig merőben meddő dolog lenne vitatkozni. Érdemes viszont érveket és szempontokat felhozni, hadd táguljon az agyunk, úgyhogy szerintem ne hallgasd el a véleményed.
fmsash2,
egyetértek veled, hogy az Armageddon esetében nem érdemes a történettel foglalkozni (szinte nincs is neki). Ami szerintem jó benne, az természetesen (és sokadszorra) a technika, no és a jó öreg Willis bátyó (a fickó egy Jolly Joker, akkor is elvinne egy filmet a hátán, ha két órán keresztül csak horkolna, vagy a körmeit vágná). Nem tudom, te is ezekre az elemekre gondoltál pozitívként, vagy mégsem?
Az én alapvető bajom az volt a filmmel, hogy az olyan dolgok, mint a romantika ill. a hazaszeretet meglehetősen kényes és érzékeny dolgok, amikből, ha nem találják el a megfelelő hangerőt és intonációt, akkor a leggyomorforgatóbb dolgok jöhetnek ki. Ez esetben szerintem annyira biztosra akartak menni, hogy rádugtak erre a két témára (is) 2 10.000 wattos hangfalat (plussz dolby) koppanásig feltekerték, és így persze hihetetlenül torz lett a végeredmény. A limonádét természetesen limonádéból csinálják, de nem két kiló cukorral! Attól is kicsit rángatózni kezd az ember arca, ha szép kitartott jelenetekben látja a világ népeinek hódolatát az amerikai fensőbbrendűség előtt. T. jenki főnökök, több szerénységet, plíz! – vagy ez már elavult dolog?
Én hülye, épp ma néztem meg ezt az X-men izét, pedig ha tudom, hogy lesz tank is! Semmi poént nem akarok ellőni (nem is lehet), hogy Bloddflower is végig tudja izgulni (?). Csupán egy vitaindító kérdést szeretnék bedobni: csak én látom úgy, hogy a szoftverek fejlődésével és a szerkesztett pixelek számával fordítottan arányos a színészi játék minősége? Magyarán, hogy egyre profibb technika áramlik a nagy vízen túlról, egyre siralmasabb színészi „teljesítményekkel”. (Bár személy szerint imádom a filmtrükköket, továbbra is fő kedvencem a már emlegetett Stalker, aminek izgalomkeltéshez felhasznált külső eszközigénye nem haladta meg a 4 db öntöttvas anyacsavart és az 1 db csíkokra tépett atlétát, mégis összerinyálta magát az ember).
Sziasztok!
A következő történt ma velem. Hajnalban, egy átmulatott éjszaka után, miután már mindenki 1000felé aludt, én meg álmatlanul hevertem, bekerült a videóba a Mátrix. Gondoltam Lunatic barátom kedvéért mégegyszer megnézem. Először is leszögezem, hogy a véleményem egy csöppet sem változott. Sőt, őszintén megvallva jobban untam, mint először. Szóval most már észrevettem 1-2 utalást szerintem, meg ügyes dolgot, de akkor sem. Egyszerűen semmi közöm ehhez a filmhez. Nem seggelek le a lelassítós körbeforgatós jelenetektől, nem hat meg a majdnem-leesett, majdnem-meghalt szituáció. PMhez hasonlóan kifejezetten idegesít a szájbarágás. Szóval én megpróbáltam. Ez van. (akartam még írni róla dolgokat, de rájöttem, hogy csak rosszindulatúskodás lenne, annak meg nincs értelme, nem igaz?:-) )
A másik dolog Jenővel kapcsolatban. Remélem nem úgy hangzott, mintha én nem imádnám, tisztelném! Mert nagyonis!:-) A legeredetibb elme, aki jelenleg az egyetemen tanít. Szilágyi Ákos mellett. (najó, azért még akad 1-2)
A zene funkciója nem szórakoztatás volt????? Az építészeten most valóban elgondolkodtam....
szvsz épp azért nem jött be az utsó cserkész mert picit töb akart lenni, mint akciófilm.
ugyanis akciófilmben nagyon fontos, hogy a főhős(ök)nek ne legyenek olyan megoldatlan porblémáik, amelyeket nem ő, hanem rajta kívül állóak oldanak meg. itt meg a család, a kislány elbizonytalanítja a nézőt... a néző nem a főhős lelkére és porblémáira kíváncsi, illetve ha vannak, (Die Hard II és III) akkor olgya meg, vagy felejcse el...
