Jujdeszép volt. Már persze nekem baszott mindegy, hogy 12000*12000-es metrikám van (ami ha a gondolattal tovább játszunk, 12000*12000*12000*12000-es Riemann tenzort jelentene, arra az esetre, ha valami kis geometriát próbálnánk meg csinálni netán véletlenül...)
Ja és ne úgy tessék képzelni hogy ez egy darab 12000*12000-es tenzor (matrix), hanem úgy, hogy a tér minden pontjában csücsül egy ilyen.
Nem akarunk mégis inkább zárdába vonulni?
Juhajj télleg valentinnap van, dekurvajó. :) De sajnos ma sem írt Claudia Schiffer, hát ez az én formám. :) Na mindenki érezze jól magát a pillanatnak megfelelően, lehetőleg ne egyedül, vahhahaha. :) Ökör iszik magában, mielőtt bárki rosszra gondolna, persze.
Jut eszembe, bebaszás, múltkor ittam belga gyümölcsös (meggyes) sört, egész érdekes íze volt, mint valami kellemes meggylé kicsit finoman keserű sörrel és erős habbal. Mondjuk sörnek én nem mondanám, de egyszer meg lehetett inni. Az én ortodox pilseni lelkemnek sok. :) (Meg amúgyis a belga söröknek van valami hülye mellékízük, nem az finom komlós kesernyésség hanem valami vizes kutyabél-íz, na ezt legalább elvette a meggy...)
Matmódszerekből hol tartotok? Metrikus matrix, ilyesmi? Majd megvilágosodtok, igen jó és hasznos tárgy az. Vagy csak funkcionálok meg ilyesmi? Majd a végén amikor lesznek a bra meg ket vektorok (nem, nem melltartó-vektor meg fonetikusan leírt angol macska-vektor), az lesz az igazi, mert abból látszik, hogy a funkcionál meg a vektor közt milyen jogos az a megfeleltetés, hogy minden funkcionálhoz (bra) lesz egy vektor (ket), ami a bra hatását a kettel való skalárszorzattal adja meg. Szép dolog ez, na. Én egészen belelkesültem, mintha új horizontok nyílnának előttem, szédületes élmény beleártani magunkat a modern fizikába. :)
TM! Viccből mondtam a nyelvészetes dolgot: én is definiálhatom úgy a nyelvészetet, tehetném is: hogy a formális leírás ide tartozik. Akkor pedig szükséged van rá bizony!
Azt akartam írni, hogy számunkra megalázónak tűnik az, hogy mi mind elismerjük a másik tevékenységét, "szakterületét", Te viszont nagyképűen, vagy legalábbis nagyképűnek tűnve, a te tudományodat tartod egyedül tudománynak, a mi területünket pedig laikus hülyeségnek. Kérjük ne tedd ezt, mert nincs igazad, és ha igazad is lenne, kezd sértő lenni ez a hozzáállás számunkra. Nnno.
A Greenpeace-jellegű meg Védegylet-jellegű iszonyatoknál borzasztóbbat nem sokat ismerek amúgy, max a Vér és Becsület, de Kövér bajtárs már felderítette, hogy a V&B a zsidókomcsik bérencei :))) vö Népszab. pénteki szám.....
Szia Vm. Nem mondasz igazat, épp a minap sétáltam a hóba, és útközben szétmarcangolt egy vérmenyét, akit egy jeti kísért és ezér gonosszá lett. Minden fizikus félhet az utcán, mert les rá egy vérmenyét, és ahogy hallottam összeálltak a borókákkal, és együtt tervezik a világ megszállását. Örülök h itt vagy. :)
RR:: Na. Ez történik, ha újságírók olyasmibe pofáznak bele, amihez nem értenek. Tm magyarázata jó, de asszem nem annyira érthető egy kinnfentesnek, szal kicsit elmagyarázom.
A probléma megértéséhez elkerülhetetlen egy kis elmélet, de nem lesz olyan durva.
Def:: differenciálegyenlet (diffegyenlet, egyenlet): olyan egyenlet, amelyben adott ismeretlen függvény, szabad változójának függvényei, és az ismeretlen fvény deriváltjai szerepelnek.
~rendszer: ilyen egyenletekből álló rendszer, több ismeretlen fvénnyel.
Továbbiakban: független változó :eleme R+, jelölés: t, név: idő. A fvényértekek meg legyenek eleme Cmplx számok (csak mert azokkal egyszerűbb dolgozni, nincs nagy jelentősége, lehetne R vagy C^n ha több fvény van, tényleg nem ez a fontos).
Def: megoldás: olyan fvény(ek) amelyeket az egyenletbe helyettesítve azt azonossággá teszik. A későbbiekben nem ilyen megoldásokról lesz szó, de mindegy, a különbség árnyalatnyi, és nekünk nem annyira fontos. (Az időjárást modellező rendszerekben ún „gyenge megoldásokkal” foglalkoznak, de ez kb az, amit fönn leírtam, csak a differenciálhatatlanság kiküszöbölésére szolgál, megfelelő függvényfogalommal a probléma megkerülhető).
Továbbiakban ezért föltesszük, h a megoldások az időnek sima fvényei (annyiszor diffhatóak ahányszor szeretnénk, és a deriváltak is folytonosak), ezt nem használjuk ki, de jó az ilyet bebiztosítani.
Def:: Lineáris (rendszer) egyenlet: az ismeretlen fvény (ek) legfeljebb elsőfokon szerepelnek, és ez a derivátjaikra is érvényes. Semmilyen függvényük sem léphet fel, kivéve a konstansszorost, illetve a szabad változó vmilyen függvényével való szorzatot.
Pl: lineáris egyenlet:
-d^2(x(t))/dt^2=x(t)+3.
(Megj: ez a mechanikában, és egyáltalán az egyik legfontosabb egyenlet, az ún harmonikus rezgés/oszcillátor egyenlete (most épp valós alakban adtam meg a megoldást, de látszik, h egyszerűbb lenn cmplx-ben, viszont így sokkal szemléletesebb), megoldása: x(t)=A*sin(t+B)-3, A,B eleme R, paraméterek, az egész témának ezek a leghangsúlyosabb részei, kéretik ezt jól megnézni, erről lesz jórészt szó a továbbiakban.)
Továbiakban x úgy értendő, h ott a hasába a t, y, z is hasonlóan: x(t), y(t), z(t).
Pl: Nemlineáris rendszer:
x’=y+3
y’=xy+t.
(A ’ idő szerinti deriválást jelöl). A nemlinearitást az xy kvadratikus tag „okozza”. Ezt nem próbáltam megoldani, de talán menne, legalábbis vmilyen x(y) implicit kapcsolatot ki lehetne szedni, persze t-től és 3-tól kicsit el kéne tekinteni, de ez nem annyira megy a dolog rovására. Gyakorlásnak el lehetőket osztani egymással, aztán integrálni (x és y szerint, az explicit időfüggés meghatározása hihetetlenül nehéz is lehet, itt inkább a megoldásgörbék alakján van a hangsúly) és nem odafigyelni, amikor a differenciálokat végesnek tekintve számolunk és közbe felfordul a gyomrunk.
Az talán látszik, h a diffegyenletek nem olyan egyszerű dolgok, mint teszem azt a mátrixok, vagy hasonlók, itt sajna elkerülhetetlen a gondolkodás.
Ehhez hasonló nemlineáris rendszerekkel modellezik az időjárást. Van egy pici difi, mégpedig az egyenletek száma. Amiről én tok (de ezt kb 10 éves könyvben olvastam, tehát régi info): 12000 egyenlettel dolgozott vmi szuperszámítógép (persze a dolga rövid távú meteorológiai előrejelzés volt).
