Az nyilvánvaló, hogy neked sincs semmi fogalmad erről, azért szaladsz ilyenkor mindig a lexikonhoz, és szófacsarással szeretnél rájönni, hogy miről van szó, aztán persze, hogy csak hülyeségekre futja utána...
Sajnos azonban az etimológiai szótárból nem fogod megtudni, hogy már Euklidesz idejében miért különbözették meg élesen az axiómákat a posztulátumoktól.
Lexikonok helyett érdemesebb pl. Szabó Árpád ide vonatkozó írásait olvasni, ő legalább értett is ahhoz, amiről beszélt.
"Szerintem úgy, hogy a valószínűségi függvénnyel leírható elektronfelhő egy téves elképzelés.
A valószínűségi hullám csak matematikai hókuszpókusz, de nem valóság."
.
...hiszen a valóság az a vasúti sín, a kalapács, a Metropol újság, meg a tökfőzelék. :)
Amit a két szemünkkel látunk, és a kezünkkel meg tudunk fogni.
A többiről meg csak információt gyűjthetünk megfigyeléssel és kísérletekkel, különféle eszközökkel, és ezek alapján modelleket állíthatunk fel a leírásukra. A modell pedig nyilván nem a valóság, de ilyen értelemben soha nem is lesz az, mert ezek már nem a sín, a kalapács, az újság, meg a tökfőzelék, nem a hétköznapi értelemben vett való világ.
"Isten hozott nálam öcsém, ez a való világ, Pénz, drogok, fegyverek, na meg a pinák."
szükségképp igaznak tekintett állítás...; bizonyítás nélkül elfogadott, ... nélkülözhetetlen feltevés...; valamely állapot, jelenség, okozat bekövetkeztének előfeltétele, követelménye;
Tehát megállapíthatjuk, hogy logikailagdestrukt-nak volt igaza, amikor 'elvont', 'megszemélyesítő' módon úgy fejezte ki magát, hogy: "Einstein... megállapodott a fénnyel," ;-)
"Minden méretben és energiatartományban ugyanazok a törvények működnek a világon. Tehát a newtoni fizikának a szubatomi tartományban is érvényesnek kell lennie."
Igazad lehet abban, hogy ugyanazoknak a törvényeknek működni kell mérettől függetlenül.
Csakhogy nagyon kis mérettartományban, ahol a részecskék igen nagy sebességgel mozognak, már nem elegendő a newtoni fizika.
Például itt már van jelentősége az elektromos és a gravitációs hatás késésének, amivel a newtoni fizika nem számolt.
De bejön a rezonancia jelensége is, amellyel szintén nem foglalkozott a newtoni fizika.
Einstein éppen ezt csinálta. Megállapodott a fénnyel, hogy mindig ugyanannyi legyen a sebessége. Ahelyett, hogy kísérlettel megvizsgálta volna, hogy a fény tényleg úgy viselkedik-e, ahogyan ő gondolta. Ez az kísérleti alapot nélkülöző "megállapodás" vezette el Einstein a hibás relativitáselmélethez.
Tehát mégiscsak kell valami kiinduló támpont, valami megfigyelés vagy kísérlet, amelyre az elméletedet építheted.
"Talán érdemesebb lenne a már mérésekkel, kísérletekkel kimutatott tényekből kiindulva meghatározni alapfeltevéseket."
Igen, én is ezt tartom célravezetőnek.
Bár a "tényekkel" is vigyázni kell.
Erre nagyon jó példa a Michelson-Morley kísérlet, amelyet többféleképpen értelmeztek.
Végül a fiatal Einstein magyarázatát fogadták el, amely szerint éter nem létezik. De később maga Einstein is elismerte, hogy létezni kell valamiféle fényközegnek, mert anélkül a fény nem terjedhet.
Ennek ellenére ma tényként kezelik, hogy sem éter, sem semmilyen más fényközeg nem létezik.
Szerintem a fényközegnek nemlétezővé nyilvánítása nem tény, hanem egy tévedés.