Mátrix: Szerintem igen jó film, nagyon szeretem, és bőven van története.
Armageddon: Naaaa, nagyon jó film az ! Itt viszont nem annyira kell a történettel foglalkozni. :)
Csillagok háborúja: Na itt kb. egyetértünk. A trilógiát nagyon szeretem, klasszikus meg minden, de hogy sikerült igy elizélni az Ep1-et... Szinte minden szereplőről és jelenetről meg lehet mondani, hogy a trilógiában mi a megfelelője...
Csak egy utolsó pontosítás Király Jenő ügyben, a kulturális menedzsmenten és a film ill a média szakon is tanít, ezek az órák pedig olykor az esztétika tanszék épületében vannak ill. voltak. Asszem nagyjából így pontos. Én négy évvel ezelőtt jártam hozzá, és nyugodtan mondhatom, lehidaltam az öregtől. Valóban nem normális, normális embernek nincs ilyen műveltsége, nem jut eszébe ennyi eredeti dolog, és nincsen olyan irreális humora, mint neki. Életem egyik legnagyobb intellektuális élménye volt az óráira járni, egyszerűen elgurult az állam. Aki tud, menjen el hozzá! horrorral, pornóval, sci-fivel kapcsolatban tőle hallottam eddig a legérvényesebb dolgokat. Több könyvet is írt, a legkimerítőbb a Frivol múzsa, két jó vastag kötet, hasonlóan zseniális, nagyon olvasmányos (főleg, ha az ember átrágta magát az első egy-két tucat oldalnyi filmszemiotikai alapvetésen).
Az Amerikai szépséggel kapcsolatban nekem az volt a problémám, hogy a Tarantinoval indult Sundance vonal prostituálásának éreztem. A progresszivitás tál lencséjének, még durvábban és elfogultabban – hátha vitatkozik velem valaki :) – Júdás-film 30 Oscarért, amely megynyugtatja az amerikai középosztályt, hogy érthető és szép a „tragédiája”, nyugodt melankóliával tocsoghat az önmaga felett érzett sajnálatban (Boaaaa…). Szerintem a kutya sem fog rá emlékezni két év múlva.
Bevallom, a Mátrixot én szerettem, a Wachowski fivérek tökös gyerekek, mégha ők is benyeltek egy csomó amis placebot (ego-pumpálás, csipkerózsika mánia, a Cool-ság mindenek felett stb.). A vége pl. szerintem egy producerek, látványtervezők és viszketeg kamaszok kedvéért nagyra fújt laza arcú, soktöltényes, robbanós lufi (a jegyvásárlásért bedobott fölösleges áldozat a hullagyáros akciófilm vonalon). De ki feledhetné Smith-ügynököt, Mr. Reagent, vagy azt, hogy mennyire nincs funkciója Epocnak és Switchnek? A Stalker számomra nyolcvanszor jobb marad, de szerintem hosszú idő óta ez volt a legjobb sci-fi, amit odaátról rittyentettek (főleg, ha belegondolunk, hogy az utóbbi időben mit kaptunk: Függetlenség napja, Godzilla, Armageddon stb. meglehetősen sekély és ötlettelen patriótizmus Industrion Light and Magic-kel pofán öntve, akkor már inkább Alien1 a halálfélelem legalább demokratikus). Kiváncsi vagyok, hogy a Matrix 6 is olyan Szezám utcává silányodik-e, mint a jobb sorsra érdemes Csillagok háborúja (lásd még: népmeséből politicaly correct diafilm).
