A méret kérdésében a válasz nem egészít ki: az egyszótagos szavak hány fonémasak?
Csak írott változatok vehetők figyelembe, írod.
Akkor szíveskedj megmondani, milyen sumér nyelvemlékek veendők figyelembe, továbbá a magyar szavak milyen korban történt lejegyzését kell ezekkel összevetni?
Érdekelne, milyen módszerrel történik az etimonok meghatározása. Különösen érdekelne ezzel kapcsolatban, hogy hangzó vagy írott változatokat vesznek-e figyelembe. Ezzel kapcsolatban még inkább érdekelne, milyen módszerrel történt a hangrögzítés a sumér korban.
A baj csak annyi, hogy az ún. ősi jegyek nemcsak hogy az indiánok népzenéjében, de a lelassított madárhangokban is kimutathatók. Egyébként meg a régi stílusú magyar népdalokról ma már tudjuk, hogy többek között a középkori vágánsköltészetből származnak. Ami igazán ősi, az a zsoltározó stílus, de az annyira egyszerű forma: vmi do-re-mi kezdet, némi recitálás, majd esetleg egy ereszkedés, mindez parlando-rubato (vö. pl. Szivárvány havasán), hogy rokonság bizonyítására alkalmatlan.
De mindez persze zárójelbe teendő, hiszen a nyelvrokonság kutatásakor a nyelvek és nem a népzenék rokonságát vizsgáljuk.
Kedves Kis Ádám!
Én ilyen meghatározását tudom:*Etimon = valamely szó ősi alapformája, amelyből származik. Vagyis a
magyar szókincs 68%-a sumer eredetű, de legalábbis megtalálható a
sumer nyelvben, mint ősi alapforma, ezért jelentheti azt is, hogy a
sumer származik a magyarból.*
Kedves LvT!
Csak részletekben tudok válaszolni írásodra.A poligonális összehasonlításnál a nyelv mellett fontos a zenei összehasonlítás is.
Első sorban a NÉPDAL.
Hogy első körben ne távolodjunk el annyira a nyelvtől.
"A magyar népdal - olvashatjuk Kodály Zoltánnál - az egész magyar lélek tükre, a magyar nyelvvel egyidős; a magyarság történelme során kialakult és az évszázados - évezredes - használatban csiszolódott népzenei hagyomány anyanyelvünkhöz hasonló érték. Benne mindannyian magunkra ismerhetünk, belőle mások is megismerhetnek bennünket".
A magyar népzene gyűjtésével egyidőben a finnek is kezdik népdalaikat gyűjteni. Ilmari Krohn 1893-1933 között adja ki a finn népdalok gyűjteményét, amelyben megállapítja, hogy "a magyar és finn népzene közt párhuzam nem vonható, mert a finn zene diatonikus, s régi dallamaik közt is csak pentachordot találni".
Bartók Bélának A magyar népdal című műve 1924-ben jelent meg 320 ősi magyar dallammal. "Mit adott a magyar szomszédainak és mit kapott tőlük - teszi fel a kérdést" Bartók Béla, majd így folytatja: Szomszédaink lényegesen nem befolyásolták sem a régi, sem a mai magyar dallamvilág kialakulását, sőt valamennyien többé vagy kevésbé hatása alá kerültek. Így esett, hogy régi, a keleti örökséghez tartozó dallamaink feltünedeznek a tót, a horvát és a román gyűjteményekben. "
Bartók Béla 1936-os törökországi gyűjtőútja alkalmával Adnan Saygun török népzenekutatóval a kelet-törökországi yürük népcsoportnál 90-nél több népdalt gyűjtött. E gyűjtemény anyagát Magyarországon 1976-ban adták ki. Az előszóban ezeket olvassuk: "A rendelkezésemre álló anyag elegendő bizonyítékot enged meg a legközelebbi rokonságra, vagy ahogy mondanám, mindkét anyag azonosságára. Ez az azonosság megdönthetetlen bizonyítéka ezen dallamok korának, mely utat mutat a Kr.utáni VI-VII. századokba. Ebben az időben az anatóliai yürükök ősei valahol Európa és Ázsia határán, más török törzsek szomszédságában, a magyarok ősei pedig a Kaszpi- és a Fekete-tenger között éltek". A yürükök között járva Bartók így emlékezik meg: "Alig hittem a fülemnek: uramfia, hiszen ez mintha egy régi magyar dallamnak változata volna".
