Az elsô volt az, amire már válaszoltam (mint arra már utaltam tegnap):
Kösz, (((álnév))), teljesen igazad van. Macintosh-on kélszült az eredeti szöveg, s egy PC-rôl lett fellôve a hálóra. Közben történt valami azzal az ű betűvel. Mivel éppen átgyúrjuk a honlapunkat, most azt az egy betűt külön már nem javítjuk. Vurrrr, hát persze, hogy hívhatod! Visszaküldted a papírokat? Honnan ered a "kirelejzomát"? Sohasem hallottam még!
Tyí, a leborult szivarvégit, a kiskésit, a kirelejzomát, a fűzfánfütyülőjét!
Hiszen még két levél vár válaszra a postafiókban, az egyik jan. 9-én, a másik 11-én érkezett!
Az egyiket közlöm - gátlásaim, félre, félre! -, mert szerintem nem sérti az illetőt:
Sziasztok. :-)
Igazán nem kötekedni akarok, de...
Nézegetem a fórumokat, és találok egy honlaplinket, amelyen azzal foglalkoznak az alkotók, hogy "Írd jól". És mit látok egyből a weboldaluk legtetején? (Mert ugye meglátogattam...)
A következő kiírást:
"Az Írd Jól Egyesület következő közgyélésének ideje: 2000. 09. 22."
Mi az a közgyélés? Eláruljátok nekem? :)))
Üdvözlettel és nem kötekedéssel: ..és itt egy becenév áll
A másik levelet először nem akartam idetenni, de van egy kitétel, ami miatt mégis megteszem. E kitételt alá is húztam benne. Íme:
Esküszöm nem kerestem a topicotokat (indöksz), mégis rábukkantam, amikor
kitolta az arcát a víz alól a felső 100 Törzsasztal téma közé (amit elég
ritkán nézegetek). Eddig is felvállaltam az ügyeletes észosztó szerepét, így
nehezebben, de elfogadtattam magam úgy különböző helyeken, hogy tudják:
kegyetlenül beugatok ha valaki nyelvhelyességi hibát ejt. És elvárom ezt az
én irányomban is.
Namármost, a napokban alakult egy levelezőlista, és ütni-vágni kell a
tagokat, hogy legalább nézzenek utána, ha nem tudnak valamit.
Katasztrófális. Ahogy elnézem ti inkább weblap szinten foglalkoztok a
kérdéssel. Nincs konkrét tervem, de szeretném megtudni, miként válhatok én
is amolyan pásztázó szervvé, aki példátlan vagy példás lapokat talál, vagy
egy problémát feldob, stb. Látom, hogy tavaly februári ez a buli, mégsem
szívesen maradnék ki belőle. Thx. Ezután egy mp3-oldal linkje áll.
Hívhatom őt e rovatba? Itt mindnyájan beszélgethetünk vele, hogy konkrétan mire gondolt. Mellesleg kényelmes lenne, ha lennének szállítóink, akik sokat szörföznek neten, s riasztanak, ha valami riasztót találnak...
Hétvégén igyekszem a Nyelvi Intézetet nyelvileg elintézni, azaz a vesztegelbe teszem majd a nekik szánt levelemet.
A !... és társai tényleg érdekesek, mert a magyarban ezek után három pont dukál, de pl az orosz írásszokások ebbôl egyet már kipipálnak a felkiáltójel aljával, ott tehát: !.. . (Ez utóbbi a mondatzáró.)
Betettem a hármaspontos válaszomat a freemailbe, s mit látok! irdjol@egroups.hu-s levelek! SÓS, aki tuggya, mit kô csinyáni! LvT és vurugya urak, csapjatok a tettek közé! :-)
(Vagy súgjátok meg, mi ilyenkor a teendô.)
Válaszoltam ott egy másik levélre is.
Semmi baj, már választoltam neki. Az AkH. 264. egyértelműen kimondja, hogy a gondolat befejezetlen voltát (vagy, ahogy fogalmaztad, tétovaságát) ill. egy szövegrészlet kihagyását jelölhetjük vele.
RED ALARM! RIADÓÓÓÓÓ!
Érkezett egy segélykérő levél a címünkre! Én nem tudom hitelesen megválaszolni a három pont használatáról kérdez egy rászoruló.
Véleményem szerint a három pont inkább stiláris értékű, azaz oda bárhová ki lehet tenni, ahol az élőbeszéd szaggatottságát vagy gondolatok tétovaságát akarjuk érzékeltetni. De ezek már érdekesebb esetek, más írásjellel együtt:
Gyere!...
Hová?...
Sipirc!!!...
Szerintetek idemásolhatom a teljes levelet a kényelmünk végett?
Segítsetek, kérlek, a választ összeállítani... VAgy egy linket adjunk ide a kérdezőnek?...
SOS, bekapcsoltam a szirénát is. Talán még időben érkezünk, a levél van már egy hetes is.... az elsősegélyről persze lekéstünk, de a másodikról tán nem...vurugya...
Jómagamnak sincs időm (félév!), de 2 feladat közt, esetleg kikapcsolódásképpen talán... Hova tegyük fel véleményezésre (ha tesszük), a freemail-fiók vesztegel-be vagy ide?
vrrru
Azonkívül az 1. mondatban "magyarországi" nagy M-mel, a 2. mondatnak nincs állítmánya...