A Michelson-Morley kísérletből ez nem is következik.
ez forditva van. felallitunk egy elmeletet, majd igazoljuk vagy cafoljuk.
ha meresekbol indulunk ki es arra epitunk elmeletet az vezethet azokhoz a hibakhozk h nem tudjuk valojaban mit mertunk. pl az osszefonodott reszecskek, amik nem leteznek.
"Az első alapfeltevésem az volt, hogy az Univerzum nem ismeri a logikát, nem tesz különbséget kicsi és nagy között, sem energiában, sem dimenzióban. Minden méretben és energiatartományban ugyanazok a törvények működnek a világon. Tehát a newtoni fizikának a szubatomi tartományban is érvényesnek kell lennie."
.
Talán érdemesebb lenne a már mérésekkel, kísérletekkel kimutatott tényekből kiindulva meghatározni alapfeltevéseket.
Atomot nem vésővel és kalapácscal hasít az ember, még a mérnökember sem.
utána én nem vagyok kíváncsi az alapos matematikai érvelésére. Ez ugyanis olyan mértékű alapfokú hülyeség, amiért jobb iskolákban nem engedik át az elkövetőt.
"a fizikai torvenyek alapjan, a fenynek kutya kotelessege olyan sebesseggel haladni, amit az eter surusege megszab. viszont az objektumok mozgasa, az em hullamok, a gravitacio, a magnesesseg es a homerseklet mind befolyasolja az eter suruseget es az altal a feny sebesseget."
'Ha már itt tartunk', akkor mondd meg kedves cseik, hogy tényleg van-e olyan 'természeti jelenség', hogy: "fény-robbanás" ? (a "hang-robbanás" 'mintájára'... volt itt 'kijelentve' ;-/ korábban... és hogy az ú.n., "Cserenkov sugárzás" a bizonyíték rá... ;) ;-o
(és ha igen, akkor miért, hogyan és mikor - a Te elméleted szerint...! ;) ;-)
"Ezzel a hablatyfizikával mindössze annyi a gond, hogy a neten százával lehet találni ehhez hasonló marhaságokat. Természetesen mindegyik magát tekinti az egyedül helyes végső igazságnak."
És "mindegyik" 'mögött' olyan konzisztens logikai érvelés/felépítmény van, mint cseik, Kettős Elemes Univerzum hipotézise 'mögött'... ?! És ugyanolyan alapos, és 'beleköthető' (értsd!: tudományosan megalapozott) matematikai 'érvelés' is van "mindegyik" 'mögött', mint cseik, Kettős Elemes Univerzum hipotézise 'mögött'... ?! ;-)
(Ha igen, akkor meg lettek cáfolva, érvek, tények, logikai levezetések 'alapon'..?! Ha nem, akkor MIÉRT nem... ?! ;) ;-)
Ezzel a hablatyfizikával mindössze annyi a gond, hogy a neten százával lehet találni ehhez hasonló marhaságokat. Természetesen mindegyik magát tekinti az egyedül helyes végső igazságnak.
Gyakori tulajdonságuk, hogy zseniális megalkotóiknak a középiskolai matematikával és fizikával is súlyos gondjaik vannak, önérzetük viszont igen fejlett.
a feny az eterben, az eter anyagretegerol anyagretegere terjed. tehat az 'informacio' terjedesenek sebesseget az eter anyaganak rezgesi sebessege szabja meg.
az eter rezgesi sebessege pedig fugg az eter anyagsurusegetol, vagyis h egy rezgo feluletnek mennyi az anyagtartalma. mivel az energiak kiegyenlitodesre torekednek, a szomszedos anyagretegek mozgasi energiaja is egyenlosegre torekszik. ezert, amelyik retegnek nagyobb az anyagmennyisege (tomege) az lassabban rezeg. (impulzus atadasi torveny)
tehat a fizikai torvenyek alapjan, a fenynek kutya kotelessege olyan sebesseggel haladni, amit az eter surusege megszab.
viszont az objektumok mozgasa, az em hullamok, a gravitacio, a magnesesseg es a homerseklet mind befolyasolja az eter suruseget es az altal a feny sebesseget.