„Egyedül finn a nép rendelkezik gazdag zenei gyűjteményekkel zenéje azonban annyira távol áll a magyartól, hogy eddig lényeges egyezéseket kimutatni nem sikerült…
A magyar népzene minden jelenségét, aminek sem az európai, sem a körülálló népek zenéjével kapcsolata nincs, keleti eredetűnek kell tartanunk… letörölhette az idő a magyarság arcáról a keleti vonásokat, lelke mélyén, ahol a zene forrása fakad, ott él még egy darab őskelet…
A magyarság ma legszélső idehajló ága a nagy ázsiai zenekultúra évezredes fájának, mely Kínától Közép-Ázsián át a Fekete-tengerig lakó különböző népek lelkében gyökerezik" (Kodály Zoltán).
Vikár László 1955-ös kínai útja után a következőket írta: "A kínaiaknál sok olyan dallamot találtunk, amelynek a magyar dallamokkal való rokonsága kétségtelen".
Szabolcsi Bence , 1954-ben számos kínai gyűjteményt végigtanulmányozva így fogalmaz: "A régi magyarság vagy valamelyik összetevője hozhatta magával a mi énekkultúránkat Belső-Ázsiából. A stílus kohóját ott kereshetjük valahol a Szaján vidékén és az ordoszi sztyeppék és a Kínai Nagy Fal vonulata között… a magyarság döntő népeleme belső-ázsiai jellegű".
Vavrinecz Béla szerint "Kodály halálával e szépen haladó zenekutatás megtorpant. A mai kutatók megelégednek a finnugor rokonság emlegetésével".
Az ujgurok énekeiről már Stein Aurél a XX. század elején is megemlékezett írván, hogy "dalaik számomra igen dallamosnak hangzottak, és gyakran emlékeztettek azokra a dallamokra, amelyeket régen hallottam a magyarországi országutakon és folyókon".
Du Yaxiong kínai zenekutató a ma Kína területéhez tartozó ujgur- és jugarok lakta területen végezte zenei kutatásait 1982-ben, melyeket a következőkben összegezte: "A yugurok és magyarok népdalai között sok a közös vonása. Nemcsak pentaton, hanem ereszkedő dallamú, hangsúlytalanul végződő, kvintváltós mindkettő. Azonosak a visszatérő dallamok zenei komponálásai is.
A jugarok őrzik régi dallamaikat; ezek összecsengenek a Bartók és Kodály által gyűjtött ősi magyar zenével… a hunutód jugarok dallamvilága és a magyar zene ősrétege közös tőről fakad… a hun népdalok a magyar népdalok fontos forrásainak egyikét képezik".
Magyar népzene-stúdiumot Kodály Zoltánnál hallgatott kínai Zhang Rei a Kína területén élő török nyelvű nemzetiségek között dolgozott és a kínai Zenetudomány 1985/2-es számában a következőket írta:
"Amennyiben a jugar népdalokat összevetjük a magyar népdalokkal, hasonlóságokat fedezünk fel hangnemben, szerkezetben és ritmusban.
Az ottani és a velük összehasonlított magyar népdalok egy és ugyanazon dallamúak; olyan egyformák, hogy alig fedezhetünk fel különbséget köztük, még akkor sem, ha az egyes dallamszerkezetet felcserélnénk… ".