Ugyanis gondoljuk meg h az időjárás mennyire bonyolult: szél, gravitáció, páratartalom, a lehulló hó albedója, üvegházhatás, óceánok hőkapacitása etc…
Az egyenletek számában a fontos különbség 1,2 ill az annál sokkal több között van. A dolognak geometriai oka van, majd erre rátérünk. 3 egyenletből álló nemlineáris rendszernél beüt a gebasz, és aztán soha nem javul meg már.
Az eddigiekből nyilvánvaló, h pl egy két egyenletből álló rendszer esetén a megoldást ábrázolhatjuk síkban, (xy) és úgy nézzük, h a kapott görbén „halad” időben. Ezt a teret (xy sík) amiben az egyenletet megoldottuk nevezzük fázistérnek. Pl a fent említett időjárásmodell megoldásainak tere egy 12000 dimenziós fázistér.
Térjünk vissza a harmonikus oszcillátorra. A és B paraméterek bármilyen valós értékeivel kielégíthetjük az egyenletet, ezek az ún kezdeti feltételek. Ugyanis tekintsük a t=0 pillanatot (kezdet). Ekkor megadhatjuk, h x(0)=A*sin(B)-3 és pl d(x(0))/dt=A*cos(B). Ez teljesen meghatározza a megoldást, és mutatja h az adott rendszer (most fizikai, nem egyenlet) t=0-ban a fázistérben elfoglalt helyéből, ha a megadott egyenlet írja le a viselkedését hova jut. (Kicsit zavaró, de most gondoljunk úgy a fázistérre, h az x és dx/dt által kifeszített, könnyen látható, h ez ekvivalens azzal, mintha egy 2dimes rendszerről beszélnénk, az ekvivalencia dx/dt=y(t) választással érthető) Látjuk h a megoldás fvénye a kezdeti feltételeknek is. Ez csak szemléleti kérdés.
Egyszerű a viselkedése ennek az egyenletnek. Ezt a következőképpen értem. Legyen B=0! (Nem fontos, csak így kevesebbet kell írni) A-t válasszuk meg, és oldjuk meg az egyenletet:A:=2,5 -> x_{1}(t)=2,5*sint-3. Ezek után „állítsuk be” A-t 2,6-ra. A megoldás: x_{2}(t)=2,6*sint-3 (_{i} index akar lenni, csak nemtom azt itt hogyan kell). Ez kicsit szájbarágósnak tűnhet de nagyon fontos. Nem látunk lényegi különbséget a két megoldás között, holott A értéke eltér (és most szándékosan közel van egymáshoz). Ez a fázistérben egy kört jelent, r=2,5 ill 2,6 sugarakkal. (Aki nem hiszi emelje négyzetre az x és x’ fvényeket és adja össze). A megoldásgörbét a fázistérben a továbbiakban (def) trajektóriának nevezzük. Láttuk, h a kezdeti feltételtől függetlenül nagyon hasonló megoldásokat kaptunk, és még valami: „kicsi” kezdeti felt változásra, a megoldás „kicsit” változik, ezt úgy mondom, h simán függ a kezdeti feltételtől (ezt kiepszilonozgathatnánk, de nem lényeges), a jellege pedig nem, azaz a rendszer kvalitatív viselkedése független a kezd. felt.-től. A kvantitatív meg nem persze, de nem ez a fontos.
Ez a dolog tipikusan és sajnálatosan a lineáris rendszerek tulajdonsága. Mindjárt elmagyarázom, h ez miért baj. De előbb egy kis mese a dim>=3 nemlineáris rendszerekről. Trajketória semmilyen esetben nem metszheti önmagát, (lineárisban sem) ez meggondolható, és a kezd felt-től való egyértelmű függés következménye, más kérdés, h adott fázisponton nemlineáris esetben sajna több megoldás is átmehet, ekkor aztán tényleg semmit nem mondhatunk semmiről. De tegyük fel h van pl 3-dimes fázisterünk. Nemlineáris rendszerek gonosz tulajdonsága, h létezik olyan trajektória, amely a térben véges helyet foglal el, nemvéges hosszal (tehát nem záródik magába (ami egyébként a rendszer viselkedésének peridicitásával ekvivalens, ld oszcillátor)). Ez olyan, mint egy gusztustalan féreg, ami egy apró térrészben tekereg. És most jön a baj. A féreg alakja hihetetlen módon függ attól, h honnan indult. Ez az amit TM úgy fogalmazott meg (def), h érzékenység a kezdeti feltételekre. Tehát, ha teszem azt egy dim=3 rendszer kezdeti feltételei: x(0)=1,y(0)=0,z(0)=3,5 akkor a megoldás kirajzolja Buggs Bunny-t, De ha x(0)=1,y(0)=0,z(0)=3,500000000000000000000000000000000000000000001, akkor meg Duffy Duck-ot. Ez az ún (def) pillangóeffektus (ekvivalens a kf-re való érzékenységgel). Sajnos analitikus példát ilyesmire nem lehet adni, egy Maple fájlt meg mégse csatolhatok :(.
Tehát a dolog 3dimben ilyen bonyolult, ne képzeljük el milyen lehet 12000-ben.
Ugyanis az időjárásmodell-rendszerek jócskán nemlineárisak. De a probléma nem itt van. Mindjárt meglátjuk, h a hosszútávú előrejelzések elméletileg lehetetlenek. Időjárás-modellezéssel egyébként egy Lorentz nevű meteoro-matematikus foglalkozott (effektíve először), kb30-40éve, 12 egyenlettel tűrhetően lemodellezte a dolgot. Az úr a káoszelmélet nagypapája. Ezt és az ehhez hasonló rendszereket azóta is Lorentz-rendszernek hívjuk.
Az időjárás meg a mingyármeghalunkéljenagrínpísz problémakörhöz még pár definícióra szükség van, de türelem…
Tegyük fel, ha adott a fázisterünkben egy (persze geometriai) objektum, aminek érdekes tulajdonsága van: a közeléből induló trajektóriákat magához vonzza: (def) attraktor. Na ez most nagyon nem volt matematikai de elmagyarázom rendesen. A fázisterünk metrikus: adott g metrika: tfh exists K eleme R+, hogy xvektor: kezdeti feltételek, yvektor az attraktor pontja, és lim(t->infinity) g(x(t), yvektor)=0, if g(xvektor,yvektor)
Ehhez a dologhoz kapcsolódik egy nagyon érdekes kérdés: van-e időjárás/éghajlat. A választ nem tudjuk. Ezt úgy értem, h a föld történetében nem látunk arra példát, h az időjárás tartana vmihez (stabilitás), tkp hibás az a gondolat, h ezt feltételezhetjük, ugyanis erre semmi nem utal. Nem tudjuk h a föld időjárásának egyenletrendszere tartalmaz-e attraktort, azt meg pláne nem h a közelében vagyunk-e. Tehát alapvetően bármilyen apokaliptikus kijelentést tenni a hosszútávú időjárásról hülyeség. Még a léte sem tisztázott, nemhogy a jellege. A tengeráramlások még az okát SEM TUDJUK. Így erről ilyen határozottan állítani két ilyen ellentétes dolgot szintén badarság, merhogy nem nagyon nyilatkozhatunk úgy dolgokról h nem tudjuk h azok hogy is vannak (illetve nem volna szabad nyilatkoznunk).