(ezek is lepesrol lepesre le vannak vezetve az elmeletemben)
a duelun.com weblapon le is irtam a gondolatsoromat:
(bocsi, de csak google forditas, de azert ertheto)
'
Az első alapfeltevésem az volt, hogy az Univerzum nem ismeri a logikát, nem tesz különbséget kicsi és nagy között, sem energiában, sem dimenzióban. Minden méretben és energiatartományban ugyanazok a törvények működnek a világon. Tehát a newtoni fizikának a szubatomi tartományban is érvényesnek kell lennie.
Ebből jött a második alapfeltevésem, miszerint a tér nem lehet üres, mert az energia anyag nélkül nem létezik. Tudjuk, hogy a „semmi” a világűrben nem teljesen nulla fok. Tehát kell lennie valamilyen anyagnak, amely energiát továbbít ott, ahol a mai fizika szerint „semmi” nincs.
A harmadik alapfeltevésem az volt, hogy nincs húzóerő. Makróvilágunkban nincs ismert kapcsolat - kivéve az atomi érintkezéseket -, amely vonzó hatást közvetíthetne. Mivel a fizikai törvényeket különböző mérettartományokban univerzálisnak tartottam, feltételezem, hogy a szubatomi tartományban sincsenek vonzó erők.
Ezekre a feltételezésekre alapozva kezdtem el először azon gondolkodni, hogyan működhet a gravitáció vonzó erő nélkül.
Valójában ez egyszerű: tolóeffektussal. De minek lehet nyomós hatása? Például sok nagyon apró, nagy sebességű részecske, amely atomok között mozog. Ezzel a gravitáció működni látszik, mert két atom képes árnyékolni egymást az apró részecskékkel szemben, majd több részecske ütközik az atomok külső felületéhez, mint a két atom közötti felülethez, ami „húzó” hatású. a két atom között.
Rendben van, de a kis részecskék minden ütközésnél elveszítik mozgási energiájukat, az atomok pedig növelik az energiájukat. Néhány rossz ötlet után, hogy valami, ami „semmit” tölt be, lehet olyan anyag, amely nemcsak energiát tárol, és az elveszett mozgási energiát kis részecskékre tölti vissza, hanem el is tereli az atomoktól. Olyan energiaáramlást hoz létre, amely egyensúlyba hozza az elemi részek energiáját.
A gondolat gondolatot követett, és a modell működőképesnek tűnt. Valójában egy izgalmas dolog történt, amikor a rendszer paramétereinek, valamint a nukleonok típusának és számának változtatásával elemeztem a modell viselkedését; az eredmény automatikus magyarázatot adott más fizikai jelenségekre. Vagyis a gravitáció működésének vizsgálata megadta a magyarázatot az elektromos töltésre, a magerőre, a mágnesességre, az elektron- és protonképződésre, az atomi kötések eredetére, a tömegnövekedésre és szinte minden fizikai jelenségre anélkül, hogy külön kellett volna nézni.
Ezt követően „csak” érthető formába kellett foglalnom a gondolataimat, és mára megszületett a Kettős Elemes Univerzum hipotézise.
A hipotézis helyesen írja le a tényeket, magyarázza a tapasztalati fizika jelenségeit, és sokkal egyszerűbb szerkezetű, mint a jelenlegi anyagmodell. Összefog minden fizikai jelenséget, következetes és egyszerű magyarázatot ad a még nehezen, vagy egyáltalán nem magyarázható kérdésekre.'
az elmeletben egy anyagi (nem atomos, az atomosat alkoto) reszecske letezik, ket megjelenesi formajaban. felhasznalja a newtoni torvenyeket es azokbol levezetheto ero, sebesseg, impulzus, energia teteleket es a hook torvenyt.
es ezekbol lepesrol lepesre, logikus ok okozati osszefuggesekkel, ahol szukseges ott kepletekkel, felepitem a teljes anyagi vilagunkat, annak minden fo jelensegevel.
tehat amiket mondok, azok itt mar leirasra, levezetesre kerultek, tobbnyire.
a relelm keretein belul nem lehet ezeket megmagyarazni. tudod, koitalni es szuznek is maradni....
pontosabban a magyarazathoz szukseg van egy eterszeru kepzodmenyre, amihez kepest kell merni a mozgasokat. ha pedig ilyen letezik, akkor a relelm hibas elkepzeles.