A jugar és a magyar népdalok "ősrétege" között Csajághy György a következő egyezéseket mutatta ki:
- a (szekond-, kvart- és kvint-) pentaton dallamok körén belül a dallamtípusok azonos ("ótörök") csoportba tartoznak;
- a jugar és magyar dallamok többsége moll jellegű; - hasonló az ereszkedő-kvintváltó dallamszerkezet;
- időnként meglepőek a hasonló díszítések;
- mindkét dallamvilágban meghatározó a páros (2/4, 4/4) ütem;
- mindkét népzenére jellemző az éles és a nyújtott ritmus, gyakori ezeknek a torlódása.
- A magyar népzenéből jól ismert szinkópa a jugaroknál is gyakori;
- a dallamvégződés mindkét dallamvilágban hangsúlytalan, a főhangsúly az ütem első hangjára esik;
- összefüggés állhat fenn a jugar népdalok 7-8 szótagszáma és a magyar "kétütemű ősi nyolcas" verselési módozat között;
- hasonlóak a lakodalmas és más népdalokhoz kötött szokások, tréfás rigmusok, csúfolódó szövegek;
a dallami hasonlóság még a nem értő hallgató számára is megdöbbentő.
Persze, nem is szakértőként. De míg dilettáns volt, addig nem gondolta magáról hogy szakértő. Félre ne érts, felőlem megoszthatod gondolataidat a világgal, csak ne csodálkozz, ha hülyének néznek. Az általad kifejtett érveket nagyjából 10x megcáfoltuk, de te továbbra is mondod a magadét. Innentől kezdve tényleg nincs más, mint a lesajnálás. Tényleg gondolkozz, olvass, tanulj, de ne csak azt, amivel száz százalékban egyetértesz! Jelen pillanatban nem azért nem lehet vitatkozni, mert más platformon vagy, vagy élből elutasítanám/-nánk a magyar-sumér nyelvrokonságot, hanem azért, mert azokat alapokat nem ismered és fogadod el, amelyekből kiindulva vitatkozni lehetne. Ha megkérdezném milyen igeidők voltak/vannak a magyarban, nem tudnád felsorolni, de jössz a szóösszehasonlítással. Nem ismered a teljesen egyszerű szavak levezetését sem (amelyeket írott példák is alátámasztanak), hogyan akarsz bármit is összevetni? Felsorolsz ad joc szavakat, míg az ellenpéldáktól eltekintesz. Képzőről, toldalékoktól, kiejtésről megfeledkezel. Miről vitatkozunk akkor. Én azt mondom, az alma gyümölcs, mire te: Nem, mert a Föld gömbölyű. Bizonyítani pedig még mindig nem bizonyítottál semmit, a felorolt szavak azért, ezt bevallhatjuk az írásos emlékek alapján is, nem bizonyítékok. (A kínai nü és a magyar nő hasonlít, jelentésük is hasonló. Akkor a magyar a kínaiból származik? Vagy a kínai a magyarból?)
*Kedves nick25!
A felsorolásod, amennyiben a "stb" az összes többi nyelvet jelenti, tökéletes. Csak irreleváns. Én is hasonlítok minden emberre a világon.
Kis Ádám* Kedves Kis Ádám! Olvastam Kiss Dénes könyvében,hogy a Sorbonne nyelvészei összehasonlították a világ élő és holt nyelveit számítógéppel.Arra voltak kiváncsiak,melyik nyelv tartalmazza a legtöbb ősetimont.Eredményül kijött az,hogy a magyar nyelv 68% ősetimont tartalmaz.A finnugor nyelvek 27% ősetimont tartalmaz,az ótörök nyelv 29%,a szankszrít 12%,az angol 5%,a latin 5% ősetimont tartalmaz.Ősetimon=sokezer éves egyszótagú szó.Ezen az alapon miért ne lehetne a magyar nyelv több nyelvvel rokon?
Kedves LvT!*> Amennyiben látod értelmét,folytathatjuk a vitát itt.
