Az a kisebbik baj, mert szeretkezni sem tud. Az egyik volt kolléganőm egy olyan pasival él együtt, aki nem tud kisbabát csinálni, viszont a szexel semmi gondja nincs.
Valamiért jó volt neki, hogy az orromra kösse, sajnos nem kapott csereinformációkat. ;)
Bár nekem egy szavam sem lehet, a nagylányom tökegyedül megcsinálta a karácsony előtti takarítást. Igaz, nem tökéletesen, de ahhoz a 0-hoz képest, amire én ráértem volna, egy álom volt :-)
A fiam szobájába gólyalábon kell belépni, de nem érdekel, max egyszer fogok egy vasvillát, és kazlat rakok a szanaszét dobált könyvekből/papírokból/kártyákból. Jó lesz nyáron tábortűznek...
Néztem a lányommal az Aktivitit. (Üvegtigrises arcok miatt) Feladvány: Merevedési zavar! Kérdi Luca, az meg mi? Mondom, olyasmi, hogy nem tud járni! Erre elkezdedett nevetni és dobta a témát! Merthogy szerintem ismeri a fogalmat!
Még ovodások voltak a lányaim, amikor az ovónök szoltak, hogy a gyerekek nyári szünet után az elsö etkezéseknél nem ültek le, azt várták, hogy valaki odavigye es alájuk tolja a kisszéket :-)) Azota is sokat gondolok erre....
Éppen az a baj a "mai" (nem is mai, mert már 30 éve is ez volt a problema) gyerekekkel, hogy agyonpatyulgatjuk őket. Az a gyerek jár jól, aki már kicsi korától arra kényszerül, hogy igenis "segítsen" a háztartásban. Amit te hátránynak érzel az éppenhogy hatalmas elény, de ez csak utólag bizonyosodik be!
(Mondja ezt egy 31 és egy 30 éves lány anyja.)
Én ha ujra születnék, máshogy csinálnám, nem putyulgatnám őket korántsem annyit....
Aki ilyeneket mond, az nem egészen normális szerintem. Az, hogy egyedül neveled a gyerekeidet, nem azt jelenti, hogy 100000%-osan legyél jelen. Szerintem akkor is kell segíteni egy nagyobbacska gyereknek a háztartásban, ha már nagyobbacska. Ha összefirkálta az ajtófélfát, akkor törölje le, ha behozta a sarat, söpörje össze, a szobájában tanuljon meg rendetrakni, stb., Egy anya nem azért van, hogy ő legyen a házirabszolga. Szerintem.
Ez a rövid véleményem, nem kívánok velejéig hatolni a dolgoknak.
Miután jól atbeszéltük a szörtelenitési problémáit, és nemi kisebbségi problémákat koedukált munkahelyene, esetleg visszatérhetnénk a gyerekeinkre :-) Azt probaltam volt elemezgetni, hogy én egyedülálló anyaként felnöttebb partnerként kezelem a gyerekemet. Van aki még életében állt sorban postán, teregetett, bevásárolt stb. Nekem jo erzés, hogy a lanyaimban megbizhatok, de kaptunk olyan kritikát is, hogy kihasználom öket, hiszen még gyerekek.
MOndjuk könyvelésben 23 nővel együtt dolgozni sem egy leányálom, de mindegy... meg ne kövezzetek, de utálok olyan helyekre járni, ahol csupa nő van fiatal korom óta, a terhesrendelést is amiatt utáltam, mert olyan tyúkólszerű volt az egész...
(Tiszta hülye vagyok, mert állandóan azt olvasom topiccímnek, hogy Kopaszodik a kicsike)
A könyvtárosnők, különösen, ha magányosak, egy bizonyos kor után elég fárasztóak tudnak lenni... Van Szív Ernő barátunknak erről egy piszok jó írása, de nem emlékszem már melyik kötetében.