Tényleg, látta már valaki, ezt a sokat emlegetett X-mant?
Bloodflower!
1. Jenő, a Király dehogynem tanít a médiásoknak az Esztékán...
2."mindegyik művészet először csak szórakoztatni akar..." hááááát... akkor elég tág fogalom a szórakoztatás, majdnem olyan tág, mint a lukácsi szocialista realizmus... (Gondolj a zenére, vagy az építőművészetre)
3. gyere, megnézzük az xmant!!! kapsz tankot.
Király Jenő óráira én sokat sokszor jártam - valóban zseniális, nem épp normális, de zseniális!:-) Igen, ő főleg a tömegkultúra, tömegkommunikáció felől közelíti meg a kérdést. Óráin nem egyszer pornófilmeket mutat be, és abbból vezeti le mondanivalóját úgy, hogy komolyan elgondolkozol rajta, hogy te látod rosszul a dolgot, és egy pornófilmben tényleg benne van az egész filmművészet és az egész pszichológia! (Egyébként nem az esztétika tanszéken tanít, hanem kultúrális menedzsmenten.)
Szerintem mindegyik művészet először csak szórakoztatni akart. Vagy tévedek?
Én ugyan nem láttam az AmSzépséget, de az X-manre tankkal se tudnál berángatni!
VangSo nagyon szép bölcsen beszél.
Igazság az, hogy kultúránk művészet érték-rendszerét valóban az oktatás veri belénk. Az irodalom, képzőművészet lehet, hogy pár száz-ezer éves előnnyel rendelkezik, de hogy VangSo-t idézzem ez lehet, hogy csak arra jó, hogy ismerjük a kultúrhéroszok kihypózott és kicsontozott múmiát. Pl.:Hányan olvasnak Goethét?
Valóban elgondolkodtató, hogy a film művészet-e, bár már a korai filmesztéták is aszonták, hogy naná.
Node. Akkor is a vásári szórakoztatásból nőtte ki magát a film, (ha kinőtte magát). Erre mongya a Király Jenő, hogy ne legyünk sznobok, az ún. művészfilm egy nagyon töredék kisebbség szívügye... (lásd az alkotás lehetetlenségéről szóló, számomra érdektelen filmek) Aszongya Király Jenő (Most jelent meg könyve, recenzió a novemberi Filmvilágban!), hogy ezek a tömegfilmek nem véletlen sikeresek, és nem csak azért, mert érthetőek...(Pl.:Miért lett sikertelen az Utolsó cserkész c.film? minden adva volt látszólag) hanem mindennek lételméleti, filozófiai oka van, az ember világbavetettségéből fakadóan, az ős-borzalomtól való menekülésének artikulációja, kivetítése, projektálása, kompenzálása révén. Ő eztet nagyon szépen végigviszi szint az összes tömegfilm-műfajon! Nagyon nehéz olvasni, de ha pesti lennék, én bejárnék előadásaira (ELTE-Esztétika tanszék), mert lenyűgöző elme...
Éppen ezért nyugodtan nézzük meg az X-mant, szvsz őszintébb film mint az Amerikai szépség nevű giccs.(Amely a tini magazinok lelki tanácsadásának színvonalán pszichologizál)
Egyetértek Lunatic-kal, nem kiikatatni kéne a megidézett szót,hanem segíteni a jelentésének megértésében, nem lebunkózásra használni, hanem belső élménnyé tenni. Jómagam is tanárdiplomával rendelkezem, és látom, hogy a srácok-lányok a poroszos "megmondjuk, mit szeress" oktatás miatt kihátrálnak akár a legjobb dolgok elől is. Egy járható út van: a (film)élmények felől indulni, amely jó esetben kivált(hat)ja a dolgok megértéséhez szükséges motivációt, lelkesedést stb. A filmértelmezés így már magunkról, másokról, a világról való beszéd része lesz, ehető, sőt jóízű dolog.