A gond az, hogy nemigen látom. Megterhelő nekem, hogy te vagy az 53. nick, akivel ugyanazt kell megrágni.*
Mindenesetre én folytatom,aztán meglátom reagálsz-e rá.El kell mondanom azt,hogy lenyűgöző a kapacitásod.Én magamról nem mondhatom el ugyanezt,mert betegségem akadályoz az írásban,a könyvek lapozásában.Más lapozza a könyvet helyettem,a szöveget pedig diktálom.
Kedves ratón!
Minden szakértő dilettánsként kezdte.Aztán olvas,tanul,kutat,vizsgázik,publikál.Én olvasok,tanulok és gondolkodom.Neked válaszolva azt tudom írni,amit a plenárisba írtam:*Elmondom azt hogy hogyan gondolom.A magyar nyelv rokonságban áll a finnugor nyelvekkel,az ótörök nyelvvel,az ógörög nyelvvel,az ószláv nyelvvel,az etruszk nyelvvel,a sumer nyelvvel,az akkád nyelvvel stb.Az a problémám,hogy itt csak a finnugor rokonságról lehet beszélni. Ezek szerint mindig a magyar nyelv kölcsönöz a szláv,török,latin,német stb. nyelvektől,és fordítva nincs példa.Én nyelvészeket idéztem,tehát érveim nagy része szakmai volt.A sumer szavak,amelyeket írtam, megtalálhatók különböző forrásmunkákban.Másrészt itt többen azt feszegetik,hogy én mennyire vagyok szakértő,és nem azt,hogy a poligonális szórokonítást vagy a binárist tartják mértékadónak.Továbbá, véleményem szerint a poligonális összehasonlításba bele kéne venni a zenei,a régészeti,néprajzi,DNS stb. adatokat is.*
Nem akarlak megbántani, de azt kell mondjam, az a baj, hogy dilettáns vagy. Esetünkben ez annyit jelent, hogy nem vagy tisztában alapvető dolgokkal. Bár ezerszer lelmondtuk, a finnugort még mindig nyelvnek tekinted, még mindig összekevered a genetikai és a nyelvi rokonságot. Nagyjából az az érzésem, hogy olyan ez a vita, mintha elmennél egy orvoshoz, hogy a szaporodásról beszélgess vele, és kijelentenéd, hogy a szaporodás legelemibb szerve az agy, mivel innen indul el a nemi vágy. Ezután bármit mondanak neked, ragaszkodni fogsz ehhez. Nos, az orvosok ilyenkor egyszerűen elküldik az illetőt, vagy simán hülyének nézik. Ne csodálkozz, ha alapvető nyelvészeti dolgokkal nem vagy tisztában, akkor a nyelvészek hasonlóan reagálnak. (És a dilettánsoknak az elzavarása nem tudományos "sznobság". A cipészek sem szeretik az olyan embert, aki ugyan nem tud megtalpalni egy cipőt, de mégis cipésznek adja ki magát.) Szóval csak csatlakozni tudok LvT-hez, és azt tudom mondani, olvasgass olyan műveket is, amik a finnugor rokonságról szólnak, ne csak olyanokat, akik azt megcáfolni vélik. Előbb ismerd meg az "ellenséged", hogy le tudd győzni. ha ez hiányzik, csak a levegőben vagdalkozol.
> Amennyiben látod értelmét,folytathatjuk a vitát itt.
A gond az, hogy nemigen látom. Megterhelő nekem, hogy te vagy az 53. nick, akivel ugyanazt kell megrágni.
Másrészt azért sem látom a vita értelmét, mert úgy tetszik nekem, hiába írom, amit írok, ,az pusztába kiáltott szó marad. Idézem magamat a Magyarulez plenáris #4694-ből:
„A nyelvrokonságnak semmi köze a genetikai rokonsághoz. Ez pedig itt egy nyelvészeti topik, és mi a nyelvet, annak rokonságát vizsgáljuk. Az egyéb szempontú rokonságok esetén akérdések és a válaszok is mások, meg a topik is más, amin ezt megtárgyalják. (Mellesleg az antropológiai rokonságnak sincs köze a genetikai rokonsághoz, mert az antropológiai típust sokkal a környezethez való adaptáció alakítja ki, mint a genetikai meghatározottság. Ezért aközött sincs korreláció, hog yvalaki milyen rasszba tartozik, és milyen haplotípusba tartozik a mitokondriális DNS-e, ill. az Y-kromoszómája alapján.)”