Vur, Szab v. LvT, elvállalnátok? Most a mhelyemen vagyok, rabóta...
OFF Vurrr: bocs, siettem, kísérôlevél nélkül küldtem el neked a papírokat. Légyszi, ha lehet, még hétfôn küldd vissza! Kösz. ON
A csupa rövid ékezetekk meg a "jelenkezési lap" kiborító! A bal oldali frame-en tegez, a jobb oldalin meg magáz!
Mikor ír már nekik egy nyelvi kommandó???
vu
Kedves LvT, látom, hogy fölraktál már egy csomó mindent. Meg szeretném neked mutatni, hogyan látom a Mac-rôl az oldalt, a betôket. Nem tudod, miként mellékelhetem a hozzászólásomhoz a képernyô képének egy kis részletét?
Kedves phls!
Nos, a tar.hu-ra feltett htmlchr.htm-et teszteltem IE3-mal, IE4-gyel, Netscape 3.5-tel és Opera 3.51-gyel: mindegyik működött. Most hogy letöltöttem az Opera 5-öt, ez nekem is végtelen ciklusban töltögeti az inkriminált oldalt. Meg kell jegyeznem, hogy amit a tar.hu csinál azért, hogy a "reklámfejléce" megjelenjen, az a HTML szempontjából illegális. Amely böngésző komolyan veszi ezt, az nem engedi létrehozni a tar.hu keretét: ennek hatására ő megint megpróbálja, megint és megint és megint...
Ezért most ezt a lapot áttettem IDE, de elküldöm e-mailben is offline böngészésre.
-ibilitás: Ezen szavakban még akkor is rövidnek kell az első i-nek lenni, ha egyébként az -íbilis melléknévben elfogadjuk hosszúnak. Had' írjam ide az ún. paenultima-törvényt, mely a latin nyelv cicerói állapotának hangsúlyviszonyait írja le: Minden – nem simuló jellegű – szó az utolsó előtti szótagja hangsúlyos, ha az hosszú; ha nem hosszú (és van előtte még szótag), akkor az előtte lévő (azaz hárulról a harmadik) szótag kapja a szóhangsúlyt.
Tehát (az aláhúzás a hangsúlyt, az ékezet az eredendően hosszú magánhangzót jelöli): plaudó –gt; plausibilis –gt; plausibilitás (ill. spectó –gt; spectábilis –gt; spectábilitás). Ekként a továbbképzés hatására a hangsúly "eggyel jobbra" lép, nem lesz már nyomaték, ami megnyújtaná az inkriminált i-t.
Persze ekkor a következő i-nek "kellene" megnyúlnia (*plauzibílitás), de nem teszi... (Tipp: talán azért, mivel elég távol került az első szótagtól, és ilyenkor a magyarban is kerülhet másodnyomaték rá...)
Tegnap (pontosabban ma hajnali hÁÁÁÁromnegyed 1 körül) fura dolog történt: egyszer bejött e rovat, bele is másoltam a szövegemet. Az LvT írta www.tar.hu/irdjol/htmlchr.htm címet viszont nem hozta be az IE 4.5-öm, sôt, utána teljesen felmondta a szolgálatot. Mi a kódlapok manója lakozik ott? Ezért a felgyülemlett dolgokra csak most tudok válaszolni.
Kompatibilis: rumci említette, hogy ez ügyben Kis Ádámot érdemes megkérdezni. Kibányásztam ôt a Plenárisból:
Kis Ádám 2000-01-27 23:53:06 (357)
... A kompatibilis illetően a korábbi javasolt írásmód a hosszú í volt, de a helyesírási szótárban nem szerepelt. Az ok az, hogy a hasonló típusú szavakban ez a szótag általában erősen hangsúlyos (tessék megfigyelni a hasonló permeábilis szót). Mivel tételesen csak a rövidülés volt megfogalmazva a szabályzatban, a hosszú írásmód nem, ezért el lehetett érni, hogy a mostani szótárban a rövid alak szerepeljen.
Kis Ádám 2000-04-29 00:42:07 (656)
... Ami a hosszú í-s kompatíbilist illeti, tudtommal ez az alak a Műszaki helyesírási szótárban szerepelt, ugyanott azíonban szerepel a kompatibilitás is (rövid i-vel). Tudomásom szerint olyan szabály, mely szerint ez az í hosszú lenne, nincs. A hosszú í-s alak megváltoztatásában igen nagy szerepe volt a Magyarulez közönségének.
(Ez már phls) Nekem a hosszú í-s expanzíbilis, flexíbilis stb. alakok a kompatíbilissel egyetemben mindig is furcsának, idegennek tűntek; többnyire rövid i-vel hallottam a környezetemben mindegyiket, s én is úgy ejtettem ôket.
rumci: Leg> köszönetem! Ami a kódolást illeti, most LvT-vel lesz több menetünk; elôször az általad említett kódtáblákat fogom kipróbálni.
LvT: Élvezet volt olvasni a "bilis" fejtegetésedet; megérteni már nem annyira sima... nekem. Azért nagyjából fölfogtam.
Itt a mhelyemen bejött rendesen a kódtábla, nagyon köszönöm! Fogok vele játszani, s az eredményt az összes többi adattal egyetemben azonnal megírom.
Videó: Olvasva rumci, LvT és TH hozzászólásait, megfogadom rumci tanácsát: az oldalunkon legyen vitairat a mostani irományom (majd húzok belôle valamicskét), s kerüljenek mellé a többiek írásai is. Kérem a reménybeli szerzôk hozzászólását!