Más kérdés h a modellünk (12000) az tartalmaz attraktorokat, olyannyira, h nem is értjük miért így néz ki a föld. Ugyanis van egy nagyon erős attraktor a rendszerben, amelyre az ún FEHÉR HALÁL megoldások fűződnek föl: ez nagyjából-egészében abból áll, h kurva hideg lesz, leesik a hó, az albedó felszökik, ez infrában is (meg alapvetően) visszaveri a fényt->kurva hidegebb lesz, lefagy a grínpíszesek töke, még fehérebb lesz a felszín etc…
Olyan karakteres ez az attraktor h a modellek rendszerint ebbe olyan gyorsan belefutnak, h a modellezők csak pislognak, és nem értik, h miért ilyen mégis a klíma (indef!!). Valszeg a modellnek van még hibája, és figyelmen kívül hagytak dolgokat. Ugyanis úgy néz ki, ilyen még nem volt a történelemben (a jégkorszak ehhez képest lófasz habbal Hawaii-n). Tehát a dologgal vannak problémák, de még mindig nem érkeztünk el a hosszútávú megjósolhatatlanság magyarázatához.
Persze itt is a kezd felt-ekkel van a baj. Az, h azokat csak véges pontossággal ismerjük (vagy ahogy egy kollégám mondotta volt: kurva pontatlanul (ez a precízebb)). És sajnos az időjárásfvények a kezdeti feltételeknek nagyon nem sima fvényei. A meteorológusok készítenek ún spagettidiagramokat, amivel ábrázolják a rövidtávú előrejelzéseket, asszem, vmi légtömegmozgásokat rajzolnak föl vagymiafaszt, nem ez a lényeges. Ezek úgy készülnek, h fogják a mért kezdfelteket, kiszámolják a légtömeg és egyéb dolgok fvényeit, berajzolják, majd mérési hibahatáron belül perturbálják a kf-eket (tehát Oslo reggel 9, 12°C helyett 12,0003°C-ot írnak) kiszámolják berajzolják, ezt párszor megcsinálják, és végül a térkép úgy fog kinézni, mint egy tál spagetti. Tehát még véletlenül se lehet mongyuk 1 hétnél hosszabbra tisztességesen előrejelezni.
Gondolatkísérlet: osszuk fel a felszínt 5cm*5cm-es kockákra, és minden csúcsba tegyünk egy 0 térfogatú műszert, ami végtelen (ehe..ehe..ehe) pontossággal megmér mindent akármikor, és fogjunk egy hiperszámítógépet, ami ismeri a tökéletes időjárásmodellt, és nem vét hibát a differenciás közelítésekben stb… Ezek közül persze semelyik sem valósítható meg elvileg sem, de ettől tekincsünk el. Az előrejelzés megbukik, mert 2 kicsi műszer között egy egér köhög egyet, és ezt a légmozgást épp nem mérte meg ott a készülék, és kész. Más a mért kezdeti feltétel, mint ami tényleg, és ha nem vagyunk (márpedig nem vagyunk) egy attraktor közelében, akkor az előrejelzés már pl 1,5 hónapon belül hibás lesz. De hát hol van ehhez képest a valóságos felszereltsége mondjuk egy meteorológiai műhódnak.
Tehát nincs előrejelzés, és még a kvalitatív ötletek is simán lehetnek hibásak, szal ilyesmiket nem hiszünk el, mer ehhöz senki nem ért eléggé ahhoz, h itten megmongya a frankót.
Remélem Kis Virágom fényt gyújtottam elmédben, és máskor nem dőlsz be ilyesmiknek (tudomtudom, most se dőltél be).
Legyetek jók, boldog Valentin napot, én megyek bebaszni.
A grínpísz meg szintén nem hülyék gyülekezete... - röviden és tömören: dehogynem. Semmi okom arra, hogy egyetlenegy szavukat is elhiggyem. Tudom, hogy amikor olyan területekről beszélek, amikhez én is értek, akkor nemcsakhogy butaságokat, hanem explicit rosszindulatú hazugságokat mondanak. Mit higgyek ezek után? Jót akarnak? Ha igaz, akkor sem elég, a pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve.
Épp arról van szó, hogy tök mindegy, mit csinálunk, a mi tevékenységünk és a hosszútávú éghajlat közt semmi korreláció nincs, ezért aztán tökmindegy, hogy gyárakat építünk vagy zárdákat. Figyelni arra kell, hogy rövid távon ne nyírjuk ki magunkat savas esővel meg ilyenekkel. De ez nem központi eleme a grínpísz kampánytémáinak, ők a hosszú távú dolgokra helyezik a hangsúlyt, ami egy olyan kaotikus rendszerben, ami sosem volt mégcsak egyensúlyi állapot közelében sem, egyszerűen baromság.
Remek jó dolog felkelteni az emberek figyelmét, persze ez megintcsak az emberek hülyének nézése egy szempontból. (Persze az emberek nem hülyék.) Senki sem szereti, ha valaki a gp módjára megmondja helyette, mi a frankó és neki mi a jó.
Friss példa: zengői radarállomás. A kutyának nem ártott volna, csak az utat kell megépíteni, a kiszolgálóépületek megvannak, cserébe rekultiváltak volna egy lőteret a környéken (érdekes, annak a megléte senkit nem zavart), ráadásul télen egy fia bánáti bazsarózsát nem tapostak volna le. De neeeeeeeeem. Oda kell menni száz elmebajosnak, és odakötöződni, mert ne kelljen már a csúnya nato bácsinak itt lokátor. Ezzel egyetlen egy kurvanagy baj van. Például van nekünk egy déli szomszédunk, Jugoszlávia. Ott például egy évtizede háború volt. A háborúban például a jugoszláv repülők rendszeresen a magyar határ közelében repkedtek, volt, hogy "áttévedtek", ugye ott is van, aki Balatonig tartó Szerbiát akar. Jugoszláviában jelenleg káosz van, nincs működő kormány és rendőrség. Például átveheti a hatalmat a hadsereg vagy bárki. Például az a baj, hogy nem csak a radarellenzők fejére esne bomba, hanem az enyémre is.
Mondjuk asszem az emberek 70%a nem tudja megkülönböztetni a globalizáció-kritikát a ruhátlanul közparkokban világvégét és remeteséget prédikáló bioemberektől. 20%uk meg sose hallott róla. - Az a baj, hogy ez a globalizációkritikusok 70 %-ára is igaz. A még nagyobb baj, hogy a globalizációkritikusok ideológiai alapon döntésekre vesznek rá vezetőket, amely döntések következtében emberek halnak éhen. (Nem mondom, hogy az összes bajért ők felelnek, még mielőtt.)
Már rég mondtam, hogy a tudományt azokra a módszerekre használom, amelyek bizonyos követelményeknek eleget tesznek.
Amíg pedig nincs bizonyítva, hogy csak és kizárólag az egyénre alapozott módszerekkel nem lehet leírni pl. a társadalmat (inkluzíve orrpiszkálás), hogy az egyének kölcsönhatásaiból levezethetőkön kívül minőségileg más új tulajdonságok jelennek meg, addig az "egész több" okoskodás nem megalapozott, mondhatni misztikum.
Nem az egzaktsággal van nekem a bajom, hanem az ismeretelméleti - módszertani korrektséget hiányolom sokszor.
A matematikát nem ócsároltam, azt nem mondtam rá, hogy inkorrekt tudomány volna. Azt viszont mondtam, hogy nem feltétlenül érdekel, ha valaki felfedezi a nagy Fermat-sejtés bizonyítását. Tiszteletre méltó, de nem foglalkoznék ilyesmivel inkább.