Ennek ellenére te megint a DNS-sel jössz az alábbiak szerint.
> Másrészt nem elég csak a nyelveket összehasonlítani.Be kell vonni a zenét,néprajzot,DNS-t,régészetet stb. a poligonális összehasonlításba. Összevont tudományágakra van szükség.
Eredeti diplomám szerint molekuláris biológus lennék. Sosem hallottam, hogy szavakból hogyan lehet DNS-t kivonni. Ha pedig nem lehet belőlük DNS-t kivonni, akkor a DNS-vizsgálat nem is alkalmas nyelvészeti kérdések tisztázására.
Továbbá nekem két szülőm volt, a két szülőmnek két-két szülője, az négy nagyszülő, azoknak szintén két-két szülője, az nyolc dédszülő s í. t. Ha vesszük a mitokondriális DNS-t, akkor az csak arra válaszol, hogy anyám anyjának anyjának … anyja ki volt. Ha vesszük az Y kromoszómát, az apám apjának apjának … apját adja meg. Teljesen plauzibilis, hogy anyai ágon az jön ki, hogy szláv vagyok, apai ágon az, hogy török. Ha vesszük a gyermekeimet, akkor ők már anyai ágon lehetnek németek, miközben az anyanyelvük pedig már magyar. Mire válaszol a genetika? Az biztos, hogy nem a magyar nyelv eredetére.
Szeretsz matematikai példákat hozni. Nos, most én is azzal élek: a „gyűrű” fogalma teljesen más az algebrában és a geometriába, de ezektől is eltér a házasságkötő előtt, a csillagászatban stb. Egy nagy nulla jön ki abból, ha ezeket valamiféle összehasonlításban egalizálni akarjuk. Ugyanígy más a „magyar” fogalma a zenében, a néprajzban, a DNS-t tekintve, a régészetben és a nyelvészetben. Ezek csak annyira hasonlíthatók össze, mint a Szaturnusz gyűrűje az egész számok gyűrűjével.
Én maradok a nyelvnél, a többi nem érdekel, vagy nem *itt* érdekel.
> Nem elég összehasonlítani a magyar és finn,lapp,vogul,osztják nyelveket.Be kell vonni 10-20 más nyelvet is.
De még egyszer ismét, megkérdem: mi legyen a hasonlítást végző függvény. Aki ignorálja az analízist, annak a 69 és a 96 azonosnak tűnhetik, csak elemenként el kell őket forgatni. Aki szöveg típusúra formázza le az Excelben a cellákat, annak a 12 nagyobb lesz, mint a 112. Ekkor persze az illető jöhet akár azzal, hogy a matematikusok tévednek abban, hogy a 69 és a 96 nem egyenlő, illetve, hogy a 12 kisebb, mint a 112; minthogy neki poligonálisan nem ez jött ki. A hasonlításra használt függvény a lényeg, nem a gonalitás.
> Az * R * hangzóhoz tartozik az úR, HeRR, MR, féRfi… stb. fogalomcsalád
Írd csak ki azt az MR-t: mister lesz belőle. Csak azt tudnám, hogy ez miért jő inkább ide, mint a mutteR, meg a motheR, meg a sisteR, meg a lat. soRoR ’nővér’, meg a lat. socRus ’anyós’, meg a lat. uxoR ’feleség’, meg a m. nővéR, meg a m. aRa stb. ..?