Tony Hiper: A videóról való vitában én is felrakom a kezem. Jöjjön filmesztéta, sörmeccsbíró, mert én már belezavarodtam.
Abban viszont (még) biztos vagyok, hogy a csigalépcsô nem a csigáké, hanem a tulajé. S ha nem mekkmesterrel dolgoztatott, akkor az anyaga nem csiga, hanem vmi hagyományosabb matéria. Ha jelzôi szerkezet lenne, akkor
1. Igaz lenne, hogy a lépcsô csiga.
2. Különírnánk.
Kedves Tony Hyper!
Gáz van! (Istenemre, ifjúságom során ez volt az egyik legkedvesebb kifejezésem az "atomvillanás jobbról" mellett...) A "kompatibilitási kompatibilitás" olyan szépen fejlett blődli, hogy (a) e mellett stílustörés lenne egy emoktikon, (b) a Monty Python fellépte óta talán Magyarországon is világos, hogy e közben nem illik mosolyogni. Különben is, ahogy a rímfaragó tartja: "méltán vész, ki nem látja bennem a kaján ördögöt".
Magam sem akarom parttalanul görgetni a "videó-témát" (HTML-ben írva: <i>videó</i>), de még:
a kérdőjelet eltávolíthatod: a Capreolus capreolus az Artiodactyla rendbe tartozik (avagy köznyelven: az őz valóban párosujjú patás);
a köznyelvben is van vékony hártya jelentése a film szónak: "Filmelőhívás 24 órán belül";
a fejrúgás-ra is lehet hova történő rúgás? és milyen rúgás? kérdéssel kérdezni, de az nem lehet vitás, hogy az előbbi a szabatos, az utóbbi pedig az elterjedtebb;
a magnóba is lehet tisztítókazettát tenni, ugyanakkor a Spectrumomhoz magnókazettát vettem, minthogy kazettás magnó volt hozzá a háttértár; bár ha lett volna Microdrive-om hozzá microdrive-kazettát kellett volna vennem;
legjobb tudomásom szerint a magnetofon eredetileg német terméknév;
mi miközben a csöves erősítőket tesztelteltük, audiofil-nek határoztuk meg magunkat (akkor még nem voltam süket);
mielőtt még eldőlt volna a VHS, Betamax, Video2000 szabványok küzdelme (sajnos a legrosszabb javára) videojátékot játszottunk (N.B. ebbe a cartridge-okat lehetett dugni, amit mi kazettának [videojáték-kazettának] hívtunk: ebből is előállhatott volna a videokazetta szó nem csak a videomagnó-kazettából); újabban a videotelefonok terjednek;
direkt nem szoktam az ismerőseimhez elmenni, amikor megnézik azt a videó-t, amit nyáron készítettek;
pedig szoktak vele vele dicsekedni, hogy hány fejes a lejátszójuk;
persze előfordul gyakran olyan társaság, melyben egyedül én tudom, hogy "objektív" az nem egy tv-műsor: és ekkor nem tudok kitérni az elől a kérés elől, hogy "vegyem már ezt fel a videó-ra";
művelt embertől nem intim helyzetben két év előttig nem hallottam azt a szót, hogy videó (N.B. én egy "adott kört" írtam: ez nem csak a szakértői réteg lehet -- mely egyébként nem mentes a pongyolaságtól (vö. kondi=kondenzátor, tranyó=transzisztor) --, de pl. az a kör is, akiket nem igen tudok egy szóval leírni, de a videotékák korai törzsközönségének IQ-ja nem volt túl magas a mi környékünkön...);
további addendum a szaknyelvhez: nejem jelenleg kékalgákkal foglalkozik, maguk között csak baci-knak hívják őket (ezért egy egyetemi vizsgán azonnal kirúgás jár); ugyanakkor e mellett sűrűn röpködnek a Chroococcales, Hormogonales megnevezések is, amikor egyes definitív csoportjaikat kell névvel illetni;
a plebsz a kémiával sincs tisztában, mégis hipó-t használ (amely eredetileg terméknév)
legvégül: nem hiszem, hogy elvi szempontok lennének az MHSz gyakorlata mögött: ehhez egy külön albizottság kellett volna, mely az egész kérdéskört végigtekinti (pl. hol eredeti a video- előtag, hol jelentéstapadás eredménye; melyek kapcsolhatók a videotechnikához, melyekben eleven még az eredeti jelentéssík; "történeti" elvet érvényesítsenek-e, vagy gyakorlatit; stb.)
Bold: a kezdés: kacsacsorök között b, a vég kacsacsorök között /b. A kurzív ugyanez, i-vel, az aláhúzott meg u-val. Na, ez nem volt szakszeru, de ha értheto, akkor praktikum...
Más: Árulja el valaki, hogy hogyan lehet a kurzív ill. bold szöveget csinyáni!
-------------
Drága Phls, Kedves LvT!
O.K., rövidülés helyett jelentéstapadás, inkább jelzôi, mint melléknévi.
Mindazonáltal video/videó kérdésben még mindig nem vagyok meggyőzve (még megingatva sem) annak ellenére, hogy phls néhány esetben (szexvideó, videóőrület) cáfolni látszik engem. Ezeket az eseteket inkább szabályt erősítő kivételnek tartom.
