Ez bőbeszédű válasz volt.:-) Hát,nem akarok védeni senkit,de én az általad használt jelzőt másra raknám át,még mindig ennél a lapnál maradva.Rendszeresen vettem egy ideje,most már nem annyira,és a helyzet úgy látom változatlan...de ne menjünk ebbe bele.
Nem tudom,aktuális-e még,de én A Nagy Könyv c.szavazásnál Dosztojevszkijre szavaztam,és A Karamazov Testvérekre.Sajnos kiesett,amennyit láttam belőle...
Éppen egy Vonnegut könyvet olvasok újra(Időomlás),ezért keveredtem ide...:-)
Az a bizonyos mondat(Ha nem K.V. az Isten,vagy Isten nem hozzá hasonló,nagy szarban vagyunk.) az egyik kedvencem amúgy.Ja,és ezt hol olvastad?Nem a Hammerben?Mert én ott bizony,és tudok örülni,hogy szépirodalommal is foglalkoznak nem irodalmi célú újságokban.
A Nagy könyvről még annyit,hogy pozitív valahol a dolog,bár én párszor felvontam a szemöldököm.Azért jó hogy van.
Tényleg katasztrófálisak szoktak lenni az irodalmi filmek,én az 1984-et is sokkal erőteljesebbre csináltam volna,de az Éj anyánktól sem voltam oda...Asszem abban benne van a Mester is pár percig.Nem biztos,mert már rég láttam.
Meg aztán ez tényleg olyan dolog,hogy kinek mit mond el egy mű.Itt a közelben van egy színház,ahol egyszer műsorra tűzték A Karamazovokat.A szobaszínházban.
Négy színésszel.Nem láttam,de iszonyú rossz előérzeteim vannak...Aki olvasta tudja miről beszélek.Olvastam pár ajánlót az előadásról,és már ott lejött,hogy a krimi-szálra összpontosítanak,holott annyi más dologról (is ) szól.Nem is tudom,hogy lehetett besűríteni egy filmbe,én minimum három részből csinálnám meg.
Hallottam azt is,hogy színpadra viszik Pesten A Mester és M-t,nagyon furja az oldalam,milyen lehet színpadon.
Tényleg nem vagyok filmgyűlölő,de sokszor nem lehet visszaadni az eredeti mondandóját egy történetnek bármennyi speciális effektussal sem.De előfordul.
Az is elszomorított,hogy Kurt nem volt ott a 100ban...
nem, valóban nem rosszak a kötelezők. igaz, nekem most szerencsém van, mert én 13. évfolyamos képzésben könyvkereskedelmet tanulok, és most igen sokat olvastatnak velünk 20. századit, főként posztmodernt... engem mondjuk a magyar posztmodern prózával és lírával lehet büntetni. na persze tisztelet a kivételnek, de tényleg. de világirodalomból olvastunk Pynchon-t, Coetzee-t, Capote-t, meg a jó ég tudja, még miket, de azok elég jók is, sőt.
ebben igazad lehet. az olvasók és az (emelt díjas esemeses) kiszavazósó-nézők halmaza nem nagyon metszi egymást.
cserhad, nekünk a huszadik századból egy külföldi könyv se jutott. illetve egy igen: a kis herceg, kb. nyolc éves korunkban, hogy biztos senki ne értse. :-(((
persze hogy nem rosszak a kötelezők (kivéve a vörös és fekete. az egy büntetőkönyv.) csak nagyon egysíkúan vannak válogatva. legalábbis nekünk úgy voltak. mindig csak a 19. századi nagyregény, Hugo, Dickenks, Jókai orrvérzésig, mintha azóta nem írtak volna semmit. :-(
erről van egy elméletem.. miszerint amíg iskolába kell járni és kötelező olvasni, addig ugye a nagytöbbség olvas, igaz, csak azt, amit kötelező. ha iskola után nem olvas, akkor nincs nagyon más olvasmányélménye, mint ezek. viszont, ha hall a nagy könyvről, akkor azonnal szavazni kíván, merthogy ő is "entelektülel", úgyhogy szavaz abból a kevésből, amit ismer. már persze ha elolvasta egyáltalán. de ha azt tanulta az iskolában, hogy az egri csillagok nagyszerű, hatalmas és meghatározó mű, akkor arra fog szavazni, és kész. úgyis már csak idealizálódott emlékei vannak róla...
Azért nem lehet azt mondani, hogy az összes kötelező olvasmány sz.r. Én például szerettem néhányat. Nekünk a 20. századi világirodalomból 5 könyvet adtak, és ebből 4-et olvastam. Ezek mindegyik jó, és csak ajánlani tudom. (Semprun: Nagy utazás, Salinger: Zabhegyező, Bulgakov: Mester és Margarita, Golding: Legyek ura). Tény és való, hogy én is nagyon szenvedtem Jókainál, vagy épp a Vörös és feketén, de azért vannak jó könyvek is. Egy barátom tavaly végzett tanárként magyar-töri szakon. Most, kénytelen újraolvasni egy csomó mindent, merthogy csak fel kéne készülni az órákra, és azt mondta, hogyha valaki újra elolvassa a "közelezőket" úgy, hogy nem kötelező, akkor sokkal jobbak. Azonkívül sok műhöz fel kell nőni, és "felnőttebb" fejjel teljesen mást jelent egy "kötelező", mint diákk korban.