Szerintem a legtöbb bajt, ennek az "oktatásnak" a színvonaltalansága okozza, és ennek a vonzata a rengeteg szemét......
de ez talán off. nem is kicsit...
Vártam ezt a hozzászólást!!;-)))) Köszönöm!
P.M., aki maga is elgondolkodott már azon, hogy ha nem lenne az iskolában rajz, zene és legfőképpen irodalomoktatás, vajon mernénk-e szabadabban vállalni a véleményünket és ha ez így lenne, nem lenne-e értelme kiiktatni azt a szót így a XXI. század küszöbén, hogy "művészet". már annyi hülyeséget kitaláltak hozzá.
Pusziga,
nagyjából nekem is ezek a problémáim a kategórizálhatóság problémásságával kapcsolatban, bár ezt én egy kicsit még általánosabbá is tenném. Ha azt hallom: a művészettörténeti érték és a szerző személye a döntő, én azt mondom, legalább ilyen meghatározó a BEFOGADÓ értékrendje és a befogadó személye. Az első két kategória alapján ugyanis maximum csak a sznoboknak lehetne bármi esélye, akik másoktól (az épp divatos tekintélyektől) tudják, hogy mi a művészet, és az miért jó (hogy pl. Greenaway, Csontváry, jóskapista művészet és jó). Persze mind konvenciók alapján tájékozódunk, művelődünk, érdeklődési körünk, ízlésünk bővül-szűkül, változik stb., a kérdés csak az, hogy merünk-e magunkban, saját reakcióinkban is bízni (elismerve természetesen végtelen csonkaságunkat és csököttségünket)? Brutális leegyszerűsítéssel: szerintem a művészet szívenütő hatáskeltés, amit, hogyha eltalál, nem tudsz meg nem történté tenni, letagadni, és fordítva. Az ehhez szükséges elvárás és ingerküszöb aztán olyan széles, amilyen csak tud lenni, van, akinek már a Terminátor 2 is művészet és van, akinek csak Csajkovszkij vagy éppen a leglilább posztmodern (egymásra azután persze ezek az emberek általában hatméteres gőggel köpnek).
Én fázok egy mindenekfölött álló egyetemes művészeti érték-maffia hipotézisben hinni, (ez az iskolai oktatás keresztes hadjárata szokott lenni, amely felmutatja a kultúrhéroszok kihypózott és kicsontozott múmiáit, mondván, egyedül ők az érték, a szerencsétlen gyerekek többsége meg leginkább szorong és hány az egész tekintélyelvű művészet-erőszaktól). Ami nem jelenti azt, hogy szerintem ne lenénnek jobb és rosszabb megoldások, de egy rossz művészfilm és egy jó horror esetében én határozottan az utóbbi mellett szavazok. Számomra jó az, ami a maga műfaján belül és eszközeivel a legmeggyőzőbb hatást képes kiváltani belőlem, legyen az archív gyurmafilm, vagy a legkortársabb képzőművészet.
Aztán, ha a hatás elmarad, még mindig ott a lehetőség, hogy a hiba a mi készülékünkben van (de ez már legyen a műalkotás pechje).
u.i.: Éljen (egymás mellett) az Ördögűző, Alfred Hitch., Tarkovszkij, A rajzoló szerződése meg a többi!
na, ha már te sem mentél el aludni...:-)
igen, szerencsére kezd kialakulni ez az irány is. A JMmenet nekem is nagyon tetszett, az első kettőt nem láttam.
A Matrix tényleg egy kerek történet. A legjobb az volt, amikor kb. kellett 20 perc a vége után amikor leesett, hogy hé! ez a film nincs befejezve! (Úgy értem adódik a Matrix2,3,4 stb)
Egyébként tényleg jobb, mint a többi hasonló témájú film. (És kifejezetten örültem, hogy elvitte a Star Wars elől az Oscarokat)
Én videón láttam, igaz, hogy 2* vagy 3*.