Elöljáróban phls-nek: „…a videós cikkemben nyelvi hibákat is találtál. Megkérlek, írd meg (itt, nyilvánosan), mert most, hogy megújítjuk a webhelyünket, itt az ideje a tisztogatásnak."
Nos, idézzük fel, amit írtam: „A cikk logikailag (és… hmm, hát igen: nyelvileg is - de hát a nyelv színtiszta „logika, de nem tudomány") rossz nyomon jár…"
Véleményem szerint ezzel nem azt írtam, hogy nyelvtanilag hibás. Azt írtam, hogy „…nyelvileg … rossz nyomon jár…". Ezzel azt szándékoztam kifejezni, hogy a nyelv logikája szerint (is) tartalmaz hibákat. Ezek a hibák pedig épp azok, amikről itt vitatkozunk.
---------------
Csapongok.
„A vide?kazetta pl. nemcsak a milyen? kérdésre felelô video- elôtagot hordozhatja magában, hanem lehet jelentéssűrítô összetétel is: mibe való kazetta?"
(Továbbá fel lehet tenni a „hová való kazetta?", a „milyen célra használható kazetta?", a „mihez való kazetta?" és a „mivel lejátszható kazetta?" kérdéseket is.)
Mivel a „videóba való kazetta" értelmesen válaszol a „milyen kazetta?" kérdésre, ezért továbbra is úgy vélem, hogy a szerkezet jelzői. Logikailag is helytelennek tartok valamit nem a saját, hanem valami másnak a tulajdonságával jelölni. Ezért tartom, hogy a videokazetta video- előtagjára kérdezni a „milyen kazetta?" kérdéssel kell, hiszen ezt megválaszolni sokkal rövidebb lépés (videojelek rögzítésére szolgáló kazetta), mint a „mibe való kazetta?" kérdésre (videojelek rögzítésére szolgáló készülékbe való kazetta).
Cifrázhatjuk a dolgot azzal is, hogy a videokészülékbe nem csak olyan kazettát tehetünk, ami videojelek rögzítésére szolgál, hanem adapterkazettákat, fejtisztító kazettákat, gyerekzár-kazettákat, és a „mibe való?" kérdés alapján ezeket is videókazettának (sic!) kéne minősítenünk. Pedig nem.
Éppen így a levestésztára is a „milyen?" kérdéssel helyes kérdezni (mert bár minden esetben valamilyen jelzô felel a „milyen?" kérdésre, de a jelző nem minden esetben főnév). Ha a boltban tésztát kérek, az eladó sohasem azt kérdezi, hogy „mibe való?" tésztát, hanem hogy „milyen?" tésztát. (Pedig nem hiszem, hogy az élelemiszerbolti eladóknál vizsgakövetelmény lenne a nyelvehelyesség). Én meg mondom, hogy levestésztát. Ő meg megérti.
„…másodlagos jelentései még a kazetta, esetleg az ebben lévô szalag és - fôleg - az ezen lévô film is."
Mi a film szó jelentése? (Persze szigorúan köznyelvileg.) A film szót hallva a köz nem vékony hártyára fog gondolni, hanem olyan műalkotásra, ami jellemzően celluloidszalag hordozóra felvitt fényérzékeny anyagra (filmre) készül, és leginkább nyilvános vetítőterekben, ún. mozikban tekintheti meg a nagyérdemű.
Ha azt mondom, hogy „megnézek egy filmet", akkor ugye gondolhatsz arra, hogy moziba megyek, de arra is, hogy valamelyik tévécsatorna programját nézem, és arra is, hogy kihoztam a videotékából valamit, és azt fogom megnézni.
Mire gondolsz, ha azt hallod, hogy: „videót nézek"? Arra, hogy a beszélő elővett egy videokazettát (videót?), beletette a videomagnóba (videóba), és most az abban lévő szalagon (videón?) rögzített videojeleket értelmezhető képpé átalakító televíziókészülék képernyőjére mered. A videojelekből pedig összeállhat a gyerek születésnapja, sörmeccs a haverokkal, a születendő lányom UH-képe, egy ásatás videodokumentációja, de akár egy film is.
Tehát köznapi értelemben a videofilm nem lehet videó, mert akkor egy speciális műfajként kellene megjelennie, ami csak és kizárólag videojelekkel készíthető, és csak videóval interpretálható (a videó mint műfaj - kísérleti videofilm - jelenleg még elég szűk körben létezik, ezért vitánk szempontjából nem tartom perdöntőnek), ellenben a videofilm nembéli jellemzője az, hogy egy (egyébként akár 72 mm-es Technicolorra készült) műalkotás videojelekkel videoszalagra rögzített és videomagnó (videó) segítségével nézhető változata. Vagyis: milyen film? Amit videomagnetofon segítségével nézhetek meg.
„Pl. sem a csigalépcsô, sem az Ady-vers, sem az ôzgerinc nem jelzôs szerkezet (már csak azért sem, mert ez utóbbiakat általában különírjuk)."
Próbálom a csigalépcső-t nem „milyen?" kérdéssel értelmezni. A következők jönnek ki:
Kinek a lépcsője? Csigáké. (birtokos jelző)
Miből készült lépcső? Csigából. (eredethatározó)
De ha - mint a köznyelv is teszi - a csigavonalban emelkedő lépcsőre gondolok, akkor bizony a „milyen alakú?" kérdésre válaszol.