Javaslom, hogy mielőtt ilyen blődséget elfogadsz, vegyél egy mély levegőt, és tiszta fejjel, valamint néhány szótárral felvértezve gondold át a dolgokat
> Az *M* hangzóhoz tartozik a Mama, Mother, Mutter …stb. fogalomcsalád
Volt egy Ferdinand de Saussure nevű svájci nyelvész, aki olyan a nyelvészetben, mint Newton a fizikában. Saussure-t nem érdekelte a nyelvtörténet, sőt némileg lebecsülte. Őt a nyelv elméleti alapjai érdekelték, a nyelv rendszere, struktúrája. Éppen ezért az ő általa megteremtett iskolát strukturalizmusnak nevezzük.
Mivel Saussure nem volt tekintettel a nyelvtörténetre, éppen azért még a délibábos nyelvészet által is megkerülhetetlen az a híres megállapítása, hogy a jelölt (azaz a fogalom) és a jelölő (azaz a konkrét szó, a hangtest) nem függ össze. Nincs tehát olyan, amit te itt állítasz, hogy hangzókhoz fogalomcsaládok tartoznának.
Csak két szócsoport van, ahol a jelölt és a jelölő tényleg összefügg. Ez egyik ilyen csoport a hangfestő és hangutánzó szavak. A kakas ugyanúgy kukorékol, a víz ugyanúgy csobban stb. szerte a világon, ezért ezeket a természeti hangokat nagyjából ugyanúgy fogja minden nyelv egymástól függetlenül visszaadni (az adott nyelv hangzóállományának lehetőségei közt). Ezért ezek bár szerte a világon hasonlóak, a rokonság demonstrálására alkalmatlanok, mert nem egymás függvényei, hanem egy külső változóé: a természeté. Ezen kívül persze a ’kör’-nek, ’asztal’-nak stb. nincs hangja, így semmi alap arra, hogy ezek a jelentések tükröződjenek a hangtestekben, itt teles mértékben érvényesül Saussure megállapítása.
A másik csoport a gyermek- és dajkanyelvi szavak. Ezeket nem a környezet utánzása határozza meg, hanem az a tény, hogy a kisgyermek. Elsőnek az ajakhangokat (m, b, p), majd a fogínyen képzett zárhangokat (n, d, t), ill. a szájpadon képzett zárhangokat (g, k) ejti. A magánhangzók közül pedig elsőnek a legnagyobb szájnyílással ejtett ajakkerekítés nélküli a-t, ill. a legzártabb ajakkerekítés nélküli i-t. Bármi próbál is kimondani a gyerek, első három szava a [m]ama, [b]aba, [p]apa lesz. És vajon mik azok a fogalmak, amiket egy első szavait formáló gyermek meg akar nevezni: a legközelebbi hozzátartozói az anyja (mama), az apja (papa), a kistestvére (baba), a nagyszülő (mama, baba), az étel (papa, papi).
Ezt persze a felnőttek is tudják, ezért magukat is úgy nevezik meg, hogy a gyerek ki tudja ejteni. Ezért tulajdonképpen ezek is hangutánzó szavak, és mivel a kevés hangból kell kikeverni kevés fogalomra szót, ezért szükségképpen is nagyfokú véletlen egybeesés lesz a nyelvekben egymástól függetlenül. Azt azért megjegyezném, hogy a mama nem feltétlenül jelöl mindig nőnemű szülőt, a grúzban pl. az apát jelenti. Ugyanígy az ójapánban az ’anya’ szóhoz tartozott a papa hangsor (a mai japánban egy általános p > f > h változás eredményeképpen ma az alakja haha), hasonlóan a baba magyarul ’kisgyerek’, a szláv nyelvekben ’nagyama’ is(!), az arabban és a törökben viszont ’(p)apa’ (vö. Ali Baba név). A gyermek- és dajkanyelvi szavak sem alkalmasak nyelvek közti összehasonlításra.
E cikk zárásául idézhetném a nyelvész kiskátéjának egyik pontját: Őrizkedj a hamis barátoktól*!
(* Nyelvészetileg a ’hamis barát’ az egy olyan szó, nyelvi alakulat, amely valamivel hasonlónak, azonosnak mutatja magát, de valójában nem az.)