A Wittmann fiúk érdekes módon nem jött be annyira, pedig azt hivatalból láttam vagy 5*, és ebből 3* projektoron, ami azért majdnem mozi...
Az feltűnt, hogy idén év elején volt egy olyan amerikai filmdömping, hogy baromi rövid idő altt 3 olyan film is kijött, aminek kb. az volt az eszmei mondanivalója, hogy "szabaduljunk meg a nagy amerikai kommersz-valóságtól" (Amerikai szépség, Harcosok Klubja, John Malkovich-menet) ????
ez az eltevés jó ötlet!:-) de azért erre még megy a válasz, holnap talán nem leszek...
Szóval. Kieslowski Kékje nekem is kedvencem (van vagy ezer). Abban minden a helyén van: a színek, a színészek, a zenék, a hangulatok. De az egész trilógia, mert muszáj egybe nézni őket...
Ne is említsd a Jeleneteket... én utólag könyvben is elolvastam, és az is brutális, de amit Bergman megteremt abban a filmben!!!
Jules és Jim - egy azon klasszikusok közül, melyek abszolút meghatározóak a filmművben. Az ilyeneket általában nagyon tudom szeretni, ezt is!
HH pedig hólhartli szerintem....:-))) Vagyis szinte biztos!
Én sem minden film stáblistáját nézem végig, mondjuk van, amikor a film maga odaszegez az üléshez, úgyhogy kénytelen vagyok. Stigmatánál volt az, hogy a zene nem engedett ki. Többx néztem moziban, és mindig végighallgattam az utcsó zenét..:-))) Emellett tényleg végig is olvasom a neveket, de csak ha tetszett a film.
Szóval Mátrix. Jól megcsinált film, szerintem ezt egy percig sem tagadjuk - vagy én legalábbis nem. Csak tudod az eszközökkel van a gond. Igazából csak egyszer láttam (de becsületesen végignéztem!), de hol tartanék, ha azokat a filmeket is többször megnézném, amik nem is tetszenek.
Reális kompromisszumokra szerintem akad jobb példa is. A Mátrix az sokkal inkább a pénzre ment, meg arra, hogy elhitesse a nézővel, hogy húúú most valami olyan de olyan dolgot lát....!!! De tudod mit? Még mindig inkább ezt szeressék, szeresd, mint a zsanklódvandamm filmeket!:-)
Meg még valami. Nekem egyetlen-egy rész tetszett abban a filmben, de az nagyon. Amikor a pali először magához tér abban a kádszerűben tele trutymóval. Szóval aaaa...öhöm..."való világban". Na az ütött, meg minden, de ez az egy rész (és ez csak néhány pillnat) volt, ami nem untatott halálra.
Biztos nagyon igazságtalan leszek, és kihagyok egy csomót. érdekes,mert filmben nekem nagyon kettévált az, hogy mi a jó film, meg mi a szép film. Példával illusztrálva ez körülbelül annyi, hogy számomra a Kieslowski trilogiából a Kék hihetetlenül szép, a Piros viszont hihetetlenül jó film. De még! Jules és Jim, Underground, Sztalker, kategórián kívül indulva: Jelenetek egy házasságból. Utóbbi a legemberibb film, amit valaha láttam.
Hal Hartley az kiejtve -már bocs- helhórtli vagy holhartli ????? (A filmjei elején mindkettőt használják) -ez voltéletem első htmlje, ha sikerül, lehet gratulálni-
Az eső előttről majd írok de most asszem elteszem magamat holnapra.
valahol tényleg fontos szvsz, hogy megtiszteld a filmet azzal, hogy végigülöd a stábot (én ezt így érzem), de tökéletesen meg tudom érteni azokat, akik úgy gondolják, hogy a best boy meg a grip(?) kiírásának kb. annyi köze van a filmhez, mint egy nagy bank épületében üzemelő kantin konyhafőnökének a pénzügyi tranzakciókhoz. (Van, de nem sok.)