Az Ady-vers valóban kötőjeles, de az őzgerinc egybeírandó akkor is, ha konkrétan egy páros(?)ujjú patás csontvázának tengelyéről van szó, és akkor is, ha - az alaki hasonlóság miatt - az őzgerinc-nek nevezett sütőformáról, esetleg magáról a sütiről. (Nyam-nyam.)
------------------
LvT!
Remélem a kompatibilitási kompatibilitásodra vonatkozó mondatod mögül csak véletlen maradt le a viccet jelző szmájli! Mer' ha nem, akkó az gáz.
„Tartom továbbra is, hogy a videó jelentése még nem konkrét, úgy mint a magnóé (mely helyett éppen az audió is lehetett volna a megfelelő szó)…"
Tartom továbbra is, hogy a videó szó jelentése konkrét. A magnóval (pláne audió-ként) való párhuzamot azért nem tartom helyesnek, mert amikor a mágnesszalagos hangrögzítésre szolgáló készülék elterjedt, a keresztségben - vszeg. a gramofon analógiájára (Bakos szerint németből, bár a német a magnetofont tonbandgeräte-nek [kb.: hangszalagkészülék] nevezi) - a „magnetofon" (kb.: mágneses hang) nevet kapta. Az audió azért nem lehetett (volna) a megfelelő szó, mivel - videó még nem lévén - egyszerűen nem volt megkülönböztetve a videótól (pontosabban: a hanggal való kapcsolatára a -fon utótag utal). Az angolok ugyanezt a készüléket nemes egyszerűséggel tape recorder-nek (szalagos rögzítőnek) hívják. (Aztán amikor a technikai fejlődés súlypontja átkerült angol nyelvterületre, az újabb készülékek elnevezése is tükrözte ezt. A kazettás magnetofon neve németben kasettenrecorder, angolul casette recorder [a. m. kazettás rögzítő]).
Amikor a videojelek rögzítésére szolgáló készülék elterjedt, Mo.-n videomagnetofon nevet kapott, ami már önmagában is egy nonszensz, hiszen jelentése kb.: látható mágneses hang. Ennek ellenére videomagnetofonként elnevezni logikus lépés volt, mert a) működési elve ugyanaz, mint a csak hangrögzítésre szolgáló magnóé; b) a csak hangrögzítésre szolgáló magnótól való megkülönböztetés végett az elnevezés kibővült a video- előtaggal, jelezve, hogy ez a magnó képjeleket (is) tud rögzíteni. Ez az - önmagában szigorúan véve nonszensz - elnevezés rövidült a nép ajakán videóvá. (Ugyane készülék neve németben, angolban egyaránt videorecorder, kb.: videorögzítő, képrögzítő.)
„Egy kör sokszor használta az ilyen kifejezéseket, minthogy ez volt a foglalkozása, hobbija, így "rövidítettek", mint a fotó esetén. Amikor a plebsz számára is elérhető lett ez a terület, a zsargon (szleng) belépett a köznyelvbe."
A videó szó evolúciójában sem értek egyet. A plebs számára ma sem elérhető az a terület, ahol a video- mindennapos, és nem hiszem, hogy a zsargon lépett be a köznyelvbe. Vagyis nem úgy. A dolog valahogy úgy történhetett, hogy a videotechnikával foglalkozó szakemberek kifejlesztették a videomagnetofont (ők még nem a videó-t). A professzionális felhasználásra szánt készülékek után megjelentek (és elterjedtek) az otthoni felhasználásra szánt videomagnetofonok (home video). Ekkor találkozott a plebs először számottevően video- előtagú szóval, és mivel a videomagnetofont baromi hosszúnak tartotta (az ember esendő, tehát lusta), lerövidítette először videomagnó-ra, majd videó-ra, a magyar nyelv ejtési szabályainak megfelelően szóvégi hosszú ó-val. Csak megjegyzem, hogy a professzionális felhasználók (ebbéli minőségükben) még ma is bejátszó magnót, recorder-t, VHS-magnót, beta-magnót, kamerát, camcorder-t mondanak, nem videó-t, éppen azért, mert a videomagnóknak (videóknak) számos szabványa és funkciója van, amit a profinak fontos megkülönböztetni, a köznyelv viszont nem vesz róla tudomást.
„A videós elsősorban a felvételt készíti, aki videózik, az pedig csak passzívan nézi, ráadásul mindkét szerkezet "neve" videó."
Szerénységemnek egzisztenciális okokból egy időben muszáj volt iparszerűen videofölvételeket készíteni különféle családi eseményeken. Mindig videózni hívtak, és sohasem arra gondoltak, hogy csak passzívan fogom nézni őket. És mindig kamerát vittem magammal, nem videót, és mindig a kazettát kérték tőlem, nem a videót.
---------------
Nna, a magam részéről a video-/videó vitát lezártnak tekintem, véleményeket szívesen veszek, de e témában csak akkor fogok hozzászólni, ha új körülmény merül fel, nem akarom magam ismételni. Mindenesetre nagyon kíváncsi lennék mostmár azokra a (hivatalos) érvekre is (nem csak feltételezésekre!), amik alapján a MHSz tesz különbséget video- és videó között.