no igen: a net egész más kategória mint az emelt díjas sms :-)
nekem egyébként is az Ötösszámú a kedvencem (illetve holtversenyben van a Titán Szirénjeivel) -de a Micimackóval vagy a Herripotterrrel nem lehet versenyezni. Az ő marketinggépezetük a mörcsendájz és mozibiznisszel megtámogatva midntent visz. A kispárna és bögreipar elsöprő túlerejét egyszerű könyvekkel nem lehet legyőzni :-)))))
Számomra teljes rejtély egyébként, hogy kötelező olvasmány hogy talált utat a listára? Én minden kötelező olvasmányt gyűlöltem, és nem tudok olyan osztály/iskolatársról, aki nem. Mi csak a sci-fit szerettük :-)
(persze akkoriban olyasmik is megjelentek sci-finek álcázva, mint pl. Borges. Vonnegutot is akkor szerettem meg :-))))) )
Az sms már tényleg népbutítás, de a képeslapos-internetes ingyenes szavazást jó dolognak tartottam. Ha mindenki a "sláger" Ötösszámúra szavazott volna, biztos előkelőbb helyen végez Vonnegut.
Végre megtaláltam a gyűjteményemből hiányzó Virágvasárnapot. Olcsó is volt, az azonban csak a vásárlás után keltett gyanút. Aztán belelapoztam, és feltűnt, hogy néhány oldal nyomdahiba miatt egyszerűen nincs meg. Most vagy én b.szt.m rá nagyon, vagy ebből a kiadásból (keményfedeles Maecenas) másnál is előfordult ilyesmi nyomdahiba? Ha nem, akkor én vagyok lúzer.
Hát azt hiszem, egyetérthetünk, hogy KV nem az a széles körben (el)ismert, mindenkinek egyformán sokat mondó kultúra, mint amik bekerültek. A legtöbb döntősnek megvan az az óriási fórja, hogy kötelező olvasmány... Persze, hogy azokat ismerik.
Másrészt meg még mi itt is elég megosztottak vagyunk, hogy melyik Vonnegut a kedvencünk, melyikre szavazunk/szavaznánk... Sőt, én egyedül se nagyon tudnám eldönteni, melyik a kedvencem tőle.
már levették az sms-ek alapján legnépszerűbb tízes listát, de nekem úgy rémlik, tízből legalább hét gyerekkönyv volt (na jó, a kis herceg határest, akkor csak hat :-) de így is elég egyértelmű, melyik korosztályok szavaztak. :-(
néphülyítés magas fokon. szvsz aki olvas, annak nem kell sms-ezős ríeliti-sós parasztvakítás ahhoz hogy tudja, mért szereti a könyveket. :-(
Sok értelme valóban nincs a szavazásnak, hisz messze nem reprezentatív a felmérés. Bizonyos korosztályok képesek ezreket el "esemesezni", gondolok itt a fiatalabb néprétegekre. Talán ennek tudható be, hogy 100-ba bekerült négy Harry Potter mű is. (Elnézést a HP rajongóktól!) És nem hinném, hogy egy HP olyan értéket képvisel, mint mondjuk egy Vonnegut mű, vagy Merle, vagy Dosztojevszij, vagy Ken Kesey, stb. Szóval mindezek tükrében tényleg nem meglepő, hogy nem került be Vonnegut mű.
és nem tűntem el, csak kint voltam a Könyvfesztiválon, végigdolgoztam a négy napot, most második napja egyfolytában olvasok, alszom, fürdöm, eszem és teljes erőbedobással regenerálódom :) rámfér rendesen.
Az ilyen szavazások nem feltétlenül a valódi értékkel bírő műveket emelik ki (...egymilliárd légy nem tévedhet). Emiatt nem is nagyon érdekelt, nem is szavaztam, de a műsorba belekukkantottam. Na az aztán élmény volt!
A versengő művek amire számítottam: agyonhype-olt Márai meg Kundera.
Hello!Végre megtaláltam azt a topicot! Nem tudom, nézitek-e a Nagy könyv című műsort, de tök furcsa, hogy nincs Vonnegut könyv a legjobb 150 között. Ebből következően a legjobb 100 között se lesz. Más. Tudom, a könyvekből készült film-adaptációk legtöbbször elég gyatrák, de azért érdekelne az Éj anyánk és a Bajnokok reggelije is. Egész véletlenül nincs meg valakinek VHS-en, vagy file-ban?
Úgy emlékszem senki nem tudja, hogy mikroszkópikus méretűre kicsinyített kínaiak okozzák a zöld halált, csak Fu Manchu mondja el Nárcisz-11-nek(?). Így a névadásnak sem lehet köze a kínaiakhoz/sárgákhoz.
Nem akartam ellentmondani, csak játszani. Hamis állításból minden következtetés helyes. Pl.: Ha Vonnegut az isten, akkor én most értem, hogy mi a faszomról beszélek?