Hogy mi lenne a fizikával nyelvészet nélkül? Mi? Kérlek, világíts erre rá.
nohab: ja, ez jól hangzik, oké. De attól még hányinger belegondolni, hogy most majd jól pánikba esnek emberek.
A grínpísz meg szintén nem hülyék gyülekezete, még csak nem is szekta, egyszerűen egy nagyon jól szervezett civilszervezet, akik direkt olyanokat csinálnak, amivel tutira a híradóba kerülnek (meg szólnak is előre). És ezt azért, mert azt remélik, hogy így majd jobban felkeltik az emberek figyelmét. Igaz, a zöldek általában rossznak tartják a globális felmelegedést, de gondolom, azt te sem vitatod, hogy talán nem kéne nekünk előidéznünk beláthatalna kimenetelű változásokat, ha egyszer a már meglévőben sem lehetünk biztosak. Azt viszont szerintem nem mondják, hogy együnk algákat és járjunk teveháton (a Váci úton?), pár dolgot összemosol. Már megint.
Mondjuk asszem az emberek 70%a nem tudja megkülönböztetni a globalizáció-kritikát a ruhátlanul közparkokban világvégét és remeteséget prédikáló bioemberektől. 20%uk meg sose hallott róla.
Szevasz Vérmenyét újra, ha visszaolvasol pár hozzászólást, látni fogod hogy mennyire nem akartuk hogy visszajöjj, olyannyira hogy pöcökkel versengve hiányoltunk téged. Hallottam, nem sikerült a polgár, részvétem, remélem sikerül valamit összehoznod...
TM: Szerintem nekünk az a bajunk veled egyes esetekben, hogy úgy érezzük, hogy te kizárólag a saját területedet tekinted tudománynak, és még a matematikát is ócsárolod. Ez common betegség ilyen "előkelő" tudományágak körében szerintem, míg az ötvenszer lealázott, lehülyézett elbörgondzoknál mint pl. magyar nyelv és irodalom ott kb egy ilyen sorsüldözött-szerű meghunyászkodás van, de makogjuk néha, hogy igenis van értelme nekünk talán létezni a Nagy Fényes Fizika Nagy Okosság mellett.
És a NFFNO érdekében Te direkt is félreértesz egyes dolgokat. Hát hogy gondolod, hogy írsz le olyat, hogy a szociológia a társadalom misztikumával foglalkozik!? Lófaszt! Ilyen alapon mondhatnám neked hogy a fizika a természet meg a fákról leeső almák misztériumával foglalkozik! Éppen arról beszélünk hogy az NFFNO mellett léteznek más, egzakt, vagy néha nem egzakt, de hasznos elbörgondzok (ugye emléxünk, csak az NFFNO tudomány, már a matek sem az, ha jól emlékszem). Ilyen mondjuk a szociológia, és kérlek ha a statfiz vagy a blumblöm hasznos a szociológiának, akkor a statfiz vagy blumblömnek a társadalomra vonatkoztatott használata lesz a szociológia!
Amúgy hadd ne mondjam hogy mi lenne az NFFNO mondjuk nyelvészet nélkül. Mondjuk a formális leírás nélkül. Vagy ilyesmi. Csókolom.
Nnnnnah, ennyit picit másnaposan, mék zuhanyozni jessz, aztán depresszióba zuhanok, éljen a szomorúság!
biztosan nem hiányoltatok, de pechetek van. bár mindegyikötök igen nagytudású szociológus/fizikus/bölcsész/polihisztor azt azonban nem hinném, hogy tudjátok, hogy a medve nem alszik téli álmot, pusztán azért van a barlangjában olyan hosszú ideig, mert a vérmenyéteknek ilyenkor van a vadászidejük, és egyszerűen csak fél előjönni. merthogy a vérmenyétek szeretik a medvetalpat áfonyával. épp ezért áfonyákkal sem lehet nagyon találkozni télen. de nektek nem kell aggódnotok, a vérmenyétek nem esznek szociológust/fizikust/bölcsészt se más semmi ilyesmit, szóval továbbra is nyugodtan hógolyózhattok a kertben vagy az udvaron.
szociológusokkal szemben be kell valljam nekem is vannak előitéleteim. de hajlandó vagyok elfogadni, hogy a szociológusok valóban nem egy fotelben ülve írnak tanulmányokat és felméréseket olyan dolgokról, mint pl "a barna hajuak szerepe a társadalomban". sőt fontosnak látom, hogy legyenek olyanok, akik felfigyeljenek jelenségekre. a bajt csak a különböző jelenségek indoklásaiban, magyarázataiban látom. és hát ez utobbi lenne a munka érdemi része..szerintem..hát igy látom én eztet
A tudósok tudják, hogy az időjárás egy kaotikus rendszer, tehát ugyan teljesen determinisztikus törvények írják le, ámde. A kaotikus rendszer ismérve, hogy olyan érzékeny a kezdeti feltételekre, hogy akármilyen kis eltérés hatására is hihetetlen nagy lehet a végállapotok közti különbség. Eztet nem is győzik hangsúlyozni, ha lehetőségük vagyon rá.
Aztat is tudják, hogy véges pontossággal tudjuk ezen kezdeti feltételeket megmérni (igen finoman fogalmaztam, a tényekhez a kurvanagy bizonytalanság áll közelebb), valamint számítási kapacitásaink végesek, és a számítógépek által önmagukban okozott diszkretizációs hiba is elegendő lehet egy tökéletesen fals eredményhez.
Aztat is tudják, hogy a klíma meglehetősen hektikusan viselkedett az elmúlt évmilliárdok során.
Aztat is tudják, hogy az elmúlt száz év hőmérsékletváltozása sem olyan biztos dolog, fogalmunk nincs pl. a százéves adatok esetleges szisztematikus hibáiról, úgyhogy ilyen pontos következtetéseket nem nagyon lehet belőle levonni. Az elmúlt ezer évre ilyet mondani meg egyenesen falrengető ostobaság, ezer és tízezer évre ugyanis abszolút nem lehet ekkora eltérést megállapítani, az ugyanis jóval a hibahatáron belül van.
Aztat is tudják, hogy a ma létező legjobb egyenletekből felépített modellnek beadták a ma ismert adatokat, amelyeket ugye véges pontossággal tudunk. Namármost a kezdőértékek hibahatárhoz képest igen kis megváltoztatása is hol felmelegedést, hol kifagyást, hol ezt, hol azt hozott, teljesen rendszertelenül.
Szóval a tudósok tudják, hogy lehet ez is, az is, és gyakorlatilag hosszútávon még tendenciát jósolni is értelmetlenség.
Ehhez képest mit mond a grínpísz: "felforrunk, jaj, az egésznek a mocsok technikai fogyasztói szar gennyes trutymó az oka, nosza együnk algákat, járjunk teveháton, oszt de jó lesz az"...
Az egészből azért lett hír, mert "most már a pentagon is foglalkozik vele, pedig eddig a zöldek ugrálásának tartották", holott a cikkből kiderül, hogy a pentagon ezzel 30 éve foglalkozik, amúgyis az amcsiknál van a világ 2. legnagyobb szuperszámítógépe, amit klímaelemzésre használnak régóta, arról van szó, hogy a "nemzetbiztonsági" címkével nyilván jobb eséllyel lehet kutatási pénzt szerezni.
"Ha meg tetszik nekem mutatni, hogy az egyes elemekre alapozva nem lehet leírni az egészet, akkor elhiszem. Ha be tetszik bizonyítani, hogy igenis szükséges az egésztől függő paramétereket bevezetni, és ezeket nem lehet a részek viselkedéséből egyéb úton megkapni, akkor elhiszem."