-----------------
python
„Tény, hogy az angol nyelv tegező formája befolyásolta az Interneten kószáló emberek nyelvezetét…"
Szerintem a neten általános tegezésnek nem az az oka, hogy az angolban formailag csak a „you" létezik, és nincs külön szavuk a magázó megszólításra. Ezzel együtt az önözés az angolban is létezik. Ne kérdezzétek, hogyan, én magam sem tudom, de valamikor olvastam egy cikket, amiben ez ki volt fejtve, hogy milyen szövegösszefüggésben/beszédhelyzetben jelent a „you" tegezést vagy magázást. Ha valaki tudja, tegye közzé.
A netes tegeződésnek szerintem egyszerűen szociológiai oka van: a netet használók túlnyomó része fiatal, ebből adódóan a) magától értetődő egyszerűséggel tegezi le a másik - ismeretlen - user-t, aki jó eséllyel hozzá hasonló korú; b) életkori sajátosságként természetes módon távol áll tőle a feltétlen tekintélytisztelet, ami ugyancsak a tegeződést erősíti.
Más: nem egyértelmű, hogy mi ellen akarsz lázadni. A J-LY megkülönböztetése ellen, vagy a kettő egybemosása ellen. Magam részéről sajnálatosnak tartanám, ha az ly kiveszne (pedig előbb-utóbb ki fog), és mindent j-vel fognak írni. Ők. Majd. Mi akkor már nem írunk.
OFFFFFFFFFFFF
Ez itt semmi, csak a Zindex mindig azt írja ki, hoyg azonos hozzászólás. Ezzel a hozzászólással csak azt próbálgatom, hogy ki a hunyó.
ONNNNNNNNNNNN
TH, kösz a videós észrevételeidet. Nem mindenben értek egyet veled, de többszörösen is hasznosak voltak. Lássuk csak:
1. A cikket Dreamweaverben készítettem, s a kész állományokat elküldtem az egyik tagtársunknak, Ivánnak, lôné föl a hálóra. Nálam az általad – jogosan – kifogásolt autós rész még helyes. Most az itthoni gépemrôl másolom ki, egyetlen változtatással: a kkkkk helyén persze a kisebb jel állt (nem merem itt sem leírni magát e jelet), a szóalakváltozás vagy a származtatás jele. Gyanítom, hogy ez okozta a gubancot, s örülök, hogy te észrevetted ezt. Sajnos, e gubanc nem merül ki az értelemzavaró hibában, hanem egy további teljes mondat eltűnését és az utána következô bekezdések stílusának megváltozását idézte elô ("beragadt" a kurziválás). Ez utóbbit persze rögtön észrevettem, de nem izgatott, mert az egész webhelyünk tartalmát rá 1-2 nappal módosítottam, beleraktam az új tagnévsort stb., de azt Iván már nem FTP-zte el. Én meg bizony szégyenszemre elfeledkeztem arról, hogy a meglévô anyag tartalmát összevessem az eredetivel. Tehát akkor ez utóbbi:
"Az önálló szavak általában jelentéstapadással keletkeztek az összetételbôl: autó kkkkk automobil (azaz szó szerint 'önmagától mozgó'); videó kkkkk videokészülék vagy -kazetta. Metró szavunkkal ez még a franciában történt: ott a metropolitain 'városi' szó metro elôtagja kapta meg az egész szó jelentését, s mi e szót vettük át tôlük."
2. Apróság: a fenti jelenséget te mindig rövidülésnek nevezed, de az enyhén mást jelent. Ezt a fajta szóalkotást jelentéstapadásnak hívják. A video- elôtagot is jobb jelzôi, mint melléknévi szerepűnek nevezni. Az más lapra tartozik, hogy nem minden jelzô, ami a milyen? kérdésre felel. Ld. alább.
3. No de essenek már szavak a lényegrôl! Szerintem ebben majdnem egyetértünk. Abban mindenképpen, hogy a videót akkor írjuk hosszú ó-val, ha önállósodott jelentésében, már magyar szóként áll; ez mindenekelôtt maga a videó mint készülék (nyilván fônév). Hogy nem a szófaja a lényeges ebben, arra a monó, a sztereó meg a kiló jó példa. Viszont véleményünk különbözik abban (s úgy nézem, más lényegesben nem), hogy szavunk vajon fölvett-e egyéb jelentést is. Szerintem igen (s történetesen azok is fônevek), szerinted nem (bár ennek néha te magad is ellentmondasz). Kifejtve:
Úgy tapasztaltam, hogy másodlagos jelentései még a kazetta, esetleg az ebben lévô szalag és – fôleg – az ezen lévô film is (mint az egész videomicsoda célja, végterméke). Nem állítom, hogy megfigyeléseim föltétlenül mérvadók, de sokszor hallottam környezetemben a videó szót ezeknek a szinonimájaként, ezért írtam néhány példát rájuk a cikkben. A szótárírók dolga, hogy kodifikálják-e ezen jelentéseket. Az más lapra tartozik: nyelvművelési szempontból hasznos-e, hogy egy friss jövevényszó ennyire rátelepszik egy fogalomkörre; a mondatot most nem folytathatjuk úgy, hogy "... , kiszorítva ôsi magyar szavakat, úgymint kazetta és film." :-) Egyébként a videónak 'videofilm' jelentését te is igazolod a szexvideó szóval vagy a videóôrület meghatározásával.