ide fuznem a valaszomat, arra, hogy a relelm alapjan lehet e a mindennapokban profitalni. a relelmnek tenyleg nincs olyan aspektusa, ami hasznalhato lenne barmire is. technologiailag teljesen haszontalan. viszont a technologia fejlodeset nagyban gatolja azzal, hogy 'tiltja' az eter letezeset. vagy relelm vagy eter, hibrid megoldas nem lehetseges. a jovo felfedezesei pedig az eterre fognak epulni. terenergia, hidegfisszio, gravitacios hajtas.
a nehezsege ott van, h ezeket a jelensegeket felterkepezni igen penzigenyes feladat. azt meg csak arra adnak, aminek legalabb elvi lehetosege megvan. de amig nem bizonyithato technologiai etedmennyel az eteralapu vilag, addig nincs meg az elvi bizonyitas sem. ordogi kor ez, es mindannyian latjuk karat.
2.
nem publikalta es tudtommal teljes 24 oras merest nem is csinalt.
Én megmondom őszintén, én nem hiszek a fénysebesség különbözőségében, Miért lenne különbség a sebességek között. Nem magyarázta meg egyikőtök sem.Ha valamennyít konyítanátok hozzá , meg tudnátok magyarázni. Szerintem nincs rá magyarázat. Ez egy baromság.
Miért reagáljak már, az elmúlt tíz évben legalább hússzor beírtad ezeket, és soha nem értetted meg, hogy miért szamárságok. Ezekkel kelsz, ezekkel fekszel, s ezeket viszed magaddal a sírba, mint iszugyi az atomisztikus gagyogását.
A fényközeg is csak egy elmélet. Még töbször át kell olvasnom csejk válaszát, de igen csak csodálkoztam, hogy honnan szedi ezeket,kilogokázza? A baj az, hogy csejk gondolkodása sem hibátlan.
"az anomalia nem anomalia, hanem a fenysebesseg napszakonkenti valtozasa. azt valaszolta, h eter bizonyitottan nincs es olyan elmeletet el sem olvas, ami ellent mond a relelmnek mert az csak koklerseg lehet. reszemrol ennyiben maradt. o meg kb egy evig szorakozott a 'hibajavitassal', majd roviden csak annyit irt, h amit kimert az nem lehetseges, mert ellent mond minden elmeletnek, azt meg nem hiszi el, h azok nem jok, ugyhogy segitseget ker a professzoraitol. azota csond. a lenyeg, h egy jol kondicionalt fizikus, aki azota lehet h le is doktoralt, akkor sem hiszi el, h a relelm egy hiba, ha maga meri ki. akkor mit varjunk masok meresevel kapcsolatban?
mint a vicc a kikapos felesegrol, akit rajta kap a ferje: 'de bela, most kinek hiszel, nekem vagy a szemednek!?' "
;-)
Köszönöm kedves cseik az 'eset-leírásodat', nagyon tanulságos... ! (annak, aki tanulni akar...! ;) ;-)
Két kérdésem lenne ezzel kapcsolatban. Az egyik, hogy 'az rendben van', hogy nem hiszi el, hogy a rel.elm.hibás elmélet, de 'nem volt annyi esze', hogy elgondolkodjon azon, hogy a Te 'felvetésedből' kiindulva, hátha felfedezhet valami originálisan újat ('természetesen' a rel.elm. 'keretein belül' ! ;), és ezért csinál egy grafikont a mérési eredményei, és "a fenysebesseg napszakonkenti valtozasa" 'egybevetésére', amiből esetleg ('megfelelően helyes', rendszer-khónpatibilis magyarázattal ! ;) idővel 'kijöhetne' neki egy 'nóbeldíj'..?! ;-/
A másik kérdésem pedig az, hogy azokat a mérési eredményeket közzé tette-e, ez a 'magán-rel.elm.-bizonyító' kutató ? Mert ha igen, akkor az 'opponens oldalnak' lehet egy ingyen bizonyíték a rel.elm. ellen, és az éter/"fényközeg" mellet... (már persze, ha 'a fenti' grafikonon ez 'meglátszik'... ! ;) ;-)