És:
"Az, hogy a statfiz jelentős sikereket ér el ilyen területeken, nekem eléggé azt látszik igazolni, hogy a társadalom tényleg egyének összessége, és nem valami misztikum."
Esküszöm, nem értem. Nem misztikumról beszélek. Valóban, nincs levezetve, a szociálpszichológia pl (amit egyébként magam sem igen szeretek, de egészen más miatt) kísérletekkel dolgozik. Olyanokkal, mint hogy 1) beültetnek 1 embert 1 zárt szobába -> piszkálja az orrát; 2) 2 ember ugyannabban a szobában -> nem piszkálják az orrukat. Másképp viselkednek, de ha mindig csak egyet nézünk, akkor abból erre nem biztos, hogy rájönnénk. Vagy te igen?
És különben is, figyelheted egy életen át azt a nyamvadt emberkét, akkor sem fogod tudni, hogy mit fog csinálni a következő pillanatban.
Szerintem.
Közhelyek, és már megint valszeg teljesen másról beszélünk.
2.) Akár ideológia, akár bármi más. Az olyan állításokra, amelyek tényekkel vannak ellentmondásban, nem nagyon tudok mit mondani. Legfeljeb próbálgathatom különféle finomsági fokokba önteni azt, ami. Márpedig a tudásszociológusok igenis tesznek ilyen kijelentéseket. Mégha ezek nem is oly nyilvánvalók, mintha azt mondanák: a Nap hupikék, kis lapos lila mellekkel, és arra járó üstökösökkel fekszik le. Lehet persze ilyet mondani, de az már ugye nem tudomány, hanem mondjuk irodalom. És lehet olyasmiféle filozófiai programokat csinálni hogy "ne együnk babot", mint a pitagoreusok, ez szimplán értelmetlen, de olyant is, hogy "szeretkezz a szüzességért", de láttál már olyant, aki ezt végrehajtja? Ehh.
1.) Most már lassan mondjam, hogy mindenki megértse? Sose mondtam, hogy a világ csak matematikailag leírható részekből áll. Bár persze nem tartom kizártnak, sőt, valószínűnek gondolom, hogy el lehet jutni, és az emberiség el is fog jutni a matematizált leírás olyan fokához, hogy lehetséges legyen a világ törvényszerűségeit úgy leírni, hogy abban egyedül a dolgok velükszületett bizonytalansága legyen nem determinisztikus. Ez persze még mindig elég nagy, de annál közelebb nem lehet jutni. Nem biztos, hogy kell, de előbb-utóbb biztos hogy lesz rá lehetőség. Nem biztos, hogy le akarom írni matematikailag, hogy miért tetszik, ahogyan ***** zenél, de lehet, hogy egyszer valaki majd képes lesz rá. Semmi gondom sem a nyelvtudománnyal, sem semmi egyébbel, a maga helyén. De ezt már jópárszor elmondtam. Valamint azt is elmondtam, hogy ha az objektív külvilágot akarjuk versbe venni, arra nem látok értelmesebb eszközt a tudománynál. Ismét el kell, hogy mondjam, hogy igen sok "tudományterülettel" szemben ismeretelméleti kifogásaim vannak, azokból meg nem engedek. Ismét el kell, hogy mondjam, alapvetően nem az a baj, hogy sok minden még pl. fenomenologikus ezeken a területeken, hanem a maradék.
3.) Ha dühös vagy, legyél dühös, nem tehetek róla. A dühöd nem elég ahhoz, hogy a dolgok felfelé kezdjenek esni.
4.) A tudomány sem teljes, ahogy Dr. S. mondta volt tegnap, sokat tudunk, de nem tudunk eleget. A többihez részben lásd az 1.) pontra adott választ. Borzasztó kényelmes hátradőlni, mint a jóllakott napközis, hogy "áh, hagyjuk, úgysem tudja hogy egy kis szánalmas részébe van bezárva a világnak, és nem látja a Nagy Teljességet". Sokkal inkább tisztában vagyok vele, mennyit tudhatok a világról, és mennyit nem, mint egy filozófus. Sok határt még számokban is ki tudok fejezni.
5.) Szociológia. Van, aki szerint még társadalom sincsen, azaz nem létező kavicsot tetszenek fényesítgetni. Más ezzel szemben azt mondja, az egész több, mint a részek összege. (Tömegre véve szigorúan ez persze totál hülyeség, merthisz úgy épp kevesebb.) Szóval. Ha meg tetszik nekem mutatni, hogy az egyes elemekre alapozva nem lehet leírni az egészet, akkor elhiszem. Ha be tetszik bizonyítani, hogy igenis szükséges az egésztől függő paramétereket bevezetni, és ezeket nem lehet a részek viselkedéséből egyéb úton megkapni, akkor elhiszem. Addig azonban ez nem tudomány, hanem ideológia, hogy az egész több...
6.) Meglepően érdekes, hogy elektronokra és hasonló fickókra kitalált rendszerek milyen jól működnek korábban bonyolult társadalmi vagy közgazdasági jellegűnek kikiáltott kérdésekben. Épp azért, mert nem azt teszik, hogy mérik a makroszkopikus jellemzőket, és kétségbeesetten összefüggéseket írogatnak föl köztük, hanem vizsgálják az egy viselkedését, és megnézik, ez mit ad, ha sok van abból az egyből. A statisztikus fizika lerohanja tőzsdét és a szociológiát. :) Az, hogy a statfiz jelentős sikereket ér el ilyen területeken, nekem eléggé azt látszik igazolni, hogy a társadalom tényleg egyének összessége, és nem valami misztikum.
Abban igaza van kedves öcsémuramnak, hogy sok fölös kört meg lehet spórolni filozófiában, mert egy része már eldőlt egy másik tudományban. Ez nem halálos dolog, megszokott, hogy más tudományban, területen bizonyos kérdések jobban tárgyalhatók. Természetesen nem minden, sőt sok minden nem. Azonban ritka e tudományok közt a korrekt átjárás, azaz, aki tényleg tisztában van azzal, mit is tisztázott a fizika. Pont.
hmm...
egyébként pedig szerintem senkinek nem feladata, a filozófusoknak sem, hogy ilyen megrögzött szkeptikusoknak magyarázzák, hoy ők valójában nem is hülyék. Ha TM így képzeli el a világot, és ezt a rendszert teljesnek és alátámasztottnak érzi, valamint nem hajlandó elismerni, hogy nem az, hát akkor itt a társalgás véget ér.
Vagy magyarázzátok meg nekem, hogy miért kell egymás ellen érvelni olyan embereknek, akik tök másról beszélnek.
Legalábbis ezen a fórumon nagyon ez az érzésem. Még ez a tudfilós téma az, amiben úgy-ahogy megértjük egymást (kivéve a filmeket és koncerteket...)
Nahahaha!:)
Nem szeretném ugyanazt a vitát előhozni, amire egyszer már rámondtam, hogy hülyeség, de... hát nem bírom ki, na.