Viszont még ha nem vesszük is tekintetbe a videó szó e tágabb értelmét, csak a 'videokészülék' jelentését, akkor is helyénvaló jó néhány összetétel. A vide?kazetta pl. nemcsak a milyen? kérdésre felelô video- elôtagot hordozhatja magában, hanem lehet jelentéssűrítô összetétel is: mibe való kazetta? A videóba való. (Vö.: levestészta stb.) Így értelmezve pedig egyrészt mindenképpen jogos a hosszú ó, másrészt lényegében ott tartunk, amit írtam a cikkemben: mindkét alak helyes, s majdhogynem csak szemléleti különbség van köztük. Azzal az érveddel, hogy a videoszalagra nemcsak "látványjeleket" lehet fölvenni, nem nagyon tudok mit kezdeni. Világos, hogy jól összefogva selyemzsinórnak is használható, de ez már eltér a tárgytól... Viszont ide tartozik, hogy nagyon csalóka ill. néha felületes dolog, ha egy összetétel fajtájára csakis abból következtetünk, hogy úgy-ahogy értelmesen felel a milyen? kérdésre. Pl. sem a csigalépcsô, sem az Ady-vers, sem az ôzgerinc nem jelzôs szerkezet (már csak azért sem, mert ez utóbbiakat általában különírjuk).
Ezzel kapcsolatos utolsó észrevételem. Abból, hogy vmihez a video- elôtag járul, még nem következik, hogy az összetétel jelzôs szerkezet. Nyelvünkben nemigen fordul elô ilyesféle elôtag; most hirtelenjében csak a barkácsot tudom elôkapni (egy picit más a kül-, bel- stb.). S bár a barkácsmunka szerintem jelzôs szerkezet, a barkácsanyag már nem (mihez való anyag?). Így nem érzem, hogy a videofilmjei által elhíresült sztár video- lenne; szerintem ô már videósztár (ld.: filmsztár). Azaz: maga a művész nem a fénnyel, hanem a videóval (=filmmel) kapcsolatos. A többi összetételed meghatározásával egyetértek, természetesen továbbra is kivétel a vide?klub. E szóra szerintem uaz igaz, mint a -sztárra: a videofilmek vetítésére, élvezetére alakult klub nem a fényhez (látványhoz), hanem a videofilmhez, azaz a videóhoz kötôdik inkább. Így ebben nálam ?=ó.
4. Végül: írtad, hogy a videós cikkemben nyelvi hibákat is találtál. Megkérlek, írd meg (itt, nyilvánosan), mert most, hogy megújítjuk a webhelyünket, itt az ideje a tisztogatásnak.
Az a hozzászólásom, amire reflektálta csak szegény phls-nek szólt, mivel elpanaszolta, hogy a Mecjén a böngésző nem az alapbetűre teszi a "humlautot", hanem mellé, pl így: o". Mivel Mac-et még csak flowcytométerek "belsejében" láttam, így nem tudok hozzászólni egyelőre a problémához: ez a "kódlapozás" éppe az én offline információgyűjtésem a Mac "lelkivilágáról".
Ha ez nem jön be, akkor a már tudom, hogy a következő kérdésem ez lesz phlstől: "szereti-e" a Mac az Arial betűtípust?
Szóval, csak lődözünk, hátha valamit eltalálunk...
Kompatibilis ügyben kompatibilisnek érzem magam, de őszintén be kell valljam, abban a kérdésben, hogy a videoklub és a videóklub egymástól tartalmilag különbözik-e, vagy helytelen-e az egyik, és ha igen melyik?, nos, ebben a kérdésben egyelőre nem alkotok véleményt, mivel a dolog cseppfolyós. Ekkép a szösszenetem nem is arról szólt, hogy kinek van igaza: phlsnek, rumcinak, Tony Hypernek, a "grémiumnak", vagy annak aki (esetleg) rosszul szedte a helyesírási szótárt...
Erről szólt: a videó mint önálló szó, néhány éves. Azelőtt is létezett, de kb. olyas stílusértékkel, mint a cigi, buli, stb. Azelőtt nem létezett, csak egy rosszul megalkotott latinizáló előtag volt az audio- helyett azokban a kifejezésekben, melyek a hangtechnika vizuális "párjai". Egy kör sokszor használta az ilyen kifejezéseket, minthogy ez volt a foglalkozása, hobbija, így "rövidítettek", mint a fotó esetén. Amikor a plebsz számára is elérhető lett ez a terület, a zsargon (szleng) belépett a köznyelvbe. Tartom továbbra is, hogy a videó jelentése még nem konkrét, úgy mint a magnóé (mely helyett éppen az audió is lehetett volna a megfelelő szó), bár Tony Hypernek igaza van: a példám szerencsétlen volt. A videós elsősorban a felvételt készíti, aki videózik, az pedig csak passzívan nézi, ráadásul mindkét szerkezet "neve" videó.
Nem mondtam, hogy a bio- hosszú -ó-val terjedne. E példa lényege az lett volna, hogy amíg a video- csak előtag volt, nem volt kérdés, hogy röviden vagy hosszan írjuk az összetételekben (mint ahogy ez nem kérdés a bio-nál). De a video- időközben még összetételeiben a "videotechnikával kapcsolatos" jelentést vette fel (háttérbe szorítva a "nézhető, képi" jelentést), ugyanúgy a bio- értelme is átértékelődik és egyre több olyan kifejezésben jelenik meg, ahol az eredeti értelmében nem szerepelhetne. Ennek hatására a közvélemény egyrészt "rövidít", másrészt a hasonló kezdetű összetett szavak első tagjából elvonja az sosem létezett bió szót, mely már természetesen hosszú magánhangzóra kell hogy végződjön. Ez aztán vissza fog hatni a bió elvonásának alapjául szolgáló összetett szavakra, ahol egyre tömegesebb lesz a hosszú magánhangzós írásmód, melyet az MTA kodifikálni fog.