Kedves LvT!
Valóban nem olvastam Mario Alinei könyvét.Én csak felhoztam példának,hogy nemcsak finnugor rokonságra vannak bizonyítékok,hanem etruszk-magyar rokonságra is.Viszont olvastam Kiss Dénes könyveit,Varga Csaba könyvét,Marácz tanulmányát,Götz László könyvét,Puskás Gyula könyveit,Pap Gábor könyvét,tanulmányoztam a Czuczor-Fogarasi Nagyszótárt stb. Kb. 80 könyvet olvastam nyelvészeti témában évekkel ezelőtt. Ennek ellenére folyamatosan kérdezek,mert tanulni szeretnék.
A magyar nyelvnek számos törvénye van.Szótagokból áll.Valamikor minden szótagnak külön jelentése volt.A mássalhangzókhoz fogalomcsaládok tartoznak.Nem egy fogalom,hanem több fogalom. Az *M* hangzóhoz tartozik a Mama, Mother, Mutter …stb. fogalomcsalád
Az * R * hangzóhoz tartozik az úR, HeRR, MR, féRfi… stb. fogalomcsalád
A * GY * hangzóhoz tartozik az *eGY * / egy az Isten / A mássalhangzó-párokhoz is fogalomcsaládok tartoznak.Nem egy fogalom,hanem több fogalom.Így van ez a K+R gyök esetében is. Ami a poligonális összehasonlítást illeti,az annál közelebb áll a tudományos módszerhez,minnél több témában történik az összehasonlítás.Nem elég összehasonlítani a magyar és finn,lapp,vogul,osztják nyelveket.Be kell vonni 10-20 más nyelvet is.Másrészt nem elég csak a nyelveket összehasonlítani.Be kell vonni a zenét,néprajzot,DNS-t,régészetet stb. a poligonális összehasonlításba. Összevont tudományágakra van szükség. Amennyiben látod értelmét,folytathatjuk a vitát itt.
Kedves Kis Ádám!
Képzeld, én is ugyanígy jártam.Aztán cselesen átmentem a chat részlegbe, ahol szintén kéri, hogy regisztráld magad először. Na OTT viszont már lehet választani az irányítószám helyett a Hungary-t, és utána már minden megy simán!
Próbáld ki!
Kedves Klubtagok!
Miként tanácsoltátok, megkíséreltem a belépést. Azonban ez a ravasz Yahoo feltett néhány kérdést, közöttük a ZIP-kódomét. Megadtam a hazait, erre közölte, hogy ilyen az USÁ-ban nincs, biztos rosszul adtam meg az országkódot. Pedig nem osszul, sehogy sem adtam meg, nem lévén rá módom. Nem volt ilyen kérdés. Szerintetek mi a teendő?
Kis Ádám
Nem reg inditottam egy Yahoo klubot,
magyaroknak. A kluban van faliujsag, fotoalbum, hirek,
linkek, chat, naptar. Termeszetesen mind hasznalhato a
tagok szamara. Tagjaink a vilag minden reszebol
szarmaznak, es termeszetesen Magyarorszagrol is.
Belepes egyszeru, csak feliratkozol a Yahoo "free
mail"-re, akor kapsz egy hasznalo nevet. A hasznalo
nevvel lehet feliratkozni a kluba. A feliratkozaseol
ertesitenek az uj Yahoo mailen keresztul. Varom
latogatasod, es remelem hogy tagjaink koze lepsz. Ha
tetszik masokat is meghivhatsz.
I have started a new club, "Hungarians in the World" check it out, and make this club the meeting point
for Hungarians
from around the world. You can leave masages in Hungarian, English or any language,possibly
some of us will speak it. Lots of photos of Hungary,
customized news link, and interesting links and people
http://clubs.yahoo.com/clubs/hungariansintheworld
If you a Yahoo member, to become a member of this club, just go to theWeb address below:
http://edit.clubs.yahoo.com/config/sjg?.k=D4E3736eb70EjgOs