1) szociológia (kötelességemnek érzem:)): már egyszer megpróbáltam fejtegetni, hogy a világ nem csak matematikailag leírható részekből "áll", vagy legalábbis nem tudjuk egy csomó dologról, hogy hogyan lehetne belepasszintani ebbe. Újabb remek példa ez is. Nem rég 2 eltés szocilógus lány ült mellettem a gépteremben, és épp heroinistákkal készült interjúk feldolgozásával foglalkoztak. (Elég durva szövegek voltak egyébként.) Igaz, nem hiszem, hogy utána elmennek és csoprtterápiákat szerveznek nekik, de (szintén az általam ismert szocosokból kiindulva) ez a rengeteg megdöbbentő sztori, amivel találkoznak valóban felébreszti bennük a szolidaritást, és a szociológiával foglalkozó emberek nagyobb valószínűséggel fognak tenni is valamit az emberekért. A szociológiának nagyon nem csak elméletgyártós része van. Mindenféléket kutatnakmeg gyakorlatoznak. Miközben megfigyelik őket, és azzal a ténnyel, hogy ők a társadalommal foglalkoznak, már valóban segítenek is rajta.
Szerintem.
2) milyen dolog már olyat írni, hogy a tudszoc "állításai nem állják meg a helyüket"? Én legalábbis nem ideológiának tekintem, hanem tudományterületnek (bocs), azoknak pedig, legalábbis humánéknál, inkább kérdései és témakörei vannak.
3) az igaz, hoyg 2000 éve sokkal több dologra használták a filozófiát, és hogy így tudott ilyen nagy tekintélyt kivívni magának. De ez a "tényekkel szemben álló dolgokat fejtegetni" duma még mindig nagyon dühössé tesz. Vagy nagyon diabolizálod azt a pár szerencsétlent vagy nagyon leszűkíted a "tények" körét.
Az ideológiai alapon magyarázás meg engem a politikára emlékeztet, ami nem filozófia.
És pl. szociológia, amit nagyon durván leszúrtál még a régi fórumon bizony tud olyat amit a fizika nem: pl. segíteni szegény embereken. - A szociológia segít a szegény embereken? Nos nem tudom, ha elméleteket gyártunk arra, hogy miért van szegénység, és hogy lehetne "igazságosabban" elosztani azt, ami van, az biztos nagyon jó, de nem lehet megenni. Nem olcsó energia, hatékony gazdálkodás, nem gyógymód egy betegségre sem, egyszóval nem az életminőség javítása. Nem attól állnak a hidak.
Mellesleg emlékeim szerint konkrétan a tudásszociológiát szúrtam le, azt meg ma is tartom, hogy a tudásszoc. állításai nem állják meg a helyüket.
A filozófia létezik, persze, csak egy rakat kérdés van, aminek megválaszolására kétezer éve a filozófia sokkal illetékesebb volt, mint manapság. Ennek ellenére rengetegen vannak, akik szeretnek a tényekkel szemben álló dolgokat fejtegetni tudomány címen. Sőt mitöbb, ideológiai alapon megmagyarázzák, hogy egy tény nem is az, ami.
A filozófiai rendszerekhez meg bevallom, nem értek, ha pedig valaminek utána fogok olvasni, az a kvantummechanikai inverz szóráselmélet lesz... Na tehát. Ezért mondom még egyszer: bizony, te nagyon érdekes dolgokat tanulsz, meg ez a lényeg, tényleg, hiszen nem lenne számítógép, ha nem szóródnának inverzen a kvantummechanikák :)) Ugyanakkor az a piciny halk sahaj, mellyel olykor fordulni merészelek hozzád az az, hogy bizony nem csak fizika létezik a világon, illetve nem csak a fizika képes dolgok létrehozására. Ha lenézed a filozófiát, humántudományokat, akkor elkezdhetünk gondolkodni, mi lett volna a világ mondjuk Szent Pál nélkül. Lehet hogy jobb, lehet hogy rosszabb de más.
És pl. szociológia, amit nagyon durván leszúrtál még a régi fórumon bizony tud olyat amit a fizika nem: pl. segíteni szegény embereken. Ezért már létezik és elbörgondz! :)) És a filozófia és a nyelvtudomány is létezik. És talán van értelme.
Pöcök: Luca oké. Péntek este: adja isten hogy meggyógyuljak, szokásas fáradságos-megfázásosom van, úgyhogy ha Isten segít, s mennyei angyalát elküldi az Inyencböl akkor megyünk! Jön tanál Miki, Bálint is, de lehet hogy ledobbantanak a Bahnhofba :) Telefonod tardzsd bekapcsolva HANGOSA ezért este 7-8 között, találkozás pölö Szarvasban (gondolom Famba kevésbé :), iesmi. Vagy fel is hívhacc! Vagy el is jöhecc filmklubra! Lesz ám mauka kácágaas! Czédulás üdvözöl! Kanyó is! Rövid a haja :ááááá... :) Behíftam ide fórumra, reméljök megtalálja.
Egyébként rájöttem (kedves emberek ráébresztettek), hogy rettentően őszülök, lehet, hogy zöldre festem a hajamat és elmegyek holnap az ereszdelahajamat partyra? Kevéssé valószínű...
Térkapu, mennyek? Ma valahogy nincs kedvem ilyesmiről beszélni, elég nyomott hangulatban vagyok.
Jackson: Classical eldin az amire gondolsz? Mert kiadó alapján sajna nem tudom. Ma 2 órám is volt a szemináriumi szobában. Ha sokan voltunk, akkor egy Trendek az anyagtudományban fedőnevű tárgyról volt szó, ami 45 perc, viszont garantáltan 5-öst kapsz, ha az n előadásból legalább n-1-en részt veszel. Amúgy az anyagtudományi modulra orientál, és azzal csábítanak, hogy még jó ideig a modulon végző hallgatók kb. másfélszeresét tudják elhelyezni... Különben elég uncsi volt, de minden előadást más fog tartani, így bizakodom.
Ha kevesebben voltunk, akkor Apagyi - Lévay: Válogatott fejezetek a kvantummechanikából c. óra volt, Apagyi tartott méréselméletről, inherens és szubjektív valószínűségekről (furmányos értelemben véve szubjektív persze, csak azt jelenti, hogy bizonyos valószínűségeket adott esetben mi magunk is be tudunk állítani), és csupa ilyen jó dolgok lesznek végig, mint Bell-egyenlőtlenség, inverz szórás, kvantumteleportálás, ... Belelkesedtem, jövőre megyek Apagyi kvantumszámítógép kurzusára.
És meg leszen magyarázva, hogy pontosan mi is a Schrödinger macskás hasonlatnak a lényege, hogy azért a "macska az élő és a holt állapot szuperpozíciójában van" egy kicsit inkorrekt értelmezés.
Danit csak alátámasztani tudom a Szentendrén létező térkapuról, ami az Ínyenc ajtajánál található, és a mennyországba nyílik, de 22:00-kor zár, kivéve, ha egy angyal jófej és továbbra is engedi a bennmaradást, szerencsére ez az angyal imád minket :)
Dani pénteken megyek veled!
Miki: láttalak ma az elmfizkönyvtárból vmi órán du. (Eldinkönyvet vettem ki, azt a berkeleyset, hogy ez milyen szájbarágós; igazándiból ilyen júzerfrend egyetemi tankönyvet még nem láttam, ki van nyalva a segge ezeknek az angolszászoknak, mongyuk le is szakadt a hátam mire hazacipeltem…)
VKI NEM TUD VALAMIT AZ ÉN DRÁGA VÉRMENYÉTEMRŐL? Mi van vele? Kicsit aggódok.
Dani: akkor kedd du 5-öt lezsírozom Lucával.
Még a végén rendbejön a tárgyfelvételem csak el ne kiabáljam… Mér van az h ez a kurva KTH soha nincs nyitva? Mér van h a neptunon a tárgyfelvétel felét se lehet elintézni? Mér van h a tárgyak feléről már a reghétre eldől h nincs elég jelentkező? Mér van h még most is ilyen hülyeségek miatt kell szaladgálnom mint fing a gatyába?