Ez természetesen egyelőre a részemről paródia, amely azonban megvalósulhat. Célja, mint írtam, megvilágítani azt a felemés helyzetet, amelyben jelenleg a videó szó áll. Előbb volt videomagnó (videóklub, stb.) szavunk, mint videó. Tehát ezekben a rövid magánhangzó a történetileg indokolható; ugyanakkor a köznyelv a videomagnó szóban a -magnó tagot már inkább magyarázó-pontosító értelműnek tartja (megkülönböztetésül a videofelvevőtől), így az egész átértékelődik a videó szó összetételévé (melyből ez utóbbit éppen hogy elvonták). Tehát a tyúk megszülte a tojást.
Ebben az időpillanatban tartunk. Amit mi most gondolunk, a rövid ill. hosszú -o-s összetételekről (most csak a vide(o/ó)--ról beszélek), az csak ajánlás lehet a köznek, maradandóságáról az eljövendő évek fognak "nyilatkozni".
A magam részéről a hosszú -ó-t támogatom, pusztán azért, mert mint botcsinálta "latinos", egyszerűen bánt maga a video- előtag, melyet valószínűleg egy meglehetősen műveletlen valaki alkotott meg, miután kölcsönkapott egy latin szótárt, melyben megtalálta az audio szót igeként, hozzá megkereste "képi" párját a video személyében (ez is ige!)... Nem csak a magyar nyelvet erőszakolják folytonosan.
Én a "hejesírást" nagyon fontosnak tartom, minden hozzászólásomat a fórumban kétszer is átolvasom, hiszen engem minősítenek az itt-ott felbukkanó hibák. Mivel az Interneten személyesen szinte alig ismerünk valakit személyesen, ezért csak írásank alapján tudnak minket megitélni. A broadband hálózatok elterjedésével biztos csökkeni fog a szöveg jelentősége, de nem fog elveszni...
Tény, hogy az angol nyelv tegező formája befolyásolta az Interneten kószáló emberek nyelvezetét, de a közvetlen beszéd (írás) szerintem nem jelenti azt, hogy nem számítanak hibáink.
Lehet, hogy egyeseknek nem szokása, de én még ICQ-s csevegéseim alatt is szép kerek mondatokat formálok.
Időnként ellátogatok egy-kéz IRC csatornára, ahol szinte minden társalgás így kezdődik:
1) sza!
2) csááá!
1) hogy vagy?
2) jóól :)
A J-LY dolgokat én sem szeretem, de nem sokat tehetünk: elfogadjunk, vagy lázadunk. Idővel megszoknánk, ha egyszer csak az MTA-ban kijelentenék: "Jól van, a J-LY eltörölve, ezentúl csak J van".
Írtak erről egy humoros cikket (mármint a j-ly-ról) a CHIP magazinban, vagy valamely számítástechnikai magazinban, nekem tetszett,
A windows-1250 teljesen megoldja a magyar nyelvu írás problémáit (fogalmam nincs, hogy a maces, UNIX-os környzetek mit csinálnak velük), az iso-8859-2-t tudniuk kell ezeknek is, de abban nincs megoldva az idézôjelek és a gondolatjel (valamint a latin betus szláv nyelvek betuinek) problémája. Elvben a UserAgent-bôl olvasható ki az oprendszer (ezt CGI-ben is meg lehet tenni), de van, hogy a böngészô nem adja meg ezeket az adatokat.
Nagyon köszönöm a -bilis ügyében tett kimerítô hozzászólásod. Tényleg kimerített. :-) De azt hiszem, sikerült megértetned velem a dolog lényegét. (Mint írtam, kérdeztem errôl már latin szakot is végzett magyar nyelvészt, de azt mondta, fogalma sincs a dolgról. Úgyhogy dupla gratuláció.) Azért még néhányszor el fogom olvasni, hogy interiorizálni tudjam.
Még csak most kezdek magamhoz térni LvT kompatibilitási magyarázatából, de mivel a felét se értem, engem teljesen meggyőzött. :-)
Video/videó kérdésben:
Fenntartom, hogy összetételek előtagjaként, melléknévi értelemben video-, rövidült formájú főnévként, videomagnetofon (és csak videomagnetofon) jelentéssel videó. (Részletesebb kifejtését l. korábban, a 1211-ben).
Véleményem szerint a „felveszem videóra" fordulat (a „nézem a videó"-hoz hasonlóan) nem abból alakult ki, hogy „videoszalagra rögzítem a jeleket", hanem abból, hogy „videómagnó segítségével rögzítem a programot". V.ö. a „fölveszem magnóra" fordulattal. Ebben is a „magnó" a rögzítő készüléket jelenti, nem a jeleket hordozó mágnesszalagot.
Éppenígy korábbi álláspontomhoz következetesen ragaszkodva, nem hiszem, hogy a bio- hosszú ó-val terjedne (én még nem tapasztaltam), és amíg egy bio- előtagú szó nem rövidül főnévvé (mint az autó, fotó stb.) addig nem hinném, hogy lesz bió szavunk.