Ha mondjuk büféssegéd lennék egy nagyszabású film forgatásánál, akkor Amerikában biztos kiraknának a stábra, viszont nem hiszem, hogy meglenne az az érzésem, hogy én most egy kollektív mű?alkotás részese vagyok. A világító egy kicsit más, mert erre azt tudom mondani, hogy filmes szakma.
Én többnyire azért szoktam végignézni a stábot, mert kiváncsi vagyok a zenére.
Kedves PM és Flowey...
a topikcím, alapján úgy érzem írhatok ide....:-)
Sajnos nem láttam a Párnacsatát, és a rendezőkről sincs annyi információm mint nektek, ám lelkes kezdőként szeretnék egy-két dolgot tisztázni...
Ott kezdeném, hogy nekem tetszett a Mátrix. Kevés ilyen jól megcsinált film van szvsz, ami a mondanivalót a látvánnyal, a zenével, és a hangulattal ennyire egységesen ötvözni tudná. Persze, természetes, nem láttam még annyi filmet, művészfilmet, mint ti, de szerintem ez az alkotás egy reális kompromisszum volt. Ha olyanra csinálták volna, amilyen súlyos ez a téma valójában, egy kanyi vasat nem adtak volna rá a producerek...
ennek pedig a következménye, hogy a film nem készült volna el...vagy egyáltalán nem is tudnánk róla.
És az ÉN véleményem szerint nagyon kerek forgatókönyvet csináltak.
Meg merem kockáztatni, hogy értem, hogy miről szól a film, meglehetősen sokszor láttam, így elég sok apróságot és utalást is észrevettem, és szerintem ez felületesség a részetekről, már megbocsássatok. (a felületesség tárgya az elhamarkodott ítélet, bár nemtudom, hogy ti mennyire merültetek el az adott témában... a Mátrixban, a hangnemből következtetek csupán)
És persze itt a nagyon utált pénz dolog...
de ez benne van a pakliban....
a legjobb filmek úgyis azok az egypercesek, amiket jómagam csináltam anno....:-)
Mégvalami a filmértelmezésről....
Trinity első 50 méteres ugrásánál rá lehet jönni hogy miről szól egy film.....
átérezni azonban jóval nehezebb...
én szeretem érezni a dolgokat...
köbö olyan hasonlat, mint amikor elmesélnek neked egy könyvet, és erre azt állítod, hogy tudod hogy miről szól...
nem, rossz hasonlat,
szóval, ha beleolvasol, és aztmondod, úgyistudom mi a vége,
odalapozol, majd elégedetten leteszed, ez is megvolt....:-/
mégvalami:
A Mátrix moziban és otthon egy sima videón is ég és föld....
de még házimozi rendszerrel sem az igazi....
de erre sokkal jobb példa a Witmann fiúk, mely moziban számomra egy hatalmas élmény volt, míg itthon majdnem elaludtam rajta...
szóval szerintem egy bizonyos elefántcsonttoronyba zárkózás bizony nemcsak a tomboló "ignorance"-tól kímél meg, de elzár olyan csatornákat, amik nem ennyire elítélendőek...
mondom ezt úgy, hogy döngetem a kapuit ennek a naaagy toronynak...:-)
beengedtek?
;-)
Viszont a világositókat én nem jegyzem meg. :)
Miért lenne felületesség egy filmelemzéssel kapcsolatban, ha nem tudom névről pontosan hogy kik csinálták ? Énnekem is fel szokott rémleni egy pár név, de az ált. a szinész-rendező, max. forgkönyviró kombinációra szűkül.
De ha beindul világkarriered mint világositó, szólj, és megjegyzem az összes filmedet. :)