Szerintetek mit jelent az, ha egy tárgy 2,5 kreditet ér? Mongyuk mindegy, mer holnapra úgyis megtudom…
A modális logikában egyrészt egy állításban benne foglaltatik, hogy ő maga szükségszerűen, lehetségesen vagy milyen valószínűen igaz, vagy valami hasonló. Ez nem új, ezt próbáltam fizikai példával szemléltetni. Már ha a lehetséges, szükségszerű, valószerű, etc. dolgokat az objektív világon értelmezzük.
Amiért az adott példát ilyetén vizsgálatát nem tartom szerencsésnek, az az, hogy szerepet játszik még a beszélő saját maga által lehetségesnek tartott, egyértelműen nem objektív valóság is, azaz ha jól sejtem, akár a szükségszerűség is lehet ezen világokon értelmezve. Na ez nem tetszik, hangsúlyozom, ezen konkrét kérdések vizsgálatakor.
Segítségképpen, ha azt akarod, hogy a relációs jelek megjelenjenek, az üzenetbe a következőket kell vésni:
< jelhez az < karaktersort,
&rt; jelhez az &rt; sort kell bebiggyeszteni.
A filozófiai rendszerekhez meg bevallom, nem értek, ha pedig valaminek utána fogok olvasni, az a kvantummechanikai inverz szóráselmélet lesz...
Mindenesetre: az én paraszti eszemmel azt tudom mondani, hogy a szükségszerűség az, aminek megtörténtét a világot leíró ismereteink alapján egyértelműen meg tudjuk jósolni, tűnjön is az akármilyen bizarrnak. (Pl. hogy ha bekapcsolsz egy mágnest egy olyan térben, ahová nem tud bemenni az elektron, de még az ő hullámfüggvénye sem, a mágneses tér mégis hatással lesz az elektronra, mert nem a mágneses tér a fizikai mennyiség, hanem a vektorpotenciál? Ez elég durva...)
Aztán vannak a véletlen folyamatok, amelyek kimenetelének megjóslása elvben is lehetetlen.
Meg vannak a kaotikus folyamatok, amik ugyan elvben akár lehetnének jósolhatók, ám a kezdeti feltételektől oly mértékben függenek, hogy soha el nem érhető pontossággal kellene azokat ismerni és beállítani.
Nec és poss nélkül ezt tudom én mondani a szükségszerűségről... Szóval kicsit bajosnak tartom ezeket az elméleteket arra alkalmazni, hogy következik-e a modernitésból a holokauszt, vagy hogy szükségszerű-e. Mivel itt most megint arról van szó, hogy a modális logika lehetséges világai nem az objektív külső világ valós lehetőségei, hanem a propozicionális attitűddel a szöveget, nyelvet létrehozó megszólaló által lehetségesnek tartott világok. Szóval megint olyasmi, ami igen érdekes, de átcsúsztunk bele onnan, hogy a külső objektív valóságot vizsgáltuk, mely szerint is szükségszerű-e a modernitás okán tömeggyilkosságokat elkövetni.
Vaze, ha elolvasnád. Azt mondtam, az összes létező hülyeség, mondjunk összes lehetségest. Messze nem ugyanaz.
Hanem pl. ha úgy használjuk a logikát, hogy bizonyított állításokat valószínű állításokat figyelembevéve vonunk le konzekvenciákat, és ezek valószínűségét stb. akkor így találhatunk megoldásokat. Hasonló ez, mint a fizikai mérések alaptörvénye, ha adott c1, c2, ... valségű Pszi1, Pszi2, ... sajátállapotokból álló állapotod van, és ezt megméred, akkor az összes esetből c1 súllyal a Pszi1-hez tartozó értéket (energia, impulzus, miafasz...) fogod kapni, c2 valséggel Pszi2-t, etc. De ettől még a jövendő bizonytalan.
Nincs Laplace-démon, mint már említettem.
Azt meg, hogy az összes ilyen módon felépített lehetőség mindegyikében ugyanaz ugyanúgy megtörténjen, azt nem hiszem...
Kedves TM! Sajnos ezúttal tájékozatlan vagy. Fogalmad nincs erről a "összes lehetséges világ"-ról. Ez nem hablaty, szerintem nyugodtan olvass utána, ez az intenzionális formális logikának egy alapja. Jól definiálva van, ilyen halmaz, olyan izé, egy ESZKÖZ. Nem arról van szó, hogy sok lehetséges világ van. Hanem pl. ha úgy használjuk a logikát, hogy bizonyított állításokat valószínű állításokat figyelembevéve vonunk le konzekvenciákat, és ezek valószínűségét stb. akkor így találhatunk megoldásokat.
Jaj ez igy nehéz.
A lényeg: Kb 2000 évig szenvedtek a logikával foglalkozók, hogy hogyan magyarázzák az ún modális logika két funktorát: a "szükségszerűt" és a "lehetségest". Persze csak az egyiket kell definiálni, mert poss A = ~ nec ~ A és nec A = ~ poss ~ A persze. (= helyére helyettesits kisebb egyenlő nagyobb jelet, bizta htmlnek értelmezi)
De a lényeg az az, hogy kb a 60-70es évekbe találták azt ki, hogy definiálják egy adott interpretáción belül az adott "világok" halmazát, és ezzel bazi jól tudnak dolgozni. Ugye ha nec A akkor minden világban A, ha poss A akkor van olyan világ amelyben A.
És hogy mi értelme a modális logikának? Van. Például a nyelvleírásban jól jön. És ez már ok. Amúgy sokféle mod. log. van, alethikus meg deontikus meg ez meg az, attól függ hogyan értelmezed tovább a szükségszerűség fogalmát.
Pl. deontikus logikában nem érvényes a (nem tok nyilat rajjzolni sajna)
nec A bólkövetkezik A és
A bólkövetkezik poss A.
Itt nec A értelmezése: A kötelező. poss A pedig: A megengedett. Ez tehát ilyen jogi izéket ír le, persze a nyelvben is. Deontikus modális ige pl. kell, szabad stb.
Nah.
Pöcök: te mindig akkor rúx be ha én nem vagyok ott. Ugy látszik igaza van Jürgennek, télleg elbaszom a bulikat :) Hejhaj kedd du. 5 jó nekem. Pénteken bölcsészkaron sok leánnyal Anti-Valentinnap buli. Van zönö. De maj meglátjuk. Szentendrétől hányok. Vagy pedig Inyenc, s utána gyorsan be a városba, nem akarom megint lekésni utsó hévet, meg barátkozni a Főtéren, különben elég kevesen lesznek megint, éjszakára -15 fokot mondanak, ami ilyen hardcore buliarcokat (...) mint mi, nem riasztik el, de másokat igen. És tapasztalataim szerint Sztén ilyenkor még rosszabb. Pfhüh.
Persze az Ínyenc ajtajában van egy térkapu, amely valami jó helyre pl Las Vegas, Edinburgh vagy Bukarest, nyílik, tehát az Ínyenc nem Szte. Aki nem hiszi, menjen el oda, élvezze a bulit, és lépjen ki az ajt... térkapun 23:00-kor. Meg fogja látni.
A csütörtök jellemzően az "örülökhogyélek"-nap ebben a félévben: stat. fiz. gyakorlat (Szunyogh), Stat. fiz. (Kertész, aki értelmesen magyaráz, viszont mégis elalvásveszélyes az óra, ami ciki, mert fontos), Szil. fiz. (Virosztek, aki eszméletlen jó arc, és ezt nem azért mondom hogy az Erdősi fülébe jusson... :) ), ja és még fizlabor, bár az asszem ezen a héten nem lesz.
Ja és pénteken Hraskó-féle Ált. rel. elm. 2., őt meg illik annyira megtisztelni hogy nem másnaposan megyek. :) Utána meg Kálmán Péter: Kvantum II. Na oda se merek züllötten menni... :) Egyébként szerintem az évfolyamunk eszeveszett KP-fanokból áll, mert a korábbiakhoz képest szédületes létszámban vettük föl ezt.
De ettől függetlenül még megfontolom, ki tudja. Addig még a fejemre eshet egy víziló.
Itt rohadok benn az egyetemen és várom h kezdodjon az oroszom, csak hogy lejelentkezhessek róla (mert minden kurva kurzus kötelező óráimat üti, és ettől mérhetetlenül ideges leszek, én oroszt akartam és megfosztanak a lehetőségtől grrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr!!!!), ráadásul még csak második óra volt matmódszerekből, és már nem ért senki semmit...
Fáradt vagyok és nem biztos hogy haza fogok érni Simpsonsra, ez az igazi baj...
Meg egyáltalán panaszkodhatnékom van. Dani:: beszéltem Lucával, ha te össze tudod hozni magad jövö hét kedd du 4 órára, akkor esetleg összejöhetnénk... és jó volna, mert ezek után ez mondanom sem kelll egyre nehezebb lesz mindhármunknak. Pénteken-szombaton csaphatnánk vmi szolid partit... (szombaton Valentin napi mulatság van az Ínyencben)
TM:: nincs kedved esetleg csütörtökön bejönni a Wignerbe bulizgatni picit? Úgyis lógok még neked régről egy Unicummal...
Na ennyit erről (miről?) úgyhogy mivel még mindig nem fogtunk konstruktív és érdekes témát (mer ezitt alább már nem az igazi, merhogy úgyse) én szomorú vagyok. Méginkább aggódok Vm-ért, aki holafaszba vanmárinnen?????
Ja, Dani: meglett a tárcám, jól emlékeztem h a DD-nek adtam megőrzés végütt,csak az Áron volt az, akiről azt se tudtam, h talalkoztunk :)
Szóval az egész mizériát megúsztam egy kártyaletiltásmajdmegintvisszaiktatáselintézéssel..., tökjó
Na enyi elég szófosásból megyek oroszra...
Legyetek jók, és MIki kivételével csókolok minden kedves fórumlátogatót...
csak cáfolta azt (kicsit Noltézgatva :))), hogy az idő előrehaladtával, a tudomány fejlődtével a világ jobb és jobb lesz. - Persze, a tudomány fejlődése nem garantálja a világ jobbítását, de az egyedüli eszme, ami lehetővé teszi. Épp Hellert tudnám erre idézni: a tudománynak éltető eleme a modernség dinamikája. A megkérdőjelezés és felülbírálat. Hogy bármikor elő lehet állni: amit eddig láttunk, az nem volt jó. Ez persze ritkán történik meg, hiszen egy kísérletileg korrektül megmért törvény olyan nagyon rossz nem lehet. Bár erre is volt példa, lásd az arisztotelészi fizikai törvények elvetése (alapelv: a test állandó egyenletes mozgatásához erő kell, ami egy ésszerű köznapi tapasztalat, de rendes kísérletekkel igazolható, hogy mégiscsak hamis). De könnyen lehet viszont olyan, hogy felismerünk egy általánosabb törvényszerűséget, aminek a jelenlegi ismereteink határesetei. Etc.
Kétség kívül igaz, a tudomány fejlődése lehetőséget ad arra, hogy nem csak jóra használjuk. Erre szoktam azt mondani, hogy egy kiló sóval több tíz féle módon tudok megölni egy embert, akkor ezek szerint a só rossz, mert lehetőséget teremt a gyilkolásra? Kicsit kifinomultabban, de ezzel foglalkozik egy Eco novella is, a Bábeli beszélgetés c. kötetben.
összes létező világban ugyanolyan - ez egy konkrét marhaság. Az az összes létező világ ez az egy. Ez az egy viszont bizonytalan, hogy Tellert idézzem, megtanultuk, hogy csak a múlt létezik, a jövendő bizonytalan. Persze, vannak más elképzelhető világok, de azok mind ilyen "mi lett volna, ha" típusú spekulációk. Azt meg egyenesen kizártnak tartom, hogy valami ezek közül mégiscsak mindegyikben bekövetkezzen.
Ez az "összes létező világ" egyébként jellemző és jellemzően téves fordulat. Az újkori eredete bizonyosan a kvantummechanika kezdeteihez köthető, amikoris bizonyos Everett (azt hiszem, így írják) nem fogadta el a valószínűségi értelmezést. Ezért azt találta ki, hogy minden egyes pillanatban, amikor valószínűségi alapon dől el valami további sorsa, akkor a maga fizikai valójában megvalósul az összes lehetőség, és párhuzamos világok keletkeznek. Namost ez nincsen így, ez a determinisztikus világkép mentegetése. Mondjunk inkább összes lehetséges világot, abból pedig aztán rengeteget el lehet képzelni. Olyant is, amiben nem halunk meg, az ugyanis nem következik semmiféle természeti törvényből.
A filoszoknak pedig célszerű volna végre megérteni, hogy a klasszikus determinisztikus természetfelfogásnak már rég vége, nincs és elvben is kizárt mindenféle Laplace-démon létezése, és ha megértenék a modern természettudomány alapjait, viszonylag kevesebb kétes dolgot mondanának okról, okozatról, szükségszerűségről.
Rózsa: olvass nyugodtan Stiglitzet, itt járt amúgyis nemrégiben azt hiszem, csak aztán ne csodálkozz, ha azokkal emlegetlek egy lapon, akikkel. :)
Helleren nem csak apám volt hanem mellette anyám is :)) Telibe kapta őket a kamera, vót ittho sirás-rivás... :) Szépek, ugye!? (bár nálam szebb úccsincs senki)
A MarxEngelst nem feledem, de nem most :) mert tantárgyfelvétel van most naponta kapok ötszörös idegrohamot azért mert amikor szemináriumra bejutandó 16-ból húznak 6 embert, akkor azon 5 ember közül akik mi ott haverok állunk 4et kihúznak, szerintetek ki maradt ki !? :)
Amúgy Heller persze nem állított az Auschwitzal Gulággal semmit, csak cáfolta azt (kicsit Noltézgatva :))), hogy az idő előrehaladtával, a tudomány fejlődtével a világ jobb és jobb lesz.
Ugye azt mondod, hogy ő a modális 'szükségszerűség' operátort úgy definiálja, mint ma a filozófusok amennyire tudom, hogy az "összes létező világban ugyanolyan", mint hogy meghalunk, és ha ez nem így van akkor nem szükségszerű valami. Ez nekem kicsit még magas, ezért nem mondog biztosan semmit, de szerintem ezzel az elmélettel Auschwitz nem volt szükségszerű, de az, hogy Auschwitz megtörténte az bizony kötve van a "modern" világhoz, mert premodern világban szükségszerűen NEM következhetett volna be ez a hideg, ipari, """tökéletesen végrehajtott""" (csak hál'Istennek megszakított) Endlösung. Nade ezem lehet gondókodni :)
Stirlitz még mindig rulez - gondolta Betegsrác
Stirlitz - gondolta Stirlitz
